Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

1981. június 24., szerda o ) ±5« A szovjet űrhajósküldöttség programja Kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémián folyta­tódott a hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó szovjet űrhajósküldöttség programja. Leonyid Popov, Valerij Rjumin űrhajósok és Vlagyimir Satalov altábor­nagy, a szovjet légierő fő- parancsnokának űrhajózási helyettese, a delegáció veze­tője az MTA székházának felolvasótermében kerekasz- tal-megbeszélésen találko­zott az Akadémia vezetőivel és az Interkozmosz-prog- ramban részt vett magyar tudósokkal, szakemberekkel. A vendégeket elkísérte Far­kas Bertalan űrhajós és Ma- gyari Béla kiképzett űrhajós. Szentágothai János akadé­mikus, az MTA elnöke üd­vözölte a szovjet űrhajóskül­döttséget, s rámutatott, hogy a szocialista társada­lom fejlődése — ezt bizo­nyítja az űrkutatási prog­ram is — elválaszthatatlan a tudománytól. Az űrkutatás a tudomány és a technika szerteágazó területein ho­zott az egész emberiség jö­vőjét meghatározó eredmé­nyeket. Ezt követően Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtit­kára és Interkozmosz ta­nácsának elnöke nyitotta meg a tudományos kerek- asztal-beszélgetést, hangoz­tatva, a szocialista országok közös űrhajózási programjá­nak jelentőségét. A vendé­gek nagy érdeklődéssel hall­gatták meg a Magyar Inter- kozmosz-szakbizottság elnö­keinek beszámolóit. Ezután a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság székhá­zában folytatódott a szovjet kozmonauták délelőtti prog­ramja. Nagy Mária, az MSZBT alelnöke a társaság aranykoszorús jelvényét nyújtotta át Leonyid Popov- nak, Valerij Rjuminnak és Vlagyimir Satalov altábor- nagynak. A kitüntetések át­adása alkalmából mondott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szovjet—magyar kö­zös űrrepülés értékes hozzá­járulás volt a tudomány, a technika fejlődéséhez, a két nép közötti barátság további elmélyítéséhez. Emlékezte­tett: Leonyid IIjics Brezsnyev a napokban jelentette be hi­vatalosan, hogy új szakasz kezdődik a szovjet űrkuta­tásban. A Szovjetunió meg­teszi a következő nagy lé­pést, és áttér a folyamatosan működő orbitális tudomá­nyos kutatási komplexumok létrehozására, ahol váltott személyzettel folytatják most már magasabb szinten, sok­sok tapasztalat birtokában az űrkutatást. A baráti találkozón — amelyen részt vett Valerij Muszatov, a Szovjetunió nagykövetségének követta­nácsosa — a kitüntetettek ne­vében Valerij Rjumin mon­dott köszönetét az elismeré­sért. ' Leonyid Popov, Valerij Rjumin és Vlagyimir Sata­lov altábornagy délután nemzetközi sajtókonferencián vett részt a Magyar Újság­írók Szövetségének székhá­zában. Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke üdvözölte a kozmonau­tákat, majd a szovjet vendé­gek válaszoltak a feltett kér­désekre. Az MTI tudósítójának kér­désére Vlagyimir Satalov al­tábornagy elmondta, hogy még tart és a közeli hóna­pokban is folytatódik az In- terkozmosz-program kutatá­si eredményeinek részletes értékelése, feldolgozása. Ter­vezik, hogy a közeljövőben nemzetközi tudományos kon­ferenciát tartanak Moszkvá­ban, amelyen ismertetik az űrutazások során szerzett él­ményeket, tapasztalatokat. Az űrkutatási program je­lenlegi szakaszában a leg­főbb eredmény az, hogy a kitűzött feladatokat mara­déktalanul sikerült teljesíte­ni. Valerij Rjumintól, az űr­ben tartózkodás abszolút vi­lágrekorderétől arra kértek választ, hogy megdönthetik-e a közeljövőben 362 napos vi­lágrekordját? A szovjet űr­hajós elmondta, hogy egy­két, évig valószínű nem, de nem is egy jelölt van már, aki képes lesz erre. A vendégek elmondták azt is, hogy tervszerűen halad Csillagvárosban a francia űr­hajósjelöltek kiképzése, be­fejeződött a felkészülés el­méleti szakasza és szeptem­ber 1-től a francia pilóták megismerkednek a Szojuz— T űrhajóval. Leonyid Popov az űrkuta­tás gyakorlati jelentőségéről szólva elmondta, hogy nyil- valóvá vált az űrkutatás haszna a mindennapokban. Már eddig is számtalan olyan kérdésre tudtak az űr­ből választ adni, amelyre a földön nem találtak felele­tet. Végezetül Vlagyimir Sata­lov elmondotta, hogy a Szo­juz—Apollo program sikeres befejezését követően — bár a szovjet űrkutatók javasol­ták azt — nem folytatódott a szovjet—amerikai közös űr­program. A legutóbbi ameri­kai űrkísérlettel kapcsolat­ban pedig bejelentette: még nincs elegendő tapasztalat ahhoz, hogy értékelni lehes­sen az űrrepülőgép gazdasá­gosságát. Bár a Szovjetunió­ban örömmel fogadták az űrrepülőgép sikeres útját, a békeszerető embereket ag­gasztja az a tény, hogy egyes imperialista körök az űrku­tatást, az űrrepülést milita­rista célokra akarják fel­használni. Medgyessy Ferenc születésének centenáriuma alkalmából Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap dél­után kiállítás nyílt a szobrászművész 11 alkotásából. A ki­állítást Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai Já­nos Múzeum igazgatója nyitotta meg. A köztéri szobrokat és fotókat tartalmazó kiállítás július 26ig tekinthető meg Fotó: Gál Edit Zöldborsótermesztési bemutató Zöldborsótermesztési be­mutatót tartott tegnap, júni­us 23-án a Békéscsabai Zöldborsótermelési Rendszer. A szakmai találkozón száz­ötven, az ország minden ré­széből összesereglett szak­ember vett részt. A bemuta­tóra a Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási ke­rületében került sor, ugyan­is ez az üzem tartozik a leg­nagyobb borsótermő terület­tel — 600 hektárral — a ter­melési rendszerhez, és itt látható az a komplex tech­nológia, amelynek megvaló­sítására más üzemek is tö­rekszenek. A résztvevők először a borsó utáni másodvetéseket nézték meg, a gazdaság ugyanis másodnövényként rövid tenyészidejű szóját és mexikói búzát termeszt a borsó után. A második hely­színen a melléktermékek le­geltetéssel történő hasznosí­tását tanulmányozhatták. Mint a tájékoztatóból kide­rült, a gazdaság a borsószal­ma legeltetésével tehenen­ként négyszáz forint takar­mányköltséget takarít meg ezzel a módszerrel. A har­madik részt a fajtabemutató tette ki, amelyen német és holland termesztők is beszá­moltak az új borsófajtákról. Ezután a vendégek a beta­karítást tekintették meg, ahol a hagyományos kétmenetes, a modern egymenetes és a fé­sűs kombájnos betakarítást tanulmányozták. Végül a Bé­késcsabai Hűtőházba látogat­tak. Keszthelyi agráregyetemisták is megtekintették a betakarí­tó gépeket Fotó: Veress Erzsi Gazdaságpolitikai feladatokról tanácskoztak A Hazafias Népfront váro­si elnöksége tegnap délután kibővített ülést tartott Bé­késcsabán. Ezen elsőként dr. Gally Mihály, a városi ta­nács vb-titkára értékelte a VI. ötéves terv társadalmi vitáján elhangzott észrevéte­leket és javaslatokat, majd a fórumok szerepéről beszélt. Megemlítette, hogy Mezőbe- rényben már jóváhagyták a programot, de a kisközségek­ben csak ezután fogják tár­gyalni az előirányzatot. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt több mint 100 szakember lá­tott hozzá a felmérések, elemzések elkészítéséhez. Ezt követően egy egész sor szerv vizsgálta meg a társadalmi igényekre épülő ajánlásokat. A március végén és május elején tartott rétegfórumo­kon a termelővállalatok és az intézmények dolgozói, a társadalmi szervek képvise­lői, továbbá a lakó- és utca- bizottságok elnökei is meg­vitatták a VI. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit. A résztvevők többsége egyetér­tett abban, hogy az alapellá­tás javítása mellett folytat­ni kell a lakásépítést, vala­mint az ehhez kapcsolódó egészségügyi, szociális, ke­reskedelmi stb. létesítmények egyidejű átadását is. A tájékoztató után Balázs Mátyás, a városi tanács munkatársa az 1981. első fél­évi társadalmi munka ered­ményeit, tapasztalatait és a további tennivalókat ismer­tette. Ezután kérdések, véle­mények hangzottak el, majd a választás után Mastala Gergely, a HNF megyei kör­nyezetvédelmi munkabizott­ságának elnöke a helyi gon­dokról és feladatokról be­szélt. MÉSZÖV elnökségi ülés A MÉSZÖV tegnapi (júni­us 23-i) elnökségi ülésén el­ismerésben részesült a szeg­halmi járási takarékszövet­kezet. A tíz egységből álló falusi pénzintézet az egyesü­lések óta jól szervezte a la­kosság pénztakarékossági tö­rekvéseit, s jól oldotta meg a takarékszövetkezeti szol­gáltatással ráruházott fel­adatokat. Kialakította és megteremtette a működés feltételeit, sokoldalú kapcso­latot épített ki a területen működő szövetkezeti és ál­lami intézményekkel. Ugyan­akkor az elnökségi ülésen több kezdeményezéssel állt elő a náluk jól bevált taka­rékszövetkezeti munka kor­szerűsítésére, a vezetés és a tagság kapcsolatának erősíté­sére. Munkájuk hatékonysá­gára jellemző: a kölcsöntör- lesztésben mutatkozó hátra­lékosok számát 8 ezrelékre szorították vissza. Máshol ez a szám fél százalék körüli. A testület megelégedéssel vette tudomásul azt, hogy az ország legnagyobb takarék- szövetkezetében rendben mennek az ügyek, és azt, hogy a megyei átlagnál lé­nyegesen gyorsabb ügyinté­zést valósítottak meg. Nyil­ván ez a magyarázata an­nak, hogy a 17 ezer tag többsége aktívan részt vesz a takarékossági mozgalom­ban, odaadóan segíti szövet­kezetét a fejlesztések és a szolgáltatások megvalósításá­ban, továbbá a szövetkezetek közötti együttműködés szer­vezésében. D. K. Változó világunk és a háztáji □ nagyüzemi mező- gazdaság kialakulá- - sát követően a ház­táji körül időről időre fel­lángolnak, s mind a mai na­pig tartanak a viták. Az ügy­nek külön érdekessége, hogy ezek a viták egyszerre, egy időben, több ágon, több kér­désben zajlanak. A polémia gyökeréig ásók a háztáji lét- jogosultságát boncolgatják: az egyik tábor a múlt csöke- vényeként, továbblépéseként kezeli ezeket a kisgazdasá­gokat, részben a kispolgári létforma táptalajának te­kintve. A velük szembenál­lók, az ellátás gondjaira hi­vatkozva, a kisüzem egyes területeken viszonylag gaz­daságosabb termelését látva, a hajdani álom, a Kertma- gyarország letéteményeseit látják az „egyholdas” gaz­dákban. Ebből az alapkérdésből az­után a vélemények sokszínű­én és sokfelé ágaznak el. Kezdve az olyan szélsősé­gektől, hogy a háztájit már rég meg kellett volna szün­teti, mert a munkaerő el­vonásával ma már a nagy­üzem továbblépésének leg­főbb akadálya — egészen ad­dig a vélekedésig, miszerint a nagyüzemnek elsősorban arra kellene irányulni, hogy a nála hatékonyabban mű­ködő háztájit takarmánnyal, tenyészanyaggal, meg a töb­bivel ellássa. Vannak, akik a tényekből kiindulva — pontosabban ab­ból, hogy Magyarországon jelen időben a portákon leg­alább annyi sertést hizlalnak meg, mint a nagyüzemi ser­téstelepeken — azt a követ­keztetést vonják le; kár volt a kisüzemi termelést gyors­tempóban fölváltani a gaz­dálkodás szövetkezeti, álla­mi gazdasági formáival. Má­sok, a háztáji gazdálkodás­ban tapasztalható hullámzást figyelembe véve, lehetetlen­nek tartva a kistermelők egyéni érdekeinek a népgaz­daság érdekeivel való igazi összehangolását, egyenesen a szocialista tervgazdálkodást féltik a kisüzemek adott sú­lyától. Külön disputa tárgya az­után a „meddig még?” kér­dése, de oldalakon keresztül sorolhatnánk: mi minden ad még okot a nézetek ütközé­sére ebben a témakörben. Helyette nézzük a lényeget! Az első, ami könnyen tisz­tázható az, hogy a szélsőség­re hajló nézetek mögött leg­többször olyan egyéni ta- palztalások állnak, amelyek meggyőződéssel aligha álta­lánosíthatók. Közismert pél­dául megyénkben, hogy egy­két helyen — többek között Körösnagyharsányban és Méhkeréken — a közös gaz­dálkodás hosszú éveken át azért nem tudott dűlőre jut­ni, mert az energiák na­gyobb része a sehova nem vezető egyezkedésekre ment el: a háztáji gazdaságot mindennek elébe helyező tagság, illetve a háztáji gaz­daságot emiatt szükséges rosszként kezelő vezetőség próbálta egymást győzködni a maga igazáról. Lehet-e ebből azt a követ­keztetést levonni, hogy a ma­gyar mezőgazdaság fejlődé­sének legfőbb gátja a háztá­ji gazdálkodás? Talán lehet­ne, ha valóban ez volna az általános. Szerencsére, ezek a kivételek, az ellenpéldák so­kasága ennek ellenkezőjéről győzhet meg bennünket. Kezdhetnénk mindjárt az országos érdeklődést keltő medgyesbodzási példával, amelynek lényege, hogy a tsz az egy év alatt meghizlalni tervezett csirkék jelentős ré­szét átadta a háztáji gazda­ságoknak. így különösebb beruházás nélkül növelték Bodzáson a pecsenyebaromfi- kibocsátást. Tapasztalataikat átvéve szervezik most Ma- gyarbánhegyesen ugyanezt. Számolatlanul állhatnának itt továbbá azon községek ne­vei, ahol a házaktól tényle­gesen majdnem annyi hízót gyűjtenek össze a termelő- szövetkezetek teherszállító gépjárműi, mint amennyit a közös gazdaság sertéstelepé­ről szállítanak el. Csak ka­pásból néhány ilyen nevet: Nagyszénás, Mezőberény, Dé- vaványa, Kétsoprony. Tót­komlós. Az említett helyeken a kö­zös gazdaságok évről évre rendszeresen megtervezik a tagok „egyéni” gazdaságá­nak termelését, megszervezik e termelés ellátását, a felvá­sárlást és az értékesítést, számításba veszik e tevé­kenységet a rendelkezésre ál­ló munkaidőalap kihasználá­sának tervezésekor. Mert a lényeg éppen ezekben a moz­zanatokban ragadható meg. A háztáji gazdaságok létét a kezdetek kezdetén még az magyarázta, hogy ez volt az a legfőbb láncszem, amely a történelmi okokból elsődle­gesen az egyéni gazdálkodás­hoz húzó magyar parasztot és a termelőszövetkezeti gaz­dálkodást a meglevő érdek- ellentétek áthidalásával egy­be tudta kapcsolni. Az idők folyamán a társa­dalmi. gazdasági változások­kal azonban a kisüzem eme szerepe háttérbe szorult, az egyén tudatában is elhalvá­nyult —, ha nem is tűnt el még végleg. És fontosabbá vált az a lehetőség, amelyet a nagyüzem a háztáji szer­ves bekapcsolásával, a töre­dék munkaidők kihasználá­sával az ellátás javára ka­matoztatni tudott, és tud, nagy pénzeket emésztő be­ruházások nélkül. O r. előbbiekből kiin­dulva napjainkban nem is az okozza a fő gondot, hogy megtartsuk-e és még meddig a termelésnek e családias fajtáját. Sokkal in­kább szorongat bennünket, hogy ezeket a kisüzemeket korszerű, de nem drága esz­közökkel fölszereljük, mert másképp aligha lesz, aki he­lyébe lépjen azoknak, aki­ket félig-meddig még a múlt kötött ehhez az életformá­hoz. Márpedig népgazdasá­gunknak elemi érdekei fű­ződnek az adott gazdasági körülmények között ahhoz, hogy a háztáji gazdálkodás új feladatainak teljesítésével hosszú távon is túlélje azt a ragaszkodást, amelyet a ház- tájizók első nemzedékében még az „évszázados földéh­ség” táplált. Kőváry E. Péter Táncverseny Orosházán Az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ immár nyolcadik alkalommal ad otthont a nyári, nemzetközi társastáncversenynek. A ren­dezvény június 27-én, dél­után 2 órakor. kezdődik, standard- és latin-amerikai táncok versenyével, A és S osztályban. Este nyolc óra­kor Mezőkovácsházán gála­est lesz. A versenyprogram másnap ismét Orosházán folytatódik, majd este a vendéglátó vá­ros ismerkedhet a Bécsből, Budapestről, Brnoból, Karl- Marx-Stadtból. Lipcséből, Prágából és Szegedről érke­zett versenyzők, valamint az orosházi táncosok produk­cióival. A táncklubok képvi­selői — 3—3 pór — pénte­ken érkeznek és kedden, jú­nius 30-án utaznak haza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom