Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-24 / 146. szám
1981. június 24., szerda o ) ±5« A szovjet űrhajósküldöttség programja Kedden a Magyar Tudományos Akadémián folytatódott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó szovjet űrhajósküldöttség programja. Leonyid Popov, Valerij Rjumin űrhajósok és Vlagyimir Satalov altábornagy, a szovjet légierő fő- parancsnokának űrhajózási helyettese, a delegáció vezetője az MTA székházának felolvasótermében kerekasz- tal-megbeszélésen találkozott az Akadémia vezetőivel és az Interkozmosz-prog- ramban részt vett magyar tudósokkal, szakemberekkel. A vendégeket elkísérte Farkas Bertalan űrhajós és Ma- gyari Béla kiképzett űrhajós. Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke üdvözölte a szovjet űrhajósküldöttséget, s rámutatott, hogy a szocialista társadalom fejlődése — ezt bizonyítja az űrkutatási program is — elválaszthatatlan a tudománytól. Az űrkutatás a tudomány és a technika szerteágazó területein hozott az egész emberiség jövőjét meghatározó eredményeket. Ezt követően Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtitkára és Interkozmosz tanácsának elnöke nyitotta meg a tudományos kerek- asztal-beszélgetést, hangoztatva, a szocialista országok közös űrhajózási programjának jelentőségét. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták meg a Magyar Inter- kozmosz-szakbizottság elnökeinek beszámolóit. Ezután a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában folytatódott a szovjet kozmonauták délelőtti programja. Nagy Mária, az MSZBT alelnöke a társaság aranykoszorús jelvényét nyújtotta át Leonyid Popov- nak, Valerij Rjuminnak és Vlagyimir Satalov altábor- nagynak. A kitüntetések átadása alkalmából mondott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szovjet—magyar közös űrrepülés értékes hozzájárulás volt a tudomány, a technika fejlődéséhez, a két nép közötti barátság további elmélyítéséhez. Emlékeztetett: Leonyid IIjics Brezsnyev a napokban jelentette be hivatalosan, hogy új szakasz kezdődik a szovjet űrkutatásban. A Szovjetunió megteszi a következő nagy lépést, és áttér a folyamatosan működő orbitális tudományos kutatási komplexumok létrehozására, ahol váltott személyzettel folytatják most már magasabb szinten, soksok tapasztalat birtokában az űrkutatást. A baráti találkozón — amelyen részt vett Valerij Muszatov, a Szovjetunió nagykövetségének követtanácsosa — a kitüntetettek nevében Valerij Rjumin mondott köszönetét az elismerésért. ' Leonyid Popov, Valerij Rjumin és Vlagyimir Satalov altábornagy délután nemzetközi sajtókonferencián vett részt a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte a kozmonautákat, majd a szovjet vendégek válaszoltak a feltett kérdésekre. Az MTI tudósítójának kérdésére Vlagyimir Satalov altábornagy elmondta, hogy még tart és a közeli hónapokban is folytatódik az In- terkozmosz-program kutatási eredményeinek részletes értékelése, feldolgozása. Tervezik, hogy a közeljövőben nemzetközi tudományos konferenciát tartanak Moszkvában, amelyen ismertetik az űrutazások során szerzett élményeket, tapasztalatokat. Az űrkutatási program jelenlegi szakaszában a legfőbb eredmény az, hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul sikerült teljesíteni. Valerij Rjumintól, az űrben tartózkodás abszolút világrekorderétől arra kértek választ, hogy megdönthetik-e a közeljövőben 362 napos világrekordját? A szovjet űrhajós elmondta, hogy egykét, évig valószínű nem, de nem is egy jelölt van már, aki képes lesz erre. A vendégek elmondták azt is, hogy tervszerűen halad Csillagvárosban a francia űrhajósjelöltek kiképzése, befejeződött a felkészülés elméleti szakasza és szeptember 1-től a francia pilóták megismerkednek a Szojuz— T űrhajóval. Leonyid Popov az űrkutatás gyakorlati jelentőségéről szólva elmondta, hogy nyil- valóvá vált az űrkutatás haszna a mindennapokban. Már eddig is számtalan olyan kérdésre tudtak az űrből választ adni, amelyre a földön nem találtak feleletet. Végezetül Vlagyimir Satalov elmondotta, hogy a Szojuz—Apollo program sikeres befejezését követően — bár a szovjet űrkutatók javasolták azt — nem folytatódott a szovjet—amerikai közös űrprogram. A legutóbbi amerikai űrkísérlettel kapcsolatban pedig bejelentette: még nincs elegendő tapasztalat ahhoz, hogy értékelni lehessen az űrrepülőgép gazdaságosságát. Bár a Szovjetunióban örömmel fogadták az űrrepülőgép sikeres útját, a békeszerető embereket aggasztja az a tény, hogy egyes imperialista körök az űrkutatást, az űrrepülést militarista célokra akarják felhasználni. Medgyessy Ferenc születésének centenáriuma alkalmából Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap délután kiállítás nyílt a szobrászművész 11 alkotásából. A kiállítást Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója nyitotta meg. A köztéri szobrokat és fotókat tartalmazó kiállítás július 26ig tekinthető meg Fotó: Gál Edit Zöldborsótermesztési bemutató Zöldborsótermesztési bemutatót tartott tegnap, június 23-án a Békéscsabai Zöldborsótermelési Rendszer. A szakmai találkozón százötven, az ország minden részéből összesereglett szakember vett részt. A bemutatóra a Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási kerületében került sor, ugyanis ez az üzem tartozik a legnagyobb borsótermő területtel — 600 hektárral — a termelési rendszerhez, és itt látható az a komplex technológia, amelynek megvalósítására más üzemek is törekszenek. A résztvevők először a borsó utáni másodvetéseket nézték meg, a gazdaság ugyanis másodnövényként rövid tenyészidejű szóját és mexikói búzát termeszt a borsó után. A második helyszínen a melléktermékek legeltetéssel történő hasznosítását tanulmányozhatták. Mint a tájékoztatóból kiderült, a gazdaság a borsószalma legeltetésével tehenenként négyszáz forint takarmányköltséget takarít meg ezzel a módszerrel. A harmadik részt a fajtabemutató tette ki, amelyen német és holland termesztők is beszámoltak az új borsófajtákról. Ezután a vendégek a betakarítást tekintették meg, ahol a hagyományos kétmenetes, a modern egymenetes és a fésűs kombájnos betakarítást tanulmányozták. Végül a Békéscsabai Hűtőházba látogattak. Keszthelyi agráregyetemisták is megtekintették a betakarító gépeket Fotó: Veress Erzsi Gazdaságpolitikai feladatokról tanácskoztak A Hazafias Népfront városi elnöksége tegnap délután kibővített ülést tartott Békéscsabán. Ezen elsőként dr. Gally Mihály, a városi tanács vb-titkára értékelte a VI. ötéves terv társadalmi vitáján elhangzott észrevételeket és javaslatokat, majd a fórumok szerepéről beszélt. Megemlítette, hogy Mezőbe- rényben már jóváhagyták a programot, de a kisközségekben csak ezután fogják tárgyalni az előirányzatot. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt több mint 100 szakember látott hozzá a felmérések, elemzések elkészítéséhez. Ezt követően egy egész sor szerv vizsgálta meg a társadalmi igényekre épülő ajánlásokat. A március végén és május elején tartott rétegfórumokon a termelővállalatok és az intézmények dolgozói, a társadalmi szervek képviselői, továbbá a lakó- és utca- bizottságok elnökei is megvitatták a VI. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az alapellátás javítása mellett folytatni kell a lakásépítést, valamint az ehhez kapcsolódó egészségügyi, szociális, kereskedelmi stb. létesítmények egyidejű átadását is. A tájékoztató után Balázs Mátyás, a városi tanács munkatársa az 1981. első félévi társadalmi munka eredményeit, tapasztalatait és a további tennivalókat ismertette. Ezután kérdések, vélemények hangzottak el, majd a választás után Mastala Gergely, a HNF megyei környezetvédelmi munkabizottságának elnöke a helyi gondokról és feladatokról beszélt. MÉSZÖV elnökségi ülés A MÉSZÖV tegnapi (június 23-i) elnökségi ülésén elismerésben részesült a szeghalmi járási takarékszövetkezet. A tíz egységből álló falusi pénzintézet az egyesülések óta jól szervezte a lakosság pénztakarékossági törekvéseit, s jól oldotta meg a takarékszövetkezeti szolgáltatással ráruházott feladatokat. Kialakította és megteremtette a működés feltételeit, sokoldalú kapcsolatot épített ki a területen működő szövetkezeti és állami intézményekkel. Ugyanakkor az elnökségi ülésen több kezdeményezéssel állt elő a náluk jól bevált takarékszövetkezeti munka korszerűsítésére, a vezetés és a tagság kapcsolatának erősítésére. Munkájuk hatékonyságára jellemző: a kölcsöntör- lesztésben mutatkozó hátralékosok számát 8 ezrelékre szorították vissza. Máshol ez a szám fél százalék körüli. A testület megelégedéssel vette tudomásul azt, hogy az ország legnagyobb takarék- szövetkezetében rendben mennek az ügyek, és azt, hogy a megyei átlagnál lényegesen gyorsabb ügyintézést valósítottak meg. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy a 17 ezer tag többsége aktívan részt vesz a takarékossági mozgalomban, odaadóan segíti szövetkezetét a fejlesztések és a szolgáltatások megvalósításában, továbbá a szövetkezetek közötti együttműködés szervezésében. D. K. Változó világunk és a háztáji □ nagyüzemi mező- gazdaság kialakulá- - sát követően a háztáji körül időről időre fellángolnak, s mind a mai napig tartanak a viták. Az ügynek külön érdekessége, hogy ezek a viták egyszerre, egy időben, több ágon, több kérdésben zajlanak. A polémia gyökeréig ásók a háztáji lét- jogosultságát boncolgatják: az egyik tábor a múlt csöke- vényeként, továbblépéseként kezeli ezeket a kisgazdaságokat, részben a kispolgári létforma táptalajának tekintve. A velük szembenállók, az ellátás gondjaira hivatkozva, a kisüzem egyes területeken viszonylag gazdaságosabb termelését látva, a hajdani álom, a Kertma- gyarország letéteményeseit látják az „egyholdas” gazdákban. Ebből az alapkérdésből azután a vélemények sokszínűén és sokfelé ágaznak el. Kezdve az olyan szélsőségektől, hogy a háztájit már rég meg kellett volna szünteti, mert a munkaerő elvonásával ma már a nagyüzem továbblépésének legfőbb akadálya — egészen addig a vélekedésig, miszerint a nagyüzemnek elsősorban arra kellene irányulni, hogy a nála hatékonyabban működő háztájit takarmánnyal, tenyészanyaggal, meg a többivel ellássa. Vannak, akik a tényekből kiindulva — pontosabban abból, hogy Magyarországon jelen időben a portákon legalább annyi sertést hizlalnak meg, mint a nagyüzemi sertéstelepeken — azt a következtetést vonják le; kár volt a kisüzemi termelést gyorstempóban fölváltani a gazdálkodás szövetkezeti, állami gazdasági formáival. Mások, a háztáji gazdálkodásban tapasztalható hullámzást figyelembe véve, lehetetlennek tartva a kistermelők egyéni érdekeinek a népgazdaság érdekeivel való igazi összehangolását, egyenesen a szocialista tervgazdálkodást féltik a kisüzemek adott súlyától. Külön disputa tárgya azután a „meddig még?” kérdése, de oldalakon keresztül sorolhatnánk: mi minden ad még okot a nézetek ütközésére ebben a témakörben. Helyette nézzük a lényeget! Az első, ami könnyen tisztázható az, hogy a szélsőségre hajló nézetek mögött legtöbbször olyan egyéni ta- palztalások állnak, amelyek meggyőződéssel aligha általánosíthatók. Közismert például megyénkben, hogy egykét helyen — többek között Körösnagyharsányban és Méhkeréken — a közös gazdálkodás hosszú éveken át azért nem tudott dűlőre jutni, mert az energiák nagyobb része a sehova nem vezető egyezkedésekre ment el: a háztáji gazdaságot mindennek elébe helyező tagság, illetve a háztáji gazdaságot emiatt szükséges rosszként kezelő vezetőség próbálta egymást győzködni a maga igazáról. Lehet-e ebből azt a következtetést levonni, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének legfőbb gátja a háztáji gazdálkodás? Talán lehetne, ha valóban ez volna az általános. Szerencsére, ezek a kivételek, az ellenpéldák sokasága ennek ellenkezőjéről győzhet meg bennünket. Kezdhetnénk mindjárt az országos érdeklődést keltő medgyesbodzási példával, amelynek lényege, hogy a tsz az egy év alatt meghizlalni tervezett csirkék jelentős részét átadta a háztáji gazdaságoknak. így különösebb beruházás nélkül növelték Bodzáson a pecsenyebaromfi- kibocsátást. Tapasztalataikat átvéve szervezik most Ma- gyarbánhegyesen ugyanezt. Számolatlanul állhatnának itt továbbá azon községek nevei, ahol a házaktól ténylegesen majdnem annyi hízót gyűjtenek össze a termelő- szövetkezetek teherszállító gépjárműi, mint amennyit a közös gazdaság sertéstelepéről szállítanak el. Csak kapásból néhány ilyen nevet: Nagyszénás, Mezőberény, Dé- vaványa, Kétsoprony. Tótkomlós. Az említett helyeken a közös gazdaságok évről évre rendszeresen megtervezik a tagok „egyéni” gazdaságának termelését, megszervezik e termelés ellátását, a felvásárlást és az értékesítést, számításba veszik e tevékenységet a rendelkezésre álló munkaidőalap kihasználásának tervezésekor. Mert a lényeg éppen ezekben a mozzanatokban ragadható meg. A háztáji gazdaságok létét a kezdetek kezdetén még az magyarázta, hogy ez volt az a legfőbb láncszem, amely a történelmi okokból elsődlegesen az egyéni gazdálkodáshoz húzó magyar parasztot és a termelőszövetkezeti gazdálkodást a meglevő érdek- ellentétek áthidalásával egybe tudta kapcsolni. Az idők folyamán a társadalmi. gazdasági változásokkal azonban a kisüzem eme szerepe háttérbe szorult, az egyén tudatában is elhalványult —, ha nem is tűnt el még végleg. És fontosabbá vált az a lehetőség, amelyet a nagyüzem a háztáji szerves bekapcsolásával, a töredék munkaidők kihasználásával az ellátás javára kamatoztatni tudott, és tud, nagy pénzeket emésztő beruházások nélkül. O r. előbbiekből kiindulva napjainkban nem is az okozza a fő gondot, hogy megtartsuk-e és még meddig a termelésnek e családias fajtáját. Sokkal inkább szorongat bennünket, hogy ezeket a kisüzemeket korszerű, de nem drága eszközökkel fölszereljük, mert másképp aligha lesz, aki helyébe lépjen azoknak, akiket félig-meddig még a múlt kötött ehhez az életformához. Márpedig népgazdaságunknak elemi érdekei fűződnek az adott gazdasági körülmények között ahhoz, hogy a háztáji gazdálkodás új feladatainak teljesítésével hosszú távon is túlélje azt a ragaszkodást, amelyet a ház- tájizók első nemzedékében még az „évszázados földéhség” táplált. Kőváry E. Péter Táncverseny Orosházán Az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ immár nyolcadik alkalommal ad otthont a nyári, nemzetközi társastáncversenynek. A rendezvény június 27-én, délután 2 órakor. kezdődik, standard- és latin-amerikai táncok versenyével, A és S osztályban. Este nyolc órakor Mezőkovácsházán gálaest lesz. A versenyprogram másnap ismét Orosházán folytatódik, majd este a vendéglátó város ismerkedhet a Bécsből, Budapestről, Brnoból, Karl- Marx-Stadtból. Lipcséből, Prágából és Szegedről érkezett versenyzők, valamint az orosházi táncosok produkcióival. A táncklubok képviselői — 3—3 pór — pénteken érkeznek és kedden, június 30-án utaznak haza.
