Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megkezdődött a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa A berlini Köztársasági Palota nagytermében tegnap délelőtt több mint 2500 küldött részvételével megnyílt a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa. A Marx, Engels és Lenin portréjával díszített tanácskozóteremben röviddel 10 óra előtt, a küldöttek nagy tapsa és éljenzése között foglalták el helyüket az NDK párt- és állami vezetői, valamint a külföldi küldöttségek. A Központi Bizottság megbízásából Horst Sindermann, a Politikai Bizottság tagja, az NDK Népi Kamarájának elnöke nyitotta meg a kongresszust. Bejelentette, hogy a kongresz- szuson 109 országból 125 kommunista és munkáspárt, nemzeti demokratikus és szocialista párt és szervezet küldöttségei vannak jelen. A Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációját Mihail Szuszlov, a PB tagja, a KB titkára vezeti. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége élén Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára áll. A kongresszus az elnökség megválasztása után jóváhagyta a napirendet és az ügyrendet, majd megválasztotta a titkárságot, és a különböző bizottságokat. A 6 naposra tervezett kongresszus napirendje: — A Központi Bizottság beszámolója Erich Honecker főtitkár, s a Központi Revíziós Bizottság jelentése Kurt Seiht elnök előterjesztésében, valamint az ezekhez kapcsolódó vita és határozathozatal; — 'Willi Stoph, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök beszámolója az 1981—85-ös népgazdasági terv irányelveiből, az ezzel kapcsolatos vita és határozat elfogadása; — Az NSZEP vezető szerveinek megválasztása. Ezután Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára lépett a kongresszus szónoki emelvényére. Erich Honecker elttadói beszéde Erich Honecker a Központi Bizottság beszámolójának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az NSZEP X. kongresz- szusa nagy történelmi jelentőségű eseménye az NDK- nak, amely a 70-es években is bebizonyította politikai szilárdságát, növelte gazdasági erejét és a béke biztos pillérének bizonyult Európában. Az 1976-ban megtartott IX. kongresszus óta el1 telt évek a nép javát szolgáló békés, sikeres alkotómunka esztendei voltak. Ez kedvező előfeltételeket teremt a 80-as évek feladatainak megoldásához. A KB főtitkára megemlékezett arról, hogy 35 éve, 1946 áprilisában alakult meg a két munkáspárt egyesüléséből az NSZEP. „Az NSZEP megalapítása alapvető fordulatot jelentett a német nép történetében” — mondotta. „Azóta német földön is bebizonyosodott, hogy a munkásosztály csak akkor tudja teljesíteni történelmi küldetését, ha célját világosan meghatározó, összeforrt s a néphez szorosan kötődő marxista—leninista párt vezeti”. Külpolitika Nemzetközi kérdésekről szólva a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy az NDK a jövőben is világos békekoncepcíóhoz tartja magát, ami „a béke biztosítását szolgáló építő lépéseket összeköti azzal, ami szükséges a szocialista haza' katonai védelméhez”. Honecker bejelentette, hogy az NDK immár 131 országgal áll diplomáciai viszonyban. Hangsúlyozta az SZKP XXVI. kongresszusának óriási jelentőségét a szovjet nép, a szocialista közösség, és az egész nemzetközi fejlődés szempontjából. Honecker mélységes aggodalmát fejezte ki az imperializmus legagresszívabb erőinek az elmúlt időszakban felélénkült mesterkedései, az Egyesült Államok fokozott fegyverkezése, s a NATO törekvései miatt, hogy katonaistratégiai erőfölényre próbáljon szert tenni a szocialista közösség államai fölött. Kína külpolitikai együttműködése az Egyesült Államokkal az imperializmus legreakciósabb köreinek politikáját segíti elő. A beszámoló elégedetten állapítja meg, hogy minden területen gyorsan és eredményesen fejlődik az NDK együttműködése a Szovjetunióval, s a többi testvéri szocialista országgal. (Folytatás a 2. oldalon) Bz MSZMP Központi Bizottságának 1981. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—le- ninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 7. Békét, biztonságot a világnak! 8. Éljen a szocializmus és ■a béke! 9. Együtt a világ haladó erőivel a fegyverkezés megfékezéséért, a leszerelésért! 10. Fokozzuk a küzdelmet Európa biztonságáért, az enyhülésért! _ 11. Erősödjék a világ forradalmi erőinek összefogása! 12. Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! 13. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! 14. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! 15. Előre a XII. kongresz- szus határozatainak végrehajtásáért! 16. Köszöntjük a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kitüntetettjeit és résztvevőit! 17. Előre a VI. ötéves terv megvalósításáért! 18. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! . 19. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 20. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar N épköztársaság! Vízkárelhárítás Békás megyében Magyarországon a folyók töltéséinek mintegy egyhar- mada szorul további erősítésre. Az árvíz-fenyegetettség mellett ráadásul a vissza-visszatérő belvíz is nehezíti helyzetünket. Az országban több mint 4 millió hektárt látogat több-kevesebb rendszerességgel a „hívatlan vendég”, amely, sajnos, megyénket sem kerüli el. A tavalyi gátszakadás óta érthetően foglalkoztatja közvéleményünket az, hogy miképp szabadulhatnánk meg a vízkárok okozta gondoktól. Írásunk a 4. oldalon. Munkaerö-átcsoportosftás — emberközelben Székely Lajosnénak az ifjúsága telt el itt, Kovács Lajos még ma sem érti, hogy miért következett ez be. Rucz Sándorné szerint nem az ő gyárukat kellene leállítani, hanem a másikat, mert ez sakkal szebb. Bohus András a fizetséget kevesli. Varga Istvánné alig szól, csak a szemét futja el a könny. Azt viszont mindany- nyian belátják, hogy kevesen vannak már az üzemeltetéshez. Mi hát a megoldás? Egyszerű; át kell menniük a másik gyárba. Könnyű azt mondani — csendül ki riportunkból az 5. oldalon. Ünneplés ürügyén Nehéz vállalkozásba fogott 10 esztendővel ezelőtt a csorvási tantestület, hiszen az országban elsőként vállalta a közös igazgatással járó úttörő tevékenység minden nehézségét. S közben bevezették az új nevelési-oktatási dokumentumokat is. Esetükben pedig se különleges adottságokról, se megkülönböztetett elbírálásról nem volt szó. Sikerük titka alapvető igazságok felismeréséből származik. Hogy csak úgy képes alkotni egy tantestület, ha közös döntések, önkéntes vállalások, jó légkör kapcsolja őket össze. Erről szól írásunk a 6. oldalon, a tantestület Czabán-dija ürügyén. A KISZ a Knerben Az idén ismét elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját a békéscsabai Kner Nyomda KISZ-szervezete. Vajon mi van a magas kitüntetés mögött, s egyáltalán, milyen szerepet tölt be a vállalat életében a KISZ? Ezúttal nem magukat a KISZ-fiatalokat, KISZ-vezetőket kérdeztük minderről, hanem a kívülállókat: gazdasági vezetőt, KISZ-en kívüli fiatalt, a közművelődési előadót, és egy idős gépmestert. Valamennyien elismerő véleményt mondtak a fiatalokról — s nemcsak általánosságban. Erről szól írásunk lapunk 11. oldalán, a Minimagazinban. Gagarin és az új nemzedék yikolaj Gyenyiszov a szovjet űrhajós-újságírás nagy öregje. Ö írta az első riportot a Pravdában Gagarin feledhetetlen repüléséről, s egészen a közelmúltig ott volt valamennyi űrhajó fellövésénél. Ma már nyugdíjban van, ám törékeny alakja még most is gyakran feltűnik a Moszkva melletti űrhajós irányító központ épületében. Magam is ott ismerkedtem meg vele Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós repülésének napjaiban. Gőzölgő teáját iszogatta, s ki másról mesélt volna, mint Gagarin- ról, aki 20 évvel ezelőtt első emberként repült űrhajójával a világűrbe. — Hogy miért éppen ő volt az első? — kérdezi Gyenyiszov önmagától. — Számunkra, akik ismertük őt, ez annyira természetes volt, hogy magunk is csak akkor kezdtünk rajta gondolkodni, mikor egy nyugati hírlapíró először tette föl a kérdést. Köztudott, hogy Koroljov, az űrkutatórendszerek főtervezője mondta ki a döntő szót. Indoklása így hangzott: Jurában szerencsésen párosul a természet adta bátorság, az elemző elme és a rendkívüli szorgalom. * — Ami bátorságát és rendíthetetlen nyugalmát illette, arra elég csak felidézni az indulás előtti napot. Valaki megkérdezte tőle, van-e valami kívánsága. „Egy jót aludnék” — válaszolta angyali természetességgel, s nem sokkal később valóban el is aludt. Ö volt az egyetlen, aki le tudta hunyni a szemét, miközben az orvosok, a tudósok, mindazok, akik az űrutazást előkészítették, éberen töltötték az éjszakát. Nem egy volt közöttük — ezt később bevallották —, akit szörnyű kétségek gyötörtek a repülés kimenetelét illetően. Nem az űrhajó miatt. Abban biztosak voltak, hogy a technika kitűnően működik majd, hiszen számtalanszor kipróbálták, de az ember mégiscsak ember. Hogyan birkózik majd meg Gagarin a lélektani túlterheléssel? Hisz képzeljük csak el, hogy földünk, amelyet emberi tekintet addig sohasem fogott még át, szemünk láttára válik egy iskolai földgömbhöz hasonlóvá. Úrrá tudnánk-e lenni félelmünkön? Le tudnánk-e küzdeni az aggodalmat, hogy elég egy apró hiba, s űrhajónkkal együtt örökre a föld bolygójaként keringünk? — 1961. április 12-én Szergej Koroljov létesített először kapcsolatot az űrhajóval. Amikor a hajtóművek felbőgtek, és megremegett a Vosztok teste, megkönnyebbülés volt számunkra hallani Jura magabiztos, diadalmas hangját. „Indulunk!” Majd néhány perccel később: „Látom a földet... Milyen gyönyörű!” Jurij Gagarin nyomdokain haladva már sok-sok űrhajós csodálhatta, meg a világűrből földünket. A Szovjetunióban két űrhajósnemzedék dolgozik együtt, több mint félszáz kozmonauta repült hosszabb-rövidebb ideig bolygónk körül. 1978-ban pedig — az Interkozmosz- program keretében — az első nemzetközi legénységgel föld körüli pályára indult a Szojuz űrhajó. Azóta csehszlovák, lengyel, NDK-beli, bolgár, kubai, vietnami, mongol űrhajós járt a kozmoszban, mi pedig 1980. májusában köszönthettük az első magyar űrhajóst Farkas Bertalan személyében. ■HM&iálló tudománnyá fejlődött az elmúlt két évti- ■ | 4; zedben az űrkutatás, amelyben jelenleg két, S®““* egymástól gyökeresen eltérő felfogás uralkodik. Az amerikaiak az űrrepülőgépet fejlesztik ki, a szovjet koncepció pedig hosszú élettartamú űrállomások működtetését tartja célravezetőnek. Az űrállomásokon több havi munkaciklusokban állandó személyzet tevékenykedik. A Szaljut—6 űrállomás — amelyen^ jelenleg is két szovjet űrhajós tartózkodik — hetedik évében jár, s eddig több mint 16 ezerszer kerülte meg a földet. Az űrállomásról érkező rengeteg információt, felvételt, adatot a földi intézmények dolgozzák fel, hasznosítják, valameny- nyiünk javára. Seres Attila □ Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa 1961. április 12-én indult a világűr felfedezésére. (Képes összeállításunk a 10. oldalon) flz űrhajózás napja
