Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megkezdődött a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa A berlini Köztársasági Palota nagytermé­ben tegnap délelőtt több mint 2500 küldött részvételével megnyílt a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa. A Marx, Engels és Lenin portréjával dí­szített tanácskozóteremben röviddel 10 óra előtt, a küldöttek nagy tapsa és éljenzése kö­zött foglalták el helyüket az NDK párt- és állami vezetői, valamint a külföldi küldött­ségek. A Központi Bizottság megbízásából Horst Sindermann, a Politikai Bizottság tagja, az NDK Népi Kamarájának elnöke nyitotta meg a kongresszust. Bejelentette, hogy a kongresz- szuson 109 országból 125 kommunista és munkáspárt, nemzeti demokratikus és szocia­lista párt és szervezet küldöttségei vannak jelen. A Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációját Mihail Szuszlov, a PB tagja, a KB titkára vezeti. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége élén Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára áll. A kongresszus az elnökség megválasztása után jóváhagyta a napirendet és az ügyren­det, majd megválasztotta a titkárságot, és a különböző bizottságokat. A 6 naposra terve­zett kongresszus napirendje: — A Központi Bizottság beszámolója Erich Honecker főtitkár, s a Központi Revíziós Bi­zottság jelentése Kurt Seiht elnök előterjesz­tésében, valamint az ezekhez kapcsolódó vita és határozathozatal; — 'Willi Stoph, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök beszámolója az 1981—85-ös népgazdasági terv irányelveiből, az ezzel kap­csolatos vita és határozat elfogadása; — Az NSZEP vezető szerveinek megválasz­tása. Ezután Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára lépett a kongresszus szónoki emelvé­nyére. Erich Honecker elttadói beszéde Erich Honecker a Közpon­ti Bizottság beszámolójának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az NSZEP X. kongresz- szusa nagy történelmi jelen­tőségű eseménye az NDK- nak, amely a 70-es években is bebizonyította politikai szilárdságát, növelte gazda­sági erejét és a béke biztos pillérének bizonyult Európá­ban. Az 1976-ban megtar­tott IX. kongresszus óta el1 telt évek a nép javát szol­gáló békés, sikeres alkotó­munka esztendei voltak. Ez kedvező előfeltételeket te­remt a 80-as évek feladatai­nak megoldásához. A KB főtitkára megemlé­kezett arról, hogy 35 éve, 1946 áprilisában alakult meg a két munkáspárt egyesülé­séből az NSZEP. „Az NSZEP megalapítása alapvető for­dulatot jelentett a német nép történetében” — mon­dotta. „Azóta német földön is bebizonyosodott, hogy a munkásosztály csak akkor tudja teljesíteni történelmi küldetését, ha célját világo­san meghatározó, összeforrt s a néphez szorosan kötődő marxista—leninista párt ve­zeti”. Külpolitika Nemzetközi kérdésekről szólva a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy az NDK a jövőben is világos békekoncepcíóhoz tartja magát, ami „a béke biztosítását szolgáló építő lépéseket összeköti azzal, ami szükséges a szocialista haza' katonai védelméhez”. Honecker bejelentette, hogy az NDK immár 131 országgal áll diplomáciai viszonyban. Hangsúlyozta az SZKP XXVI. kongresszusának óriási jelentőségét a szovjet nép, a szocialista közösség, és az egész nemzetközi fej­lődés szempontjából. Honecker mélységes ag­godalmát fejezte ki az im­perializmus legagresszívabb erőinek az elmúlt időszakban felélénkült mesterkedései, az Egyesült Államok fokozott fegyverkezése, s a NATO tö­rekvései miatt, hogy katonai­stratégiai erőfölényre pró­báljon szert tenni a szocia­lista közösség államai fö­lött. Kína külpolitikai együtt­működése az Egyesült Ál­lamokkal az imperializmus legreakciósabb köreinek po­litikáját segíti elő. A beszámoló elégedetten állapítja meg, hogy minden területen gyorsan és eredmé­nyesen fejlődik az NDK együttműködése a Szovjet­unióval, s a többi testvéri szocialista országgal. (Folytatás a 2. oldalon) Bz MSZMP Központi Bizottságának 1981. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egye­süljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—le- ninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd tá­masza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializ­must építő népek egysége! 7. Békét, biztonságot a vi­lágnak! 8. Éljen a szocializmus és ■a béke! 9. Együtt a világ haladó erőivel a fegyverkezés meg­fékezéséért, a leszerelésért! 10. Fokozzuk a küzdelmet Európa biztonságáért, az enyhülésért! _ 11. Erősödjék a világ for­radalmi erőinek összefogása! 12. Éljen a kommunista és munkáspártok internaciona­lista szolidaritása! 13. Támogatjuk a szabad­ságukért és függetlenségü­kért küzdő népek igazságos harcát! 14. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! 15. Előre a XII. kongresz- szus határozatainak végre­hajtásáért! 16. Köszöntjük a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny kitüntetettje­it és résztvevőit! 17. Előre a VI. ötéves terv megvalósításáért! 18. Éljen pártunk és né­pünk megbonthatatlan egy­sége! . 19. Éljen a Magyar Szocia­lista Munkáspárt! 20. Éljen és virágozzék sze­retett hazánk, a Magyar N épköztársaság! Vízkárelhárítás Békás megyében Magyarországon a folyók töltéséinek mintegy egyhar- mada szorul további erősítésre. Az árvíz-fenyegetettség mellett ráadásul a vissza-visszatérő belvíz is nehezíti helyzetünket. Az országban több mint 4 millió hektárt látogat több-kevesebb rendszerességgel a „hívatlan ven­dég”, amely, sajnos, megyénket sem kerüli el. A tavalyi gátszakadás óta érthetően foglalkoztatja közvéleményün­ket az, hogy miképp szabadulhatnánk meg a vízkárok okozta gondoktól. Írásunk a 4. oldalon. Munkaerö-átcsoportosftás — emberközelben Székely Lajosnénak az ifjúsága telt el itt, Kovács La­jos még ma sem érti, hogy miért következett ez be. Rucz Sándorné szerint nem az ő gyárukat kellene leál­lítani, hanem a másikat, mert ez sakkal szebb. Bohus András a fizetséget kevesli. Varga Istvánné alig szól, csak a szemét futja el a könny. Azt viszont mindany- nyian belátják, hogy kevesen vannak már az üzemelte­téshez. Mi hát a megoldás? Egyszerű; át kell menniük a másik gyárba. Könnyű azt mondani — csendül ki riportunkból az 5. oldalon. Ünneplés ürügyén Nehéz vállalkozásba fogott 10 esztendővel ezelőtt a csorvási tantestület, hiszen az országban elsőként vál­lalta a közös igazgatással járó úttörő tevékenység min­den nehézségét. S közben bevezették az új nevelési-okta­tási dokumentumokat is. Esetükben pedig se különleges adottságokról, se megkülönböztetett elbírálásról nem volt szó. Sikerük titka alapvető igazságok felismeréséből szár­mazik. Hogy csak úgy képes alkotni egy tantestület, ha közös döntések, önkéntes vállalások, jó légkör kapcsolja őket össze. Erről szól írásunk a 6. oldalon, a tantestület Czabán-dija ürügyén. A KISZ a Knerben Az idén ismét elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzász­laját a békéscsabai Kner Nyomda KISZ-szervezete. Va­jon mi van a magas kitüntetés mögött, s egyáltalán, mi­lyen szerepet tölt be a vállalat életében a KISZ? Ez­úttal nem magukat a KISZ-fiatalokat, KISZ-vezetőket kérdeztük minderről, hanem a kívülállókat: gazdasági vezetőt, KISZ-en kívüli fiatalt, a közművelődési előadót, és egy idős gépmestert. Valamennyien elismerő véle­ményt mondtak a fiatalokról — s nemcsak általánosság­ban. Erről szól írásunk lapunk 11. oldalán, a Minimaga­zinban. Gagarin és az új nemzedék yikolaj Gyenyiszov a szovjet űrhajós-újságírás nagy öregje. Ö írta az első riportot a Pravdá­ban Gagarin feledhetetlen repüléséről, s egészen a közelmúltig ott volt valamennyi űrhajó fellövésénél. Ma már nyugdíjban van, ám törékeny alakja még most is gyakran feltűnik a Moszkva melletti űrhajós irányító központ épületében. Magam is ott ismerkedtem meg vele Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós repülésének napjaiban. Gőzölgő teáját iszogatta, s ki másról mesélt volna, mint Gagarin- ról, aki 20 évvel ezelőtt első emberként repült űrhajó­jával a világűrbe. — Hogy miért éppen ő volt az első? — kérdezi Gye­nyiszov önmagától. — Számunkra, akik ismertük őt, ez annyira természetes volt, hogy magunk is csak akkor kezdtünk rajta gondolkodni, mikor egy nyugati hírlapíró először tette föl a kérdést. Köztudott, hogy Koroljov, az űrkutatórendszerek főtervezője mondta ki a döntő szót. Indoklása így hangzott: Jurában szerencsésen párosul a természet adta bátorság, az elemző elme és a rendkívüli szorgalom. * — Ami bátorságát és rendíthetetlen nyugalmát illette, arra elég csak felidézni az indulás előtti napot. Valaki megkérdezte tőle, van-e valami kívánsága. „Egy jót alud­nék” — válaszolta angyali természetességgel, s nem sokkal később valóban el is aludt. Ö volt az egyetlen, aki le tudta hunyni a szemét, miközben az orvosok, a tudó­sok, mindazok, akik az űrutazást előkészítették, éberen töltötték az éjszakát. Nem egy volt közöttük — ezt ké­sőbb bevallották —, akit szörnyű kétségek gyötörtek a repülés kimenetelét illetően. Nem az űrhajó miatt. Abban biztosak voltak, hogy a technika kitűnően működik majd, hiszen számtalanszor kipróbálták, de az ember mégiscsak ember. Hogyan birkózik majd meg Gagarin a lélektani túlterheléssel? Hisz képzeljük csak el, hogy földünk, amelyet emberi tekintet addig sohasem fogott még át, szemünk láttára válik egy iskolai földgömbhöz hasonlóvá. Úrrá tudnánk-e lenni félelmünkön? Le tudnánk-e küz­deni az aggodalmat, hogy elég egy apró hiba, s űrha­jónkkal együtt örökre a föld bolygójaként keringünk? — 1961. április 12-én Szergej Koroljov létesített elő­ször kapcsolatot az űrhajóval. Amikor a hajtóművek felbőgtek, és megremegett a Vosztok teste, megkönnyeb­bülés volt számunkra hallani Jura magabiztos, diadal­mas hangját. „Indulunk!” Majd néhány perccel később: „Látom a földet... Milyen gyönyörű!” Jurij Gagarin nyomdokain haladva már sok-sok űr­hajós csodálhatta, meg a világűrből földünket. A Szov­jetunióban két űrhajósnemzedék dolgozik együtt, több mint félszáz kozmonauta repült hosszabb-rövidebb ideig bolygónk körül. 1978-ban pedig — az Interkozmosz- program keretében — az első nemzetközi legénységgel föld körüli pályára indult a Szojuz űrhajó. Azóta cseh­szlovák, lengyel, NDK-beli, bolgár, kubai, vietnami, mongol űrhajós járt a kozmoszban, mi pedig 1980. má­jusában köszönthettük az első magyar űrhajóst Farkas Bertalan személyében. ■HM&iálló tudománnyá fejlődött az elmúlt két évti- ■ | 4; zedben az űrkutatás, amelyben jelenleg két, S®““* egymástól gyökeresen eltérő felfogás uralkodik. Az amerikaiak az űrrepülőgépet fejlesztik ki, a szovjet koncepció pedig hosszú élettartamú űrállomások működ­tetését tartja célravezetőnek. Az űrállomásokon több havi munkaciklusokban állandó személyzet tevékenyke­dik. A Szaljut—6 űrállomás — amelyen^ jelenleg is két szovjet űrhajós tartózkodik — hetedik évében jár, s ed­dig több mint 16 ezerszer kerülte meg a földet. Az űrál­lomásról érkező rengeteg információt, felvételt, adatot a földi intézmények dolgozzák fel, hasznosítják, valameny- nyiünk javára. Seres Attila □ Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa 1961. április 12-én indult a világűr felfedezésére. (Képes összeállításunk a 10. oldalon) flz űrhajózás napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom