Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
1981, március 14., szombat o alkotói nivódij a Dunai Vasműben Alkotói nívódíjat alapított a Dunai Vasmű a kiemelkedő szakmai munka ösztönzésére. A kohászati kombinát társadalmi zsűrije évente egymillió forinttal jutalmazza a gazdaságos eljárások. új technológiák alkalmazóit, a jelentős újítások1, találmányok szerzőit, a sikeres üzletkötések lebonyolítóit, az önköltséget javító takarékossági és munkaszervezési intézkedések kidolgozóit. A tíz-húsz-öt- venezer forint összegű nívódijakat nemcsak műszaki vezetők, hanem szakmunkások és szocialista brigádok, munkaközösségek is elnyerhetik. A Dunai Vasmű alkotói nívódíját első ízben 1981 május elsején ítélik oda az arra érdemes szakembereknek. Miről ír a Nemzetközi Szemle? A Nemzetközi'Szemle legfrissebb száma a januárban hivatalba lépett új amerikai adminisztráció első heteivel, Ronald Reagan kormányzatának kezdeti lépéseivel foglalkozik. Az új elnök és külügyminisztere, Alexander Haig első sajtóértekezletein olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint az amerikai külpolitika megkülönböztetett célja a jövőben „az emberi jogok védelme” helyett „a nemzetközi terrorizmus elleni harc” lesz. A folyóiratban idézett TASZSZ-nyi- latkozat az ezzel kapcsolatos szovjet véleményt tükrözi. Egy másik válogatás a latin-amerikai változásokról, elsősorban a Salvadorban folyó gerillaharcokról szól. Nobel-díjas közgazdászok nyilatkoznak az Egyesült Államok gazdasági kilátásairól, az új, republikánus kabinet gazdaságpolitikájának várható előnyeiről és hátrányairól. Olvashatjuk a Lengyel Egyesült Munkáspárt több vezetőjének értékelését az ország jelenlegi állapotáról, és a szocialista kibontakozás lehetőségeiről. „Japán: kettős kihívás” címmel a távol-keleti sziget- ország gazdasági és politikai helyzetéről találunk összeállítást. Több cikk foglalkozik a technika és tudomány szerepével a tőkés világgazdaságban. A folyóirat márciusi számát is eseménynaptár teszi teljessé. Tegnap délelőtt adott át Tisza László, a Füles főszerkesztője a Téli Rendkívüli Fülesben megjelent „Fejrevaló féjtörő” cimü pályázat nyertesének egy kalap tízforintost. Több mint százezer helyes meg-, fejtő közül a legszerencsésebb Tornyi Róza orosházi lakos volt, így ő vihette haza a kalap pénzt, vagyis a 12 ezer forintos nyereményt Fotó: Gál Edit Bartókemlékkiállítások Szegeden Bartók Béla születésének századik évfordulója alkalmából tegnap Szegeden a zeneköltő nevét viselő művelődési központban Bartókra emlékeztető kiállításokat nyitottak meg. Az egyik teremben tizenhét Budapesten, Debrecenben és Szegeden élő képzőművésznek azokat a festményeit, szobrait, grafikáit és textilmunkáit mutatják be, amelyek megszületéséhez elsősorban a Cantata Profana adott ihletet. Egy másik teremben kották, levelek, könyvek és más dokumentumok szemléltetik Bartók munkásságát. Ott helyezték el Reismann Mariann fotóművész hat nagyméretű fotóját a zeneköltőről. A művelődési központ előcsarnokában kiállították Kass János grafikusművész tizenegy színes alkotását, amelyek Bartók A kékszakállú herceg vára című művét il' iusztrálják. Földrajzi előadások Békéscsabán a Földrajztudományi Kutató Intézet Alföldi Osztályának könyvtárában rendezik meg hétfőn, március 16-án délután 4 órakor a Magyar Földrajzi. Társaság Körösvidéki Osztályának soron következő előadását. Két témakörről hallhatnak a szakemberek: dr. Csatári Bálint a Közép- Tiszavidék gazdasági gondjairól, feladatairól beszél, dr. Rákonczai János pedig „Utazások a Júliái Alpokban” címmel tart előadást. Kétszer több könyv a nemzetiségek nyelvén Kétszer annyi könyv jelenik hazánkban a nemzetiségek nyelvén a VI. ötéves terv időszakában, mint a megelőző öt esztendőben. Egyre növekszik a nemzetiségi kiadványok száma, s műfajilag változatosabbak, színvonalasabbak: eredményesen zárult a nemzetiségi könyvkiadás első ötéves térMozgalmas élet a kondorosi művelődési házban Az év első két hónapja mozgalmasan telt a kondorosi művelődési házban. A legsikeresebb februári rendezvények közé tartozott az általános iskolások karneválja, amelyen remekül szórakozott mintegy 600 alsó és felső tagozatos diák. Nagy sikert aratott a Tolcsvay együttes, melynek műsorát több mint háromszázan nézték meg. A KISZ Központi Művész- együttesének is több százan tapsoltak február 25-én. Kilazult a konyhakö... Lakótelepi 52 négyzetméteren lakom. A minap feljött egy darab mettlachi a konyhában. Bár nem vagyok építőipari zseni, de egyből megállapítottam, hogy némi cementtel, homokkal és kis vízzel magam is helyreállíthatom. Mert ugye egy ilyen bagatell munkáért nem jöhet ki szakember. Nosza, irány a TÜZÉP, hiszen ott lehet építőanyagot beszerezni. Ha éppen van ... Mondom: kérek egy kiló, jó minőségű cementet. Hát igen, nem sok hiányzott, hogy telefonáljanak a mentőkért. Mondja is az elárusító — hangjában szánalom és bizonyos fokú együttérzés vegyült: a legkisebb tétel fél mázsa, de ha nagyon jó fiú vagyok, akkor valakivel megfelezhetem. De hát minek nekem akár 25 kiló is? Még a század része is elég... A homokot már nem is mertem kérni, mert azt egy elemista gyerek is tudja, hogy azt köbméterre mérik... S mert csak meg kellett csinálni a kilazult követ, így hát elmentem az egyik építkezésre koldulni. «Mert hát 52 négyzetméteren nem vagyok hajlandó egy köbméter homokot, 25 (vagy 50) kilogramm cementet, 20 kiló meszet, 2—3 méteres léceket és deszkákat, fél kilométernyi vastag, nagyobb csomag kötözésére való zsineget, 5 kilónyi olajfestéket és kilós enyvtömböt őrizni azért, hogy ha néha valami meghibásodik, legyen otthon „raktárkészletem”. S talán nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy ezeket az építőipari „apróságokat” kis mennyiségben is lehetne, kellene árusítani. Akár úgy is, hogy a kiszerelési és csomagolási költséget vastagon fogó ceruzával írják az árcédulára. Mert ha szükség van rá, akkor nagyon kell. Ha tizenöt forint egy kiló ötszázas cement, akkor is. De fél mázsát?... No, nem! (—silá—) A szórakoztató rendezvényeken kívül komolyabb programoknak is helyt adott a művelődési ház. Itt tartotta közgyűlését a takarékszövetkezet és az ÁFÉSZ. A ..Szülők Akadémiája” keretén belül és a Kertbarát-kör tagjai részére jól sikerült ismeretterjesztő előadást rendezték az elmúlt hónapban. A hét csaknem minden napján tart egy-egy kiscsoport vagy szakkör foglalkozást. Mivel a művelődési háznak egyetlen nagyterme van, a csoportok egy része az általános iskolai műhelyben és a termelőszövetkezet irodájában tartja foglalkozásait. Márciusra kevesebb nagyszabású programot tervezett az intézmény, mint az elmúlt hónapra. Néhány családi ünnepségnek, munkaértekezletnek, iskolai ünnepségnek ad helyet az épület, s lesz egy Ifjú Zenebarát-hangverseny is. A közelmúltban indították az Egyesült Tsz nőbizottságával közösen a szabás-varrás tanfolyamot, s az iskola kezdeményezésére hetente egyszer illemtanórákat tartanak a gyerekeknek. ' G. K. ve — állapította meg a Művelődési Minisztérium és a Tankönyvkiadó Vállalat mellett működő nemzetiségi szerkesztőségi tanács tegnap tartott ülésén. Az 1976—1980-as tervidőszak eredményeit elemezve hangsúlyozták: beigazolódott, hogy szükséges volt a nemzetiségi kiadói tevékenység reformja, kiadói műhely létesítése öt évvel ezelőtt. A párt művelődési és - nemzetiségi politikájának eredményeként ugyanis a hetvenes években megélénkült a nemzetiségek kulturális élete, nyelvművelése, fellendült a nemzetiségi irodalom. Ezt az is érzékelteti, hogy az utóbbi öt évben a délszláv szerzők 16, a németek 14, a románok 11, a szlovákok 12 különböző műfajú alkotást adtak közlésre. összesen félszáznál több verses-, no- vellás kötet, néprajzi, történelmi tanulmány, • népdalgyűjtemény jelent meg. Közülük többet nívódíjjal tüntettek ki. Vujicsics Tiha- mérnak a Magyarországi délszlávok zenei hagyományai című posztumusz gyűjteménye az 1978. évi ünnepi könyvhét egyik nagy sikerű műve volt. A Hajtások című szlovák nyelvű antológia a hazai szlovák irodalmi élet pezsdülését jelzi. Ivanus Illés: öt húrú hegedű című román vers- és műfordításkötetét művészi értékéért, elkötelezett internacionalista szemléletéért, valamint a magyar irodalom színvonalas közvetítéséért díjazták. A magyarországi nemzetiségi kiadványokat, főleg az irodalmi és a néprajzi köteteket elismeréssel fogadták Csehszlovákiában, Romániában, Jugszláviában és a német nyelvterületeken is. Piaci hírek — Békés A tegnapi volt az első nagyobb, tavaszias hetipiac Békésen. Az évszakhoz képest sokes szép árut kínáltak az árusok, a termelők sárgarépából, petrezselyemből. Az árakról a felhozatalról Püski Bállntné, a békési Városi Tanács ellenőre adott tájékoztatást. Eszerint a sárgarépa kilója 7-8 forint, a petrezselyem 10—14 forint. A burgonya kilóját 5—7 forintért adták, de zömmel hat forint volt. Kevés a vetőburgonya, kilója 5—7 forint. A vörös hagyma kilóját 6—10 forintért, a fokhagymát 40—5« forintért mérték. 40—50 forint a mák literje, a dióbél kilója 80 - 100 forint. Változatlanul 10—12 forint egy kilogramm savanyú káposzta. Lehet még kapni kelkáposztát, 10—14 forintra tartják kilóját, a fejes káposzta pedig 6—8 forint. A tavaszt jelzi már, hogy megjelentek a piacon a vetni való aprómagvak, virághagymák. Egy rózsatőért 20 forintot kérnek. Drága és kevés még a primőráru.; egy fej saláta a magán- kereskedőknél 10 forint, a hegyes zöldpaprika darabja 7,50. Csak mutatóba volt a tegnapi piacon újhagyma, csomója 4-5 forint. Bőséges a választék almából, sok fajtát és sokféle minőségűt kínálnak a termelők, árusok, 5 —25 forintért kilóját. S végül, a tojás- darabja 1,30. II teljesítmény legyen a fontos egutóbb egyik üzemünk pártalapszer- vezetében jártam, a bérekről és az áremelkedésekről beszélgettünk. Nem ok nélkül: két óra alatt féltucatnyi álláspontot vitattunk meg. Volt, aki az automatikus pótlékokat tartotta volna megoldásnak, másvalaki azt mondta: ne keverjük össze a bérezést a szociálpolitikával ! Mindenki kapjon a régi elv szerint, amit sokszor bizony megsértünk: a végzett munka, a teljesítmény alapján. Hiszen nemcsak az a feladat, hogy az emelkedő közös energia- és alapanyagszámlákat kiegyenlítsük, hanem végre gazdaságosabban dolgozzunk. S mi legyen akkor a bérekkel? Ami egyedül célravezető az egyénnek, társadalomnak, vállalatnak .egyaránt: igazodjanak a társadalmilag hasznos eredményhez, differenciálódjanak. Az alapképlet egyszerű — s nincs is, aki érvekkel vitathatná, mivel az ösztönzés ezt kívánja. Más lapra tar- - tozik a gyakorlat, hogy az elvek nem mindig érvényesülnek. S nem csupán arról van szó, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Mert tegyük fel: elhatározzák a vállalatnál, hogy mától differenciálnak. Azonnal bevezetik a készenlétben álló ösztönző bérezési rendszert. Eljön az első hónap vége, s át kell számítani a teljesítményoszlopokat forintösszegekké. Kiderül, hogy a háromgyerekes családapánál a fiatal váltótárs a „tárgyidő- szakban” négyszáz forinttal többet teljesített. Az egyedülálló asszony bizonyul a legügyesebbnek, majd hetven százalékkal esztergált többet, mint gépszomszédja, a fiát egyedül nevelő, egyébként szorgalmas, ám ügyetlen társa. Végül is mennyit kapjanak a borítékban? Érződjön-e ez a különbség a fizetésnapon. Nos kívülállóként lelkesen válaszolhatnánk hogyne, érződjön — túltéve magunkat egyéb szempontokon. De ott abban a közösségben ez utóbbi szempontok értékrendje más, mint külső megítélésünké! A megszokott és belénik- ívódott gyakorlat okán — „mindenre” ki kell terjedni a bérezés felelősségének. Arra, hogy a több gyermekes ember gondjain segítsen, és természetesen arra is, hogy ösztönözzön. Továbbá: ne sértse a kollektív szellemet, ne keltsen feszültséget munkatárs és munkatárs, vezető és vezetett között... Bizony, az ösztönzés — miért tagadnánk? — legtöbbször a sorrendben nem az első, hanem az utolsó, legalábbis a hátsó helyek egyikét foglalja el. És ez az a pont, ahol érdemes valamit eldönteni. Tartható-e, elfogadható-e mai helyzetünkben ez a besorolás, ez a rangsor? Tudva és pontosan megmérve az egymással ellentmondó követelményeket, azt hiszem, a teljesítményre va_ló ösztönzés mellett kell dönteni — a bérezésbe^, míg a méltányosságnak a szocializmusban háttérbe nem szorítható követelményét a szociálpolitika kategóriájában szükséges kielégíteni. Mit jelent ez? Azt hogy igyekezzünk kifizetni mindenkinek — életkorra, családi állapotra való tekintet nélkül — társadalmilag hasznos munkáját! Azon szocialista elv alapján, hogy mindenkit munkája szerint illet meg a díjazás. Szigorú és „kíméletlen” parancs ez magunkkal szemben. Ám nincs más megoldás: ahhoz, hogy a leggyorsabban és a leghatásosabban növeljük közös jövedelmünket, ez a legcélravezetőbb. Ügy vélem, nem érdektelen bérezés helyett teljesítményhez igazodó bérezést, elosztást mondani. Amikor a VI. ötéves terv szerény életszínvonal-életkörülmény előirányzatait vizsgáljuk, nem érdektelen tudni: ez átlagos, társadalmi méretű számítási érték. Mögötte — szükségszerűen — jelentős különbségekkel számolunk, mégpedig a végzett munka, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás szerint. Másként fogalmazva: a legjobbakat, a gyorsan fejlődőket, nagy értékeket létrehozó vállalatokat, embereket, nagyobb részesedés illeti meg a jövedelmekből. I öbbet kell keresnie annak, vállalaton I belül, iparágak között, de még brigádban is, aki többet tesz mindannyiunk asztalára, mert hiszen ezzel nemcsak ő, hanem mindenki többet nyer! Matkó István Harmadfokú készültség a Körösökön és a Berettyón A tavaly nyári kettős-körösi árvíz után a homokzsákok még meg sem száradtak, máris újból használatba vették. A Körösökön és a Berettyón levonuló óriási víztömeg nyomán rendkívüli árvízvédelmi helyzet alakult ki a Körösök védvonalán. Tegnap, pénteken valamennyi folyószakaszon a KÖVIZIG elrendelte a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Fekete-Körös 12 centiméterrel meghaladta az 1888-ban mért maximumot. Pénteken hajnalban a védelem vezetői 4 óra 50 perckor elrendelték a 75 millió köbméter víz befogadására alkalmas mályvádi árvízi tározó megnyitását. A 120 méteres nyíláson átömlő víz szinte órák alatt éreztette hatását: a folyó 40—50 centiméternyit apadt> de ennek ellenére még mindig magas a viz állása. A Fehér-Körös pénteken délben Gyulánál 742 centiméterrel, a Kettös-Körös Békésnél 944 centiméterrel, a nyári gátszakadás felett 23 centiméterrel tetőzött. A Sebes- és a Hármas-Körös, valamint a Berettyó tovább árad. A gátakon pénteken több mint 1300-an dolgoztak, homokzsákkal védték a műtárgyakat, több szakaszon nyúlgátakat építettek. A társ vízügyi igazgatóságoktól egymás után érkeznek a védelemhez szükséges anyagokkal megrakott teherautók, no és természetesen a segítség is. A szolnoki és pécsi vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztaga már a helyszínen dolgozik. A 86 millió köbméter víz befogadására alkalmas mérges! tározó megnyitására felkészültek, szükség esetén a robbantóbrigádok azonnal munkához látnak. Békés és Mezöberény között, a Krisztinazugban a nyári gátszakadással csaknem átellemben, a Kettős-Körös bal partján a magassági hiányokat pótolják, Homokzsákokból építenek nyúlgá- tat. Dolgoznak itt vízügyesek, a város üzemeiből, szövetkezeteiből is jöttek. — Milyenek a távlati kilátások — kérdezem Gyöngyösi Lázár^ az árvízvédelmi osztály vezetőjét. — A román vízügyi szervektől kapott legfrissebb információ szerint a délelőtti órákban az árvízi helyzet javítására százméternyi szakaszon megnyitották a Tőz folyó töltését, így csökkent a vízutánpótlás. Ennek nyomán a folyók magyarországi szakaszán javult a helyzet. Töltéseink ez idáig jól ellenálltak a víznek, csupán néhány helyen észleltünk kisebb csurgást — válaszolt az osztályvezető. Egyébként pénteken délután a védelmi munkákat megtekintette Vincze József, az OVH elnökhelyettese. — Szekeres —
