Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

1981, március 14., szombat o alkotói nivódij a Dunai Vasműben Alkotói nívódíjat alapított a Dunai Vasmű a kiemel­kedő szakmai munka ösz­tönzésére. A kohászati kom­binát társadalmi zsűrije évente egymillió forinttal jutalmazza a gazdaságos el­járások. új technológiák al­kalmazóit, a jelentős újítá­sok1, találmányok szerzőit, a sikeres üzletkötések lebo­nyolítóit, az önköltséget ja­vító takarékossági és mun­kaszervezési intézkedések kidolgozóit. A tíz-húsz-öt- venezer forint összegű nívó­dijakat nemcsak műszaki vezetők, hanem szakmunká­sok és szocialista brigádok, munkaközösségek is elnyer­hetik. A Dunai Vasmű alko­tói nívódíját első ízben 1981 május elsején ítélik oda az arra érdemes szakemberek­nek. Miről ír a Nemzetközi Szemle? A Nemzetközi'Szemle leg­frissebb száma a januárban hivatalba lépett új amerikai adminisztráció első heteivel, Ronald Reagan kormányza­tának kezdeti lépéseivel fog­lalkozik. Az új elnök és kül­ügyminisztere, Alexander Haig első sajtóértekezletein olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint az amerikai külpolitika megkülönbözte­tett célja a jövőben „az em­beri jogok védelme” helyett „a nemzetközi terrorizmus elleni harc” lesz. A folyó­iratban idézett TASZSZ-nyi- latkozat az ezzel kapcsolatos szovjet véleményt tükrözi. Egy másik válogatás a la­tin-amerikai változásokról, elsősorban a Salvadorban fo­lyó gerillaharcokról szól. Nobel-díjas közgazdászok nyilatkoznak az Egyesült Ál­lamok gazdasági kilátásairól, az új, republikánus kabinet gazdaságpolitikájának vár­ható előnyeiről és hátrányai­ról. Olvashatjuk a Lengyel Egyesült Munkáspárt több vezetőjének értékelését az ország jelenlegi állapotáról, és a szocialista kibontakozás lehetőségeiről. „Japán: kettős kihívás” címmel a távol-keleti sziget- ország gazdasági és politikai helyzetéről találunk összeál­lítást. Több cikk foglalkozik a technika és tudomány sze­repével a tőkés világgazda­ságban. A folyóirat márciusi számát is eseménynaptár te­szi teljessé. Tegnap délelőtt adott át Tisza László, a Füles főszerkesztője a Téli Rendkívüli Fülesben megjelent „Fejrevaló féjtörő” cimü pályázat nyertesének egy kalap tízforintost. Több mint százezer helyes meg-, fejtő közül a legszerencsésebb Tornyi Róza orosházi lakos volt, így ő vihette haza a kalap pénzt, vagyis a 12 ezer forintos nyereményt Fotó: Gál Edit Bartók­emlék­kiállítások Szegeden Bartók Béla születésének századik évfordulója alkal­mából tegnap Szegeden a ze­neköltő nevét viselő művelő­dési központban Bartókra emlékeztető kiállításokat nyitottak meg. Az egyik te­remben tizenhét Budapesten, Debrecenben és Szegeden élő képzőművésznek azokat a festményeit, szobrait, grafi­káit és textilmunkáit mutat­ják be, amelyek megszületé­séhez elsősorban a Cantata Profana adott ihletet. Egy másik teremben kot­ták, levelek, könyvek és más dokumentumok szemléltetik Bartók munkásságát. Ott he­lyezték el Reismann Mari­ann fotóművész hat nagy­méretű fotóját a zeneköltő­ről. A művelődési központ elő­csarnokában kiállították Kass János grafikusművész tizen­egy színes alkotását, ame­lyek Bartók A kékszakállú herceg vára című művét il' iusztrálják. Földrajzi előadások Békéscsabán a Földrajztu­dományi Kutató Intézet Al­földi Osztályának könyvtá­rában rendezik meg hétfőn, március 16-án délután 4 órakor a Magyar Földrajzi. Társaság Körösvidéki Osz­tályának soron következő előadását. Két témakörről hallhatnak a szakemberek: dr. Csatári Bálint a Közép- Tiszavidék gazdasági gond­jairól, feladatairól beszél, dr. Rákonczai János pedig „Utazások a Júliái Alpok­ban” címmel tart előadást. Kétszer több könyv a nemzetiségek nyelvén Kétszer annyi könyv jele­nik hazánkban a nemzetisé­gek nyelvén a VI. ötéves terv időszakában, mint a megelőző öt esztendőben. Egyre növekszik a nemzeti­ségi kiadványok száma, s műfajilag változatosabbak, színvonalasabbak: eredmé­nyesen zárult a nemzetiségi könyvkiadás első ötéves tér­Mozgalmas élet a kondorosi művelődési házban Az év első két hónapja mozgalmasan telt a kondoro­si művelődési házban. A leg­sikeresebb februári rendez­vények közé tartozott az ál­talános iskolások karneválja, amelyen remekül szórakozott mintegy 600 alsó és felső ta­gozatos diák. Nagy sikert aratott a Tolcsvay együttes, melynek műsorát több mint háromszázan nézték meg. A KISZ Központi Művész- együttesének is több százan tapsoltak február 25-én. Kilazult a konyhakö... Lakótelepi 52 négyzetméteren lakom. A minap feljött egy darab mettlachi a konyhában. Bár nem vagyok épí­tőipari zseni, de egyből megállapítottam, hogy némi ce­menttel, homokkal és kis vízzel magam is helyreál­líthatom. Mert ugye egy ilyen bagatell munkáért nem jöhet ki szakember. Nosza, irány a TÜZÉP, hiszen ott lehet építőanyagot beszerezni. Ha éppen van ... Mon­dom: kérek egy kiló, jó minőségű cementet. Hát igen, nem sok hiányzott, hogy telefonáljanak a mentőkért. Mondja is az elárusító — hangjában szánalom és bizo­nyos fokú együttérzés vegyült: a legkisebb tétel fél mázsa, de ha nagyon jó fiú vagyok, akkor valakivel megfelezhetem. De hát minek nekem akár 25 kiló is? Még a század része is elég... A homokot már nem is mertem kérni, mert azt egy elemista gyerek is tudja, hogy azt köbméterre mérik... S mert csak meg kellett csinálni a kilazult követ, így hát elmentem az egyik építkezésre koldulni. «Mert hát 52 négyzetméteren nem vagyok hajlandó egy köbméter homokot, 25 (vagy 50) kilogramm cemen­tet, 20 kiló meszet, 2—3 méteres léceket és deszkákat, fél kilométernyi vastag, nagyobb csomag kötözésére való zsineget, 5 kilónyi olajfestéket és kilós enyvtömböt őrizni azért, hogy ha néha valami meghibásodik, le­gyen otthon „raktárkészletem”. S talán nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy ezeket az építőipari „apróságokat” kis mennyiségben is lehetne, kellene áru­sítani. Akár úgy is, hogy a kiszerelési és csomagolási költséget vastagon fogó ceruzával írják az árcédulára. Mert ha szükség van rá, akkor nagyon kell. Ha tizenöt forint egy kiló ötszázas cement, akkor is. De fél má­zsát?... No, nem! (—silá—) A szórakoztató rendezvé­nyeken kívül komolyabb programoknak is helyt adott a művelődési ház. Itt tartot­ta közgyűlését a takarékszö­vetkezet és az ÁFÉSZ. A ..Szülők Akadémiája” keretén belül és a Kertbarát-kör tag­jai részére jól sikerült isme­retterjesztő előadást rendez­ték az elmúlt hónapban. A hét csaknem minden napján tart egy-egy kiscsoport vagy szakkör foglalkozást. Mivel a művelődési ház­nak egyetlen nagyterme van, a csoportok egy része az ál­talános iskolai műhelyben és a termelőszövetkezet irodájá­ban tartja foglalkozásait. Márciusra kevesebb nagysza­bású programot tervezett az intézmény, mint az elmúlt hónapra. Néhány családi ün­nepségnek, munkaértekezlet­nek, iskolai ünnepségnek ad helyet az épület, s lesz egy Ifjú Zenebarát-hangverseny is. A közelmúltban indítot­ták az Egyesült Tsz nőbi­zottságával közösen a sza­bás-varrás tanfolyamot, s az iskola kezdeményezésére he­tente egyszer illemtanórá­kat tartanak a gyerekeknek. ' G. K. ve — állapította meg a Mű­velődési Minisztérium és a Tankönyvkiadó Vállalat mel­lett működő nemzetiségi szerkesztőségi tanács tegnap tartott ülésén. Az 1976—1980-as tervidő­szak eredményeit elemezve hangsúlyozták: beigazolódott, hogy szükséges volt a nem­zetiségi kiadói tevékenység reformja, kiadói műhely lé­tesítése öt évvel ezelőtt. A párt művelődési és - nemze­tiségi politikájának eredmé­nyeként ugyanis a hetvenes években megélénkült a nem­zetiségek kulturális élete, nyelvművelése, fellendült a nemzetiségi irodalom. Ezt az is érzékelteti, hogy az utób­bi öt évben a délszláv szer­zők 16, a németek 14, a ro­mánok 11, a szlovákok 12 különböző műfajú alkotást adtak közlésre. összesen félszáznál több verses-, no- vellás kötet, néprajzi, törté­nelmi tanulmány, • népdal­gyűjtemény jelent meg. Kö­zülük többet nívódíjjal tün­tettek ki. Vujicsics Tiha- mérnak a Magyarországi délszlávok zenei hagyomá­nyai című posztumusz gyűj­teménye az 1978. évi ünnepi könyvhét egyik nagy sikerű műve volt. A Hajtások című szlovák nyelvű antológia a hazai szlovák irodalmi élet pezsdülését jelzi. Ivanus Il­lés: öt húrú hegedű című román vers- és műfordítás­kötetét művészi értékéért, elkötelezett internacionalista szemléletéért, valamint a magyar irodalom színvonalas közvetítéséért díjazták. A magyarországi nemzetiségi kiadványokat, főleg az iro­dalmi és a néprajzi kötete­ket elismeréssel fogadták Csehszlovákiában, Romániá­ban, Jugszláviában és a né­met nyelvterületeken is. Piaci hírek — Békés A tegnapi volt az első na­gyobb, tavaszias hetipiac Béké­sen. Az évszakhoz képest sok­es szép árut kínáltak az áru­sok, a termelők sárgarépából, petrezselyemből. Az árakról a felhozatalról Püski Bállntné, a békési Városi Tanács ellenőre adott tájékozta­tást. Eszerint a sárgarépa kilója 7-8 forint, a petrezselyem 10—14 forint. A burgonya kilóját 5—7 forintért adták, de zömmel hat forint volt. Kevés a vetőburgo­nya, kilója 5—7 forint. A vörös hagyma kilóját 6—10 forintért, a fokhagymát 40—5« forintért mérték. 40—50 forint a mák literje, a dióbél kilója 80 - 100 forint. Változatlanul 10—12 forint egy kilogramm savanyú káposzta. Lehet még kapni kel­káposztát, 10—14 forintra tartják kilóját, a fejes káposzta pedig 6—8 forint. A tavaszt jelzi már, hogy megjelentek a piacon a vetni való aprómagvak, virághagymák. Egy rózsatőért 20 forintot kér­nek. Drága és kevés még a pri­mőráru.; egy fej saláta a magán- kereskedőknél 10 forint, a he­gyes zöldpaprika darabja 7,50. Csak mutatóba volt a tegnapi piacon újhagyma, csomója 4-5 forint. Bőséges a választék almából, sok fajtát és sokféle minőségűt kínálnak a termelők, árusok, 5 —25 forintért kilóját. S végül, a tojás- darabja 1,30. II teljesítmény legyen a fontos egutóbb egyik üze­münk pártalapszer- vezetében jártam, a bérekről és az áremelkedé­sekről beszélgettünk. Nem ok nélkül: két óra alatt fél­tucatnyi álláspontot vitat­tunk meg. Volt, aki az auto­matikus pótlékokat tartotta volna megoldásnak, másva­laki azt mondta: ne kever­jük össze a bérezést a szo­ciálpolitikával ! Mindenki kapjon a régi elv szerint, amit sokszor bizony meg­sértünk: a végzett munka, a teljesítmény alapján. Hi­szen nemcsak az a feladat, hogy az emelkedő közös energia- és alapanyagszám­lákat kiegyenlítsük, hanem végre gazdaságosabban dol­gozzunk. S mi legyen akkor a bé­rekkel? Ami egyedül célra­vezető az egyénnek, társada­lomnak, vállalatnak .egy­aránt: igazodjanak a társa­dalmilag hasznos eredmény­hez, differenciálódjanak. Az alapképlet egyszerű — s nincs is, aki érvekkel vitat­hatná, mivel az ösztönzés ezt kívánja. Más lapra tar- - tozik a gyakorlat, hogy az elvek nem mindig érvénye­sülnek. S nem csupán arról van szó, hogy más az elmé­let és más a gyakorlat. Mert tegyük fel: elhatározzák a vállalatnál, hogy mától dif­ferenciálnak. Azonnal beve­zetik a készenlétben álló ösztönző bérezési rendszert. Eljön az első hónap vége, s át kell számítani a teljesít­ményoszlopokat forintössze­gekké. Kiderül, hogy a há­romgyerekes családapánál a fiatal váltótárs a „tárgyidő- szakban” négyszáz forinttal többet teljesített. Az egye­dülálló asszony bizonyul a legügyesebbnek, majd het­ven százalékkal esztergált többet, mint gépszomszédja, a fiát egyedül nevelő, egyéb­ként szorgalmas, ám ügyet­len társa. Végül is mennyit kapjanak a borítékban? Ér­ződjön-e ez a különbség a fizetésnapon. Nos kívülálló­ként lelkesen válaszolhat­nánk hogyne, érződjön — túltéve magunkat egyéb szempontokon. De ott abban a közösségben ez utóbbi szempontok értékrendje más, mint külső megítélésünké! A megszokott és belénik- ívódott gyakorlat okán — „mindenre” ki kell terjedni a bérezés felelősségének. Ar­ra, hogy a több gyermekes ember gondjain segítsen, és természetesen arra is, hogy ösztönözzön. Továbbá: ne sértse a kollektív szellemet, ne keltsen feszültséget mun­katárs és munkatárs, vezető és vezetett között... Bi­zony, az ösztönzés — miért tagadnánk? — legtöbbször a sorrendben nem az első, ha­nem az utolsó, legalábbis a hátsó helyek egyikét foglal­ja el. És ez az a pont, ahol érdemes valamit eldönteni. Tartható-e, elfogadható-e mai helyzetünkben ez a be­sorolás, ez a rangsor? Tud­va és pontosan megmérve az egymással ellentmondó követelményeket, azt hi­szem, a teljesítményre va_ló ösztönzés mellett kell dönte­ni — a bérezésbe^, míg a méltányosságnak a szocia­lizmusban háttérbe nem szorítható követelményét a szociálpolitika kategóriájá­ban szükséges kielégíteni. Mit jelent ez? Azt hogy igyekezzünk kifizetni min­denkinek — életkorra, csa­ládi állapotra való tekintet nélkül — társadalmilag hasznos munkáját! Azon szocialista elv alapján, hogy mindenkit munkája szerint illet meg a díjazás. Szigorú és „kíméletlen” parancs ez magunkkal szemben. Ám nincs más megoldás: ahhoz, hogy a leggyorsabban és a leghatásosabban növeljük közös jövedelmünket, ez a legcélravezetőbb. Ügy vélem, nem érdek­telen bérezés helyett teljesít­ményhez igazodó bérezést, elosztást mondani. Amikor a VI. ötéves terv szerény élet­színvonal-életkörülmény előirányzatait vizsgáljuk, nem érdektelen tudni: ez átlagos, társadalmi méretű számítási érték. Mögötte — szükségszerűen — jelentős különbségekkel számolunk, mégpedig a végzett munka, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás szerint. Más­ként fogalmazva: a legjob­bakat, a gyorsan fejlődőket, nagy értékeket létrehozó vállalatokat, embereket, na­gyobb részesedés illeti meg a jövedelmekből. I öbbet kell keresnie annak, vállalaton I belül, iparágak kö­zött, de még brigádban is, aki többet tesz mindannyi­unk asztalára, mert hiszen ezzel nemcsak ő, hanem mindenki többet nyer! Matkó István Harmadfokú készültség a Körösökön és a Berettyón A tavaly nyári kettős-körösi árvíz után a homokzsákok még meg sem száradtak, máris újból használatba vették. A Körösö­kön és a Berettyón levonuló óriási víztömeg nyomán rendkí­vüli árvízvédelmi helyzet ala­kult ki a Körösök védvonalán. Tegnap, pénteken valamennyi folyószakaszon a KÖVIZIG el­rendelte a harmadfokú árvízvé­delmi készültséget. A Fekete-Körös 12 centiméter­rel meghaladta az 1888-ban mért maximumot. Pénteken hajnalban a védelem vezetői 4 óra 50 perc­kor elrendelték a 75 millió köb­méter víz befogadására alkalmas mályvádi árvízi tározó megnyi­tását. A 120 méteres nyíláson átömlő víz szinte órák alatt éreztette hatását: a folyó 40—50 centiméternyit apadt> de ennek ellenére még mindig magas a viz állása. A Fehér-Körös pénteken délben Gyulánál 742 centiméter­rel, a Kettös-Körös Békésnél 944 centiméterrel, a nyári gátszaka­dás felett 23 centiméterrel tető­zött. A Sebes- és a Hármas-Kö­rös, valamint a Berettyó tovább árad. A gátakon pénteken több mint 1300-an dolgoztak, homokzsákkal védték a műtárgyakat, több sza­kaszon nyúlgátakat építettek. A társ vízügyi igazgatóságoktól egymás után érkeznek a véde­lemhez szükséges anyagokkal megrakott teherautók, no és ter­mészetesen a segítség is. A szolnoki és pécsi vízügyi Igaz­gatóság árvízvédelmi osztaga már a helyszínen dolgozik. A 86 millió köbméter víz be­fogadására alkalmas mérges! tá­rozó megnyitására felkészültek, szükség esetén a robbantóbrigá­dok azonnal munkához látnak. Békés és Mezöberény között, a Krisztinazugban a nyári gátsza­kadással csaknem átellemben, a Kettős-Körös bal partján a ma­gassági hiányokat pótolják, Ho­mokzsákokból építenek nyúlgá- tat. Dolgoznak itt vízügyesek, a város üzemeiből, szövetkezetei­ből is jöttek. — Milyenek a távlati kilátá­sok — kérdezem Gyöngyösi Lá­zár^ az árvízvédelmi osztály ve­zetőjét. — A román vízügyi szervektől kapott legfrissebb információ szerint a délelőtti órákban az árvízi helyzet javí­tására százméternyi szakaszon megnyitották a Tőz folyó tölté­sét, így csökkent a vízutánpót­lás. Ennek nyomán a folyók ma­gyarországi szakaszán javult a helyzet. Töltéseink ez idáig jól ellenálltak a víznek, csupán né­hány helyen észleltünk kisebb csurgást — válaszolt az osz­tályvezető. Egyébként pénteken délután a védelmi munkákat megtekintette Vincze József, az OVH elnökhelyettese. — Szekeres —

Next

/
Oldalképek
Tartalom