Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

békés Megyei Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. MÁRCIUS 85., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM Belkereskedelmi egyeztető tárgyalás Békéscsabán Tavaszi esúcsforgalom az AGROKER-eknél A szegedi antikvár könyvesbolt ezen a héten antikvár könyvvásárt rendezett Békéscsabán, a Jókai Színházban. Bár az érdeklődés kisebb, mint az előző években, már az első napon, hétfőn csaknem 30 ezer forint értékű könyv talált új gazdára. A könyvvásár március 86-ig tart Fotó: Gál Edit Ülésezett a megyei nemzetiségi albizottság Március 24-én, tegnap dél­előtt a Belkereskedelmi Mi-, nisztérium és a SZÖVOSZ vezető munkatársai egyez­tető tárgyalást tartottak Bé­kés megyei vezetőivel Bé­késcsabán, a megyei tanács székházában. A megbeszélé­sen részt vett dr. Selmeci Lajosné belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Csatári Bé­la, a megyei pártbizottság titkára, a MÉSZÖV, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak vezetői. A tanácskozást dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese nyi­totta meg, majd Krizsán Miklós, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ve­zetője fűzött szóbeli kiegé­szítést az írásos anyaghoz. Megállapította: az elmúlt év­A Tatabányai Szénbányák Nagyegyházán épülő új bá­nyájában dolgozó ifjúsági brigádok például elhatároz­ták, hogy március—június között 450 méter vágatot építenek ki. Ez a rekordtel­jesítmény nem kisebb célt szolgál, minthogy ez év nya­rán — egy évvel a tervezett határidő előtt — megkez­dődhessen a szén termelése. Kezdeményezésükhöz nyom­ban csatlakozott a vállalat tíz ifjúsági brigádja, akik gépekkel, szerszámokkal, kü­lönböző munkaeszközökkel látják el a föld alatti bánya­folyosókat építő csapatokat. A Tatabányai Szénbányák építészeti üzemének KISZ- brigádjai viszont arról ha­tároztak, hogy társadalmi munkában foglalkoztatót lé­tesítenek a környék mozgás- sérültjeinek. A városi ta­nácstól kapott régi épületet a fiatalok július végére fel­újítják. A telefonközpontok­hoz szükséges jelfogókat gyártó foglalkoztatóban sem lépcső, sem küszöb nem akadályozza majd a mozgás- sérültek közlekedését. Az Almásfüzitői Timföld­gyár KISZ-bizottsága öröm­mel vette a taggyűléseken felvetett javaslatot: az elkö­vetkező hónapokban tartsa­nak olyan kommunista mű­szakokat, amelyek bérét — a szokásos vállalati és üze­mi anyagi támogatáson fe* ben kiegyensúlyozott volt az áruellátás a megyében, an­nak ellenére, hogy egyes cikkekből nem mindig tud­ták az igényeket kielégíteni, összességében egy év alatt mintegy 14 milliárd forint forgalmat értek el a tanácsi vállalatok és a szövetkeze­tek áruházaiban, üzleteiben. Ami a hálózatfejlesztést il­leti, nincs szégyenkezni való­ja megyénknek. Az V. ötéves tervben a bolti kiskereskede­lem több mint 40 ezer, a vendéglátás üzlethálózata csaknem 54 ezer négyzetmé­terrel nőtt. Felépült 22 ABC- áruház, amely azt jelenti: 50 ilyen üzlet szolgálja a kul­turált eladást és a lakossá­got. Ebben a tervidőszakban előtérbe kerülnek a felújítá­sok, és a korszerűsítések. lül — a munkában a közös­ségi életben élenjáró fiatal családalapítók kapnák a mielőbbi otthonteremtéshez. A fiatal házasok legfőbb gondjai között említették a szombathelyi vállalatoknál is a megoldatlan lakáshely­zetet. Több munkahelyen kezdeményezték, hogy szer­vezzenek kommuhista mű­szakokat lakásépítésük tá­mogatására. A KISZ szom­bathelyi városi bizottsága pedig elhatározta, hogy meg­szervezi a megye első ifjú­sági lakásépíttető szövetkeze­tét: a helyi tanács sorházak építéséhez olcsó telkeket ad, s a város ifjú építészei tár­sadalmi munkában elkészí­tették az első ütem, 50 lakás építési terveit. A Vas megyei Állami Épí­tőipari Vállalat fiataljai környezetük régi értékeinek, szépségeinek megóvására tettek felajánlást: társadal­mi munkában rendbe hozzák a megye emlékműveit, első­ként a kurucok győzelmére emelt győrvárit. A győri Rába Gyár fia­taljainak beszámoló taggyű­lésein a fiatal mérnökök és közgazdászok egy csoportja beszámolt arról, hogy prog­ramot dolgoztak ki a világí­tás korszerűsítésére, automa­tizálására. Kiszámították, hogy a fölöslegesen égetett villany évente több iriiftt 3 Megkezdődött a tavaszi csúcsforgalom az AGRÖKER- vállalatok telepein és a rak­tárakban; a tsz-ek a zár­számadások — anyagi lehe­tőségeik — ismeretében vá­sárolják a gépeket, berende­zéseket és az állami gazda­ságok is nagy számú gépet vesznek át az 1981. évi mun­kákhoz. Az Agrotröszt illetékesei­nek tájékoztatása szerint a gépekkel, berendezésekkel szembeni tartózkodás, amely az elmúlt esztendőt jellemez­te. az idén megszűnt. Élén­kült az érdeklődés, még a drágább gépek is vevőre ta­lálnak. Eddig mintegy ötö­dével többet költötték a gép­állományuk fejlesztésére a gazdaságok. Az elmúlt hetekben azAG- ROKER-vállalatok kereske­delmi-műszaki szakemberei valamennyi mezőgazdasági üzemben a helyszínen adtak tájékoztatást a beszerzési le­hetőségekről. Az elmúlt évi­nél lényegesen nagyobb szá­mú dokumentációt adtak ki millió forinttal terheli feles­legesen az áramköltséget. Az automata rendszer nem feledékeny, s megfelelő idő­ben ki- és bekapcsolja majd a világítást. Felszerelését az ifjú műszakiak társadalmi munkában vállalták. A KISZ-kongresszus tiszteleté­re a gyári KISZ-bizottság versenymozgalmat hirdetet az ifjúsági brigádoknak: ed­dig 22 ifjúsági szocialista brigád csatlakozott a felhí­váshoz, s közülük az lesz a vándorserleg birtokosa, amely a termelésben és a mozgalmi munkában egy­aránt kitűnik. A Mecseki Szénbányáknál a villamosüzem KISZ-esei tavaly 5 millió forint meg­takarítást értek el egyik újí­tásukkal, a villamosenergia- túlfogyasztás megelőzését szolgáló átlagteljesítmény­mérő műszerrel. Az üzemré­szek terhelését mérő, s a gyors beavatkozást segítő műszerrel — mint a KISZ- taggyűlésen bejelentették — társadalmi munkában felsze­relik a többi üzemrészt is. A Volán 12-es számú Vál­lalat RISZ-fiataljai és szo­cialista brigádjai a pécsi közművelődés lehetőségeiért éreznek különös felelősséget: elhatározták, hogy a külvá­rost járó, de már kiörege­dett pécsi könyvtárbusz he- lvébe májusra berendeznek egy új, panorámás biblio- buszt a népművelőknek. A Heves megyei szakmun­kástanuló iskolák diákjai — akik az elmúlt években nyá­ri építőtáborok szervezésével járultak hozzá például a Bélapátfalvai Cementgyár építkezésének gyorsításához — most új célt tűztek ma­guk elé. Ezen a nyáron több százan veszik ki részüket a Gyöngyösön megnyíló ipari szakmunkásképző iskola épí­téséből a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat tár­sadalmi munkásaiként. és a kereskedelem soron kí­vüli szállításokra is vállal­kozott. Az idén kétezer traktort vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemek. Nagyobb részük a szovjet gyártmányú MTZ 80—82-es gépből került ki, de a magyar gyártmányú Rába- Steiger traktorok is szép számmal találtak vásárlóra. Egyedül a lánctalpas, nagy teljesítményű vontatókból lenne szükség még többre, bár ezekből is nagyobb volt a kínálat, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tavaszi munkákhoz szükséges ekékből, tárcsák­ból és magágykészítő beren­dezésekből igény szerinti a raktárkészlet. Eddig ezer ta­laj-előkészítő szerkezetet ad­tak el, ez 25 százalékkal ha­ladja meg az elmúlt évi ér­tékesítést. A nagyüzemi per­metező berendezésekből 400 talált vevőre, és a raktár- készlet a további megrende­lések kielégítését is lehetővé teszi. A vetőgépekből 300-at értékesítettek. A mezőgazda- sági nagyüzemek sorra ve­szik át a kombájnokat. Az idén az NBK-ban gyártott E 516-ból és a lengyel Bizon- Gigantból elégítik ki a meg­rendelőket; mindkét gép nagy teljesítményű és gazda­ságosan üzemeltethető. Az NDK vállalatával az Agro­tröszt tárgyalást kezdett a valamivel kisebb teljesítmé­nyű E 512-es mintájú kom­bájn szállításáról. Az Agrotröszt vállalatai­nak raktárkészletei lehetővé teszik a fontosabb gépekből a további vásárlásokat. Gépjavfté­karbantartók országos kollokviuma Hazánkban az V. ötéves terv folyamán mezőgazdasá­gi gépberuházásokra 63 mil­liárd forintot fordítottak. Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek 25 ezer trak­tort, 20 ezer tehergépkocsit, 9 ezer kombájnt vásároltak. Az elmúlt öt évben javult a mezőgazdasági gépkínálat, általánossá váltak a nagy teljesítményű gépek. Nem véletlenül szervezték meg tehát éppen ebben az időszakban a mezőgazdasági gépjavító-karbantartó mű­vezetők első országos kol­lokviumát. Az eseménysoro­zat, amelyet többek közt a Gépipari Tudományos Egye­sület Békés megyei szerve­zete rendez, tegnap, március 24-én, Gyulán a művelődési házban tartott megnyitóval vette kezdetét. A megnyitót követő elő­adásokon Buda Gábor, a MÉM műszaki főosztályve­zető-helyettese és dr. Hor­váth József, a MÉM műszaki intézetének főosztályvezetője részletesen szólt a gépjavító­karbantartó feladatokról, va­lamint e tevékenység tartal­mi és szervezeti fejlesztésé­nek távlatairól. A kollokvi­um holnap Kétegyházán, a mezőgazdasági szakmunkás- képző és munkástovábbkép­ző intézetben folytatja mun­káját. Tegnap, március 24-én, délelőtt 9 órai kezdettel tar­totta ülését a Békés megyei Tanács művelődési bizottsá­gának nemzetiségi albizott­sága Első_ napirendi pontként a művelődési otthon jellegű nemzetiségi bázisintézmé­nyek tevékenységéről volt szó. A vitaalapul szolgáló beszámolót Pál Miklósné, a Békés megyei Művelődési Központ csoportvezetője ké­szítette. Mint a beszámolóban ol­vasható, ez irányú tevékeny­ségükben cél a nemzetiségi anyanyelvi művelés, vala­mint a nemzetiségi hagyo­mányok gyűjtése, ápolása és közkinccsé tétele. E téma már csak a nemzetiségi la­kosság száma és aránya te­kintetében is jelentős me­gyénkben, ezért kiemelt és fontos feladat a közművelő­dési munkában is. A beszámoló többek kö­zött kitért arra is, hogy „az amatőr művészeti területen túl a nemzetiségi klubokban anyanyelvi művelődés fo­lyik ... természetesen lehe­tőség nyílik az önművelés­re, az anyaországok kulturá­Békéscsabán a megyei vér­ellátó alközpontban tegnap délelőtt találkoztak a Dél­magyarországi Regionális Vértranszfúziós Szolgálat tagjai. Négy megye véradó- állomásainak, vöröskeresztes szervezeteinek vezetői és vér­adásszervezők jöttek el, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzorának, dr. Gaál Györgynek a tájékozta­tóját meghallgassák a szol­gálat tevékenységéről, s el­mondják gondjaikat, problé­máikat. A regionális szolgálat je­lentőségét növeli, hogy a négy megye: Csongrád, Bács- Kiskun, Szolnok és Békés, egy klinikai bázisra, a sze­gedire épül, s azt kell ellát­nia a műtétekhez szükséges vérrel és vérkészítmények­kel. A klinikán kezelt és mű­tőit betegek többsége nem Csongrád megyei, hanem a szomszédos megyékből érke­zik. A regionális szervezet munkájának, a megyék ösz- szefogásának köszönhető, hogy Szegeden szinte telje­sen megszűnt a térítéses vér­adás. A szív- és érsebészet dél-magyarországi központ­jának munkájáról tudnunk lis, gazdasági és politikai éle­tének megismerésére, a hazai nemzetiségi népszokások fel­elevenítésére és a szórako­zásra is.” A nemzetiségi köz- művelődés módszertani irá­nyításáról szólva többek kö­zött megállapították, hogy munkájukat a helyi párt- és tanácsi szervek, a népfront­testületek irányításával, illet­ve velük közösen tervezik, szervezik. Ez intézmények — a tótkomlósi, a battonyai és az elekí bázisközpont — közvetlen segítséget kapnak a nemzetiségi szövetségektől is. A beszámolót követően so­kan elmondták véleményü­ket, javaslataikat e témáról. Mint megállapították, az el­következendő ülésre az albi­zottság tagjait konkrét fel­adatokkal kell ellátni, emel­lett módszertani kiadványok megjelentetésére is szükség lenne. Második napirendi pont­ként Chlebniczki János igaz­gató számolt be a békéscsa­bai Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimná­zium oktató-nevelő munká­jának helyzetéről. Az ülés bejelentésekkel és munka- terv-ismertetéssel ért véget. kell, hogy hetenként példá­ul 2 nagy érműtétet, 4 nyi­tott szívműtétet, a tüdősebé­szet 10—12, főként dagana­tos műtétet végez, vesekeze­lésen pedig rendszeresen 40 beteget látnak el. 1979 no­vemberétől 14 veseátültetést tartanak számon. A részvevők elmondták vé­leményüket a plasma feresi- ses véradásról, a véradók ál­dozatkészségéről. Többen megtekintették a helyszínen folyó véradást. A békéscsa­baiak beszámoltak arról, hogy a környék véradói 1980 májusától 300 ilyen véradá­son vettek részt, s ez év ja­nuárjától még szervezettebb módon folyik a plasma fere- sises véradás. A tanácskozás napján a végegyházi községi véradásról jelentkeztek né­gyen a békéscsabai plazmás vérvételre. Szó esett az Or­szágos Véradó Szolgálat se­gítségnyújtásáról, a megyék vérvételi tervének jobb ösz- szehangolásáról, a véradás­ban tevékenykedő orvosok és szakdolgozók képzéséről, a donorok nyilvántartásáról és a regionális tervezet jövőjé­ről is. a termelők tájékoztatására, Fiatalok kezdeményezései, felajánlásai a beszámoló KISZ-taggyííiéseken Március tizenötödikével lezárult a KISZ közelgő X. kongresszusát előkészítő ifjúsági tanácskozások első sza­kasza: vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél, intézmé­nyeknél, iskolákban több mint 30 ezer alapszervezet ké­szített mérleget eddigi munkájáról, megválasztották az új vezetőséget, megtervezték az idei feladatokat, s meg­vitatták a KISZ KB kongresszusi levelét. A több mint 870 ezer ifjúkommunista alkotó- és kezdeményezőkész­ségét mutatja, hogy sok üzemben és iskolában éppen ezeken a fórumokon fogadtak el friss ötleteket, a mun­kát vagy a szűkebb-tágabb közösség életét, körülményeit jobbító javaslatokat. Négy megye regionális szolgálata a véradásért

Next

/
Oldalképek
Tartalom