Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TflNÚCS LAPJA 1981. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Mezőhegyes és melioráció ülést tartott a megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottsága A Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a Mezőhegyesi Cukorgyár ez év január 1- gyel egyesült, és Mezőhegye­si Mezőgazdasági Kombinát néven dolgoznak tovább. Az új nagyüzem feladatairól, fejlesztési elképzeléseiről és a jövő lehetőségeiről tár­gyalt tegnap, szerdán a me­gyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai mun­kabizottsága, mely Kiss Sán­dornak, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályvezetőjének elnökletével tartott ülést. Másik napirendi pontként a megye csaknem valameny- nyi nagyüzemét érintő té­máról volt szó. Megtárgyal­ta a munkabizottság a me­liorációs program eddigi végrehajtását, valamint a VI. ötéves tervben várható munkákat. Szó volt még az öntözésfejlesztés helyzetéről is. Tizenkét éves volt, amikor Gagarin űrrepülésén ámult a világ. Nevét ismeri az egész ország: Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, aki február 18-án, tegnap megyénkben tett látogatást, n KISZ Békés megyei bizottsága, a megyei úttörőelnökség és a szabadkígyós! Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet meghívására érkezett hozzánk a kedves vendég. Sok úttörőközösség naplójába beírta a nevét az űrhajós Takarékossági intézkedések a mezőgazdasági nagyüzemekben A mezőgazdaság fogyaszt­ja el a népgazdaság energia- szükségletének 6 százalékát. Korábban dinamikusan nőtt az energiaigény, az elmúlt két évben azonban 6 száza­lékkal már csökkent az energiafelhasználás a földe­ken és a mezőgazdasági tele­peken. A gazdaságok, a vál­lalatok változatos módon igyekeznek feltárni energia- forrásaikat, és intézkedése­ket tesznek a külső energia- mennyiségek csökkentésére. A megdrágult tüzelőolaj helyett kukoricacsutkával fűtenek majd a Dalmadi Ál­lami Gazdaság vetőmagüze­mében, ahol évente mintegy 10 ezer tonna hibrid kukori­cát és 5—6 ezer tonna kalá­szos gabonavetőmagot szá­rítanak meg és dolgoznak fel. Az üzem eredményét ta­valy több mint tíz százalék­kal csökkentette a tüzelőolaj árának növekedése, ezért, a gazdaság igyekszik más ener­giaforrásra átállni. Gazdasá­gos kukoricacsutka-égető be­rendezést vásároltak, ebben nemcsak a fontos takarmány- növény értéktelenebb része­it, hanem más melléktermé­keket. és növényi hulladéko­kat is eltüzelhetnek. Az ol­csó tüzelőanyaggal évente 700 tonna olajat spórolhat­nak meg és több mint két­millió forinttal csökkenthe­tik a vetőmagüzem költsé­geit. A beruházás hat. év alatt térül meg. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol tavaly már a megtermett ku­korica felét tárolták az új. mesterséges szárítást nem kí­vánó nedves módszerrel, az idén tovább növelik ezt az arányt. A tapasztalatok sze­rint a hagyományos tárolás­sal szemben tonnánként 630 forint megtakarítást, értek el, és ami szintén fontos: a be­takarítás idejét is lerövidít­hették. A nedves kukorica etetésénél az egy kilogramm sertéshús előállítására jutó abrakfelhasználás a száraz szemhez viszonyítva 4,05 ki­logrammról 3,76 kilogramm­ra csökkent. A szemes ter­mények nedves tartósítására a dunavarsányiak vezetésé­vel, az AGROBER és a Szekszárdi Állami Gazdaság részvételével gazdasági tár­saság alakult, amelynek cél­ja a nagyüzemi módszer or­szágos elterjesztése. Jelenleg 140 ezer tonna tárolótér ki­alakítását készítik elő. Egy- egy ötezer tonna befogadó- képességű kukoricatároló be­ruházási költsége különben 2—3,5 év alatt megtérül. A Szigetvári Állami Gaz­daságban üzemóra-számláló­kat szereltek a traktorokba a munkateljesítmény és az üzemanyag-fogyasztás méré­sére. A tavaszi munkákat 70 erőgép kezdi úgy, hogy ké­szülék,, pontosan rögzíti a megtett út. illetve a végzett munka mennyiségét. Ezzel azonban még csak a gazda­ságos üzemeltetés technikai feltételeit teremtették meg. Különféle szervezési intézke­déseket is tettek, illetve tesz­nek a szigetvári szakembe­rek. A szabad tartásra alapo­zott húsmarha-tenyésztési technológiát alakított ki a Szikszói Állami Gazdaság, amely úttörő volt *, költség­kímélő húsmarhatenyésztés megvalósításában. Tapaszta­lataikat az idén már kilenc állami gazdaság és 32 tsz is hasznosítja. A szikszói mód­szer alapvetően költségtaka­rékos, hiszen például egy hektárra alig több mint há­romezer forint technológiai berendezési költség jut. 3800 állatot tartanak » természe­teshez nagyon közel álló kö­rülmények között; még is­tállójuk sincs, a szabadban telelnek át az állatok. Az AGROKOMPLEX rend­szeréhez tartozó taggazdasá­gok az idén egymillió hízó­sertés takarmányozásánál alkalmazzák az új, fehérje­takarékos takarmányozási módszert, amely külföldi ta­pasztalatok alapján az álla­tok tényleges fehérjeszükség­letét veszi alapul. Tavalv 700 ezer sertés kapott fehérje­takarékos menüt. Az ered­mények azt mutatják, hogy egy hízósertés előállításánál akár 6 kilogramm importból származó szója is megtaka­rítható. A malacokat és a kocákat is így tartották, és ezzel 14 millió forint import fehérjét spóroltak meg. Az AGROKOMPLEX taggazda­ságaiban mindent, egybevet­ve egy-egy sertés felhizlalá- si költségeit 200 forinttal mérsékelték. A kedvező eredmények alapján kapott 1981-ben mindenhol zöld utat a fehérjetakarékos me­nü. „II repülés csodálatos dolog” Farkas Bertalan űrhajós látogatása megyénkben Farkas Bertalan alezredes űrhajóst és a kíséretében ér­kezett vendégeket: L iszkay Csaba és Patkós Imre alez­redeseket délelőtt 10 órakor Békéscsabán a megyei párt- bizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titká­ra és Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára fogadta, majd Frank Ferenc adott tájékoztatót a vendégeknek. Röviden bemutatta me­gyénket; beszélt az ipar és a mezőgazdaság eredményei­ről, a lakásépítésről, a párt­késcsabai járókelők termé­szetesen lépten-nyomon fel­ismertek és tisztelettel kísér­tek. Az ifjúsági házban a békéscsabai úttörőgárda egy­séggyűlésén volt jelen Far­kas Bertalan. A nagyterem­ben több mint 400-an kö­szöntötték lelkes tapssal. A résztvevők: a megye úttö­rőcsapataiban működő Orion őrsök képviselői, úttörőgár­disták, a KISZ megyei bi­zottságának és a megyei út­törőelnökség tagjai, a járási, városi KISZ-bizottságok tit­kárai, úttörőelnökök és a megyei KISZ-iskola hallgatói voltak. Az ünnepségen Var­ga Sándor megyei úttörőel­nök üdvözölte a vendégeket. Ezután Bohus Mária, a Bé­késcsabai 9. sz. Általános Is­kola úttörőtanács-titkára vet­te át a szót. Megemlékezett a Vörös Hadsereg megalaku­lásáról, annak 63. évfordu­lóján. S elérkezett a gyermekek számára a régóta várt pil­lanat: Farkas Bertalan lépett a mikrofonhoz, hogy mesél­jen felkészüléséről és az űr­repülésről. Kerekre nyílt szemmel hallgatták a piros és kék nyakkendős pajtások, de a felnőttek is. Bevezetőül megemlítette, hogy 1966—67 nyarán 6—6 hetet töltött Bé­késcsabán, itt repült életé­ben először egyedül, motoros gépen. Aztán mesélt a gyer­mekek nyelvén a sok-sok ta­nulásról, Csillagvárosról. „A repülés csodálatos dolog!” — mondta őszinte lelkesedéssel. A gyerekekre különösen az űrrepülésről szóló beszámoló tett nagy hatást. Nagy de­rültség fogadta például, ami­kor Farkas Bertalan az űr­étkezésről mesélt: „Egy elektromos kis kályhában megmelegítettük a konzerve- ket, felbontottuk, az aszta­lon az erre a célra kikép­zett mélyedésbe tettük, és gumiszalaggal rögzítettük, hogy el ne repüljön. Az evő­eszközzel, ami volt vagy fél méter hosszú, kifeszítettünk egy húskockát, az kirepült, és bekaptuk.” Az élménybe­számolót a következő sza­vakkal fejezte be: „Kívá­nom, hogy egyszer majd for­dított legyen a helyzet, kö- zületek mesélje el valaki az élményeit, és én hallgassam.” Az ifjúsági ház egyik kis­termében beszélgetéssel foly­tatódott a program. A bé­késcsabai 11. sz. iskola, az Endrődi Általános Iskola, valamint az orosházi 1-es és 4-es számú iskola úttörői, az Orion Expedícióban élenjáró pajtások, 40 fiatal vett részt ezen ■ a találkozón. Meséltek őrsük, rajuk munkájáról, vállalt és elvégzett feladata­ikról, a „Hét földi tettről” — ahogyan ebben az expedíciós játékban a vállalt feladato­kat elnevezték. És sor ke­rült természetesen auto'- gramgyűjtésre is. A nagyte­remben sok-sok úttörőközös­ség naplójába írta bele a ne­vét „Berci bácsi” — aho­gyan a gyerekek szólították. A délutánt a szabadkígyó- si Mezőgazdasági és Élelmi - szeripari Szakmunkásképző Intézetben töltötte az űrha­jós vendég. A díszteremben Raffay József, az iskola igaz­gatója mutatta be néhány szóval az Ybl Miklós-tervez- te kastélyt, amelyet a fel- szabadulás óta iskolai célok­ra használnak. Beszélt az in­tézetben folyó szakmunkás- képzésről, majd az iskolai kiállítás és a patinás könyv­tár megtekintése után az ebédlőben rendezett iskola­napon vettek részt a vendé­gek. Itt Kovács Géza KISZ- tanácsadó tanár beszéde után 61 tanuló mondta el, Farkas Bertalan szavait is­mételve, a KISZ-fogadalom szövegét, és vált ezzel az ifjúsági szövetség tagjává. S annak emlékére, hogy az is­kolában járt az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan szalagot kötött a KlSZ-szer- vezet zászlajára. Végül itt is mesélt élményeiről; látoga­tása, kedves mosolya, sze­rény alakja sokáig emlékeze­tes marad mindazok számá­ra, akik láthatták, hallhat­ták. T. I. Az űrhajós vendég a megyei pártbizottság épülete előtt életről. Szóba került a tava­lyi árvíz, s az általa okozott kár is. Az űrhajós vendég nagy érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatót, több kérdést is tett fel, majd vidám, ba­ráti beszélgetéssel folytató­dott az eszmecsere. Ennek során Farkas Bertalan a csil­lagvárosi élményeiről me­sélt. Végül a fiatal űrhajós ajándékot adott át a megyei pártbizottság első titkárának; az űrutazásról szóló mini­könyvet, jelvényeket, s az űrrepülés tiszteletére kiadott emlékplakettet, amelyet Frank Ferenc a megye nyomdaiparának termékeiből összeállított ajándékokkal viszonzott. Ezután a KISZ megyei bizottsága és a me­gyei úttörőelnökség ajándé­kait vehette át Farkas Ber­talan. A megyei pártbizottság székházából a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőházba ment a neves vendég, akit a bé­Farkas Bertalan szalagot köt a szabadkígyósi szakmunkásképző intézet KISZ-szervezetének zászlajára Fotó: Martin Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom