Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. FEBRUÁR 6., PÉNTEK Ara: 1,40 íorint XXXVI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM árellenőrzés A mostani tervtörvény egy­értelműen állást foglal az árpolitika és az árrendszer fejlesztése mellett. Hangsú­lyozza, hogy az itt lefektetett elveket következetesen érvé­nyesíteni kell az elkövetke­zendő években. Az árrend­szer egységesítése elengedhe­tetlen, következésképpen szükség van arra, hogy a külpiaci árváltozások érvé­nyesüljenek a belföldi árak1- ban. A gazdaságos fogyasztá­si szerkezet kialakítása és a takarékosság elősegítése mindenképpen megköveteli, hogy a fogyasztói árak rugal­masan igazodjanak a terme­lői és az importárakhoz. Mindezekből az követke­zik1: nem egyszerű dolog manapság az árellenőrzés. Elmúlt tehát az az idő, ami­kor a fogyasztási cikkek nagy része hatósági áron került forgalomba; egyszerű próba- vásárlással meg lehetett ál­lapítani: hol szegik meg az előírásokat, melyik üzletben csapják be a vásárlókat. Ma azonban, amikor az árrend­szer meglehetősen bonyo­lult, alapos közgazdasági is­meretekkel kell rendelkeznie annak, aki az árak ellenőr­zésére vállalkozik. Itt van például a tavalyi és az idei esztendő, amikor már ma­gunk mögött tudhatjuk a központi árváltozásokat, de számíthatunk több vállalati döntésből származó áremel­kedésre és -csökkentésre. A figyelmet, felelősséget igénylő munkát a boltokban igyekeznek jól, pontosan vég­rehajtani. Persze, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, elő­fordulhat tévedés, figyelmet­lenség, az utasítások félreér­tése egyes termékek árazá­sánál. Ezért hárul komoly tennivaló a tanácsi, a szak- szervezeti ellenőrökre Jár­ják az üzleteket, hogy meg­győződjenek a vállalatok, szövetkezetek felkészültsé­géről, kiszűrjék a rendelle­nességeket, a félreértéseket. Az ellenőrök vizsgálatai már eddig is olyan jelenségeket hoztak felszínre, amelyek alapján a vállalatok és az irányító szervek egy sor in­tézkedést tettek a hibák ki­javítására. Az állami és a társadalmi ellenőrök százai, ezrei sokat tettek azért, hogy a kereskedelmi dolgozókra háruló többletmunka mel­lett napvilágra kerüljenek az apróbb és nagyobb bosszantó jelenségek, amelyek nem fel­tétlenül velejárói a szabad áraknak, az új ármechaniz­musnak. A gyakori és a je­lentéktelen összegű ármódo­sítások, a helytelen árazás, a kiismerhetetlen árfeltüntetés rossz motívumai e munká­nak, sokszor a fogyasztó ezen keresztül méri le, ítéli meg az egész árrendszerün­ket. Az árellenőrzés mindenek­előtt segítő szándékú, ugyan­akkor fegyelmező jellegesem hiányozhat. Mert a szándé­kos szabálytalanságokat nem szabad elnézni. Ellenkező­leg: a gyakrabban ismétlő­dő árváltozás a fogyasztók érdekeinek fokozott védel­mére késztet, amely elsőren­dű feladat. Seres Sándor D nők foglalkoztatása Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta a gazdasági bizottság tájékoztatóját az energiael-. látás helyzetéről és jóvá­hagyta a továbbiakban szük­séges tennivalókat. A kormány elfogadta a tartósítóiparról szóló jelen­tést, egyben megerősítette az Állami Tervbizottságnak azt az állásfoglalását, amely kö­telezi a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy komplex programot dolgozzon ki az iparág gaz­daságosságának és exportké­pességének fejlesztésére. A Minisztertanács jóvá­hagyta az ÁTB határozatát, és intézkedéseit, amelyek az erdőtelepítési és a fásítási, valamint a talajjavítási te­vékenység elősegítését szol­gálják a VI. ötéves tervidő­szakában. A kormány módosította az árhatósági hatáskörökről szóló 1967. évi határozatát. Az új határozat az időköz­ben bekövetkezett szervezeti és szabályozási változások­nak szerez érvényt, továbbá felhatalmazza az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy ellenőrizze az árható­ságok tévékenységét, vala­mint az általuk megállapí­tott árakat. A Minisztertanács egyetér- tőleg tudomásul vette a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését a tömegétkeztetés helyzeté­ről. Felhívta az illetékes tár­cák, főhatóságok és a taná­csok vezetőit, hogy a jelen­tésben feltárt tapasztalato­kat hasznosítva tegyék meg a szükséges intézkedéseket. (Lásd még lapunk 3. ol­dalán.) Hazánkban a foglalkozta­tottak 43 százaléka nő, s napjainkban a munkaképes korú nőik 80 százaléka dolgo­zik: a két számadatot nagy jelentőségű változás kifejező­jének' minősítették csütörtö­kön a Nőtanács székházában a munka- és a közéleti bi­zottság ülésén. A nők fog­lalkoztatásának és képzett­ségének alakulásáról tanács­kozva leszögezték, míg né­hány évtizede még nagy har­cot kellett vívni a háztartás­ban tevékenykedők munká­ba állításáért, ma a női fog­lalkoztatás már elérte a „de­mográfiai” maximumot. Az ülésen az is elhangzott: a nőknek 40 százaléka, a férfiaknak mindössze 21,6 százaléka dolgozik1 szellemi munkakörben, vezető mun­kakörökben azonban válto­zatlanul kevesen vannak'. Ezért a bizottság ülésén to­vábbi előrelépést sürgettek e téren. A testnevelésről és a sportról A Pedagógusok Szakszer­vezetének fontos feladata, hogy sajátos eszközeivel se­gítse a tanulóifjúság rend­szeres testnevelési és sport- tevékenységét, szellemi, fizi­kai állóképességének fejlesz­tését — hangoztatták a szak- szervezet központi vezetősé­gének csütörtöki ülésén. A résztvevők megállapították, hogy az utóbbi években ja­vultak az egészséges élet­módra nevelés feltételei, az újonnan épült tanintézetek­ben korszerű tornatermeket is birtokukba vehettek a diákok, számos sportpálya létesült, a pedagógusok és a tanulók testedzését egyaránt szolgáló sporteszközökkel gyarapodtak az iskolák. Mindehhez hozzájárultak a szakszervezet munkahelyi bizottságainak pályaépítési akciói, amelyek eredménye­ként társadalmi összefogás­sal hoztak létre új létesítmé­nyeket, s az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom ered­ményei. A mostani ötéves tervben jelentős összegeket szánnak a testnevelés tárgyi feltételeinek további javítá­sára. Az ülésen elfogadott fel­adatterv szerint a munkahe­lyi bizottságok kezdeménye­zik majd, hogy a testnevelő tanárok mellett mind több pedagógus vállaljon részt a tervek megvalósításával kap­Megyeszerte kihasználják az enyhe időjárást, és dolgoznak a halárban. Képünk Gyomán, a Körösi Állami Gazdaság földjén készült, ahol műtrágyával töltik fel a szórógépeket Fotó: Veress Erzsi csolatos tennivalókból, for­dítsanak nagyobb figyelmet az általános iskolák első ta­gozatában és a napközi ott­honokban is a rendszeres mozgásra. A szakmunkáskép­ző intézetekben különösen fontos, hogy a diákokat megfelelően felkészítsék a választott pályájukkal össze­függő fizikai igénybevételre, s ehhez nagy segítséget ad­hat az iskolai sportmozgalom kibontakoztatása. A szak- szervezet szorgalmazza: a felsőoktatási intézmények­ben fokozatosan vezessék be a minden évfolyamra kiter­jedő kötelező testnevelési foglalkozásokat. Száztíz vállalat: önálló export­import jog Ez év január 1-ével egész sor újabb termékre terjesz­tették ki a termelők önálló külkereskedelmi jogát, ami — a különböző társulások­ban érdekelt üzemeket is számítva — mintegy 40 ter­melő vállalatot érint. A kül­kereskedelmi jog kiterjeszté­sének folyamatáról, további bővítésének lehetőségeiről tájékoztatták csütörtökön az újságírókat a Külkereskedel­mi Minisztérium illetékes főosztályvezetői. Elmondták, hogy az el­múlt 15 évben mind széle­sebb körben éltek a vállala­tok azzal a lehetőséggel, hogy a szakosított külkeres­kedelmi vállalattól átvegyék a maguk készítette termékek egy részének vagy teljes egészének exportjogát vagy a gyártmányaikhoz szükséges egyes importcikkek behoza­talának jogát. Ma már ösz- szesen 110 vállalat és szövet­kezet élhet a külkereskede­lem-lehetőségeivel, a magyar gépipari termékeknek példá­ul több mint felét maguk a termelők önállóan exportál­ják. Automata csomagológépen töltik a vegyes zöldségekből össze­állított fagyasztott főzeléket a Békéscsabai Hűtőházban Fotó: Veress Erzsi 11 küldöttközgyűlés óta végzett munkát értékelték A KISZ Békés megyei bi­zottsága Duna Mihály első titkár elnökletével február 5-én, tegnap Békéscsabán, a KISZ-vezetőképző iskolán tartott ülést. Pataki István, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára terjesztette a testület elé azt a beszámoló­tervezetet, amelyet a megyei KISZ-bizottság készített a megyei KlSZ-küldöttgyűlés- re. A beszámolójavaslat az élőző küldöttgyűlés óta vég­zett munkáról ad áttekin­tést. Első részében ifjúság- politikai kérdésekkel foglal­kozik, majd a megye KISZ- szervezetei által végzett munkát elemzi. Beszámol ar­ról, hogy mit tettek a KISZ- szervezetek a gazdasági épí­tőmunka terén; foglalkozik a fiatalok általános és szak­mai képzésével. Szól továb­bá az ifjúság körében vég­zett nevelő munkáról, köz- művelődésről; a KlSZ-fiata- lok közéleti tevékenységéről, az érdekvédelemről, a sport­életről, és a belső szervezeti élet kérdéseiről. A beszámo­lójavaslatot a bizottsági ülé­sen elhangzott hozzászólások alapján kiegészítik, és az áp­rilisban sorra kerülő megyei KISZ-küldöttértekezlet előtt még egy ízben napirendjére tűzi a megyei testület. A tegnapi ülésen ezután a megyei KISZ-vezetőképző is­kola idei költségvetési ter­vét hagyta jóvá a bizottság. ö közlekedés és a szállítás feladatairól tárgyaltak A közlekedési ágazat VI. ötéves tervének céljait, a szakszervezethez tartozó köz­lekedési vállalatok idei főbb feladatait vitatták meg a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezete Köz­ponti Vezetőségének csütör­töki ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. A közúti közlekedés a személyszállításban átlagosan 3—3,5 százalékos növeke­déssel, a vízi közlekedés vál­tozatlan, a légi közlekedés pedig magasabb követelmé­nyekkel számol, hangsúlyoz­ta Arató Árpád, a szakszer­vezet titkára. A városi köz­lekedésben — főleg Buda­pesten — az utazási igények minimális növekedése vár­ható, a közlekedési ellátás azonban tovább javul az új metrószakasz üzembe helye­zésével. Az árufuvarozásban az igényeknek megfelelően ugyancsak alacsonyabb for­galomnövekedést terveznek. A vállalatok általában lét­számbővítés nélkül oldják meg feladataikat. Az ágazat beruházási le­hetőségei a várható teljesít­ményekkel összhangban ugyancsak mérsékeltebb a korábbiaknál. A Volán —el­sősorban a selejt pótlására — 800 autóbuszt, több mint 2000 teher-, és 670 személy- gépkocsit szerez be, 350 mil­lió forintot fordít telepeinek fejlesztésére, autóbuszállo­mások és szociális létesítmé­nyek építésére. A Hungarö- camion 230 szerelvénnyel növeli állományát, folytatja II. műszaki-forgalmi telepé­nek építését. A MALÉV gépparkja a két TU—514-es- sel gyarapodik, a Ferihegyi repülőtér nagyberuházása az ütem szerint folytatódik. A MAHART egy-egy személy- és tolóhajóval és hat uszály- lyal bővíti hajóparkját. A nagyvállalatok a tavalyinál 91 millió forinttal többet fordítanak a dolgozók szo­ciális helyzetének javítására. A tervek szerint a Volán más közlekedési vállalatok­kal együttműködve Budapes­ten és Miskolcon gyermek- intézmény létesítését tervezi, a Volán 1. sz. Vállalatánál pedig országos hatáskörrel gépjármű-közlekedési üzem­egészségügyi bázis kezdi meg működését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom