Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

1980. december 3., szerda o Aczél György előadása a budapesti kommunista aktíván Pedagógiai napok Békéscsabán Dr. Becsei József a társadalmi fejlődés és az iskola kapcso­latáról beszélt Fotó: Gál Edit (Folytatás az 1. oldalról) Megértjük az alkotók őszinte, a haladás nehézsége­in vívódó, felelős szavát, ám határozottan fellépünk az olykor művekben is je­lentkező felületesség, olcsó­ság, történelmietlenség, ha­mis általánosítás ellen. A művészet támogatásában ez­után is a szocializmust, a né­pet magas színvonalon szol­gáló, szocialista szellemű al­kotások élveznek elsőbbséget. Megbecsüljük, bátorítjuk azokat a kísérleteket, talán csak holnap gyümölcsöző tö­rekvéseket is, amelyek nem öncélúak, nem csupán alko­tójuk „önmegvalósítására” irányulnak, hanem életünk mélyebb, igazságunk újszerű ábrázolására törekednek. Tü­relemmel vagyunk és leszünk az olyan alkotók iránt, akik még nem szocialisták, de műveikkel, ezek értékeivel szocialista kultúránkat te­szik gazdagabbá. Együttmű­ködésünk elvi alapra épül, s azt is megkívánja, hogy partneri vitát folytassunk. Aczél György nyomatékkai szólt a kulturális műhelyek és vezetőik felelősségéről. Jó ügyünk, az egész nép műve­lődésének szolgálata érdeké­ben biztosítsák az alkotó szabadságot, de senkinek1 ne engedjék, hogy visszaéljen vele. önállóságuk párosuljon ennek megfelelő felelősség­gel, igényességük jusson ki­fejezésre a minőség, a valódi értékek felkarolásában, a te­hetségek támogatásában. Ügyeljenek arra, hogy a te- hetségtelenség, a szürkeség sehol ne hódíthasson teret, s A természet- és környezet- védelem egyenlő az ember- védelemmel. Ezzel a jelszó­val vezette be Somogyi Jó­zsef tanár azt a meghitt lég­körű alakuló ülést, amelyet a békéscsabai 5-6. számú Pad- rah Lajos Általános Iskola csapatotthonában tegnap dél­után tartottak meg. Az isko­la negyedikes és ötödikes természetvédő rajainak kék és piros nyakkendős képvi­selői — szám szerint harmin­cán — voltak jelen. Az el­múlt őszön környezetvédő társadalmi munkájukkal kö­zel tízezer forintnyi hasznot hoztak az úttörőcsapatnak, az elmúlt hetekben a korábban útépítés miatt fátlanított Orosházi úton kétszáz cse­metének gödröt ástak: né­hány bizonyság arra, hogy a Búvár környezetvédő klub megalakítására ebben az is­kolában is elérkezett az idő. Megyénkben az elsők kö­zött, Békéscsabán pedig a legelsőként alakult meg a Búvárklub. Somogyi József — aki a klub vezetője is — Gépkocsiátvételi sorszámok 1980. DECEMBER I-ÉN: Trabant Hyc. Lira. (Bp.) 10140 Trabant Lim. (Budapest) 2 233 Trabant Lim. (Győr) 1 326 Trabant Lim. (Debrecen) 636 Trabant Lim. Special (Bp.) 3 628 Trabant Lim. Special (Győr) 3 780 Trabant Lim. Special (Deb.) 1 823 Trabant Combi (Budapest) 915 Trabant Combi (Győr) 747 Wartburg. Lim. (Bp.) 2 535 Wartburg Lim. (Győr) 2 111 Wartburg de Luxe (Bp.) l 939 Wartburg de Luxe (Győr) 2142 Wartburg de Luxe, toiöt. (Bp.) 524 Wartburg. Lim., tolót. (Bp.) 281 Wartburg Tourist (Bp.) 884 Wartburg Tourist (Győr) 916 Skoda 105 (Bp.) 1982 Skoda 105 (Győr) 1650 Skoda 105 (Debrecen) 1 766 Skoda 120 (Budapest) 1692 Skoda 120 (Győr) 887 Skoda 120 (Debrecen) 776 Lada 1200 (Budapest) 8 889 Lada 1200 (Debrecen) 8 368 Lada 1300 (Budapest) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 312 Lada 1500 (Budapest) 4 789 Lada 1500 (Győr) 970 Lada 1500 (Debrecen) 4 376 Lada Combi (Budapest) 1637 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1600 (Budapest) 1940 Lada 1600 (Debrecen) 1015 Moszkvics (Budapest) 9 949 Polski Fiat 126 (Budapest) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecn) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 1 251 Dácia (Budapest) 3 124 Dacia (Debrecen) , 1228 Zaporozsec (Budapest) 30 570 az alkotók ne szakadjanak el közönségüktől, a dolgos» emberek millióinak kultu­rális igényeitől és érdeklődé­sétől. Még akkor is tartsák ezt szem előtt, ha kötelessé­günk mindent megtenni a legszélesebb rétegek esztéti­kai neveléséért, s az olcsó íz­lés bírálatával is elősegíteni az igazi kultúra megértését. A helyes irányú kezdemé­nyezések felkarolásában, az új értékek felkutatásában, a művészeti élet demokratiz­musának, az alkotás szabad­ságának fejlesztésében, a művészetek és a közönség kapcsolatának erősítésében nélkülözhetetlen szerepe van a marxista kritikának. Hi­vatását azonban csak akkor töltheti be, ha kezdeménye­zőbb, bátrabb lesz az értéke­lésben, a jó dicséretében, és az elvetnivaló bírálatában. Művelői arra is gondoljanak, hogy eltorzulhat a kritika közvetítő, irányító szerepe, ha az elvi értékelés helyébe személyes indulatok lépnek1. Az a szándékunk, hogy to­vább újítjuk, frissítjük szel­lemi életünket. Ahhoz tart­juk magunkat, amit pártunk XII. kongresszusa is megfo­galmazott: a művészet, a kultúra semmi mással nem pótolható szerepet tölt be a szocialista társadalom építé­sében, a szocialista ember formálásában. Az előrelépés­hez azonban az alkotó erők jobb összefogására, a valódi értékek elkötelezettebb és nyíltabb támogatására, s a művészeti műhelyek irányí­tásának javítására van szük­ség — mondotta beszéde vé­gén Aczél György. bemutatta a Benedek Elek- idézettel díszített alapítóleve­let is, amelyet minden jelen­levő — köztük Fehér Pálné, az iskolai pártszervezet tit­kára — aláírt. A megalakult klub tagjai több 'Tcörnyezet- és természetvédő feladatot vállaltak lakóhelyükön, és a megyeszékhelyen egyedül­álló parkkal rendelkező is­kolában. Kihirdették az or­szágos pályázatot is, majd a pajtások megállapodtak ab­ban, hogy tavasszal felhívás­sal fordulnak Békéscsaba többi általános iskolájának tanáraihoz, diákjaihoz. Töb­bek között azt is tervezik, hogy az iskolaudvaron kis arborétumot alakítanak ki. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, az ifjúsági és úttörő­ház nagytermében nyitották meg ünnepélyesen a III. Bé­kés megyei pedagógiai na­pok rendezvénysorozatát. A kétévenként megtartott okta­tási-nevelési fórum három­napos lesz, s célja — az ed­digiekhez hasonlóan — a pedagógia egyes részterüle­teinek mélyebb megismerte­tése, a tapasztalatok kicse­rélése. A megnyitó után elsőként dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese be­szélt a XII. kongresszus ál­tal meghatározott művelő­déspolitikai irányelvekről. Utalt rá, hogy az iskolának mindinkább a társadalmi va­lóságot kell megismertetnie. Beszélt a társadalmi fejlett­ség és az emberek művelt­ségi szintje közötti összefüg­gésekről, az általános és a szakműveltség fontosságáról. — Az iskolai végzettség na­gyon fontos társadalmi tö­rekvések meghatározója — mondotta. — Csak egy pél­da: a szülők műveltségi szintje jelentősen befolyá­Csapatzászlót adományo­zott a Somogy megyei Rend­őr-főkapitányságnak a Siófo­ki Kőolajvezeték-építő Vál­lalat. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ szín­háztermében rendezett keddi átadási ünnepségen részt vett Földesi Jenő határőr vezér­őrnagy, belügyminiszter-he­lyettes és Klenovics Imre, az MSZMP Somogy megyei bi­zottságának titkára. Ott vol­solja a gyermekek későbbi esélyét, és ez különféle fe­szültségeket okoz. A közvé­lemény az iskolától kéri szá­mon ezeket az ellentmondá­sokat, pedig nincs olyan ok­tatási rendszer, amely a társadalmi feszültségeket fel tudná oldani. Felül kell vizs­gálni az iskola funkcióit. Nem lehet lemondani termé­szetesen azokról a feladatok­ról, amelyeket az iskola ma­gára vállalt, sőt mind job­ban kell megvalósítani eze­ket. Dr. Becsei József előadása után Tóth Lajos, A gyorsuló időben szerkesztője a Békés megyei pedagógiai irodalom jelenlegi helyzetét elemezte. Ma délelőtt, az ifjúsági házban az óvodai iskolaelő­készítő munkáról - Bencsik Endre, a szarvasi óvónőkép­ző intézet igazgatója tartelő­adást. Csütörtökön ugyanitt időszerű pályaválasztási fel­adatokról esik szó, az SZMT székházában pedig a nemze­tiségi iskolák oktatási gond­jairól beszélnek a szakem­berek. tak a megyei városi pártbi­zottságok, a tanács, a társa­dalmi és gazdasági szerveze­tek, valamint a társ fegyve­res erők, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvi­selői is. A belügyminiszter díszpa­rancsának ismertetése után dr. Halmos László, a Siófoki Kőolajvezeték-építő Válla­lat pártbizottságának titkára méltatta a vállalat és a rendőr-főkapitányság között kialakult jó együttműködés jelentőségét, majd átadta a népköztársaság címerével díszített vörös selyemlobogót dr. Böröcz István rendőr ez­redesnek, a megyei főkapi­tányság vezetőjének. Ezt kö­vetően a Belügyminisztéri­um, a megyei pártbizottság, a tanács, a munkásőrség, a Kaposvári Húskombinát, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a Kutasi Állami Gazdaság nevében szalagot kötöttek a csapatzászlóra. Az ünnepségen, amely egybe­esett Kaposvár felszabadulá­sának 36. évfordulójával, Földesi Jenő mondott ünne­pi beszédet. Építészeti fényképpályázat A magyar fotóművészek és a Magyar Építőművészek Szövetsége kihirdette a fő­város pesti oldalán iellelhe- tő rejtett építészeti szépsé­gek, meglevő értékek feltá­rására meghirdetett építésze­ti fényképpályázat eredmé­nyét. Eszerint négyen kap­nak első díjat: Bordács Fe­renc, Erdei András, Tusze- necker Ferenc és ifj. Gyu- kics Péter. Ketten érdemel­ték ki a második, s öten a harmadik díjat. A pályázat anyagának felhasználásával a jövő év elején kiállításon mutatják be Pest alig ismert építészeti szépségeit. Megalakult az első áttöri Búvárklub G. K. Csapatzászló-átadás Kaposvárott Könyv szerinti értéke: nulla n épgazdasági összes­ségben az állóesz­közök' nettóérték alapján számított állománya az 1970 és 1979 közötti idő­szakban évenként átlagosan 5,8—7,8 százalékkal növeke­dett. Különösen gyors volt a gyarapodás mértéke az építő­iparban, a kereskedelemben, az iparban. Ami azért kérdő­jelet tétet a sokat hangozta­tott nézet mellé; valóban annyira szegényes, szűkös, elavult-e bizonyos népgazda­sági területek állóeszközei­nek tára? A kérdőjel azért is indokoltnak látszik, mert hiszen egyes részterepeken belül, például a vasútnál vagy a textiliparban szintén lényeges eltérésekre bukkan­hatunk. Tavaly az iparban 38,5 milliárd forintot költöttek állóeszköz-fenntartási fel­adatokra. Több, mint a két­szeresét az 1970. évi összeg­nek. Ami lehet jó jel, ám utalhat arra is: sok pénzzel tartják életben az eszközök egy részét, bár azok ter­mészetes sorsa már korábban a selejtezés, lett volna. A ta­pasztalatok, és nem az óva­toskodás íratja le: is-is, azaz mindkettő hat az állóeszköz­gazdálkodásban. Az élelmi­szeriparban a gépek, beren­dezések’, fölszerelések bruttó és nettó értéke közötti kü­lönbség egyharmad, azaz — leegyszerűsítve — ekkora az elavultság foka. Ki mond­hatná rá ugyanakkor a te­lepülés öregecske sütőüze­mére, hogy zárják be hama­rosan, hiszen elavult, ha nincs válasz arra, hol készí­tenek akkor a jövőben két­vagy háromezer embernek kenyeret ? Veszélyes lenne, ha mérle­gelés nélkül azonosítanánk mindenkor és mindenütt a könyv szerinti értéket a gya- korlatbanival! A teljesen amortizálódott gépek, berendezések — ezek azok, amelyeknek a könyv szerinti, azaz a vagyoni ér­téke nulla — az iparban az állomány egészének’ 18—20 százalékát teszik ki. Ezt a viszonylag nagy tömegű esz­közt azonban nem szabad egységesen megítélni. Egy részük ugyanis gond nél­kül, haszonnal működtethe­tő; ám a másik rész (a mű­szakilag alkalmatlanok’, a nagy költséggel üzemben tar­tottak, az alacsony hatásfok­kal dolgozók) súlyos veszte­ségek forrásai. Ráadásul nem jelentéktelen az ipar ilyen vagyonának az a cso­portja sem, ahol az amorti­záció még nem fejeződött be, de az eszközök elvesztették valóságos értéküket; gátjai a termelési folyamatnak, mert annak más elemei túlhala­dottá tették ezeket a gépe­ket. berendezéseket. Furcsa ellentmondás: az alacsony technológiai szín­vonal széles gyártmányvá­lasztékkal társul az ipar­ágak, az üzemek egy részé­nél, s ez csakis ráfizetéses kapcsolat lehet. Az egyik munkahely és a másik mun­kahely között vállalaton be­lül hatalmasak a különbsé­gek, holott látszatra a két munkás egyaránt edzőberen­dezést — darabolót, sajtoló­gépet stb. — kezel. Erre az eltérésre azonban a szüksé­gesnél jóval kisebb figye­lem jut, gyakran mintha a véletlenen, a szerencsén múl­na, hogy a „jobbik” vagy a „rosszabbik” helyet töltik be a munkavállalóval, akinek persze legtöbbször fogalma sincs arról, dolgozhatna ő sokkal hasznot hajtóbban is. Azaz: ennek a helyzetnek a földerítése és ésszerű rende­zése, a hatékony és a nem hatékony eszközök csoporto­sítása, nem a munkásokon múlik. Olyannyira nem rajtuk áll vagy bukik ennek a feladat­nak a sikere, hogy minden­napos eset: a sokszor han­goztatott létszámhiány elle­nére sok munkavállaló g szó szoros értelmében gürizik az elavult eszközök mellett, erejét nem kímélve. Minden­napos eset az is, amikor fölösen nagy teljesítményű gépeket, eszközöket vásárol a munkahely — bár olykor eszi, nem eszi, nem kap mást alapon vette meg! —, s az így létrejövő veszteség sem­mivel sem megbocsáthatóbb, mint a teljesen elavult esz­közök működtetésével létre­hozott. Gyakori: az értékes, nagy termelékenységű gép áll az egyik műhelyben ke­zelő híján, a másik műhely­ben viszont a gyatrát, a sok­szor lerobbanót két műszak­ban gyötrik; így alakult ki a szokás-, a műszakrend va­lamikor, egészen más fölté­telek között, s így maradt, a föltételek változása ellenére. leidig szinte kizáróla­gos szerepet kapott I a fejlesztésben az új műhelyek, üzemrészek — gyárak — létrehozása, telje­sen friss eszközökkel történő fölszerelése, s ezzel párhuza­mosan a szükségesnél rit­kábban került selejtezésre az, ami rászolgált, hanem a kettő, a régi és az új gyak­ran párhuzamosan műkö­dött tovább. A rekonstruk­ciót is így értelmezték sok helyen, holott ugyanannyi pénzből, amennyiből egy üzemrészt újjávarázsoltak, futotta volna a gyár egész eszköztárának korszerűsíté­sére; az ismétlődő zavaro­kat okozó, teljesen elavult berendezések kihajításával, s azok helyére újak beszerzé­sével, tehát ésszerű komp- lettálással, amint azt a szak­emberek jelölik. Mészáros Ottó Hámán Mató-emlékünnepség A Heves megyei Kompolt községben, Hámán Kató szü­lőházánál, tegnap emlékün­nepséget rendeztek a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő alakja születésének 96. évfordulója alkalmából. Mél­tatták Hámán Kató munkás­ságát, majd a helyi vezetők és az úttörők megkoszorúz­ták a szülőház falán levő emléktáblát. Lerótták kegyeletüket az ország küklönböző területein dolgozó Hámán Kató szocia­lista brigádok képviselői is. Betakarították a cukorrépát Jelentős sikerként köny­velhetik el az orosházi Bé­ke Termelőszövetkezet dol­gozói, hogy november 28-án befejezték1 a cukorrépa sze­dését. A hatalmas, nyolcszáz hektáros területről két Her- riau betakarító géppel szed­ték fel a termést. Befejezték iüár a szállításokat is, biz­tonságos helyen van a répa. Érdemes még megemlíteni, hogy a cukortartalom meg­haladta a tizenhat és fél százalékot, s ez ilyen ked­vezőtlen időjárásban na­gyon jó eredménynek szá­mít. A kukoricatörést lassan már el is felejti a szövetker zet tagsága, az idén csak az őszi szántást kell befejezni­ük. mm. TÉL Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom