Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-13 / 266. szám

1980. november 13., csütörtök NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Két szerencsés gél Csepel—Bcs. Előre Sp. 1—1 (1—0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Csepel, 1000 néző. V: Mohá­csi 7 (Horváth, Dravecz). Csepel: Kovács 6 — Elekes 5, Kő­halmi 6, Wéber 5, Gálhidi 4 — Kincses 5, Kelemen 6, Tóth 5 — Tulipán 5, Lazsányi 5, Vincze 5. Edző: Keszthelyi Mi­hály. Békéscsaba: Hanyecz (—) — Királyvári 5, Kerekes 5, Vágási 6, Zsömbörgi 5 — Pásztor 5, Kőhalmi 5, Csepregi 5 — Steigerwald 6, Kurucz 4, Budavári 4. Edző: Marosvölgyi Károly. Csere: Kurucz helyett Zakar (5), a 46. p., Vincze helyett Kökény, a 78. p„ Királyvári helyett Rácz a 83. p. G: Lazsányi (17. p.), ill. Zakar (87. p.). Sárga lap: Kerekes (64. p.). Szögletarány: 8:5 (4:2) a Csepel javára. Szinte a mérkőzés kezdé­sével egy időben tájékozta­tott az MTI, miszerint a Cse­pel elnöksége közölte: a Klub FK Zagreb elleni Közép-Eu­rópai Kupa mérkőzésről két csepeli labdarúgó, Tarnóczy és Hegyi nem tért haza Ju­goszláviából. A kellemes kora délutáni napsütés sem csalogatta ki a nézőket a pályára, a kezdés előtt néhány perccel még alig 300-an voltak a lelátón. Az előre megadott összeállí­tásokon a vendégek változ­tattak : Rabcsák húzódása mi­att nem szerepelt, Hanyecz állt a kapuba. Az első per­cekben unalmas játék folyt a két 16-os között — némi hazai fölénnyel. A 17. percben váratlanul vezetést szerzett a Csepel, Kurucz rosszul — és felesle­gesen — adott haza, a Jabda Lazsányi elé került, s a csa­tárnak már csak a kapuba kellett gurítania, 1—0. Két perc múlva Pásztor legurított szabadrúgását Ke­rekes lőtte kapura, a jobb al­só sarokba tartó lövést Ko­vács vetődve ütötte ki. A 20. percben újabb védelmi hiba után ismét Lazsányi kerül­hetett volna gólhelyzetbe, de nem tudta levenni a labdát. Steigerwald ment el szépen kétszer a jobb oldalon, elő­ször szögletre szerelték, má­sodszor gyengén a kapu mel­lé lőtt. A 26. percben egy ár­talmatlannak látszó szöglet okozott újabb zavart a csa­bai kapunál. Negyedórás csapkodás következett, de a kapusoknak már nem akadt dolguk. Szünet után Kurucz he­lyett Zakar jött ki. (Maros­völgyi Károly: Nem a haza­adás miatt cseréltem le Ku­ruczot, hanem azért, mert gyengén, gyámoltalanul ját­szott, a védők rendre el­nyomták.) Az 57. percben Csepregi húzott el a jobb szélen, be­adását kifejelték a védők, Zakar, a gólszerző Fotó: Martin Gábor Pásztor Í6 méteres lövése a jobb sarok mellett gurult el. A 63. percben hosszú másod­percekig a vendégek 16-osán belül pattogott a labda, a védők gondját Tulipán oldot­ta meg: mellé vágta a lab­dát. Egy perc múlva Kere­kes a csabai térfél közepén fellökte a kitörő Kelement, ezért sárga lapot kapott. (Kerekesnek néhány perc alatt ez a második szándé­kos szabálytalansága volt.) Az eset nyomán a csepeli Kőhalmi végezhetett el sza­badrúgást, 30 méterről a ka­pu fölé emelt. A Békéscsaba az egyenlí­tésért harcolt, többet táma­dott, a csepeliek veszélyesebb akciókat vezettek. A 72. perc­ben Budavári elől tisztázott szögletre Kovács, majd Bu­davárit' rántotta le Kőhalmi. A 25 méteres szabadrúgás után — Pásztor gurította le a labdát — Vágási lövését kaparintotta meg a jobb sa­rok előtt a csepeli kapus. Nem sokkal később Kovács rosszul jött ki a kapuból, a 16-os sarkánál nem tudta el­csípni a labdát, de Kőhalmi felszabadított Steigerwald elől. A csepeliek már az órát nézték, amikor a 87. percben újra Steigerwald veszélyez­tetett a jobb oldalon, lövése az ötösön álló Zakarról pat­tant a hálóba, 1—1. Szerencsés góllal szerzett vezetést a Csepel, igaz, a vendégek egyenlítő gólja sem kidolgozott akció végén esett. (Ilyet egyébként nem is láttunk a 90 perc alatt.) Het­ven percen keresztül a cse­peliek játszottak nyugodtab- ban, őrizték az előnyüket, míg a vendégek támadgat- tak. Az igyekezettel nem is volt baj, a góllövéshez azon­ban ez kevés, csatárok is kellenek, közülük viszont egyedül Steigerwald nyújtott elfogadható teljesítményt. Mindkét csapatnak inkább a védelem volt az erőssége, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a támadósorok nem tették különösebben próbára őket. Nem bírt egymással a két együttes, az alacsony színvo­nalú, küzdelmes mérkőzésen az első félidő a hazaiaké, a második inkább a vendégeké volt. Így a döntetlenre egyik félnek sem lehet panasza. (lépesfalvi) További eredmények: £TE—Ü. Dózsa 3-1 (1-0) Videoton—Bp. Honvéd 1-0 (0-0) Kaposvár—DVTK 1-1 (0-0) Dunaújváros—PMSC 2-1 (0-0) Rába ETO—Vasas 1-1 (1-0) FTC—Volán 1-0 (0-0) Tatabánya*~DMVSC 2-0 (1-0) Nyíregyháza—MTK-VM 1-1 (1-1) Az NB I állása 1. Ferencváros 2. Videoton 3. Vasas 4. Nyíregyháza 5. Bp. Honvéd 6. Tatabánya 7. Békéscsaba 8. O. Dózsa 9. Csepel 10. Pécs 11. Debrecen 12. Volán 13. Zalaegerszeg 14. Kába ETO 15. Diósgyőr ifi. Kaposvár 17. MTK-VM 18. Dunaújváros 15 9 4 2 32-14 22 15 10 2 3 28-17 22 15 8 5 2 31-16 21 15 7 5 3 15- 9 19 14 8 2 4 27-16 18 15 6 5 4 19-12 17 15 6 4 5 19-19 16 15 5 5 5 28-26 15 15 5 4 6 21-17 14 15 5 4 6 17-21 14 15 6 1 8 17-20 13 15 4 5 6 19-25 13 15 5 3 7 24-31 13 15 3 6 6 15-18 12 15 3 5 7 12-21 11 15 3 4 8 16-28 10 15 2 6 7 12-24 10 14 3 2 9 19-37 8 Labdarúgó NB II Honvéd Asztalos J. SE—Szarvasi FSSC 4—2 (2—2) Szarvas, 400 néző. V: Divinyi. Asztalos SE: Ambrus — Lengyel, Széki, Bencsik, Berecz (Neumann, 60. p.) — Orosz (Dóka, a szünetben), Petykó, Stanev — Kanyári, Fister, Borbély. Edző: Molnár Pál. Szarvasi FSSC: Pocsai — Paulik, Szőke, Sztvorecz (Fehérvári, a szünetben), Filyó — Erős, Plástyik, Bánáti (Desta, a szünetben) — Tabár, Ravasz, Du- rucskó. Edző: Papp László. Már az első negyedórában látni lehetett, hogy Pocsai- nak sokkal több védenivaló- ja lesz, mint a honvéd ka­pusának. A 30. percben a játékvezető — túl szigorúan — szabadrúgást ítélt a szarvasi 16-osról. A labdá­nak Stanev állt neki, lövése a kapufáról Kanyári elé pattant, aki közelről a háló­ba továbbított, 1—0. Egy perc múlva Bánáti nagy lö­vését Ambrus védte. A 39. percben Szőke felszabadító rúgása Fisterrői Borbély elé pattant, ő 8 méterről nem habozott, 2—0. A 41. percben Plástyik jó labdát tálalt Ta­bár elé, aki három méterről szépített, 2—1. A 42. perc­ben a szarvasiak vezették fel a labdát. Erős kapta 30 mé­terre a kaputól, aki nagy erővel a bal sarokba lőtt, 2—2. Szünet után, az 52. perc­ben Pocsai csak merész ki­futással tudott menteni Ka­nyári elől. Az 53. percben jó honvédakció után a labda a tisztán álló Stanev elé került, aki elhamarkodottan Pocsai kezébe lőtt. Az 55. percben Kanyári futott el a bal ol­dalon, sorra cselezte ki a szarvasi védőket, és a kifutó Pocsai mellett vezetést szer­zett csapatának, 3—2. A 62. percben a korábban szarva­siaknál játszó Petykó kapta a labdát a kaputól mintegy 20 méterre, s mivel nem volt társ, akinek leadja, hirtelen lövésre szánta el magát: a labda a bal sarokban kötött ki, 4—2. A 78. percben Du- rucskó távoli éles lövése alig szállt el a kapu fölött. A szarvasi együttes, amely az őszi fordulóban eddig a mérkőzésig a hazai pályán még gólt sem kapott, ezúttal nagy csalódást okozott. A honvédek játékáról mindent elmond az a tény, hogy ide­genben négy gólt tudtak lő­ni. Jó: Stanev, Kanyári, Bor­bély, ill. Pocsai és Erős. Csabai Pál Horgász télen-nyáron Hirtelen meghajlott a bot... Egyszer egy szép nyári na­pon Szente Pali bácsi, aki már jó hírű horgász volt, meghívta a nála jóval fiata­labb Gergely Andrást a Hár­mas-Körös Gyoma—Körös­tarcsa közötti S- kanyarához. Lássa ő is, hogy milyen kel­lemes és izgalmas szórako­zás a horgászás. Szente Pali bácsinak sike­rült egy 10 kilós és néhány kisebb pontyot fognia, ami roppant érdekes élményt je­lentett Gergely András szá­mára. ö aztán az ismerősök körében nagy elragadtatással beszélt róla. Annyira, hogy Valentinyi János, aki ugyan­csak régi horgász, barátsága jeléül ajándékba adta neki az egyik botját orsóval és 22 méter selyemzsinórral. II legendás S kanyar Gergely András még soha nem érzett ilyen különös iz­galmat. És a megszokottnál még mindig erősebben vert a szíve, amikor Michnai La­ci bácsi — szintén régi hor­gász — megszólalt a háta mögött: — Bandi komám, hát hogy is volt az a kapás? Ebben a pillanatban újra meghajlott a bot. — Így ni — kiáltott Ger­gely András, és menten be­vágott. Egy. két és fél kilós nyur- gáponty volt. Otthon a két halat kirakta a konyhaasztalra, és meg­kérdezte a feleségétől: — Tetszik? — Szép, szép, de minek vettél ilyen nagyokat? Elég lett volna a kisebb is. Gergely András Fotó: Fazekas László — Mennyi általában az éves fogási eredménye? Fel sem tételezte, hogy a férje ilyen zsákmánnyal tér haza. Fűtött csónak, tv Gergely András másnap elment a Békéscsabai Sport­horgász Egyesületbe, és kér­te a felvételét. Ez immár 33 évvel ezelőtt történt. Azóta is lelkes horgász. Szinte minden hétvéget a vízparton töltött. Helyesebben a vízen, mert készített egy fedett és zárt motorcsónakot, amely tavasszal és ősszel fűthető, lehet a kabinban sütni, főzni, van benne kényelmes háló­hely, valamint tv és rádió. Amióta pedig 1977-ben nyug­díjba vonult, tavasztól őszig javarészt itt tanyázik. — 150—200 kiló hal, még­pedig a legtöbb a harcsa, aztán a ponty és a süllő kö­vetkezik. Sok a keszeg is. — Mindig a folyón horgá­szik? — Az árvíz miatt néhány hétig a Danzugi-holtágban horgásztam. Ott is megfog­tam a magam nagy — 15 ki­lós — harcsáját. A folyón 7 kiló 90 dekás harcsa volt a legnagyobb. — ősszel is kijár a vízhez? — Október végéig, aztán még nagyritkán, menyhalat próbálok fogni. És télen? Ettől kezdve többször is kijárt Szente Pali bácsival a Hármas-Köröshöz. A próbál­kozás azonban sikertelen volt. Olykor a felesége bú­csúzáskor meg is jegyezte: — De apu, most már ne gyere haza hal nélkül! Gergely András kicsit bosszankodott emiatt. De nemsokára kedvezett a sze­rencse neki. Akkor vagy ti­zenöten horgásztak a Recse­gésben, ami nincs messze az S kanyartól. A viharos szél nagy hullámokat vert a Kö­rös vizén. Nappal és éjszaka még kapása sem volt senki­nek. Másnap reggel hirtelen meghajlott a bot... Bevá­gott. Érezte, hogy nagy hal akadt a horgára. Elkezdő­dött a küzdelem. — Eressz neki zsinórt! — kiáltott rá Pali bácsi. — Miből? — pillantott vissza csodálkozva. — Hát ilyen egy kocahor­gász — hangzott a megálla­pítás, ami igaz is volt. Ám a hal vagy 10 percnyi fárasztás után így is a partra került. Egy szép vadponty, aminek a hossza 84 centimé­ter, a súlya 4 kiló 20 deka volt. A legszívesebben harcsára horgászik, amiről így beszél: — A harcsák közt vannak igen nagy példányok, ame­lyekkel meg kell birkózni, és szerintem a legjobb a húsuk is. Régebben 10—13 kilós harcsát többször fogtam, né­hány éve nem egy 17—18 ki­lós is horgomra került. A 6—8 kilós pedig nem ritka a Hármas-Körösnek a Sebes- Körös összefolyása és Gyo­ma közötti szakaszán, ame­lyet a legjobb horgászvíznek tartok. — Pontyozni is szokott? — Igen. Nem egy 5—6 ki­lósat fogtam már. — Itt a tél. Ilyenkor mik a horgász teendői? — Felkészülés a követke­ző idényre, ami egyebek kö­zött a horgászbotok, orsók, és az egész felszerelés javí­tását, rendbehozatalát, tisztí­tását jelenti. Másnak is segí­tek. Eredetileg bádogos a szakmám, de gyakorlatilag a vasasszakma minden ágához értek, sőt, fafaragással is foglalkozom. Szívesen olva­som a Magyar Horgászt, amelyből sok hasznos ta­nácshoz juthat az ember, szakkönyveim is vannak. Kedvenc időtöltésem még a szépirodalmi könyvek olva­sása. Pásztor Béla Torma Égi az üveggyárban Az Orosházi Üveggyár szocialista brigádjai még az olimpia ideje alatt meghív­ták élménybeszámolóra Tor­ma Ágnest, a magyar röp­labda-válogatott játékosát. Az olimpia után a Vasas Izzó női röplabdacsapata — amelynek tagja — megnyer­te a magyar bajnokságot és a Magyar Népköztársasági Kupát. Torma Ági pedig ki­érdemelte a legjobb játékos megtisztelő címet. A gyári tömegszervezeti sportbizottság és az irodai Puskás Tivadar Szocialista Brigád vendégeként a na­pokban látogatta meg a gyárat a válogatott sportoló, aki nagy sikerű élménybe­számolót tartott, olimpiai emlékeiről. Beszélt a röplabdasport helyzetéről, a válogatottság­gal járó nehéz feladatokról. Élménybeszámolója jó pro­pagandája volt e több tá­mogatást érdemlő sportág­nak RÖVIDEN ® Kondoroson november 7-én tömegsportnapot ren­deztek a község üzemei és vállalati dolgozóinak aszta­litenisz- és sakksportágban. A sakkozók között Balogh Pál, asztaliteniszezők között Sznyida György egyéniben, párosban pedig a Gaál— Nyemcsok kettős végzett az első helyen. 0 Az orosházi ifjúsági ház és a KISZ városi bizott­sága november 16-án. 9 óra­kor, a művelődési házban az „Űttörők olimpiai sportve­télkedője” címmel sportve­télkedőt rendez. A sportna­pon 12 csapat 96 meghívott úttörője méri össze ügyessé­gét a sportjátékban, majd a szellemi vetélkedőn. # Negyedik alkalommal tartották meg Csabacsüdön, november 7-én a járási kis­pályás bajnokok labdarúgó­tornáját. Á vándorserleg vé­dője ezúttal a Szarvasi Qx- ford csapata lett. # A rossz időjárás miatt elmaradt a november 8-i őszi mezei futóbajnokság, amelyet e hét végén, novem- ben 16-án 9 órai kezdettel rendez meg az orosházi at­létikai szövetség az OMTK sporttelepén. # A Szarvasi FSSC két leány kosár minicsapata Szekszárdon szerepelt a Sió Kupán. Ezúttal a 6., illetve 7. helyen végeztek. B Kondorosl TSZSK az NB ll-ben Lapzárta előtt kaptuk a hírt: a Kondoros! TSZSK fér­fi kézilabdacsapata feljutott az NB Il-be. Békés megye bajnoka Fonyódon játszotta osztályozó mérkőzéseit az NB II-be jutásért. A kondorosiak Fűzfő csapatát 24—21-re, a Bp. Testvériség csapatát pedig 18— 16-ra legyőzték. A Csepeli Papírtól 30—28-as vereséget szenvedtek. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedl G. Sándor. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Ter­jeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Kner Nyomda Dürer üzeme, Békéscsaba, Szerdahelyi utca 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. NÉPÚJSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom