Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

o 1980. augusztus 19-, kedd Elismerés az alapítóknak Hagyomány már a tótkom- lósi Haladás Tsz-ben, hogy évente megtartják a nyugdí­jasok találkozóját. Ilyenkor a kollektív gazdaság vezetői számot adnak arról: a kü­lönböző munkaterületeken milyen eredményeket produ­káltak, mit akarnak tenni a szövetkezet további fejlesz­téséért. Az idei baráti találkozó-je­lentősége sokkal nagyöbb volt minden eddiginél. Ün­nepi közgyűlést tartottak, itt köszöntötték a nyugalomba vonult idős tagokat, megem­lékeztek az alkotmányról, és az újkenyér ünnepéről. A Haladás Tsz egyébként har­minc évvel ezelőtt alakult, s Ácsai Pál, a szövetkezet el­nöke beszámolt a három év­tized küzdelmeiről, az örö­mökről, a gondokról, az elért eredményekről. Megkülönböztetett szere­tettel és tisztelettel köszön­tötte az alapító tagokat, akik 1950-ben vállalták az isme­retlen új utat. Az alapítók közül aktív dolgozójuk még Benyeczkó Pál és Pálné, Ácsai János, Asztalos Mi­A tőkés piacokon is a fel­lendülés-visszaesés jellemzi a textilipari termékek keres- letét-kínálatát. Saját szem­mel győződtem meg arról,, hogy Bécsben a Gerngross Áruházban, a Mariahilfer Strasse, a Kärtner Strasse patinás szaküzleteiben sem tolongtak a konfekcióruhá­kért. Mi történt? Nem sze­retünk elegánsak lenni, med­dig akarunk még pólóban és farmerban járni? Hatások A hazai kereskedelem nem tétlenkedik. Egymást érik a kiárusítások, a leérté­kelések, a divatbemutatók, a különböző árengedményes akciók A céi világos: minél többen vásároljanak ruhát, cipőt. Túl vagyunk ,az idei nyári vásár félidején. A ta­pasztalatok azt mutatják: méteráruból, lakástextíliából sokkal többet adtak el, mint tavaly, a készruhaforgalom viszont lényegesen vissza­esett. Ha a megye összes ruházati forgalmát nézzük, az első félévben csaknem 734 millió forint volt a teljesí­tés. Ez folyó áron számolva 4 százalékkal több ugyan, mennyiségben azonban nem talált gazdára több áru. És itt van az újabb kérdőjel. Mielőtt az okokat bőveb­ben elemeznénk, nem árt szót ejteni ruházati iparunk­ról, amely termelésének a felét belföldön értékesíti. Te­hát továbbra is legfontosabb feladata a hazai ellátás javí­tása. Csakhogy ez nem min­dig sikerül úgy, ahogy sze­retnénk. Gyáraink, szövetke­zeti üzemeink nagy része tőkés bérmunkát vállal. Ugyanakkor a rekonstruk­ció felemásan sikerült, nincs befejezve. A termékváltás üteme meglehetősen lassú, jó néhány vállalatnál csupán a termelés bővítésével törőd­tek, háttérbe szorult a minő­ség javítása, a választék bő­vítése Éppen a bérmunka arányának növekedése mi­att kevesebb saját gyárt­mányú alapanyagból készült öltönyt, nadrágot, női ruhát, felső kötöttárut exportálunk, ami kihat, a hazai kínálatra is. Kétségtelen, ez a divatér­zékeny szakágazat az átla­gosnál jobban ki van téve a piaci hatásoknak, hiszen a termékskála 3 évenként tel­jesen kicserélődik, s lépést kell tartani a külfölddel is. Szériák A vevők az üzletek aján­latán mérik le a textilipar fejlődését, erőfeszítéseit. A megújulás az év elején kez­hály. A nyugalomba vonul­tak között találni Hrivnák Mátyást, Duszka Józsefet és Majoros Jánosnét. Annak idején 20-an fogtak össze, hogy 24 hektár földön, egy lóval, egy tehénnel és egy igáskocsival megkezd­jék a közös gazdálkodást. Az. első esztendőben a beruhá­zott ossz vagyonuk mindösz- sze 10 ezer 404 forint volt. Szegényen, de nagy-nagy élni akarással láttak mun­kához. Az elmúlt három év­tizedben végig a szorgalom, a munkában való becsületes helytállás jellemezte a Hala­dás Tsz vezetőit és tagjait. Ennek köszönhető: 3200 hek­táron ma már kiemelkedően jó eredményeket produkál­nak. Az 1979. évi jó mun­káért elnyerték aTQT-elnök- ség, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Mi­nisztérium elismerő okleve­lét. A szövetkezetben a 636 tag közül 320 az aktív dolgozó. Az átlagos életkor 38,3 év, sok a munkabíró fiatal, így a legkorszerűbb gépek, tech­nológiák kezelésére, szerelé­dődött. amikor az egész szakmán végigsöpört az ár­változások szele. Az ipar, a kereskedelem nem örült en­nek túlságosan. Az új gaz­dasági szabályozó többlet- munkát jelentett mindkét ágazatban. A korszerűtlen árképzési forma viszont tarthatatlan volt. Ebben az új helyzetben megváltozott a termelők, a kereskedők érdekeltsége. Január óta ol­csóbbak a szintetikus felső kötöttáruk, a gyapjú típusú szövetek, a jersey méteráru, illetve az ebből az anyagok­ból készült konfekció. Ilyen körülmények között még érthetetlenebb: miért stag­nál, csökken a készruhák forgalma ? Az alacsonyabb árak mö­gött jobb termék van: szebb, korszerűbb anyagok, moder­nebb konfekcionálási eljárá­sok. A miértek között említ­hetjük a sportosabb viselet térhódítását. Egyre keveseb­ben vállalkoznak arra, hogy állig begombolkozva, öltöny­ben izzadják végig a napot. Persze, nemcsak erről van szó. A családi költségvetés­ben általában első helyen áll ,a gyerek, a feleség öltöz­ködése. Aztán jön a lakás berendezése, a háztartás gé­pesítése. Végül kerülhet sor a férfi ruhatárának bővíté­sére, amely egy-két öltönyre korlátozódik. Bele is törődik ebbe a családfő, hiszen a férfiruhakínálat a felsorolt sere jól képzett szakmunká­sokat tudnak biztosítani. Kiderült a beszámolóból az is: a Haladás Tsz 50 szá­zalékban érdekelt a tótkom- lósi tojástermelő és 28 szá­zalékos arányban a sertés­hizlalási közös vállalkozás­ban. így jelentős részt vál­lalnak abból, hogy nagy mennyiségű húst és tojást adjon a nagyközség a nép­gazdaság asztalára. A szövetkezet ossz vagyo­na meghaladja a 150 millió forintot. Az elmúlt évben a mérleg szerinti nyereségük több mint 15 és fél millió forint volt, várhatóan az idén is eredményes lesz a gazdál­kodásuk. Hiszen a szövetke­zet fennállásának 30. esz­tendejében — a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére — jó termésátlagokat taka­rítottak be, és szépen ígér­nek az ősziek is. A kollektív gazdaság fennállása óta elő­ször termett hektáronként több mint hat tonna búza, 2,6 tonna borsó. Amikor a saját földjükön befejezték az aratást, hét kombájnt, 12 ta­got és szállító gépjárműve­változások ellenére nem elég vonzó. Még mindig gond, hogy szegényes a ruházati boltok választéka. Baj van a fazonnal, a színekkel, a méretekkel. Hazánkban ta­lán túlságosan is elharapód­zott a tömegtermelés, amely érthetően nem nyújthat olyan választékot, mint a kis széria. A VOR mammut- vállalat, de a többi állami üzem, szövetkezet is nagy sorozatban gyártja a készru­hát. Az érv tetszetős: ez a módszer gazdaságosabb. Vi­szont: a vállalati érdek sok esetben ütközik a lakosság, ,a piac érdekeivel. Az igaz­ság kedvéért azt is meg kell mondani: a kiskereskedelem szűkös raktározási és készle­tezési megkötöttségek miatt nem lenne képes a jelenlegi­nél sokkal szélesebb válasz­ték tartására A nagykeres­kedelmi vállalatok pedig szintén idegenkednek a rak­tározástól, holott ez lenne az egyik fontos feladatuk. Méretek Hiába a 3 éve bevezetett új mérettáblázat. A férfiak nagy része nem talál magá­nak méretre szabott készru­hát. Ha a zakó jó. akkor a nadrág nem hordható és for­dítva. Az átalakítással alig­ha bajlódunk, inkább elme­gyünk a szabóhoz, s varra­tunk egy öltönyt méret után. két köldtek a megye másik tájára, hogy segítsék a kalá­szosok betakarítását. A Haladás Tsz tagjai azon­ban nemcsak a közösben, de a háztáji gazdaságokban is nagy szorgalommal dolgoz­nak. Sertés- és marhahúst állítanak elő, munkaigényes hibridkukorica-vetőmag ter­melésére rendezkednek be, így a családtagok is részt vehetnek a munkákban. A Haladás Tsz háztáji gazda­ságokból évente 20—25 mil­lió forint értéket vásárol fel, és továbbít rendeltetési he­lyére. Most, hogy meghallották az elmúlt harminc esztendő küzdelmeiről és eredményei­ről szóló beszámolót, még nagyobb ambícióval készül­nek az elkövetkező eszten­dők célkitűzéseinek megva­lósítására. Ezt szolgálja töb­bek között az idei beruhá­zás: építkezésre, gépvásár­lásra és komplex meliorációs munkák tervezésére, előké­születeire több mint hétmii-, lió 700 ezer forintot költe­nek. a. A kereskedő meg várja, hogy egy-egy méret leke­rüljön a szalagról, csak utá­na rendelhet a következőből. Közben a vevő, ha türel­mes, szaladgál egyik boltból a másikba. Sajnos, ugyanez a gond a női készruháknál. Van olyan áruház, ahol a mostani ki­árusítás alatt alig adtak el belőle valamennyit. Itt in­kább a divatváltás nehéz­kessége okoz gondot. Ma már a lányok, asszonyok többsége saját maga varrja meg a szoknyát, a blúzt, ,a ruhát. A legújabb módi sze­rint, ízlésének megfelelő anyagból. Igen ám. de mit tegyünk akkor. ha női ha­risnyával, harisnyanadrág­gal, férfi- és gyermekzokni­val akarjuk kelléktárunkat feltölteni. Merthogy az áp­rilisi árleszállítás óta alig- alig lehet kapni ezekből a termékekből. Jelenleg pedig szinte minden üzletből hiá­nyoznak e cikkek. A terme­lői árak és a forgalmi adó csökkentése lehetővé tette a fogyasztói árak változását, amit kedvezően fogadtunk. Egyelőre ott tartunk: a ha­risnya olcsóbb, s az egyetlen gyártó ígéri: lesz belőle ele­gendő. Reméljük,, hogy így történik, mert. minden vál­lalkozásnak van kockázata. Az év második felében ja­vul 3 ruházati termékek kí­nálata. bővül a választék, megérkeznek az importszál. lítmányok. Szükség is van erre. hiszen nagy hiba len­ne, ha akár az ipar, akár a kereskedelem lebecsülné a hazai vásárlókat. Seres Sándor Demokrácia a mezőn emlékszik még az úgynevezett határi közgyűlésekre? Az idősebb tsz-tagok közül bi­zonyára sokan. Hiszen úgy 15—20 évvel ezelőtt, amikor még kisebb méretűek vol­tak a közös gazdaságok, eléggé elterjedt, népszerű ta­lálkozási fóruma volt ez dologidőben a szövetkezeti tagoknak és a vezetőknek. Az előre meghirdetett na­pon a tsz vezetői eleve úgy szervezték a munkát, úgy osztották el az embereket a különféle mezei feladatok­hoz, hogy késő délután, ami­kor már nem nagy a meleg, az alkalmas, árnyas, nagy fák alá könnyen összejö­hessen az egész tagság. Szívesen részt vettek az emberek az ilyen gyűlése­ken, és figyelmesen meg­hallgatták az elnököt, aki ismertette a szövetkezet leg­fontosabb időszerű ügyeit. Kérdezni, véleményt monda­ni is lehetett. Vitás kérdé­seket tisztázhattak és két- három óra hossza múlva mindenki — tagok és veze­tők — tájékozottabban foly­tathatták munkájukat. Régi felismerés tehát szö­vetkezeteinkben, hogy a tagság tájékoztatásával, vé­leményének megismerésé­vel a legnagyobb munkák idején is törődni kell. A de­mokráciának a közgyűlések közti időszakban is érvénye­sülnie kell. Szerencsére a szövetkeze­tek túlnyomó többségében a vezetők és tagok sok eszten­dő tapasztalatai alapján pon­tosan tudják, miként kell a demokráciát ésszerűen, ha­tékonyan érvényesíteni. Tud­ják mikor van ideje és hol van helye a szükséges pár­beszédnek, a demokratikus vitának. Viszont azt is meg­tanulták, hogy ha közösen valamit elhatároztak, akkor utána már a tetteké a szó. Azon már nincs mit vitat­kozni, ha szántani, vetni, vegyszerezni, betakarítani kell. Természetesen a jó javas­latoknak, észrevételeknek mindig értékük, becsületük van, azokat az évszakoktól, a hónapoktól függetlenül fi­gyelembe kell venni. Lehe­tetlenné válna viszont a fo­lyamatos munka, ha mond­juk egy gépesítési brigád minden reggel meg kívánná vitatni és szavazással akar­ná eldönteni, hogy hol és mit dolgozzanak. Ez egyébként is szakkér­dés, melyben elsősorban a tsz felelős szakemberei il­letékesek. Fontos persze a szakmai kérdéseket is meg­beszélni, megértetni, elfo­gadtatni, de erre való a felkészülés ideje, a téli tan­folyamok időszaka. A torló­dó mezei munkák időszaká­ban erre már nincs mód, nincs idő. A Körösök Vidéke Tsz- szövetség szolgáltató tevé­kenységet szervez tagszövet­kezetei részére. Ez a szolgál­tatás a szervezési és ügyvi­teli munka gépesítésére irá­nyul majd. Első lépésként a gazdaságokban meglevő szá­mítógépek — az ún. közép­számítógépek — programjait egységesítik körzetenként. A körzetek természeti adottsá­gok és az egymás közötti kapcsolattartás alapján ala­kulnak ki. A minta a szarva­si körzet 11 termelőszövet­kezete lesz, itt próbálják ki elsőként az összehangolás le­Ezzel együtt igaz viszont az is, hogy a tsz-tagok nyá­ron is gazdái a szövetkeze­tüknek'. Jogos tehát az igé­nyük, hogy rendszeresen és idejében értesüljenek a tsz fontos, közös ügyeiről, és ne kelljen nekik várni közgyű­léstől közgyűlésig a véle­ményük kinyilvánításával. Hiszen ma már a legtöbb tsz-ben csak egy vagy két közgyűlést tartanak évente. Éppen ezért a korszerűsített szövetkezeti törvényünk ma­ga gondoskodik arról, hogy a nagyobb tsz-ekben a kül­döttgyűlések és valamennyi szövetkezetben a munkahe­lyi közösségek tanácskozásai elősegítsék a demokrácia ér­vényesülését. „ Az 1350 tsz-ben jelenleg mintegy 10 ezer munkahelyi közösség működik. Ezek évente legalább három meg­beszélést tartanak, egyet kö­zülük épp a nyári időszak­ban. Ezektől sok függ. A tagság értékeli azt, ha maga a tsz elnöke és a tsz többi vezetője minél több ilyen megbeszélésen részt vesz. Így mindenki első kézből szerezhet értesüléseket: a tagok a közös ügyekről, a vezetők a közhangulatról. A küldöttgyűlések, vezető­ségi ülések határozatairól a tsz-tagok sokat megtudhat­nak attól a társuktól, aki az ágazatot, vagy az üzemegysé­get képviseli az adott testü­letben. Ha a választott kül­dött, illetve vezetőségi tag visszaérkezik a tanácskozás­ról, akkor a munkatársai rendszerint azon nyomban meghallgatják, hogy miről is határozott a küldöttgyűlés, illetve a vezetőség. Bevált a tsz-híradók te­vékenysége is. A jól össze­állított, közvetlen hangú — nem a napi sajtót utánzó — sokszorosított tájékoztatók a nagy létszámú tagsághoz is rendszeresen eluthatnak és növelhetik tájékozottságu­kat. Kár, hogy különféle bü­rokratikus akadályok, az eltúlzott igények és a belő­lük adódó nagy költségek nehezítik a tsz-híradók tö­megesebb elterjedését. S okra kell értékelni vé­gül a vezetők és a ta­gok gyakori munka­helyi találkozásait. A leg­több tsz-ben korán reggel az elnök maga is valamelyik majorban, állattenyésztő te­lepen, a gépjavítóknál, vagy a traktorosoknál kezdi a munkáját. Ezt teszi a többi vezető is. Ilyenkor bárki, bármiről beszélhet az elnök­kel, illetve a tsz illetékes ve­zetőivel. Mindez segít abban, hogy a tsz-demokrácia a nagy munkák idején, a dol­gos hétköznapokon is gyü­mölcsözően érvényesüljön. Tóth Benedek hetőségét a meglevő gépek programjainak korszerűsíté­sével és új gépek beállításá­val. A szolgáltatás iránt nagy az igény a termelőszövetke­zetekben. Leginkább a csúcs- időszakokban segít sokat a gépi feldolgozás egységesíté­se. Az alapbizonylatok és az információfelolgozás, az utó­kalkuláció és az elemző munka válna ezáltal bizton­ságosabbá, pontosabbá és gyorsabbá. Ilyen irányú szol­gáltatás bevezetésére már Csongrád és Fejér megyében is sor került. Az Ikarus—GANZ 280 T—6 új típusú trolibusza százötven kilowattos motorral működik. A beépített tirisztoros vezérlés jó hatásfokot és fokozatmentes gyorsítást biztosít. Újdonsága, hogy a hálózat áramkimaradása esetén Volkswagen—Porsche segédmotor villanyáramot ter­mel, és az biztosítja a továbbhaladást (MTI-fotó: — Hada János felvétele — KS) Öltözködésünk kérdőjelei Hz ügyvitel gépesítése Segít a tsz-szövetség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom