Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

NÉPÚJSÁG

1980. Július 31., csütörtök

A krimi-védelmében?

H

a a Tetthely, vagy a San Francisco utcáin egy-egy darabját sugározza a tévé, bizonyára milliók szorítanak Derrick felügyelőnek vagy Stone hadnagynak. Jómagam is izgalmamban a körmöm rágom, s csak akkor kommentálom elnéző mosollyal a pergő képsorokat, ha túlságosan hamar kilóg a dramaturgiai vagy logikai lóláb, magyarán, túl hamar sejthető, ki a gyilkos. Hasonló ez ahhoz a lekicsinyléshez, amit a keresztrejtvényfejtő érez, ha silány élvezetben van része a könnyen megfejthető rejtvény miatt.

Sokféleképpen lehet magyarázni a krimi népszerűségét, a logikai játékon túl az izgalommal, kalandossággal is. Ha úgy tetszik, a pót- lék-jellegével: a mindennapok kalandhiányát töri meg egy-egy film vagy bűnügyi könyv kalandossága. Csakhogy nem szabad elfeledkezni arról, hogy a szórakozás a pihenés egyik formája, amikor is bizonyos képességeinket azért hozzuk működésbe, hogy másokat tehermentesítsünk, felfüggesz- szünk. A közkeletű kifejezés: „kikapcsolódni” — jól kifejezi ezt a jelenséget.

A fontoskodónak tűnő magyarázat azért szükséges, mert azt az egyszerű kijelentést — „szeretem a krimit” — bizonyos körökben kockázatos megtenni. Nem is el, hanem lenéző mosollyal nyugtázzák, amiben az a vélemény is benne foglaltatik: aki ilyen hétköznapi szórakozásnak áldoz, az egyéb becstelenségekre is képes. Ilyen társaságban tudom, megítéltetésemen az sem enyhít, ha hozzáfűzöm, évi - tekintélyes krimifogyasztásom mellett jóval nagyobb meny- nyiségben befogadom a mai magyar irodalom jeles (és kevésbé jeles) alkotásait, s á világirodalom régi és új remekműveit is.

Persze, én még csak-csak túlteszem magam az effajta lekicsinylésen, de mit kezdjen vele az a gyanútlan krimikedvelő, aki nincs tisztában a szórakozást, a könnyű műfajokat lebecsülő rossz beidegződésekkel, s egy-egy gúnyos megjegyzés, vállon veregetés után joggal érzi sértve magát. S mivel minden sértés kirekesztő hatású, arra kényszerítheti az érintettet, hogy a kulturális fogyasztás adott szintjén megragadjon.

Pedig nyugodtan állítható, hogy a krimiolvasástól — a kalandirodalom más műfajain át — vezethet út a szép- irodalom felé. Különösen akkor, ha az út mentén segítőkész útbaigazítók, s nem fitymálók állnak. Az irodalom élvezete ugyanis mindenekelőtt olvasni tudást tételez fel, s nem kifinomult ízlést. Utóbbit már csak soksok olvasás után lehet birtokolni. Olvasni tudásról szólMŰI MŰSOROK

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: tíj operalemezeinkből.

9.20: Irodalmi évfordulónaptár.

9.44: zenevár.

10.05: Olimpiai híradó.

10.20: Hobbi. — Dominó.

10.50: Sass Sylvia és Melis György operettfelvételeiből.

11.11: Nekem az tűnt fel. Riport.

11.2«: Kesza és Morito. Akuta- gava Rjunoszuke japán író elbeszélésének rádióváltozata.

12.35: Olimpiai híradó.

12.55: A doktornő és a mérnök úr javítást vállal. Riport.

13.10: Zenemúzeum.

14.18: Szólítlak hattyú. Népek költészete Nagy László fordításában.

14.42: Behár György fúvósműveiből.

15.10: Olimpiai hírek.

15.15: Amatőr zenei együttesek.

15.28: Sirius kapitány és a Csillaglány. Fantasztikus rádiójáték.

16.05: Liszt-művek.

17.07: Olvastam valahol a magyar mondavilágról. Szűcs

va a leghétköznapibb dologra gondolok: arra, hogy valaki az elolvasott szöveget úgy értelmezi, azt hámozza ki belőle, amit és ahogy a szerző elgondolta. Ha az olvasást illetően aggodalmaink vannak, még csak nem is a nyolc osztályt el nem végzett emberekre kell gondolni. Magyartanárok a megmondhatói, hogy a folyamatos, az értelmet megmozgató, s a szöveg értelmét befogadó olvasás a szakmunkásképző-intézetek első osztályaiban is gyakran hiányzik. Az ilyen embereknek viszont nehéz elsőül a Háború és békéről állítani, hogy a világirodalom remeke. Viszont a pergő cselekményű, egyszerűbb dialógusokkal építkező bűnügyi történet, a rejtély vonzó izgalmával felkeltheti az érdeklődésüket. Itt a krimi nemcsak kikapcsolódás, hanem a szépirodalom „előszobája" lehet.

Természetesen krimi és krimi között van különbség. A rossz kriminek, a ponyvának — joggal — nem adunk ma sem teret. De az sem véletlen,' hogy Agatha Christie — az UNESCO statisztikája szerint — a hatodik legtöbbet fordított szerző a világon. Egérfogó című darabja 1952 óta egyhuzamban, több mint tízezer előadással szerepel az egyik londoni színház műsorán. Sherlock Holmes történeteiből is vagy másfélszáz film készült. A jó krimi ugyanis egyfajta mese: bűnesetet feldolgozó történet, amelyben a jó — általában a nyomozást irányító személy képviseli — végül is elnyeri jutalmát, _ a bűnös a büntetést. A műfaj becsületes darabjai nem is kívánnak többnek látszani, szemben azokkal a munkákkal, amelyek — nemegyszer mesterségbelileg is selejtes módon — valamilyen ideológiát akarnak elhitetni a befogadóval, többnek akarnak látszani önmaguknál. Ezek azért is veszélyesek, mert azt a vélekedést kelthetik, hogy már nem „csak” krimiről, hanem „tartalmas” krimiről, igazi művészetről van szó.

A kizárólagosság persze a krimi esetében is visszaüt. Ha valaki egyedül ezt a fajta irodalmat olvassa, csak ilyen filmet néz, annak meggyőződésévé válik, hogy más szórakozás nincs is. S ez már öncsonkító hatású — ha nem is fizikai értelemben.

R

öpirat a krimi védelmében? Nem. A szórakozás, a szellemi játék, az ízlés különböző szintjeinek védelmében. Tehát nagyon is demokratikus alapkövetelmények védelmében. Aligha véletlen, hogy Rejtő Jenő, annyi szellemes kalandregény, krimiparódia- számba menő történet szerzője egyenrangú társ lehetett annak a Karinthynak a kávéházi asztalánál, akit klasszikusnak, a humor abszolút tekintélyének ismerünk el.

Marafkó László

Jenő történésszel beszélget Benda Kálmán.

17.27: Verdi: Aida. — Aida és

Amneris kettőse a II. felvonásból.

17.39: Délutáni Rádiószínház.

19.15: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról21.30: Magyar előadóművészek.

22.15: Moszkva ’80. Összefoglaló az olimpiai eseményekről.

22.35: Tíz perc külpolitika.

22.45: A kamarazene kedvelőinek.

0.10: Aldobolyi Nagy György és Szenes Iván táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Mai dalok.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Napközben.

10.36: Zenedélelőtt.

12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből.

12.55: Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. A Balaton másik arca.

13.25: Ifjúsági könyvespolc.

13.30: Csillebérci fák alatt.

14.00: Szórakoztató antikvárium.

16.00: Idősebbek hullámhosszán.

17.00: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról.

19.10: Barangolás régi hanglemezek között.

Sorsok

A vőfély

Bánkúton keressük, csak a nevét tudjuk, meg azt, hogy sertésgondozó a tsz-ben, és valahol erre lakik. Néptelen az utca, de mégsem ... Odább egy ház előtt hárman beszélgetnek. Megszólítjuk őket, ismerik-e Kapás Istvánt. Az egyik, egy idősebb férfi közelebb jön, tétován hátrább billenti kalapját... „Aki vőfély szokott lenni” — tesz- szük hozzá, mire felderül az arca.

— Vissza kell, hogy forduljanak, aztán... — s mutatja, merre induljunk.

Nagy nehezen rátalálunk a tanyára, ám legnagyobb bánatunkra, elment a lányához.

Végre célhoz érünk. Az asszony már az ajtóban mentegetőzik, hogy „szalad minden”.

— Tudják, holnap jön haza a lányom, a kisbabájával. Most született — mondja kis meghatottsággal ' hangjában.

— Azért ez a nagy rendetlenség ...

— Jól van már — inti le az ura. Üljenek csak ide.

S ezzel elkezdődik a csoda. Mert amit elmond, öröm hallgatni, s a szavait, mint a díszes füzéren a virágokat szokták, úgy fűzi mondatokká. Csak ámulni tudunk ízes, élvezetes előadásmódján.

— Az érdekli, hogy lettem vőfély? Ha jaj, hosszú sora van annak. Még kisgyerek voltam, olyan 7-8 éves, mikor először besurrantam egy lagziba. Az öreg Kristóf bácsi volt a vőfély, meghalt már szegény azóta. Nagyon tetszett nekem, hogy ha megszólalt, a népek csak sírtak, vagy nevettek a hallatán. El is határoztam, megtahulom én is a mondókáit. Volt, hogy a színpad alatt bújtam meg, különben elzavartak volna. Apám, mikor megtudta, hogy hívatlan mentem a lakodalomba, jól elhányt. Később megkérdezte, minden áron meg szeretném tanulni? Igent mondtam, erre hozatott nekem egy szegedi alföldi vőfélykönyvet. Elkallódott már azóta, de a rigmusok, amik abba bele voltak írva, ittmaradtak a fejemben. Hát így vettem fel ezt a vőfélységet...

Egy percre elakad, gondolkozva maga elé néz, talán az események sorát rendezgeti a fejében.

— Az első lakodalom, ahol fölvehettem a szalagos kalapot, Szentetornyán volt. A gazda az utcasarkon dobol- tatta ki a mulatság idejét, meghívta az egész falut. Három napig tartott a vigasság. Az egésznek szomorú vége lett, három hét múlva szétváltak a fiatalok. Tudja régen másképp voltak a lakodalmak. A vőfély úgy föl

Fotó: Martin Gábor

volt virágozva, hogy ha a tehén megtalálja, megette volna. Ma már csak Almás- kamaráson divat a földíszítés. A vőfély feladatai is kisebbek manapság. A virágkérés már nem dívik, s hívogatni sem igen kell menni, helyette ott a meghívó. Amikor én kezdtem, volt, hogy száz helyre is mentem házról házra, s mindenütt elmondtam a hivogatót. A kikérés, a búcsúztatás, az esküvő utáni beköszöntő, no és a vacsora köszöntése még most is élő szokás. Van ott mondóka a levesre, a kenyérre, a pörköltre, a sülthúsra, éppen hogy fürjnyelv- re nincsen ... Ha hiszi, ha nem, még manapság is előfordul kétnapos vigalom. Csak azt ne mondja, számoljam össze, hány lakodalomban voltam már! Kettőnek nincs annyi hajaszála, mint ahány helyre elhívták már. Legmesszebb Búcsún voltam. Amikor megvan a menyasszonytánc, a menyecsketánc és a házasságelmondás, én veszem a kalapom, s már jövök is haza ...

— Ezért nem bánom, ha megy. Szereti csinálni, időben megjön, s nem is iszik soha — szólal meg a felesége is.

— Nem is ihatok. Józanul kell bolondnak lenni, így mondják, s ez így is igaz. A szülők rámbízzák a lakodalom levezetését, én meg mindig azt mondom a többieknek, akiknek még dolguk akad, hogy akkor igyanak, amikor én kacsintok. Én meg nem tudok kacsintani ... Ilyen utódot is szeretnék magamnak. Sokan jöttek, hogy „Pista bácsi, tanítsa meg a rigmusait nekem”, de a vőfély, aki lakodalmon felemeli a poharat, elveszett .ember. Most van egy fiatalember, a Nyári Jóska, ő szereti is csinálni, jól is mondaná, csak rendesen meg kell tanulnia minden rigmust. Mondtam neki, jöjjön el egy lagzira, s hallgassa meg, hogy kell hangsúlyozni, meg hogy egyáltalán, hogy, mint megy ennek a sora.

Kérjük, mondjon el néhány mondókát, percig sem kéreti magát. Csak a magnót hiányolja, mert így lassú, nem egyszer megakad ... Valóban kár, hogy a hangját nem tudjuk megörökíteni, kellemes, mély orgánumával könnyedén eljátszik a rímekkel, a ritmusokkal. Közben bele-bele mesél, hogy ekkor meg akkor mi történik:

— ... aztán jönnek a tálalók, nyolc legény, őket kell felavatni a vőfélynek. „Tisztelt násznagyurak / Ismét megjelentem / Van már hadseregem / Ezennel jelentem ... Amíg ezt a hadat / összeverbuváltam / Szép magyar hazánkat / Egészen bejártam ... Ez a két dalia / Attilának vére Ez az egyik kissé / Sántít tyúkszemére . .” így aztán szép sorban mind bemutatom. Ha jól csinálom, a hangulat már itt jócskán felvidul. De nem is ért engem az a vád soha, hogy nem vagyok jó vőfély. „Ha Pista bácsi ott van, akkor jól sikerül a mulatság” — szokták mondani...

Nagy Ágnes

w

Esemény az Uj Aurora 1980/2. száma

A napokban kapták meg előfizetői és az újságárusok irodalmi és művészeti folyóiratunk, az Űj Aurora 1980/2- számát. A folyóirat első részében verseket és novellát közöl Csoór István, Simái Mihály, Káldi János, Varsa Zoltán és mások tollából. Figyelemre méltó a Bartók Bélát megidéző ösz- szeállítás, ebben Devecsery László Bartók című versét olvashatjuk, valamint Fábián Zoltán írását. Csak tiszta forrásból címmel Fasang Árpád cikkét, melyben Bartók Békés megyei népdal- gyűjtésének szerepét elemzi

világhírű zeneszerzőn^ munkásságában. végül pedig Bosnyák Sándor beszélgetését Denijs Dille belga zene- történésszel, Bartók Béláról.

A Portré, riport, tanulmány rovatban Lázár Emma ír Szalay Lajos festőművészről, Schéner Mihály pedig Lonovics László fiatal, Békéscsabán élő festőművészt mutatja be az olvasóknak. A rovat többi írás,a is figyelemre méltó, akárcsak a következő rész, a válogatás a mai román lírából. Az 1980/2. számot hét néprajzi tanulmány zárja.

19.29: Vörös Kálmán népi zenekara Játszik.

19.55: Slágerlista.

20.33: Mesélő házak: Bécs.

21.30: Edson Arantes do Nasci- mento, vagy ahogy a világ Ismerné: Pelé.

22.00: Daloló, muzsikáló tájak.

22.40: Rex Harrison zenés játékokból énekel.

23.15: Tánczene.

23.45: Morrlcone filmzenéiből.

III. MŰSOR

9.00: XX. századi szerzők műveiből.

10.20: Wagner operáiból.

11.05: Kamaramuzsika.

13.07: Népszerű olasz táncdal- énekesek felvételeiből.

13.51: Zenekari muzsika.

15.20: Romantikus operakettö- sök.

16.00: Zenei Lexikon.

16.20: Így láttam Kodályt.

16.50: Popzene sztereóban.

18.00: Wilhelm Kempff, Kari Lister és Pierre Fournier Beethoven-felvételeiből.

19.05: Dévai Nagy Kamilla magyar és külföldi népdalokat énekel.

19.20: Örkény István: Novellák.

Könyvszemle.

19.30: Kapcsoljuk a Salzburgi Festspielhaus-t. A Francia Nemzeti Zenekar hangversenye a salzburgi ünnepi játékokon.

Közben:

kb. 20.30: A középkori Pécs.

kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása.

kb. 21.30: A dzsessz történetéből.

kb. 22.10: Operaáriák.

SZOLNOKI STÜDIÓ

17.00: Hírek.

17.05: Hétközben. Szerkesztő: Kardos Ernő.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Tánczene a szerzők előadásában.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR

8.55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.)

9.00: Csak gyerekeknek! Kis- film-összeállitás: 1. A kis jelvény. Lengyel kisfilm. (f.-f.) 2. Ferdinánd a szel- lemvasúton. NDK kisfilm. 3. A megzavart születésnap. NDK bábfilm, (f.-f.)

10.00: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . . . Ismétlés a tegnapi eseményekből.

11.30: Kékszakáll. Magyarul beszélő francia film. (ism.)

14.55: Hírek, (f.-f.)

15.00: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . . .

18.10: Tévébörze, (f.-f.)

18.20: Falujárás. Riportműsor, (f.-f.)

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna.

19.30: Tv-hfradó.

20.00: Menekülés a7 arany földjéről. Magyarul beszélő csehszlovák filmsorozat. vn/6. rész.

21.00: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. ..

Közben: Reklám.

Kb. 23.30: Tv-hiradó — 3.

II. MŰSOR

17.40: Weiner koncert Bloomingtonban. Riportfilm.

18.10: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük .. .

A szünetben: Reklám, (f.-f.)

21.00: Tv-hiradó — 2.

21.20: Tudósklub. (f.-f.)

BUKAREST

10.00: A fattyú. Ism.

11.00: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról. ösz- szefoglaló műsor.

15.45: Riportfilmek Svájcról.

17.35: Rajzfilmek. Kum-Kum. 4. rész.

18.00: Tv-hiradó.

19.00: Ifjúsági óra.

19.55: A nagyfogú. Olasz film.

20.35: Tv-hiradó.

21.00: Közvetités a moszkvai olimpiai játékokról.

BELGRAD, I. MŰSOR

14.00: Olimpiai krónika.

14.30: Olimpia: ökölvívás.

16.30: Olimpia: Atlétika, döntő.

18.05: Tv-naptár.

Többszemközt a Kossuth Klubban

Hétfőn délután öt órai kezdettel közvetítették először a rádió Petőfi adóján a „Többszemközt, a Kossuth Klubban” című műsort. Először, mert másnap kora délelőtt ismét meghallgathattuk e műsort, ezúttal a Kossuth adón.

Sorozatról van szó, melyben neves emberek életével, munkásságával ismerkedhetünk, kötetlen beszélgetések formájában. Ezúttal Dömötör Tekla találkozott barátaival, munkatársaival, s persze velünk, hallgatókkal. A házigazda Hortobágyi Tibor professzor, a riporter Kerényi Mária voltMegérte — ha csupán fültanúként is — e beszélgetésen részt vennünk, hiszen egy küzdelmes, s ezért szép életet ismertünk meg. A neves folklórkutató, egyetemi tanár valahol a gyermekévekben kereste az indíttatást. Apja korán meghalt, édesanyja nevelte. A család összefogásának köszönhető, hogy meg tudtak élni. Korán kezdett verset írni, talán az átélt események tették fogékonyabbá ... ? Tizenkét évesen jelent meg az első vers, s valahol itt kezdődött az az irodalomszeretet, amely a későbbi időszakokban is elkísérte. s itt kezdődött a műsorban a régi és az újabb barátok megszólaltatása is. Ortutay Zsuzsa, az egykori iskolatárs. Huszár Kiár,a rendező, Darázs Klára akadémikus, Pócs Éva, Sárkány Mihály és Eperjesi Ernő volt tanítványok, akik azóta munkatársakká. barátokká váltak. És így sorolhatnánk tovább a megszólalókat, akik Dömötör Tekla nagyszerűségét, emberségét, tudását méltatták.

A Kossuth Klubban eltöltött fél óra alatt, lassan kirajzolódott az életút, felidé- ződött a folklórkutatás őskora, melyhez Ortutay Gyula nyújtott számára segítő kezet: a tanszék kialakulása, az azóta folyó kutatások, s ,a ma eredményei... Egyben megismertük sikerének titkát is- Szerénységét, a tudomány előtti alázatát.

Úgy hiszem, ,a fentiekből kitűnik, tetszett, nagyon is tetszett ez az őszinte hangú beszélgetés. Am a cím... A „Többszemközt... ”, az már kevésbé. Részben, mert már volt hasonló a tévében. Nem lehetne valami új, izgatóbb? Annál is inkább, mert rádióműsorról lévén szó. nem éppen találó a több szemre utalni, ám annál inkább a figyelemre, amellyel várjuk e sorozat újabb adásait.

N. A.

18.15: A csúnya kiskacsa — gyermekműsor.

18.45: Költői színház.

19.15: Rajzfilm.

20.00: Külpolitika.

20.50: Felhívás utazásra — vetélkedő.

22.05: Ismerjük-e egymást eléggé? — kulturális műsor.

II. MŰSOR

18.45: Belpolitika.

19.15: A közlekedésről és az idegenforgalomról.

19.27: Ma este.

20.00: Közeli találkozások.

22.05: Tegnap, ma, holnap.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Halálos tévedés — 6 és 8 órakor: Világvége közös ágyunkban. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A farkas nyomában •— 7 órakor: Felkavart víz. Békéscsabai Kert: Serpico. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Hattyúdal — 4, 6 és 8 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Békéscsabai Terv: A kedves szomszéd. Gyulai Erkel: Félek. Gyulai Kert: Pantaleon és a hölgyvendégek. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A pofon — 6 és 8 órakor: A férfi, aki szerette a nőket. Orosházi Partizán: Előttem az élet.

Szarvasi Táncsics: Az egyik

énekel, a másik nem.