Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

1980. június 7., szombat o Gyógynövény exportra, belföldre Még tart a kamilla szedé­se. Várhatóan június 10-ig elhúzódik a virágzás az esős, hűvös tavasz miatt. De lesz annyi, mint az előző évek­ben volt. A jó hírt Mázán György­től, a Herbária Országos Szövetkezeti Gyógynövény­forgalmi Vállalat békéscsa­bai üzemének a vezetőjétől kapom. Azt is megtudom, hogy ennek a fontos vadon termő gyógynövénynek a sze­dése igen jól jövedelmező munka. Aki hozzáértően és szorgalmasan csinálja, na­ponta több száz forint kere­sethez juthat. Sokan vannak a megyében, akik évről évre vállalkoznak rá. Egyébként egész évben van munka az üzemben. A ka­milla után a bodza- és a hársvirág, aztán a különbö­ző termesztett magvak — a koriander, az édeskömény, a mustár stb. — feldolgozása következik. Kiváló újítás Majoránnát eddig Baján dolgoztak fel. Most Békés­csabán is elkezdték ezt a munkát, mégpedig egy át­alakított magtisztító gépen. Mutatja is Mázán György: — Sok ilyen van a gazda­ságokban, ami eredetileg ku­korica, búza, árpa, zab, nem pedig gyógynövények mag- vának a tisztítására készült. Át kellett alakítani, hogy az érdes és tapadós levelű mor­zsolt majoránna a gépben a rázóasztalra, azon pedig az elszívó berendezéshez jus­son. Az elszívó berendezés a morzsolt levelet magával ra­gadja, és a vákuumkamrán át a lezsákolóba ejti. Ez a készáru. A nehezebb szárat és azt a homokot, ami be­takarításkor a majoránnába kerül, a gépből ki lehet ürí­teni. — Ki alakította át a gé­pet ? — kérdezem. — Az elképzelésemet én, magam valósítottam meg. A próbatisztítás sikerült, az újítást elfogadták. — Kapott újítási díjat? — A díj összegének a meg­határozását és kifizetését a Minőségvizsgáló Intézet vé­leményétől tették függővé. A minősítés megérkezett: ki­váló, a gyógyszerkönyvi elő­írásoknak megfelel. — Mérlegelte már, hogy mennyi az újítás éves gaz­dasági haszna? — Egy vagon feldolgozott majoránna ára 500 ezer fo­rint. Egy vagon alapanyag­ból a régi módszer szerinti feldolgozással 70, az újjal 90 mázsa marad. Egy vagon feldolgozott majoránna ára 500 ezer forint, 20 mázsa te­hát 100 ezer forint. Mivel pedig a vállalat készáruból évente rendszerint 50 vagont szállít exportra, 20 vagont pedig belföldre, a 70-et meg kell szorozni 100 ezerrel és kijön forintban az éves meg­takarítás. Ám a majoránnát nagy­részt Baja környékén ter­mesztik, ezért hamarosan még egy magtisztító gép át­alakítására kerül sor Békés­csabán, amit majd Baján helyeznek üzembe. Többet ésszel Már az előző évek törek­vése Békéscsabán is a mun­kaerő-csökkentés. Ennek eredménye, hogy 10 évvel ezelőtt még átlagosan 80-án dolgoztak az üzemben, és az éves termelés értékben mint­egy 15—20 millió forint volt, ma az állandó dolgozók szá­ma 34, az éves termelési ér­ték pedig eléri a 40 millió forintot. Ennek az összegnek a kétszerese lesz majd, ha elkezdődik itt is a majoran- natisztítás, és az új üzemrész is beindul. Az új üzemrészbe terv szerint egy olasz gyártmá­nyú tasakoló- és filterező- gépsor kerül. A tasakológé- pen gyógynövény alapanya­gú keverékeket csomagolnak majd egy-, valamint félde- kás tasakokba. A filterező- gépsoron (2 grammtól 5 de­káig) fűszerőrleményeket, kakukkfüvet, tárkonyt, zel­lert, majoránnát tasakolnak. Hatvanöt termék A termelés alapja a nyers­anyag. A békéscsabai üzem­hez Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar megye gazdaságai tar­toznak, amelyek mintegy 5 ezer hektáron termesztenek gyógynövényt. Javarészt tsz- ek, 20 százalékban az ÁFÉ5Z- ek keretébe tartozó szakcso­portok, és van néhány álla­mi gazdaság is. — Kifizetődő a termesz­tés? — Igen, a búzához képest legalább két, két és félsze­res a haszna. A művelés és a betakarítás géppel törté­nik. A termeltetést a me­gyében a vállalat két szak- felügyelője tanácsadással se­gíti elő — válaszol Mázán György. Azt is elmondja még, hogy a legtöbb gyógynövényt — főként majoránnát, borsikát, bazsalikomot, mórmályvát, festőmályvát, édesköményt, ánizsmagot — Békés megyé­ben termesztik. A legna­gyobb termesztők közé pedig a kondorosi Egyesült, a ke- vermesi Sallai, a kunágotai Bercsényi, a gyomai Győze­lem, a békéscsabai Lenin Tsz, valamint a szarvasi ÖKI tartozik. A csomagolt gyógynövény, amelyet nemzetiszínű sza­laggal és Herbária felirattal jelölnek meg, Európa-szerte keresett cikk. A hazai igény is nő. Meg kell még említeni, hogy a vállalat 276 termé­ket hoz forgalomba, ebből 65-öt — nagy tételben —Bé­késcsabán állítanak elő. Már minálunk babám... Már minálunk babám, az jött a szokásba: húszon- i nyolcért eladják azt a primőr uborkát, amit 16 forin- • tért szedtek fedeles kosárba. Mondhatná erre valaki, hogy ez a 75 százalékos árrés { talán mintha kezdene távolodni attól, amit korábban ! úgy neveztünk, hogy tisztességes haszon. Csakhogy már • minálunk babám ezt a fogalmat újra kell tanulni, tud- ] niillik a közgazdasági szabályzórendszernek a ZÖLDÉRT- í vállalatokra és a ZÖLDKER-központra vonatkozó leg- i főbb előírásai között a következőket olvashatjuk a zöld- ; ség-gyümölcsfélék átlagos haszorikulcsairól: „Átlagosan az új zöldségféléknél a fogyasztó ár szá- i zalékában mintegy 48 százalékos árrés realizálása lenne ; indokolt. Ez természetesen átlagot jelent, amelytől az ] áru jellege, kínálata az adott időszakban érvényesülő 1 fogyasztói ár alapján jelentős eltérések jelentkezhetnek. | Mindenesetre ez az árrés a konkrét szerződések alapján j egyaránt tartalmazza a felvásárló, az elosztó és a kis­kereskedelem árréseit.” Tehát már minálunk babám ez a megfogalmazás meg- ■ engedi a 75 százalékos árrést is, amiből csak az követ­kezik, hogy a méhkeréki uborkatermesztők teljesen alap­talanul méltatlankodnak azért, amiért a tőlük 16 fo­rintért átvett uborkát 28-ért árulják a boltokban és a piacon. Ha nekik ez nem tetszik, vigyék a primőrjüket egyenesen a pesti piacra, ott megkapják a huszonnyol- : cat. Háromszáz kilogramm uborkán így nyernek még 3600 forintot, s ebből legfeljebb 600 forint a szállítási költség — még akkor is megéri. S lehet-e a termelőt ! azért kárhoztatni, hogy nem a ZÖLDÉRT érdekeit, ha- ; nem a sajátját tartja tiszteletben. Nem az ő feladata az • ösztönzést úgy alakítani, hogy az megfelelő irányba hasson. Ezzel akár le is zárhatnánk az uborkaügyet, csakhogy így még mindig 28 forint marad a 16 forintos uborka. • No de mitől ennyi? Annyit tudok, hogy már minálunk babám az lenne jó szokás a közgazdászok szerint, ha az árak a termék előállításának tényleges ráfordításait tük­röznék, valamelyest a piaci viszonyoktól befolyásoltan. ! Induljunk hát ki a 16 forintból. Ebben a méhkerékiek szerint minden benne van: a ráfordítás is és a kister­melő tisztességes haszna is. De mi van tovább? Az ÁFÉSZ — ez esetben a sarkadi — átveszi a haj­tatott uborkát, ezért kap tíz százalékot, azaz 1 forint 60 fillért a megállapodás szerint, ekkor lesz az uborka 17,60. Semmi baj, az átvétellel is munka van, tehát pénzbe kerül. Az ÁFÉSZ tovább adja a megyei ZÖLDÉRT-nek, : amely szállítja, hűtőtárolóban tartja, majd innen igény szerint az üzletekbe viszi, s mire a szatyrunkba kerül, ■ további 10 forinttal drágul, mert hát nem olcsó a fuvar, a hűtőtároló, a bolt fenntartása és így tovább és így : tovább. Ezek után nem csoda, ha már minálunk babám, az j jött a szokásba, hogy mind többet emlegetik: sok a tér- j melés és a közvetlen fogyasztás közé iktatott szerv. Ez j drágítja az uborkát. Azt is mondják, hogy ki kellene ! iktatni néhány láncszemet, s máris olcsóbb lenne. Csak- ! hogy már minálunk babám a dolog nem ilyen egyszerű. ; Uborkát például a ZÖLDÉRT 200 tonnát vásárolt föl i eddig a megyében, s ebből csak hét tonnát értékesített ] itthon, a többit más megyékbe szállította. Hogy meny- ; nyiért? Természetesen 21 forintért. Nem, nem elírás: 21 forintért, nem 28-ért. Mert, ha | tovább szállítja a megyéből, akkor már csak 10 száza- j lék az árrése, a többi azé a megyei ZÖLDÉRT-é, ame- | lyiknek szállítja. Hogy így nem is érdekelt abban, ami a főtevékenysége? Meg, hogy ez a fogyasztót csöppet : sem vigasztalja? Na és! Ki törődik a fogyasztóval, aki j az uborkafa tetejéről nézvést még csak nem is látszik, j Pláne uborkaszezonban. Különben is, ha ilyen érzékeny ; ne vegyen uborkát, a lexikon szerint amúgy sincs semmi ■ tápértéke, csak ára. Szabadára. Meg borsos. Már mint minálunk babám,.. (kőváry) • Béke és barátság úton Leningrádban A Békés megyei Népújság a közelmútlban írt arról, hogy megyénkből munkás­őrök látogattak Leningrád- ba. Utazásunkra több neves évforduló alkalmából került sor: május 9-én ünnepeltük a második világháború be­fejezésének1 35. évfordulóját. Ezzel a nappal vette kezde­tét Európa történelmének leghosszabb békés időszaka. A Béke-világtanács májust a „Béke és barátság” hónap­jának nyilvánította. Parla­mentünkben május 9-én ült össze a Béke-világtanács el­nöksége, amely Budapestet a „Béke Városa” megtisztelő címmel tüntette ki. Május 14-én köszöntöttük a varsói baráti együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának ne­gyedszázados évfordulóját. Az említett évfordulók kö­zeledtével az IBUSZ megyei igazgatósága kezdeményezte a „Béke és barátság” utat a Szovjetunióba. A 273 fős csoportból 136 munkásőr vett részt az utazásban. Utunk- nak kettős célja volt: az egyik, hogy megismerjük sze­mélyesen is Lenin városát, és tisztelegjünk azok emlé­kének, akik a legdrágábbat, életüket adták városukért, hazájukért, értünk és egész Európa szabadságáért. A másik cél az volt, hogy ta­lálkozzunk1 szovjet dolgozók­kal, kommunistákkal, vete­ránokkal és gazdagítsuk ed­dig kialakult kapcsolatain­kat. Ismerkedjünk1 munká­jukkal, kultúrájukkal, mű­vészetükkel, mindennapos életükkel. Az ötnapos úton rendkívül gazdag programunk volt. Május 24-én három csoport­ban utaztunk1 Leningrádba. Ott egy csodálatosan szép, modern, most épült szállo­dában, a Finn-öböl partján levő Pribaltiskaja Hotelben kaptunk szállást. Május 25- én, vasárnap programunk a városnézés volt. Ma már több mint 4,5 millió lakosa van Leningrádnak, és a Szovjetunió második legna­gyobb városa. Hatszáz hídja van, a metró pedig több mint száz méter mélyen a föld feszíne alatt közleke­dik. Megtekintettük az Izsák székesegyházat, láttuk az Aurora cirkálót, és azt a szikratávírót, amely világgá röpítette a Nagy Október győzelmének hírét, és sok más nevezetességet. A következő napon dél­után a Piszkarevói hősi te­metőben róttuk le kegyele­tünket a város védelmében hősi halált halt közel egy­millió áldozat síremlékénél. Soha nem lehet elfelejteni azt az érzést, amely mind­annyiunkat átjárt, amikor a „Haza anyja” szobor talap­zatánál elhelyeztük koszo­rúnkat, vagy amikor a fáj­dalmas gyászzene hangjai mellett a több ezer áldozatot magukba záró tömegsírok előtt mentünk el. Este a ba­lettszínház előadása oldotta fel a háborús emlékek okoz­ta szorongásunkat, ahol ma­gyar koreográfusok és a bu­dapesti operaház művészei is felléptek1. Május 27-én a Béke és Barátság Házában fogadta csoportunkat Alekszander Sztyepanovics Alekszejev, a szovjet haditengerészet bal­ti-tengeri flottájának tenger­nagya, a Háborús Veteránok Szövetségének leningrádi el­nöke. Vadim Alekszandro- vics Gunyajev ezredes, a jogtudományok kandidátu­sa, Leningrad város rendőr főkapitánya, Vezbinyov Anat- dij Pavlovics, a Szovjetunió hőse, a második világháború veteránja. A forró hangulatú baráti találkozón a szovjet elvtársak szívből jövő öröm­mel üdvözölték a magyar csoport tagjait abból az al­kalomból, hogy Farkas Ber­talan személyében magyar űrhajós kering a világűrben, az államok közötti sorrend­ben hetediknek a világon. E baráti találkozón munkásőr- szobrot ajándékoztunk a Bé­ke és Barátság Házának, amelyet a Háborús Veterá­nok Szövetségének emlék­szobájában helyeztek el. A többször is nagy tapssal fél­beszakított baráti találkozón ünnepi műsorral köszöntöt­ték csoportunkat a leningrá­di pionírok és komszomolis- ták. Huszonnyolcadikén a Pet- rogvorecben levő nyári palo­tát és a körülötte levő, cso­dálatosan szép parkot te­kinthettük meg a Finn-öböl partján. Délután került sor a nagy múltú Ermitázs megláto­gatására. Természetesen nem lehetett az Ermitázst bejár­ni, ugyanis ha minden tár­gyat meg akarna az ember benne tekinteni, 8 órai meg­feszített munkával, csak 8 esztendő alatt lenne képes. Csoportunk minden tagja nevében megköszönöm az IBUSZ-nak, hogy ilyen kel­lemes utat szerveztek szá­munkra. Ügy az IBUSZ dolgozói, mint az Inturist munkatársai példásra vizs­gáztak1 emberségből, fi- gelmességből, udvariasság­ból és hivatásszeretetből. Meggyőződésem, hogy §z az út is tovább erősítette a két nép közötti barátságot. Ben­nünk, magyarokban tovább mélyítette a szovjet nép iránti szeretetet, nagyrabe­csülést és az internacionaliz­must. Találkozásunk ered­ményeként újabb emberba­ráti kapcsolatok szövődtek a leningrádiak és Békés me­gyeiek között. Néhány dolog megragadó volt számomra személy sze­rint is. A szovjet embereket forró szeretet fűti hazájuk iránt, és ez minden tevé­kenységükben megnyilvánul. A nyugalom és magabiztos­ság jellemzi őket, és szilárd elhatározás a kommunizmus építésében. A második világ­háborúban egymillió embert kellett Leningrádból evaku­álni, egymillió pedig életét vesztette. Ma Leningrád a fiatalok városa, sok a 35 év alatti életkorú. Városuk1 sze- retetére utal, hogy az utcák, terek ragyogó tiszták és gon­dozottak. Több körzetben ta­pasztaltuk, hogy diákok ta­náraik vezetésével szerve­zetten szépítették városukat. Azzal szeretném befejezni, hogy a Béke és barátság úton részt vett magyar cso­port minden tagja és á ma­gam nevében őszinte tiszte­lettel és szeretettel gratulá­lunk1 szovjet barátainknak az elért eredményekhez, és kí­vánjuk, hogy a kommuniz­mus építésében érjenek el további sikereket, a béke megőrzésében pedig legyenek továbbra is a haladó világ élharcosai, az egész emberi­ség javára. Tóth Pál alezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka A félév végéig négyezer-ötszáz fehér fenyő kerti garnitúrát szállítanak Franciaországba a Békéscsabai Építőipari Szö­vetkezetből. A gondosan megmunkált és speciális lakkal ke­zelt bútorok igen kedveltek a nyugati piacon Fotó: Veress Erzsi COSPKR: héttőn plenáris ülés A Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) buda­pesti ülésszakán június 9-én hétfőn kerül sor a plenáris ülésre. Ezután a tudományos •szakcsoportokban folytatódik a munka június 14-ig, a ta­nácskozás zárónapjáig — tá­jékoztatták az újságírókat pénteken a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székházában. A tudományos tanácskozás 40 országból érkezett csak­nem ezer résztvevője már hétfő óta munkálkodik. A hét során ugyanis megtartot­ták a tudományos bizottsá­gok első üléseit. A jelenlegi — immár 23. .1 lésszak — újszerűségét el­sősorban az adja meg, hogy ez az első olyan, szocialista i írszágban szervezett COS- PAIÍ-konferencia, ahol az I nterkozmosz-együttműkö- dés keretében végzett nem­zetközi űrrepülések1 eredmé­nyeiről is beszámolnak. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom