Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
1980. június 1., vasárnap Felemelik-e a korhatárt? H teljesítmény rangja Egy korona színárnyalatai „A fizetés a munka koronája” — mondta egy idős szakmunkás. Aztán arról beszélgettünk, hogy ennek a koronának milyen a színe. Erről több ember véleményét is meghallgattam. A szkeptikusak azt mondják, sok a mellékes kereseti lehetőség, ez leértékeli a munkát, így a fizetést is. A notórius maszekolók, fusizók szerint a fizetés zsebpénz. A munkahelyen tudásuk legjavát adók véleménye is megoszlik. Aki órabéres legyint, mondván, neki mindegy, ha ennyit, ha annyit csinál, egy a fizetése. Aki teljesítményben dolgozik, az •nagyjából elégedett, ám munkahelye válogatja, van, ahol egy bizonyos „plafon” felett nem fizetik ki a bért, mert akkor romlik a bérszínvonal. Annak a bizonyos koronának tehát eléggé meghatározhatatlan a színe. Egy valami azonban tény: az elmúlt évtizedben valamelyest értéktelenedtek a főfoglalkozások, legalábbis erre a következtetésre jut az érdeklődő, ha az emberek véleményét tudakolja. * * * Félelmetes látvány: a hatalmas ékszíjak őrült sebességgel forognak, a mennyezettől a padlóig behálózzák a helyiséget. A bejárattól keskeny folyosó vezet a liftig; a békéscsabai István malomban vagyunk. A levegőnek itt színe van: törtfehér. Az ötödik emeleten liszt- felhő fogad. A teremben zsák zsák hátán, és egy gép is van. Két férfi dolgozik ott, az egyik egy hatalmas tölcsér aljára erősíti a zsákot, ami pillanatok alatt megtelik liszttel, társa egy varrógép alá nyomja az öt- venkilós zsák száját, majd leteszi a földre. Egy asszony kézikocsira teszi, s eltolja a helyére. Hamar észreveszik a kockás inges, farmemadrágos idegent, akit nem fed vékony lisztréteg. Kikapcsolják a gépet, beszélgetünk. A munkájukról és a fizetésükről faggatom őket. — Teljesítményben dolgozunk — tájékoztat Békési Lajos, a rangidős, aki már túl van az ötvenedik évén is. —. Ha egy zsákot megtöltünk és a helyére visszük, 48 fillért kapunk. — Ezen osztozunk hárman, egyenlő arányban. ka zömét és a földi megfigyelő alaphálózatot. A többi országnak csak a saját munka közvetlen költségeit kell viselnie. A szocialista országok közül Csehszlovákia mindenekelőtt a Napban végbemenő aktív folyamatokkal és a világűrben levő hosszúhullámú elektromágneses kisugárzásokkal foglalkozik. Lengyelországnak az ionoszféra felső rétegének rádiócsillagászati mérésében, és az ' ionoszférikus rendellenességek tanulmányozásában van kiemelkedő szerepe. Magyarországon elsősorban a kozmikus részecskesugárzás vizsgálatával és a mesterséges holdakkal való földi kapcsolat- tartás kérdéseivel, az ionoszféra megfigyelésével és az orvosbiológiai kísérletekkel foglálkoznak. Bulgáriában a plazmaszonda-méré- sek és az ionoszférikus rendellenességek vizsgálatai kaptak megkülönböztetett szerepet. Romániában a nagy energiájú részecskék mérése és az ionoszférában végzett tömegspektroszkópia áll az első helyen. Kubában és Mongóliában a távközlési mesterséges holdaknak a többi szocialista országgal való összeköttetés fenntartásában betöltött szerepével foglalkoznak. Az NDK kutatásainak középpontjában az atmoszféra felső rétege fizikai folyamatainak vizsgálata, illetve a nagy • magassá— Mennyit dolgoznak egy műszakban? — Ezernégyszáz zsák az átlag. — Mitől függ a teljesítményük? — Két dologtól nagyon. Ha például nincs anyag, akkor ugye munka sincs. — Olyankor mit csinálnak? — Takarítunk. — Mennyiért? — Tizenhárom forintos órabérért. — Ez sok vagy kevés? — Kevés, nagyon kevés. Én például nem szeretem, ha órabérért kell dolgozni. (Sós János és Mohnács Jánosáé egyetértőleg bólint, ők is a teljesítmény hívei tehát.) — Mi az a bizonyos másik dolog? — Ha nem jön kocsi, akkor hiába dolgozunk, nincs hova rakni a zsákokat, hisz megtelik az emelet velük. — Mennyi a fizetségük? — Körülbelül hatezer főtant, a délutános műszakpótlékkal együtt. — Jól keresnek ... — Nem akarja emelgetni a zsákokat? (Most mit mondjak? Hogy nekem más a dolgom, vagy hogy nem is bírom, vagy ...) Inkább másra terelem a szót. — Meg vannak elégedve a fizetésükkel? Sós János fiatal, 23 éves. ö válaszol: — Nekem elég. — Mire? — Munkásszállóban lakom, 25 forint a havi bére. A többit magamra költőm, erre-arra, de még így is marad. — Van szakmája? — Van. — Mi? — Molnár. — Amit most csinál, az segédmunka. — Nem baj, de ezzel többet keresek, mintha molnár- kodnék. Ezért csinálom, meg szeretem is. — Miért? — Azt nem tudom. Már három éve itt dolgozom, és csak úgy egyszerűen szeretem ... — Nézze, én 18 éves korom óta a malomban vagyok — szól köze Mohnács Jánosné. — Voltam már szitaőr, meg takarító, meg ki tudja még mi nem. Egyszer, mivel keveselltem a pénzt, elmentem máshova. Először üzemi konyhában mosogattam. Sokszor sírva — teszi hozzá. — Nem éreztem jól gokból különleges eszközökkel és eljárásokkal földfelszínkutatás áll. Az első közös kísérletet 1968. december 20-án, a Kozmosz—261 mesterséges hold segítségével hajtották végre. Az első közös mesterséges holdat, az Interkoz- mosz—1-et 1969. október 14- én"'lőtték fel, geofizikai és napfizikai méréseket végzett. 1970. november 28-án indították útnak a Vertikál—1 geofizikai rakétát. A program elfogadása óta (1980. április végéig) 20> Interkoz- mosz műholdat. 8 Vertikál geofizikai rakétát, meteorológiai rakétát, bolygóközi szondát bocsátottak fel, öt szocialista országból való űrhajós járt a világűrben, és számtalan közös kísérletet végeztek. AZ INTERKOZMOSZ MESTERSÉGES HOLDAK Az Interkozmosz mesterséges holdak első nemzedékét (Interkozmosz—1, -14 és -16) Kozmosz típusú műholdak alkották. Feladataik szerint különböző berendezésekkel látták el és különböző pályákra irányították. A közös műholdak második nemzedékét (Interkozmosz—lß, -17, -20) automatikus univerzális űrállomások (AUOSZ, avtomatyicseszkaja unyiver- szalnaja orbitalnaja sztanci- ja) képviselik, amelyek hoszmagam ott. Aztán felkerekedtem, egy bölcsődében takarítónő voltam. Az sem tetszett, egyszerűen hiányzott a malom, a liszt, az ismerősök. Most nehogy megkérdezze, miért szeretek itt dolgozni, mert én sem - tudom megmondani. Megszoktam, itt nőttem fel, itt voltam fiatal, a fene tudja mi mindent jelent ez. — Tudja én miért szeretek itt dolgozni? — mutat körbe Békési Lajos. — Miért? — Megmondom magának! Tudom, hogy ennyi-annyi zsákot teleengedtünk liszttel, ezért ennyi és ennyi lesz a fizetésünk. Pont annyi, amennyiért megdolgoztam. Békén hagynak, nincsenek sumák dolgok, így én isnyu- godtabb vagyok. Tiszta a lelkiismeretem, tudom, hogy nem loptam, meg azt is tudom, engem sem loptak meg. — Hát ilyen egyszerű — toldja hozzá. — Szerintem is így van — fűzi tovább a gondolatot a fiatálember. — Hagynak bennünket dolgozni, és pénz is van benne. Ez jó. Meg az is, hogy Lajos bácsival már jól Magyar—osztrák textilve- gyész-találkozót és -tanácskozást rendeztek szombaton Kőszegen, a LATEX bútorszövetgyárának tanácstermében a hazai és az osztrák textilipar legjobb vegyéTavaly 21,1 millió liter tejet vásároltak fel, különféle termékeket készítettek belőle. Árbevételük 240 millió forint volt. Jól gazdálkodtak, több mint 22 millió forint nyereséggel zárták az évet. A Sárréti Tej Közös Vállalat már régóta felhívta magára a figyelmet, többek között azzal, hogy az országban az ő körzetében növekszik a leggyorsabban a szú élettartamuk alatt egyidejűleg több tudományos szakterületen képesek adatokat gyűjteni. VERTIKÁL GEOFIZIKAI RAKÉTÁK Az Interkozmosz-program keretében felbocsátott Vertikál jelzésű geofizikai kutatórakéták a különböző napsugárzások jellemzőinek, a felső atmoszféra és az ionoszféra tulajdonságainak és meteorrészecskéknek komplex tanulmányozására* szolgálnak. Műszereit zömmel az európai tagországok részvételével készítették. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ŰRHAJÓSAI Az 1976 júliusi megállapodás értelmében 1978-ban megkezdődött a szocialista országok űrhajósainak részvétele a szovjet űrhajók és űrállomások programjában. 1978—79-ben Vladimir Remek csehszlovák, Miros- law Hermaszewski lengyel. Sigmund Jähn NDK-beli és Georgi Ivanov bolgár űrhajós járt a világűrben — és most a magyar Farkas Bertalan — szovjet űrhajókon (Szojuz—28, -30, -31, -33 és -36). Remek, Hermaszewski és Jähn a Szaljut—6 űrállomáson is dolgozott. Ez a sor a most fenn levő Farkas Bertalannal bővült. összeszoktunk, egymás gondolatát is ismerjük, megy a munka sebesen. És ugye ez hozza a pénzt. — Vannak, akik munka nélkül is sok pénzt keresnek — vetem köze. — Vannak disznó dolgok, vannak hát — hagyja helyben Békési Lajos. — Ezeken én is háborgók, de ki nem!? Tudja, az lenne a jó, ha csak rendes munkával lehetne előbbre jutni. Mert nem igazság, hogy sokan, nagyon sokan a verítékükkel keresik a kenyérrevalót, egyeseknek meg csak úgy az ölükbe pottyan a rengeteg pénz, anélkül, hogy csinálnának valamit... — Sokáig akar még kérdezősködni? — kérdi tőlem. — A teljesítmény? —kérdezek vissza. — Hány forintot „beszélgetünk el”? — Fejenként egy húszast. — Bocsánat... Behozzuk! Hogy hány színe van annak a bizonyos koronának, azt most sem tudom, csak azt, hogy ez is egy árnyalata. Nekem ez tetszik! Horváth István szei, koloristái részvételével. Megtárgyalták a szabványosítás és minőségellenőrzés aktuális kérdéseit, s az ezzel kapcsolatos magyar— osztrák gyakorlat tapasztalatait is. háztáji gazdaságokból felvásárolt tej mennyisége. Jó kapcsolatot alakítottak ki a mezőgazdasági üzemekkel is, az idén, az első négy hónapban 10 százalékkal több tejet vásároltak fel tőlük, mint ,a múlt esztendő hasonló időszakában. Igyekvésüket, az 1979. évi eredmények alapján, elismerő oklevéllel jutalmazta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Ebből az alkalomból tegnap ünnepi tanácskozást tartott a vállalat a szeghalmi Járási Művelődé- ni Központban, ahol dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese adta át az elismerő oklevelet Ombódi Sándornak, a közös vállalat igazgatójának. II kis birkapásztor n nyugdíjasok létszáma — a nyugdíjra jogosító jogszabályok kedvező változása, valamint az átlagos életkor fokozatos kitolódása következtében — állandóan emelkedik. Míg 1975. évben a nyugdíjasok és járadékosok átlagos száma nem érte el az 1,8 milliót, jelenleg megközelíti a 2,1 milliót. A nyugdíjaslétszám növekedésével párhuzamosan jelentősen növekedett a nyugdíjköltség is: 1975. évben 27 milliárd forintról 1980. évben 56 milliárd forintra. Az időskorúakról történő gondoskodásnak sokféle formája alakult ki hazánkban, melyek két nagy csoportra oszthatók: pénzbeni és természetbeni formákra. A pénzbeni ellátás legjelentősebb tétele maga a nyugdíj, illetve a járadék. Hazánkban 1975. évtől egységes társadalombiztosítási törvény lépett életbe, ezen belül szabályozták a nyugdíjrendszert is. E törvény legjelentősebb célja az volt, hogy 5 éven belül (azaz 1980. évre) a parasztság nyugdíj- korhatára legyen azonos a munkásokéval és alkalmazottakéval. A nyugdíjkorhatár fokozatosan éventként 1 évvel csökkent. Ezen túlmenően nyugdíjrendszerünk sok tekintetben nemzetközileg is élenjárónak tekinthető, kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Az utóbbi években kutatók és szakemberek behatóan elemezték a nyugdíjrendszer összefüggéseit, keresték azokat a módszereket, amelyekkel a nyugdíjak között kialakult túlzott differenciáltság fokozatosan mérsékelhető. Ezzel egyidejűleg a lakosság körében elterjedtek bizonyos hiedelmek a nyugdíjrendszer lehetséges változtatásairól. Az alábbiakban szeretnék kitérni arra, hogy hol nem változik és hol változik majd a nyugdíjrendszer. A lakosság széles körét érinti a nyugdíjkorhatár problémája. Nálunk a korhatár férfiaknál 60, nőknél 55 év, és a Minisztertanács által meghatározott konkrét munkakörökben (ún. korkedvezményes munkakörökben) ennél is alacsonyabb. Meg kell említeni, hogy a fejlett országok többségében a nyugdíjkorhatár ennél 5 évvel magasabb, sőt az országok mintegy felében a férfiak és nők nyugdíjkorhatára azonos. A jelenlegi és várható gazdasági és társadalmi körülmények figyelembevételével a következő évtizedben mégsem célszerű hazánkban a nyugdíjkorhatár felemelése, és ez a kérdés ilyen formában nincs . is napirenden. Ha esetleg sor kerülne a korhatár felemelésére, ismerve az érintett korosztályok egészségi állapotát, jelentősen növekedne a táppénzes arányszám, valamint a rokkantsági nyugdíjazások iránti igény. Jelenleg az is előfordul, hogy amennyiben a dolgozó néhány évvel van a nyugdíjkorhatár előtt, és munkakörét már nem tudja kifogástalanul ellátni, a vállalat nem kezdeményezi az áthelyezést vagy a munka- viszony megszüntetését. Kivárják a nyugdíjkorhatár elérését, amely tény önmagában felmondási indok. Figyelembe véve a munkaerőgazdálkodásban jelentkező követelményeket, a valóságos és a vélt munkaerőhiány problémáját — érről az oldalról sem indokolt a korhatár általános felemelése. Ma is sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló munkabér átlag számításának szabályai változnak-e? Közelebbről : beszámít-e továbbra is a jutalom, prémium és a részesedés? Az 1980. január 1-től érvényes bér- és keresetszabályozási rendszer egésze feltételezhetően szigorúbb követelményeket támaszt a bérnövelés lehetőségét tekintve. Így a munkahelyek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a munkabér egy részét szociális célokra használják, és pl. nyugdíjazás előtt a végzett munkával nem arányos jutalmakat fizessenek. Ha ez így lesz, nem lesz szükség a nyugdíj alapjául szolgáló keresetszámítás változtatására. Jelenleg nyugdíjra jogosult az az állampolgár, aki a korhatárt elérte, és legalább 10 év biztosított szolgálati idővel rendelkezik. Talán furcsán hangzik, de ezekben az években is több ezren mennek nyugdíjba úgy, hogy csak a minimális szolgálati éveket szerezték meg életük során. A nyugdíj mértéke függ a keresettől és a szolgálati időtől. Az alacsony szolgálati idő érthetően viszonylag alacsony nyugdíjhoz vezet. Ezért és más megfontolásokból ig indokolt, hogy az említett 10 év szolgálati időt fokozatosan 20— 25 évre emeljék. Erről a lakosságot időben tájékoztatják, és bizonyos átmeneti szabályok könnyíteni fognak azok sorsán, akiktől nem lehet elvárni a további munkában maradást, a magasabb minimális szolgálati idő megszerzéséért. a nyugdíjasok jelentős része munkát vállal. Jelenleg a dolgozó nyugdíjasok száma mintegy 400 ezer. Munkájukra a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van. Ezzel egyidejűleg a szociális indítékkal létesített nyugdíjasfoglalkoztatást a munkahelyeken felül kell vizsgálni, és hatékony, valós foglalkoztatássá kell átalakítani. Rózsa József Fotó: Veress Erzsi Osztrák és magyar textilvegyészek tanácskozása Kőszegen Ünnepség Szeghalmon
