Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-15 / 139. szám
1980. június 15., vasárnap Űrrepülés —1980 Ezután nyolc nap telt el, de ez a nyolc nap maga a történelem volt egy nép számára, és a nagy FELADAT és a nagy ÉLMÉNY egy ember, e nép fia számára. Milliók lesték a híreket, izgultak, vártak, aggódtak, és talán gondolatban nyugtattak, bátorítottak egy féltő anyai szívet. Az események gyorsan követték egymást: „sikeresen összekapcsolódott a Szojuz— 36 űrhajó a Szaljut—6—Szojuz—35 tudományos űrkomplexummal.” Elkezdődtek a tudományos kísérletek: Interferon, Eötvös, Bioszféra —M, Dóza, Munkavégző-képesség, Bealuca ... Magyar és orosz f szakkifejezések, üdvözletek, tréfás megjegyzések és utasítások röpködtek az éterben. A tudományos űrkomplexumról érkező hírek látszólag kevésbé izgalmassá váltak, de a szakértők, a tudósok számára most kezdődtek az igazán feszült, izgalmas pillanatok. Jók voltak a terveink? Felértek épségben az űrállomásra műszereink? Elviselték a pályára álláskor a földi viszonyok között ismeretlen igénybevételeket? Működnek a világűr körülményei között is? Minden ismert és elméletileg várható hatást és körülményt figyelembe vettünk a tervezésnél? A beérkező hírek mindmind megnyugtatóak voltak. Jelentették az űrhajósok: a Krisztáll-kemencébe helyeztük a mintadarabokat; végrehajtottuk az Interferon—I. kísérletet; felvételeket készítettünk Magyarország déli részéről, a Tűzföldről és a Falkland-szigetekről; elvégeztük a Pille és a Balaton típusú műszerekkel az első méréseket. A földön szakemberek nyilatkoztak. Borisz Jegorov, a világ első űrhajós-orvosa megerősítette, hogy Farkas Bertalan kitűnően viselte el a felbocsátáskor fellépő gyorsulást és a súlytalanságot. Mjasznyikov professzor, az űrhajózással összefüggő pszichikai kutatások egyik vezető szakembere elmondta: az űrrepülés körülményei közt az emberi munkavégző-képességre az első űrrepülések óta kíváncsiak voltak a tudósok, de nem volt módjuk az objektív értékelésre, csupán a kitűzött feladatok végrehajtásából tudtak visszakövetkeztetni az űrhajósok állapotára. A magyar fejlesztésű, Balaton típusú műszer most objektív, jól elemezhető értékelésre ad módot. Oleg Gazenko akadémikus, annak a hatalmas tudományos központnak az igazgatója, amely az űrutazások orvos-biológiai problémáit kutatja, elismeréssel szólt intézete magyar partnereiről. Az űrrepüléshez való magyar hozzájárulást méltatva vezető helyen szólt az Integrál-kísérletről, és különösen a Pille típusú műszerről, amely eddig mind a szovjet, mind az amerikai műholdakon megoldatlan problémát, az ionizáló sugárzás helyszíni kiértékelését oldotta meg. Az űrhajósok étrendjét változatosabbá teendő, Farkas Bertalan egy kis „hazaival” vendégelte meg társait. A szovjet űrhajósoknak nagyon ízlett a magyaros étel, sőt Valerij Rju- min a magyar konzerveknek az űrhajókon való rendszeresítését javasolta. De ismét izgalmas események következtek. Érkeztek a jelentések: a nemzetközi személyzet csomagol, átszállt a Szojuz—35 űrhajóra; lezárták az űrhajót és űrállomást összekötő búvónyílást;’ a Szojuz—35 levált a Szaljut —6—Szojuz—36 űrkomplexumról. Ismét milliók izgultak, vártak és aggódtak. A feszült várakozás ideje véget ért. Megérkezett a nagy hír: „A nemzetközi személyzet, Valerij Nyikolajevics Kubászov, a Szovjetunió kétszeres hőse, a Szovjetunió űrhajós pilótája és Farkas Bertalan kutató űrhajós, a Magyar Népköztársaság állampolgára, miután a Szaljut—6—Szojuz—35—Szojuz —36 orbitális tudományos komplexum fedélzetén sikeresen teljesítette a közös vizsgálatok és kísérletek előirányzott programját, 1980. június 3-án visszatért a földre. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan közérzete jó”. Az űrhajósok tehát teljesítették a közös feladatokat. Büszkék lehetünk Farkas Bertalanra, az első magyar űrhajósra. De nem szabad elfeledkeznünk mindazokról, akik ezt a sikeres expedíciót előkészítették, végrehajtásában közreműködtek. Szóljon ez a köszönet mindenekelőtt a Szovjetuniónak, annak az országnak, amelynek fia első emberként járt a világűrben, és amely először bocsátotta a testvéri országok rendelkezésére élenjáró technikai eszközeit, tudományos eredményeit, hogy ezen országok a maguk szerényebb lehetőségeivel ugyan, de részesei legyenek annak, az emberiség számára egyre fontosabb, tevékenységnek, amelyet űrkutatásnak nevezünk. Meg kell köszönnünk a csehszlovák, a lengyel, a német és bolgár űrhajósoknak, hogy -segítették Farkas Bertalant tanácsaikkal, ezen országok tudósainak, szakembereinek, hogy az általuk megalkotott műszerekkel, berendezésekkel a mi űrhajósunk fontos kísérleteket, megfigyeléseket végezhetett. Sztojko Gecsev és fia, Georgi: mindketten igazi művészek (Fotó: Szófiapress — KS) Bulgária Hz agyag szerelmesei fazekasság náluk öröklött, családi mesterség. A falakon, az udvaron körös-körül szebbnél szebb alkotások: tányérok, korsók, agyagba égetett művészi álmok. Esténként az eresz alatti pádon gyülekeznek a barátok. Orvosok, írók, újságírók’ — mindannyian amatőr fazekasok. „Jó tanítványok mondja elégedetten Sztojko Gecsev —, értik, mi rejtőzik az agyagban és mire képes az emberi kéz”. NDK Gyarapodtak a drezdai gyűjtemények • A Drezdai Állami Művészeti Gyűjtemények vonzereje — az elmúlt, évtizedek új szerzeményeinek köszönhetően — évről évre nő. A Festménygaléria „Régi mesterek” című gyűjteménye németalföldi mesterek* műveivel gazdagodott. Itt látható Peter Codde 1643-ban alkotott családképe, David Vinckboonnak a XVII. század elejéről való műve, a „Szarvasvadászat”. A „Német festészet” kiállításán az új szerzemények között említést érdemelnek Johann Alexander Thiele (1685—1752), Christian Wilhelm Ernst Dietrich (1712—1774), Anton Graff (1736—1813), Ottmar Eiliger festményei. A Zwinger nevezetessége, a porcelánkiállítás ugyancsak egyedülálló darabokkal egészült ki. Ezek egyike a Tang- korszakból (618—906) származó, 40 centiméter magas, égetett agyagból készült kínai tevefigura. A ritkaságok között szerepel a meisseni porcelángyárban ,a XIX. század közepén készített kávés- és teáskészletek és a „jugend stílus” idejéből való ugyancsak meisseni étkészlet. A drezdai Albertinum szoborgyűjtemény kétszáz görög-római műtárgyat vásárolt, közöttük római üvegmunkákat, görög terrakottákat. A • múzeumpalota rézkarcrészlegében — hála az ajándékoknak, új beszerzéseknek — a német művészek alkotásai mellett a szocialista országokéi is szerepelnek ugyanúgy, mint a francia, osztrák, svéd, finn, olasz, svájci, amerikai és japán művészek szebnél szebb rajzai, grafikái. Az elmúlt 30 évben — 1949-től 1979-ig — 30 000 művet „anyakönyveztek”, mint új szerzeményt a világhírű drezdai múzeumkomplexum részlegeiben (BUDAPRESS — ADN) Mini esernyők Az elektrotechnikai tanszék hallgatóinak gyakorlata (Fotó: ORBIS — KS) Ostrava hatalmas ipari és bányászváros a Cseh Szocialista Köztársaság északnyugati csücskében. Nagy kiterjedésű, kiváló minőségű feketeszén-lelőhely felett fekszik. A szén — a vassal és az acéllal együtt — jelenti azt a tengelyt, amely körül a város élete forog. A város bányászati főiskoláján a jövendőbeli szakemberek ezreit képezik ki. Az 1945-ben Prágából Ostravába települt főiskolának négy kara van: bányászati-geológiai. gépészeti, elektrotechnikai, s végül — a legfiatalabb — a közgazdaságtudományi. Az iskola új, hat évvel ezelőtt befejezett impozáns épületében hat és fél ezer diák tanul. A magas létszám érthető: a bányászatnak és a kohászatnak egyre több képzett szakemberre van szüksége Csehszlovákiában. —i. Amikor 1720-ban a lipcsei korzón megjelent az első, esernyőjét kifeszítő nő, hatalmas feltűnést keltett. Az új divatcikk azóta mindennapjaink tartozéka lett. A magyar, a lengyel, a csehszlovák, a román üzletekben ma elsősorban az NÓK- gyártmányú, divatos, összecsukható ernyőket keresik. A több mint 30 éve működő karl-marx-stadti esemyőgyár termékeit. Évente 2,4 millió darab, tizenhárom típusú, 650-féle mintájú ernyő készül ebben az üzemben. Üjdonság, de máris a legkeresettebb cikkük a „Pla- nomatic” mini esernyői amely összecsukva mindösz- sze 22 centiméter hosszú, és súlya is csak 325 gramm. (BUDAPRESS — ADN) Csehszlovákia Bányászati főiskola Ostravában Végül köszönet illeti mindazokat, akik itthon részesei voltak a repülés előkészítésének és végrehajtásának. A tudományos program kidolgozásában részt vevő intézmények, gyárak kutatóinak, mérnökeinek, technikusainak, asszisztenseinek és dolgozóinak, akik nem kíméltek sem időt, sem fáradságot, hogy ennek az egyedülálló feladatnak eleget tegyenek, és vezetőiknek, akik biztosították számukra a sikeres munka feltételeit. Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan végrehajtotta történelmi tettét. Most ismét a szakembereken a sor, hogy a repülés minden mozzanatát alaposan áttanulmányozzák, a végrehajtott kísérleteket részletesen kiértékeljék. Számukra az 1980. év várakozásteljes pillanatai még nem értek véget. Baj Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanács titkára Kis családi ház, nem mesz- sze Szófia központjától. Az udvarban műhely, kemence és az agyag tárolására hatalmas fészer. Ládák — bennük gondosan csomagolt, barna, mázas kancsók. Sztojko Gecsev mester és fia, Georgi űzi itt a fazekasság ősi mesterségét. Mert a Jugoszlávia Hatvanmillió dinár újjáépítésre Az újvidéki magyar nyelvű napilap jelentős anyagi támogatásról tájékoztatta olvasóit. A Békéscsaba testvérvárosában, Zrenjaninban (Nagybecskerek) levő Szervó Mihály Kombinát mintegy 60 millió dinárral járul hozzá a Cma Gora-i földrengés sújtotta vidék újjáépítéséhez. Ezt ,az összeget 3 község (Ti- vat, Kotor és Budva) mező- gazdaságának megsegítésére fordítják. A Tartományi Végrehajtó Tanács által jóváhagyott és az eszköztársulást szorgalmazó kezdeményezés egyúttal a korábbi években létrejött együttműködést is előmozdítja. A cikk szerint ennek lényege az, hogy az említett anyagi juttatást tulajdonképpen a gazdaságilag elmaradott vidékek fejlesztésére szánt összegekből fedezi a kombinát. S mi valósul meg konkrétan a földrengés sújtotta vidéken? A csaknem 60 millió dináros hozzájárulásból 12 hektárnyi területen 'üvegház épül, s ezenkívül 150 hektáron barackost és 150 hektáron szőlőt telepítenek. Maga a zrenjanini kombinát készítette el a fejlesztési terveket is, amelyeket díjtalanul átad a három község határán elterülő „Boka mezőgazdasági birtoknak”. Természetesen a gazdaság saját anyagi erőforrásait is felhasználja fejlesztésre. Ha mindez megvalósul, több mint 70 millió dinár tiszta jövedelemre számíthatnak a szakemberek. Ezenkívül sor kerül a kereskedelmi hálózat bővítésére, korszerűsítésére, ami egyben a zrenjaniniek érdekét is szolgálja. (Magyar Szó) Ez az év — 1980 — örökre emlékezetes marad számunkra. Még szinte fülünkbe cseng egy közlemény: „1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz—36 űrhajót. Az űrhajón tartózkodó nemzetközi személyzet parancsnoka, Valerij Kubászov, a Szovjetunió űrhajós pilótája: kutató űrhajósa Farkas Bertalan, a Magyar Népköztársaság állampolgára.” Barátaink életéből
