Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-06 / 131. szám
1980. június 6., péntek o Úttörő mezőgazdászok versenyeztek „Hogyan csoportosítjuk az élelmiszeripari tartósítási eljárásokat?” „Mi a különbség a permetezés és a porozás között?” Nos, ezek a kérdések nem valamelyik mezőgazdasági szakközépiskola vizsgáján hangzottak el, hanem a tudományos-technikai úttörőszemle keretében megrendezett úttörő mezőgazdászok megyei vetélkedőjén. A versenyt június 5-én, tegnap délelőtt Békésen rendezték meg. Hat csapat — a járási döntők legjobbjai mérték itt össze felkészültségüket, ügyességüket. Az írásbeli és a szóbeli feladatok után következett a gyakorlat. A békési 2. sz. iskola műhelyében ágyásjelző táblákat készítettek a versenyzők egy műszaki rajz alapján. Csiszoltak, fúrtak, faragtak a lányok, fiúk — de közben már azt találgatták, kinn a gyakorlókertben milyen feladatot kapnak majd. Hamarosan ezt is megtudták: az éppen időszerű növényápolási munkákat kell végezniük; ritkítani, gyomot irtani, kapálni. Szujó Kati, Hornok Béla és Gellai Zoli az endrődi Zrínyi Ilona úttörőcsapatot képviselik (képünkön): — Otthon nekünk is van egy kis parcellánk — újságolja Kati —, a testvéremmel gondozzuk, most hagymát, petrezselymet, répát termesztünk. Több nem fért, de elég is. — Édesapám műszerész, nem foglalkozik ilyesmivel, de a nagypapának a közelben van kertje, én ott szoktam kertészkedni. Mostanában nem sok időm marad rá, de régen mindig ott lábat- lankodtam — így Hornok Béla. A gyakorlati verseny után a zsűri összegzi az eredményeket, amelyek szerint az orosházi Bem József úttörő- csapat képviselői érték el a legjobb eredményt, ők jutottak tehát tovább az úttörő mezőgazdászok országos versenyére. A csapat tagjai: Maczelka Zoltán, Pajtás Katalin és Pólyák János. Második lett a szarvasi, harmadik a magyarbánhegyesi csapat. Állatorvosok konferenciája Budapesten Több mint 150 állatorvos — közöttük a kontinens sok neves professzora, egyetemi oktatója, sebész specialistája — tanácskozik Budapesten három napon át az Európai Állatorvos—Sebész Társaság csütörtökön megkezdődött konferenciáján. A MTESZ és az Állatorvostudományi Egyetem rendezte nemzetközi konferencián ezúttal a tudományág oktatását, a háziállatok altatásának módszereit, izületi és csontbetegségek sebészeti eljárásait tűzték napirendre csaknem 100 előadás keretében. Az állatorvosi sebészetnek világszerte egyre nagyobb a jelentősége. Egyszerűen azért, mert a beteg állat „talpra állítása” gazdaságok, tenyésztők pénztárcáit érinti egyre érzékenyebben. Az állati termékek és így a haszonállatok ára ugyanis állandóan emelkedik, egy-egy szarvasmarha ára hovatovább a gépkocsiárakkal vetekszik. Ezért aztán érthető, hogy a nagyüzemi állattenyésztésben is újra középpontba került a beteg állatok kezelése, egészségük helyreállítása. Nincs ez másképp hazánkban sem: Magyarországon például 2 millió szarvasmarhát, 80 ezer tenyészlovat tartanak nyilván, egészségük gazdasági tényező. Ugyanakkor 40 ezer törzskönyvezett kutya van az országban, ezek között is igen sok az értékes tenyészállat. Noha állatfajonként eltérő sajátosságok alakítják az állatorvosi sebészetet, szinte minden területen igen gyors a fejlődés. Napjainkban már olyan eredményeket mutat fel az állatorvostudomány, amiket pár éve még elképzelni is merészség lett volna. Megoldották egyebek között a hasüreg felnyitásának sebészeti problémáit, a lovakat például géppel altatják, s a kólikás megbetegedések gyógyítása szinte napi rutinmunkává vált. Míg azelőtt az állatok csonttöréseit külsőleg kezelték az állatorvosok — ha kezelték egyáltalán — ma már műtétekkel segítenek az állaton; a tört részeket esetenként fémekkel szögelik össze. Ami a gyógyítás színvonalát illeti, hazánkban nem marad el az európai színvonaltól. Az országban 35 olyan állatkórház működik, ahol korszerű műszerekkel, ideális körülmények között kon- tinensszerte elismert orvosok gyógyítják az álatokat. Az idei nemzetközi állatorvos—sebész tanácskozás budapesti színhelye éppen a 'magyar állatorvosok munkájának elismerését jelenti. Értékes Árpád-kori leletek Több Árpád-kori település nyomaira bukkantak a régészek, Szolnok megye déli részén, a Tisza völgyében. Ti- szaugtól keletre, közvetlenül a folyó partján levő, mélyen felszántott területen az első terepbejárások alkalmával háznyomok, kemencék, csodálatos kerámia bográcsok, s a korra jellemző más kerámiák kerültek a felszínre. Ugyancsak ezen a vidéken Tiszaugtól északra téglából épült templom és egy nagyobb, kőből készült épület romjai hívták fel az archeológusok figyelmét egy másik Árpád-kori falu maradványaira. Az első hitelesítések alkalmával különböző településnyomokra, lakóházmaradványokra, tégla- és kerámiaégető kemencékre bukkantak. A település földajzi elhelyezkedéséből, fekvéséből arra következtetnek, hogy az Árpád-korban fontos tiszai átkelőhely lehetett. Sajtótájékoztató a zöldség-gyümölcs felvásárlásról A pedagógusok lakáshelyzetéről tanácskozott a szakszervezet elnöksége Az idei zöldség-gyümölcs- ellátás mennyiségileg megfelelőnek ígérkezik, burgonyából 298 462 tonna, zöldségből több mint 1,5 millió tonna, gyümölcsből pedig 1,3 millió tonna a szerződésekben lekötött mennyiség — tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön Biró Oszkár, a Konzervipari Vállalatok Trösztje kereskedelmi igazgatója. A továbbiakban beszámolt az idei zöldség-gyümölcs felvásárlás előkészületeiről. Elmondotta, hogy a termékértékesítési szerződéseket az eddiginél nagyobb arányban, közvetlenül a termelő gazdaságokkal kötötték meg, így a zöldségnövények több mint 70 százaléka, a gyümölcsfélék mintegy 20 százaléka közvetlenül kerül a feldolgozóhelyekre. Az idei szeszélyes tavaszi időjárás nemcsak a talajelőkészítési és vetési munkálatokat késleltette, a kevés napfény miatt lelassult a növények fejlődése is. Az utóbbi négy évben több, mint 4200 lakás, családi ház épült fel a pedagógus lakásépítési kölcsön segítségével. A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének tegnap délelőtt, a Gorkij fasori székházban megkezdődött ülésén elmondották, hogy egyes megyékben a 30 éven aluli építkezők aránya eléri a 40—50 százalékot is. Az építkezők több mint 5o százaléka óvónő és tanító. Ez nemcsak azt mutatja, hogy ez a pedagógusréteg tekinti elsősorban községi munkahelyét véglegesnek, hanem azt is, hogy a falujukba visszakerülő és ott férjhez menő pedagógusok családi összefogással inkább tudják vállalni az építkezés egyre növekvő terheit, mint a letelepedő, idegen környezetbe kerülő nevelők. A Fészek Klubban Könyvesek kitüntetései Június 8-án, vasárnap választ az ország lakossága. A választással kapcsolatos tudnivalók, az országgyűlési képviselőjelöltek és tanácstagok névsorát minden településen kifüggesztették, melyeket nagy érdeklődéssel tanulmányoznak. Képünkön a Gyulához tartozó farkashalmi tanyavilág választópolgárai olvassák a hirdetményt Fotó* B'l Ottó Az ünnepi könyvhét eseményeként csütörtökön a Fészek Klubban Marczali László kulturális miniszter- helyettes köszöntötte a könyvkiadás és a könyvterjesztés dolgozóit, majd kitüntetéseket adott át. Negy- venhatan a „Szocialista Kultúráért”, 79-en a „Kiváló Munkáért” kitüntetést vehették át. A belkereskedelmi miniszter „Kiváló Munkáért” kitüntetésével öt könyvszakember munkáját ismerte el. A képviselő felelőssége ohamosan közeledik június 8-a, az új országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztásának napja. Egyre- másra jelennek meg a lapokban portrék a Hazafias Népfront jelöltjeiről, a már országszerte lezárult jelölő gyűlések által is elfogadott, támogatott, megválasztásra ajánlott országgyűlési képviselőjelöltekről. Ilyenformán azt latolgatjuk már: hogyan tudnak majd megfelelni az újonnan megválasztott parlament széksoraiban ülő képviselők felelősségteljes közéleti megbízatásuknak? Kimondva vagy kimondatlanul sokakban felmerült a kérdés: miben is áll tulajdonképpen a képviselő felelőssége? A választópolgárok természetesen elsősorban azt várják tőle, hogy az ő érdekeiket képviselje, ügyes-bajos dolgaik, gondjaik megoldását segítse, sürgesse a parlamentben. Kétségtelenül az országgyűlési képviselői munka egyik leglátványosabb része, ha — akár egy interpellációval is — sikerül „kiharcolnia” választókerülete valamilyen régi, jogos igényének teljesítését. De nemcsak a parlamentben, hanem kisebb, helyi ügyekben — például a tanácsoknál — is eredményes lehet indokolt esetekben a képviselő „közbenjárása”, legyen szó járdaépítésről vagy óvodai felvételről. Hiba lenne azonban, véleményünk szerint, ha választói csak azt várnák el parlamenti képviselőjüktől — s ő maga is beérné ennyivel —, hogy a helyi érdekeket képviselje, a hozzá tartozó terület jogos panaszainak orvoslásáért emeljen szót. Bármilyen fontos is ez — a képviselő közéleti munkájának csak egyik oldala. A másik, s nem kevésbé fontos, hogy a képviselő vállaljon részt az országos gondok megoldásából. Adott esetben akár azzal, hogy megérteti választóival: miért nem lehet az adott időpontban megvalósítani a választókerületben a már régóta óhajtott beruházást. Népszerűtlen feladat ez, de a politikaialag az egész országért — s nemcsak szűkebb pátriájáért — felelősséget érző képviselő számára, aki ráadásul kellő közéleti tapasztalattal is rendelkezik, semmiképpen sem megoldhatatlan. Aztán itt van a képviselők egyik legfelősségteljesebb feladata, a törvényalkotás. Ez is országos kérdés a javából, aminek helyes megoldását a helyi tapasztalatok is jelentősen segíthetik. Az elmúlt években a törvénytervezetek széles körű társadalmi vitái is bizonyították: igazán jó, az élet igényeihez igazodó törvény megalkotása csakis úgy lehetséges, ha lehetőség nyílik rá, hogy annak tervezetéről az emberek — szakemberek és „laikusok” egyaránt — minél szélesebb körben mondhassanak véleményt. A törvénytervezet országgyűlési bizottsági vitájában és a parlament teljes ülésén annak megszavazásában a képviselő — ha helyesen, felelősséggel végzi dolgát — nemcsak a saját egyéni, hanem választókerülete közösségi álláspontját is képviseli. Ez azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a fontosabb döntések meghozatala előtt ne kérje ki választói kisebb-nagyobb csoportjának véleményét is. Az ilyen előzetes beszélgetések nemcsak a választópolgárok körében, hanem a parlamentben is jelentősen növelhetik a képviselő szavának súlyát, tekintélyét. Arról nem is beszélve, hogy kitűnő iskolái a választópolgárok közéleti érdeklődésének is. Hiszen azt a tudatot erősítik a megkérdezettekben, hogy számítanak észrevételeikre, tényleges lehetőségük van nemcsak a helyi gondok megoldására, hanem — közvetett módon — az országos döntésekbe való beleszólásra is. A képviselők őszinte véleménynyilvánítását egyébként igénylik a minisztériumok, országos hatáskörű szervek is. Igazolja ezt, hogy az elmúlt választási ciklusban a miniszterek, államtitkárok több beszámoló, törvénytervezet' végleges szövegének elkészítésénél már eleve figyelembe vették a képviselők általában nagy élettapasztalatról, bölcs közéleti előrelátásról tanúskodó észrevételeit. O képviselők nyílt, őszinte vélemény- mondása országos kérdésekben sokszor kevésbé látványos egy parlamenti interpellációnál, hiszen ezeknek, a vitáknak a legfőbb színterei az országgyűlési bizottságok ülései. Fontosságukhoz azonban nem férhet kétség, mert ezek nyomán törvénytervezetek válnak korszerűbbé, életszerűbbé, miniszteri beszámolók formálódnak reálisabbá, őszintébb hangvételűvé, új intézkedések szükségessége fogalmazódik meg. S erre a társadalmi párbeszédre a megválasztandó országgyűlésben még a korábbinál is nagyobb szükség lesz. Deák András SS -V lllfe Wär ..**•- aExppp aiff , Űrhajós rajzpályázatot hirdetett úttörőknek a békéscsabai Centrum Áruház. A beérkezett rajzok értékelésére és a díjkiosztásra tegnap délután került sor. A fődíjat, egy ötszáz- forintos vásárlási utalványt Nagy Imre nyerte. A legjobb „alkotások” az áruház kirakatában láthatók Fotó: Gál Edit
