Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

1980. június 4„ szerda Gyorsaság, pontosság, hatékonyság a társadalombiztosítási ügyintézésben A közelmúltban rövid tu­dósításban számoltunk be arról, hogy a Szakszerveze­tek Békés megyei Tanácsa a legutóbb tartott ülésén első napirendi pontként tárgyalta meg dr. Pankotai Istvánnak, az SZTI igazgatójának a me­gye társadalombiztosítási munkájáról szóló jelentését. Helyszűke miatt akkor nem térhettünk ki valamennyi lé­nyeges kérdésre, csupán az ott elhangzott vélemények, javaslatok közlésére szorít­koztunk. Mégis, mi az oka annak, hogy újból visszatérünk erre a témára? Ezt leginkább az eltelt 4-5 év változásaival, pontosabban: lakosságunk fokozott szociális biztonságát szolgáló módosítások ismer­tetésének szükségességével indokoljuk. Elöljáróban vegyük sorra azokat a változásokat, ame­lyek 1976-tól, illetve az utá­na következő évektől érvé­nyesek. Például a vállala­toknál és az ipari szövetke­zetekben a korábbi 17 és 10 százalékos járulékkulcs elő­ször 22 és 15j_ majd az idén egységesen 24 százalékra emelkedett. Vagy: a nyug­díjemelés minimum összege 30 helyett 70 forint lett. A betegséggel és az anyasági ellátással összefüggő átlag- kereset kiszámítása is módo­sult. A táppénz megállapítá­sakor 1977-től már nem a megbetegedést megelőző 3 hónapot, hanem az egész év átlagkeresetét veszik figye­lembe. Az alacsony nyugdí­jak és a családi pótlékok emelése, valamint a jövede­lempótlékok rendszerének bevezetése évente mintegy 12 milliárd forinttal növelte meg a társadalombiztosításra fordítandó kiadásokat. A változások egyúttal na­gyobb feladatok elvégzését, intenzívebb munkát, több tudást követelnek a békés­csabai igazgatóság és a gyu­lai kirendeltség dolgozóitól, valamint a társadalmi aktí­váktól is. A teendők zavar­talan ellátását nemcsak az optimális létszám, hanem azok az erős kapcsolatok is garantálják, amelyek a me­gyei és a városi párt-, álla­mi és társadalmi szervekkel, a tsz-ek területi szövetségei­vel, a KISZÖV-vel, a KI- OSZ-szal az utóbbi két év­ben létrejöttek. Ennek az együttműködésnek egyik leg­kézenfekvőbb bizonyítéka az, hogy Békésben az aktív tsz- tagoknak mintegy 60 száza­léka már munkahelyén kapja meg a társadalombiztosítási ellátásokat. Másik ilyen eredménynek * tekinthető az SZMT szociálpolitikai tevé­kenységének segítése. Az SZTI igazgatója rész­letesen elemezte a jelenlegi munkakörülményeket. A gyulai kirendeltség tárgyi és személyi feltételeivel nincs probléma. Ám a békéscsabai igazgatóság épületének alag­sora „a gyakori vízbetörés miatt használhatatlanná vált. Ma már az irattári követel­ményeket sem elégíti ki. Ja­vításra nincs lehetőség...” A kulturált ügyfélfogadást fő­ként az irodák zsúfoltsága nehezíti. Noha a megyei tár­sadalombiztosítási igazgató­ságnak nincs létszámgondja, mégis — a jobb munkavég­zés végett — szükségessé vált az ügyvitel, a nyugellátási, valamint az ellenőrzési osz­tály átszervezése. Az itt dol­gozók bérszintje, amelyre az országosan alkalmazott jog­szabályok érvényesek, saj­nos nem éri el a hasonló szintű államigazgatási szer­vekét. A béremelkedés üte­me 8,6-ról (1978) tavaly 4,6 százalékra csökkent. Az át­lagjövedelmet tekintve ked­vezőbb helyzet alakult ki 1979-ben. Ugyanis a bér és a jutalom együttes átlagössze­ge 3602-ről 3756 forintra emelkedett. Ami a szakmai képzést il­leti, az igazgatóság fontos feladatnak tartja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését, és to­vábbra is szorgalmazza a párt-, a szákszervezeti és a KISZ politikai oktatásokon való részvételt. Ezeken az apparátus több mint 100 rendszeres hallgatója vett részt 1978/79-ben. Az egyszemélyi felelős ve­zetés elvét érvényesítő és a hivatali demokrácián alapu­ló irányítás jellemzi a mun­kaértekezleteket. Kollektivi­tás, kölcsönös informálás, s a munkaköri vezetők kivá­lasztásakor a szakmai-politi­kai követelmények mellett a rátermettség kerül előtérbe egyes döntések meghozatala­kor. Az igazgatóság mindvégig figyelemmel kísérte a köz­ponti irányelvekre, konkrét utasításokra épülő decentra- lizálási folyamatot, amely Békés megyében elég lassú ütemben haladt. Például: míg 1978 szeptembere előtt termelőszövetkezeteinkben nem létesültek általános ki- fizetőhelyek, 1978 végére szá­muk már 30-ra emelkedett. Ebben az évben az igazgató­ság tovább folytatja az üze­mi kifizetőhelyek szervezé­sét,- valamint az ezek ügyei­nek intézésével, ellenőrzésé­vel megbízott személyek szakmai képzését. Az ilyen céllal 1980 elején indított 7 napos tanfolyamon több mint 480-an vettek részt, s közü­lük 103-an a megye külön­böző tsz-eiből érkeztek. Jó eredménynek számít az is, hogy hazánkban elsőként szereztek államilag elismert szákképzettséget az 1979 őszén vizsgázott ügyintézők. A kedvező megyei tapaszta­latokkal magyarázható, hogy a DATE szarvasi főiskolai karának mérnöktovábbképző intézetével közösen szerve­zett oktatási formát a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatósága az egész országban bevezette. Békéscsabán és Gyulán is eredményesen működik az úgynevezett betegségi ellátá­si osztály, amely a feladat­körébe tartozó ügyeket 6 nap alatt elintézi. Egyedül Bé­késcsabára tavaly több mint 90 ezer igény érkezett; s a megyében 5 millió forinttal több táppénzt fizettek ki ak­kor, mint az előző évben. Lényegesen megkönnyítet­te a családi pótlék folyósítá­sával foglalkozó osztály mun­káját a központi gépi átuta­lás, melyet ez év májusában vezettek be. Amikor a csa­ládi pótlék igényjogosultsá­gában változás következett be, ami a havi tételszámot körülbelül 2200-zal megnö­velte, az igazgatóság nem ke­vés sikerrel (munkaerő-át­csoportosítás) igyekezett úr­rá lenni a helyzeten. A nyugellátási osztály mun­kamódszereinek megújítása szintén kedvezően hatott a minőségre. A kollektíva egy­re nagyobb gondot fordított az üzemi nyugdíj-előkészítés megszervezésére, az ügyinté­zők és a szakszervezeti aktí­vák felkészítésére. Közremű­ködésükkel Békés megye 222 ipari és 87 mezőgazdasági egységében foglalkoznak nyugdíj-előkészítéssel. Az ez­zel kapcsolatos ügyintézés ideje a korábbi 28 napról 24-re csökkent. A tavaly ki­adott több mint 8440 nyug­díjhatározat ellen összesen 784-en fellebbeztek. Ezeknek egyharmada általában az orvosszakértői bizottság munkaképesség csökkentésé­re vonatkozó szakvéleményét vitatja. Évente 350 esetben kell megváltoztatni az ere­deti határozatot azért, hogy az utólag bebizonyosodott, vagy méltányosságból elfo­gadott szolgálati idő(ke)t is figyelembe vegye az igazga­tóság. Jóllehet megyénk nyugdí­jasainak kifizetett összeg, az egymilliárd 866 millió forint (1979) első látásra vagy hal­lásra soknak tűnik, ám az átlagnyugdíjnak megfelelő 1862 forint — az ipari me­gyékhez viszonyítva — még­is alacsony összegnek számít! A járulékos bevételek fo­kozatos emelkedéséről, a tár­sadalombiztosítási tartozások „behajtásáról”, valamint az ellenőrzési, számviteli osz­tály tevékenységéről is rész­letesen szólt a jelentés. A széles körű együttműködés és ellenőrzés hatékonyságának tudható be, hogy megyénk a táppénzes százalékot alapul véve országosan a három leg­jobb között van. Az intéz­mény munkáját az elmúlt két évben háromszor is vizs­gálta a főigazgatóság, amely pozitívan foglalt állást a megyei társadalombiztosítás fejlesztésére tett erőfeszíté­sek mellett. A jövő feladatai­nak megoldásával kapcsolat­ban az SZTI igazgatója an­nak a reményének adott han­got, hogy a megbízható ügy­intézés érdekében továbbra is számíthatnak a szakszer­vezetek erkölcsi és politikai támogatására. Bukovinszky István A Dél-pesti Kórház műszaki átadására készülnek az egy és negyed milliárd forintos beru­házás építői, s a kórház teljes elkészülte után egyidejűleg nyolcszáz beteget ápolhatnak majd itt (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) A Mechanikai Művek „Magnasprey” néven új elektromos kézi festékszórókat gyárt, amelyek alkalmasak a családi és hétvégi házakná] a különféle barkácsmunkák elvégzésére (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Lelkiismeretes nevelőszülők A megyében jelenleg 178 nevelőszülőnél 232 gyermek nevelkedik. A nevelőszülők lelkiismeretesen, nagy gon­dossággal és odaadással ne­velik az állami gondozotta­kat. Általában jellemző, hogy az a gyermek, aki óvo­dás korában a nevelőszü­lőkhöz került, nála marad az általános iskola befejezé­séig, majd a középiskolás kollégiumból is hozzá jár „haza” hétvégeken, iskolai szünetekben. A nevelőszülők többsége szoros kapcsolatot tart az is­kolával, óvodával. A szülői munkaközösségekben is vál­lalnak munkát. A gyerme­keket munkára nevelik, élet­kori sajátosságaiknak meg­felelő házi munkába be­vonják őket. Így a gyakor­lati élettel már kicsiny ko­rukban megismerkednek. Tisztában vannak a pénzér­tékével, tudják, hogy csak munka árán lehet hozzájut­ni. Megbecsülik iskolai fel­szerelésüket. Így érthető módon érzelmileg gazdagab­bak, mint az intézetben fel­nőtt gyermekek. A nevelő­szülőktől szakmunkásképző­be került fiatalok az iskolá­ban és a munkában is álta­lában jól megállják helyü­ket. Tűnődő füstölgők Blohin a rákkutatásról Szervezetileg is számos nemzetközi formája»alakult ki a világ tudósai közötti együttműködésnek a rákku­tatásban — mondta kedd délelőtti sajtókonferenciáján Ny. Ny. Blohin akadémikus, a szovjet orvostudományi akadémia elnöke. Az Egész­ségügyi Minisztériumban ta­lálkozott az újságírókkal ab­ból az alkalomból, hogy elő­zőleg a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem tiszte­letbeli doktorává avatták. Fő szakterülete a rákkuta­tás. Elmondta, hogy a Nem­zetközi Rákellenes Unióban 70 ország — köztük a Szov­jetunió és Magyarország — szakemberei dolgoznak. Lyonban működik a nem­zetközi rákkutató ügynök­ség, amely a rákbetegségek elméleti kérdéseit tanulmá­nyozza. Igen gyümölcsöző formája a tudósok összefo­gásának a KGST-országok közötti együttműködés. legvautomatával egyszerűbb lenne A vasúti díjszabás rend­szerének egyszerűsítésével és az utasbaleset-biztosítás dí­jának felszámolásával egy­ben június 1-től — mint is­meretes — forintokra kere­kítették a viteldíjakat. Ez a módosítás nagyban gyorsítja a pénztárosok munkáját, s lehetővé teszi a jegykiadás gépesítésének bővítését. Ép­pen a korábbi sokféle jegy miatt jelenleg még kevés, összesen 24 — a fővárosban 11, Debrecenben 6, Székes­fehérvárott 4, Miskolcon 3 — jegykiadó automata mű­ködik. A jegypénztárak te­hermentesítésére, az utasok kényelme és gyors kiszolgá­lása érdekében tervezi a MÁV automata jegykiadó- parkjának fejlesztését. Kosztüm minden mennyiségben Kosztümök minden mennyi­ségben, linóm freskószinekben — ezt ajánlják a Magyar Divat Intézet tervezői az idei őszre. Kedden a Vigadó presszójában Vas János, a Magyar Divat In­tézet igazgatója és Vámos Mag­da divattervező elmondták, hogy a női divatban is a klasszikus formák, a lágy, nőies, termé­szetes vonalak érvényesülnek. Sok a variálható ruhadarab, új­ra divat a műszőrme. A kabátdivatban hangsúlyt kap a tűzésdiszités és a vattázás, a férfi és a női öltözékekre jel­lemző a könnyű kidolgozás. A tájékoztatót divatbemutató követte, amelyen a Magyar Di­va Intézet 240 őszi és téli mo­dellt vonultatott fel. Ha valamire azt mondhat­juk, hogy föllángolt, akkor a dohányzás elleni propagan­dára föltétlenül. Az utóbbi tíz évben az addig csak las­sú és gyönge antinikotinista harc egyre gyorsuló és mind hevesebb tiltakozásba csa­pott át, vésztjósló agitációval párosulva. Ám több-keve­sebb sikerrel, mert — sajnos — legalább annyival gyarap­szik évről évre a cigarettá- zók tábora, mint amennyivel az ijedtség miatt csökken. Talán még többel is, mert a fiatalság nem félős — ilyen­kor hiszi az ember, hogy örökké él —, és ők adják az utánpótlást. Persze a felnőt­tek nagy része sem ijed meg olyan könnyen, főleg ha úgy érzi, kutyabaja sincs, ugyanakkor nem dohányzó felebarátja egy csomó nya­valyával vergődik. A régi szólásmondás, hogy a nagy sietség sose volt jó, a lebeszélési manőver egyes fogásaira is áll némi tolda­lékkal. Valahogy így: és a nagy buzgalom se! Mindjárt egy példa, mégpedig nem kisebb intézmény, mint az Egészségügyi Világszerve­zet idei jelmondata. „Do­hányzás vagy egészség: vá­lasszon!” Első pillantásra is erős túlzás, de hosszas gon­dolkodás után is az marad. Mert ez így — bár jól hang­zik — nem igaz. Hiszen ha ilyen egyszerű lenne a do­log, hogy az emberi egész­ség semmi máson nem mú­lik, pusztán a dohányfüstön, s ha a szenvedély rabja er­ről hajlandó lemondani — vagy ami még jobb, el sem kezdi —, akkor a garancia érvénybe lép: makkegészsé­ges lesz. De a gyakorlat, az élet erre rácáfol. Az sem szerencsés, hogy a jelmondatra tett még egy lapáttal az a magyar plakát, amely drámai módon, fekete alapon egy szív alakú vörös hamutálcán félig elszívott cigarettát ábrázol; a vége, akárcsak a többi csikkdarab: vérrög. Hatása hátborzonga­tó lenne, ha az egészségügyi felvilágosítás sokféle for­májának jóvoltából minden­ki nem tudná, hogy a félel­metes szívbetegségnek a do­hányzáson kívül még más okai is vannak. S ez csak az egyik kockázati tényező. Ri­zikófaktor — ahogy divatos szóval mondják — még a magas vérnyomás, elhízás, hajszoltság, idegesség, s a kevés mozgás. Es az olyany- nyira kedvelt és túlzásig vitt feketekávé. Nem használ a célnak a túlharcos katona sem. Pedig egyre többen vannak, akik nemcsak úgy néznek a do­hányosokra, mint az ellen­ségre, de úgy is viselkednek velük. Gáncs nélküli lova­gok ők, és mi másért, mint a többi ember testi üdvéért: az erőszakos térítés hívei. Elükön nemegyszer azokkal, akik nemrég még maguk is vígan füstöltek. Fellépésük időnként agresszív. Ka­rinthy írta valahol, milyen érdekes, hogy az emberek idegesek ugyan, s ez okból gyötrik a másikat, de furcsa mód a főnököt sohasem. A főnökkel szemben senki sem ideges. Es tegyük hozzá: nem is türelmetlen antiniko­tinista. Ám ezek mind apróságok ahhoz a megállapításhoz ké­pest, amely a Heti Világ- gazdaság egyik — nem régi — számában olvasható. „A dohányzás elleni kampá­nyok, az egészségügyi felvi­lágosító propaganda, szám­talan felmérés és kimutatás egyetlen látható hasznaként ma már pontosan tudjuk, hogy csupán Nyugat-Európá- ban 700 fajta cigaretta kö­zül válogathatnak a füstö­lés rabjai. Kedveszegett an- tinikotinisták szerint har­cuk eredménytelenségének egyik fontos oka az, hogy a nikotin iránti szenvedély túl sok .dohányt’ hoz az állam és a gyártók kasszájába.” Ezt még ha akarnánk sem tagadhatnánk. A világ ciga­rettatermelését egy jó idő óta csak billióban lehet mérni, s az 1978-as adatok szerint csak kicsiny hazánk­ban 26,5 milliárd darab ci­garettát adott el a kereske­delem. Es ne áltassuk ma­gunkat, ebből elenyésző a külföldi, túlnyomó többsége hazai termék. A becslések szerint a felnőttek mintegy 50 százaléka dohányzik, s ez 3,5 millió magyar embert jelent, s akárhogy osztunk- szorzunk, még az egynapos kisdedre is 2400 esett. To­vábbszámolva, a cigarettások évi fejadagja 7700, amiből naponta 20—22 darab a kvó­ta. S nemcsak külföldön, ná­lunk is készülnek felméré­sek, ezekből tudjuk, hogy állandóan szaporodik a rend­szeresen dohányzó fiatalok száma. Sovány vigasz számunkra, hogy így van ez az egész vi­lágon egyes országokban még rosszabb is a helyzet. De '' hogyan lehetne változásra számítani, mikor a világ do­hánytermése évről évre emelkedik, s 1980-ban a szakemberek becslése szerint 6,4 millió tonna betakarítá­sát - várják. Eredményként csak annyi könyvelhető el, hogy ennek több mint fele már a könnyű és kevés ni­kotint tartalmazó fajta. Vass Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom