Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-21 / 144. szám

1980, június 21., szombat j flz Alföld települései | és lakéi „Méltóságteljesen kanyarog a Duna és a Tisza az Al­földön keresztül... Az utazót, aki megszokta Közép-Euró- pa erdős és párás, hegyes, dombos tájait, a Duna bal partján merőben más táj fogadja, melynek láttán meg­lepetését alig titkolhatja. Csak hosszabb alföldi tartóz­kodás győzi meg arról, hogy olyan vidéken jár, ahol a természet és a környezet, a lakosság eddigi, ősi élete és a történelmi fejlődés olyan települési, gazdálkodási for­mákat hozott létre, amelyek egyedülállóak.” így kezdi könyvét dr. A. N. J. den Holländer, amelynek címe „Az Alföld települései és lakói”. Ez a maga nemében páratlan könyv az idegen szemével pásztáz végig az Alföldön, és szakértelemmel tesz meg­állapításokat, von le következtetéseket. Érdekességét az is növeli számunkra, hogy nem a mát rögzítette, hanem a 30-as évek második felének Alföldjét: tájait, települé­seit, lakosságát, egyéb jellegzetességeit. Nem száraz, döcögős stílusú olvasmány, nemcsak a földrajztudósok számára érdekes. Izgalmas könyv ez, a felfedezés erejével ható olvasmány a ma embere szá­mára. Az Alföld 40 év alatt nagyon sokat változott. A legradikálisabb átalakulás kétségtelenül a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte, az egyre fogyó ta­nyavilág, amelynek belső tartalma is sokat változott. A hajdani puszták annyira összezsugorodtak, hogy ma már védelemben kell részesíteni jellegzetes állataival együtt. Izgalmas felfedezést ígér ez a könyv az olvasóinak: utazás a múltba, az összevetés lehetősége a jelennel, a változás és az állandóság vonalán. Itt-ott feltárulkozik a ; külföldi előtt annak idején fedve maradt jó néhány kö­rülmény. Ám a lényeget meglátta: „ . i. a tanyák lakói­nak nagyobb része anyagilag is~, de minden más vonatko- l zásban is, bizony nyomorúságban él.” Ez a jmúlt, amelyet den Holländer megállapított, de álljon itt Erdei Ferenc, az alföldi paraszt jó ismerőjének 1960-ban mondott né­hány szava: „Rossz álom arra gondolni, hogy mi volt az országunkban 20—30 esztendővel ezelőtt, de még rosz- szabb álom arra gondolni, hogy mi lenne ma is, ha 15 évvel ezelőtt nem ez a felszabadulás valósul meg, ami bekövetkezett.” Hasznos kiadói vállalkozása volt a Mezőgazdasági Ki­adónak, hogy megjelentette ezt az 1947-ben holland nyel­ven hazánkról szóló könyvet, a ma már történelmi érté­kűnek tekinthető gazdag képanyaggal. Szakmai érdeklő­déstől függetlenül hasznos és érdekfeszítő olvasmánya ■ lehet mindenkinek. — e — Szervezeti változások az MHSZ-nél Májustól őszig fogadja a vendégeket az 1834-ben épült Vá­mosi csárda, amelyben hajdanán Savanyu Jóska mulatott. A Nemesvámos határában álló csárdát sok hazai és külföldi turista keresi fel: ki a legenda miatt, ki az ízletes falatokért (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Ifjúmunkás-kempingtalálkozó Gyopároson Bővül a szolgáltatás, a kereskedelmi hálózat Már korábban szó volt arról, hogy a Magyar Hon­védelmi Szövetségnél is iga­zodni kell az új követelmé­nyekhez, korszerűsíteni kell a munkát, a szervezeti fel­építést. Az előkészületek már több mint egy évvel ezelőtt megkezdődtek és most jött el az ideje annak, hogy eze­ket a .célkitűzéseket megva­lósítsák. Hogy miért és ho­gyan történik mindez, ezt kérdeztük Ivicz Imre alezre­destől, az MHSZ Békés me­gyei vezetőségének titkárá­tól. — Az elmúlt évek során megnövekedtek és előtérbe kerültek azok a feladatok, amelyeket pártunk honvé­delmi, ifjúsági és sportpoli­tikájának érdekében végre kell hajtanunk. Az eredmé­nyes megvalósításért szerve­zeti változásokat vezetünk be, melynek legfontosabb követelményei a társadalmi alapok erősítése, az erők koncentrálása, a munka ha­tásfokának növelése. Ép­pen ezért a változás a két legfontosabb területen, a lö­vész- és tartalékos klubok­nál megy végbe, amelyek nemcsak új nevet — honvé­delmi klub — kapnak, ha­nem új tartalmat is. — Miért éppen ennél a két klubnál? — Nem véletlen, hogy a figyelem erre a két klubra összpontosul. Ugyanis e klu­bok számukat és a benne te­vékenykedők nagyságát te­kintve a legnagyobb társa­dalmi bázisai szövetségünk­nek. — Mennyi idő alatt megy végbe a változás? — Most már aránylag rö­vid idő alatt, ez év végéig kívánjuk végrehajtani a he­lyi igényeket és lehetősége­ket figyelembe véve, terv­szerűen és szervezetten. — És miért éppen most kerül sor erre a korszerűsí­tésre? — Az elmúlt egy évtized alatt kialakultak és megerő­södtek a szövetségi munka szervezeti feltételei. Klub-, jaink megfelelő szinten, és eredményesen oldották meg a hazafias és honvédelmi nevelést, a honvédelmi okta­tást, nemzetközi szinten is derekasan helyt álltak a mi­nőségi sportokban és növel­ték a tömegsportban részt vevők számát. — Mi az előnye a honvé­delmi klubnak a korábbiak­hoz képest? — A honvédelmi klub elő­nye, hogy tömöríteni tudja az egy községben, üzemben, kisebb kollektívában dol­gozó, de különböző érdek­lődésű fiatalokat és időseb­beket. A másik, hogy ebben a klubtípusban lehetőség nyílik lövész-, tartalékos-, rádiós-, modellező szakosztá­lyok működtetésére. A szak­osztályok az önálló techni­kai, fizikai felkészítés, vala­mint az ezzel kapcsolatos igények kielégítésének lehe­tőségeit kiszélesíthetik. A honvédelmi klubhálózat ki­építése jó arra is, hogy meghonosítsa a technikai jellegű sportágakat. Ugyan­akkor a tartalékosok — élettapasztalatuk, katonai felkészültségük, a vezetés­ben való jártasságuk alap­ján — magasabb szinten foglalkozhatnak a fiatalok­kal, hozzájárulhatnak a honvédelmi oktatási és tö­megsportfeladatok még szín­vonalasabb ellátásához. — Az átszervezés nem jár-e az MHSZ-munka meg­torpanásával, visszaesésé­vel? — Meggyőződésem* hogy a jó előkészítő munka után nem fenyeget ilyen veszély. Felkészültünk arra, hogy különös figyelemmel foglal­kozunk a tagság megfelelő tájékoztatásával, igyek­szünk elérni aktív közremű­ködését. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a politi­kai meggyőzésre, arra, hogy az összevonás a tagság egyetértésével, támogatásá­val történjen meg. Arra is ügyelünk, hogy a honvédel­mi klubok kialakítása a párt-, állami és társadalmi szervekkel, az érintett gaz­dasági vezetőkkel egyetértés­ben menjen végbe. B. O. Az orosházi Alföldi Kő­olajipari Gépgyár KISZ- szervezete a múlt hét végén Gyopároson megrendezte a városi ifjúmunkáskemping- találkozót, amelyen hat vál­lalat 10 csapata vett részt. Remekül sikerült a táboro­zás. A program sportvetél­kedőkkel kezdődött. Ki nye­ri a kopasznyakút? — ezért drukkoltak a csapatok, ugyanis a - sportversenyek nyertes női gárdája egy iga­zi, élő kopasz nyakú kakast, a fiúcsapat pedig egy terme­tes fehér tyúkot kapott ju­talmul. A fő program a következő napon a harci túra volt. A nagy melegben már önmagá­ban a hétkilométeres távol­ság, amelyet meg kellett ten­ni a lányoknak, fiúknak, ko­moly erőpróba volt. Ráadá­sul a közbeeső állomásokon, amelyeket térkép segítségé­vel lehetett megtalálni, kü­A levél birtokában elláto­gattunk Tarhosra. A Wenck- heim grófok egykori kasté­lyába, és a zenepavilonba ős­parkon át vezetnek a sétá­nyok. Az évszázados fák ha­talmas lombkoronái üde­zöldek, alattuk pázsit, sok apró mezei virággal. Minde­nütt csend, nyugalom. A lát­ványt két gazdagon felsze­relt játszótér, versenyekre al­kalmas sportpálya egészíti ki. — Intézetünkben 250 elté­rő értelmi fejlettségű gyer­mek él — magyarázza Var­ga Imre intemátusvezető. — Ebből 150 állami gondozott, ök négyévestől 16 éves ko­rukig laknak és tanulnak Tarhoson. Többségük szüle­tésétől állami gondozott, nem ismeri a családi otthon me­legét, ezért szeretetéhségük felfokozott. Tizenegy szocialista bri­gád patronálja az intézet gyermekeit. Azért emeltük ki a MEZŐGÉP Vállalat békés­csabai gyárában dolgozó Radnóti Szocialista Brigádot, mert talán ők jönnek a leg­többet. Amit a gyermekját­szóterek berendezésében, kar­bantartásában, a szakmai ok­tatásra használt gépek alkat­részeinek felújításában, ja­vításában tesznek, az igen­igen nagy anyagi segítség. lön pontokért bizonyíthatták elméleti felkészültségüket is. Néhány a feladatok közül: iránymeghatározás tájolóval, sátorverés, célbaugrás, kézi­gránátdobás, sport- és poli­tikai totó. A női csapatok is derekasan végigküzdötték a hétkilométeres távot, mind­össze 10 percnyi előnyt kap­tak. S amíg egy-egy csapat négy tagja a harci túrán iz­zadt a pontokért, ötödik tár­suk az ebédet főzte. Neki is igyekeznie kellett, hiszen föztjét egy hozzáértő bizott­ság minősítette és pontozta. Ebéd után Németh Ferenc, a gépgyár KISZ-bizottságának titkára kihirdette az ered­ményeket: első lett a barom­fifeldolgozó vállalat II. csa­pata, második az üveggyár I., harmadik pedig a ME­ZŐGÉP csapata. Sport, já­ték, szórakozás, ismeretszer­zés — ez jellemezte a mun­kásfiatalok rendezvényét. De ez az érem egyik oldala: forintokban ki nem fejezhe­tő az a mélységes emberi, érzelmi kapcsolat, amit a kis nebulókkal kialakítottak. Javaslom: látogassuk meg a 4/b osztályt. Őket patro­nálja rendszeresen a Radnóti brigád. Az osztályban 13 fiú és lány fogad bennünket érdek­lődéssel. Szemükből vegyes érzelem tükröződik: ki lehet, és mit akar az ismeretlen vendég? Amikor elmondom jövetelem céliát, egyszerre emelkednek magasba a ke­zek, mindenki el szeretné mondani véleményét. — Hogy mit tudunk a Rad­nóti Szocialista Brigádról? — kérdez vissza Megyeri Imre. — Nagyon sokat. Kedvesek, barátságosak, és nagyon sze­retnek bennünket. Csokit, könyvet, játékot kapunk tő­lük. De az a legjobb, hogy amikor szülői látogatás van, ők mindig eljönnek. Józsi bácsi, a brigádvezető soha nem hiányzik. Így nekünk is van látogatónk. — Én kiskoromban Bán­hegyesen éltem gyermekott­honban. Ott is jó volt, de itt sokkal jobb. — Miért? — Mert itt minden olyan szép. Gyönyörű a park, ren­geteg a virág, kellemes illa­Békésen, a városi tanács végrehajtó bizottsága rend­szeresen beszámoltatja az ipari, mezőgazdasági üzeme­ket, a szolgáltató, kereske­delmi vállalatokat, szövetke­zeteket. Javaslataival, dön­téseivel hozzájárul a város fejlődéséhez. Az elmúlt hét évben a fontosabb ipari üzemek termelési értéke 343- ról 809 millió forintra emel­kedett. Ugyanakkor a fog­lalkoztatottak száma alig nőtt, az eredmény a jobb munkából, a korszerűbb technika bevezetéséből szár­mazott. Csaknem 180 millió forintot fordítottak épület- és gépi beruházásokra, amely lehetővé tette a munkakö­rülmények, a szociális ellá­tottság javítását. Átadták a BÉKÖT új telepét, a Start Szövetkezet, a háziipari szö­vetkezet műhelycsarnokát, a kosárgyár, a szőnyegszövő, a cukorkaüzem szociális helyi­ségeket kapott. A mezőgazdaság a terve­zettnél jobb eredményt ért el. A gazdaságok termelési értéke az 1973. évi 154-ről 325 millió forintra nőtt. A termésátlagok a belvízkárok ellenére a megyei átlag kö­rül alakultak. Az állatte­nyésztés még egyenleteseb­ben fejlődött. A Hidasháti Állami Gazdaságban 140 fé­rőhelyes tehenészeti telep, az Nagy áteresztőképességű ha­tárállomás építése kezdődött meg Győr közelében, Vá­mosszabadinál, a magyar— csehszlovák határon. A köz­vetlenül a vízpartra épült régi határállomás már nem tudja zavartalanul lebonyo­lítani az egyre növekvő for­galmat. Az új átkelőt egy ki­lométerrel beljebb, magyar területen, a Duna töltésén kívül építik meg. A kétszin­tes épületben elválasztva bo­nyolódik majd a ki- és a be­felé irányuló forgalom. Az állomáson közösen teljesíte­nek szolgálatot a magyar és csehszlovák vám- és határ­Szalai Károly. — Megkérde­zik tőlünk, ki hogyan tanul, milyen a szorgalmunk, a magatartásunk, mit hozza­nak, ha legközelebb jönnek. De mi nem az ajándékot vár­juk, hanem őket. Mindig az­zal búcsúznak: jók legyünk, fogadjunk szót a tanároknak, és tanuljunk szorgalmasan! — Az intézet területe és környéke nekem is nagyon tetszik — avatkozik a beszél­getésbe Gergely Erzsébet. — Nyáron a Körös mentén nagy gyalogtúrákat, bicikli- versenyeket rendezünk. Az­tán kirándulni is megyünk. Tavaly Szigligeten voltunk, csodálatosan szép vidék. De voltunk már a Mátrában és másutt is. Hallgattuk Halász Judit és Kovács Kati műso­rát, megyünk színházba is. Nagyon kedvesek a tanáról?, és jó az ellátás is. A szabad idő sokoldalú el­töltéséről Orvos Kati mesél. Nagyon sokat segít az úttö­rőtanács és a diák önkor­mányzati tanács. Tv-t is gyakran néznek. — A Tarzan-filmek nagyon izgalmasak voltak — mondja erről Megyeri Imre. — El­határoztam, ha megnövök, Budapestre megyek, az ál­latkertbe állatgondozónak, idomítónak... Egyetértés Tsz-ben fejőház, takarmánykeverő, a Vihar­sarok Tsz-ben 3 ezer férő­helyes juhászati telep épült. A kisgazdaságok termelése az utóbbi 2-3 esztendőben el­érte a 130 millió forintot. Különösen a sertéshizlalás­ban sikerült előre lépni. A háztáji kisegítő gazdaságok 7 éve alig 4 ezer, tavaly pe­dig több mint 16 ezer sertést adtak az országnak. A kiskereskedelmi bolthá­lózat korszerűsítésére sok intézkedést hozott a végre­hajtó bizottság. Ennek ered­ményeként 1300 négyzetmé­terrel nőtt az eladótér. Most építik az iparcikk áruházat, az Univerzál boltot, a pe­remkerületekben az ABC- kisáruházakat, bisztrókat. Az áruválaszték leginkább élel­miszerekből, ruházatból bő­vült.-Ezért a VI. ötéves terv­ben nagy erőfeszítéseket kell tenni a hálózat további kor­szerűsítéséért. örvendetes, hogy a szolgáltatás teljesít­ménye megkétszereződött. Elfogadható az ellátás a sze­mélyi szolgáltatásoknál, az elektromos készülékek javí­tásánál. Nem sikerült meg­oldani a gépkocsijavítást, az építőipari szolgáltatás bőví­tését. Az épülő Patyolat-sza­lon viszont hosszú időre se­gít a mosás-vegytisztítás gondjain. őrizeti ázervek. Az új ha­tárállomáson pénzbeváltó, ajándékokat árusító üzlet és büfé is működik majd. A határállomás teljes beruhá­zási költsége meghaladja a 100 millió forintot. A kivite­lezés, a tervek szerint, 1982. második felében fejeződik be. Az új vámosszabadi határ- állomás félúton épül Rajka és Komárom között. Jelentős szerepet szánnak neki az egyre növekvő kishatárforga- lomban, és bekapcsolják a nemzetközi teherforgalomba is. Természetes, hogy amíg ők Tarhoson lesznek, nem vá­lasztunk másik osztályt. Ra­gaszkodók, hálásak egy jó szóért, simogatásért. Ki me­rem jelenteni, hogy arany­koszorús brigádunk összeko­vácsolásában nagy szerepet játszanak a gyerekek. Min­den hónap első vasárnapján van szülői látogatás. Nem­csak a családapák, hanem a nőtlen brigádtagok is jön­nek. Jó előre jelentkeznek: jövünk- Józsi bácsi, hol ta­lálkozunk? ... Ez nagyon jól­eső'' érzés. Nekem két gyer­mekem van, tudom mit je­lent nyugodt környezetben, szülői felügyelet alatt élni. Nem jöhet közbe olyan sürgős tennivaló, hogy ne látogassuk meg a gyereke­ket. A gyermeknapon 36-an mentünk ki, vittük a fele­ségeket és gyerekeket is. Fe­lejthetetlen nap volt mind­annyiunknak. Napközben részt vettünk a gazdag sport- programban, este pedig a pe­dagógusokkal szalonnát sü­töttünk a szabadban. Ezt a baráti találkozást máskor is megszervezzük ... * * * A Radnóti Miklós Szocia­lista Brigád emberségből és termelőmunkából kitűnőre vizsgázott. Ary Róza 16 munkát, jó egészséget, Józsi bácsi! „... Az intézetünkben nevelkedő 150 állami gondozott gyermeket többek között a Radnóti Szocialista Brigád pat­ronálja. Szoros kapcsolatot tartanak a gyerekekkel, rend­szeresen látogatják őket, részt vesznek a rendezvényein­ken. Őszinte gyermekszeretettel segítik nevelő munkán­kat ...” (Idézet a tarhosi gyógypedagógiai. intézet vezetőitől ér­kezett levélből.) tot árasztanak. Itt lehet ma­darászni, bogarászni, játsza­ni, sportolni. Meg ide járnak Józsi bácsiék. Most, a gyer­meknapon egész nap itt vol­tak. Hozták a gyerekeiket is. Én Józsi bácsi fiával, Tibivel barátkoztam össze. Csuda jó nap volt... — Az is nagyon jó, hogy mindig sokat beszélgetnek velünk — veszi át a szót — • Mit üzentek a Radnóti Szocialista Brigádnak? — Jó munkát, jó egészsé­get, Józsi bácsi! Meg azt is tessék megmondani, hogy szeptembertől is a mi osztá­lyunkat patronálják. Nem áll bukásra senki!... * * * Az üzenetet Békéscsabán, a MEZŐGÉP Vállalat gyárá­ban, az esztergaműhelyben adtuk át Hanusz József bri­gádvezetőnek : — Nagyon aranyos gyere­kek, a szívünkhöz nőttek. Új határállomás épül Gyűr közelében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom