Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

1980. május 28., szerda o Piros bejegyzés a repülési naplóban Békéscsabai emlékek az űrhajósokról Május 26-án este Farkas Bertalan és a vele együtt felkészült Magyari Béla nevét szinte az egész világ megismerte. Ezzel a két névvel találkozhatunk az MHSZ békés­csabai repülőtér-parancsnokánál levő régi okmányokban. Ugyanis Farkas Bertalan és Magyari Béla a békéscsabai repülőtéren ka­pott alapkiképzést. Az MHSZ központi re­pülőiskolája Békéscsabán 1966 nyarán fo­gadta őket. A két fiú itt ismerkedett meg bővebben a motoros repüléssel, és itt szállt fel egyedül, önállóan, természetesen azt kö­vetően, miután elsajátította a motoros repü­léshez szükséges tudnivalókat. — Hogyan emlékszik vissza Farkas Berta­lanra Szappanos József, az MHSZ békéscsa­bai repülőtér-parancsnoka? — Az itt levő okmányok bizonyítják, hogy a két kezdő reaiilő egészen kiválóan dolgo­zott. A repülési napló arról tájékoztat, hogy mindketten igyekvő fiatalok voltak. S hogy ez az igyekezetük mindvégig megmaradt, igazolja a mostani űrrepülés. Igazolja a szorgalmukat, bátorságukat. Ügy emlékszem, hogy Farkas Bertalan szíve már akkor is teljesen a repülésé volt, amikor hozzánk jelentkezett. Pedig szinte bizonyos, hogy akkor még eszébe sem jutott, esetleg ő lesz az első magyar űrhajós. Az viszont tény, hogy az itteni eredményei kemény tanu­lást, sok lemondást kívántak. — Ki volt az oktatója Békéscsabán Farkas Bertalannak? — Az MHSZ országos központi repülési osztályának alosztályvezetője, Börczi Gyula volt ennek az iskolának a vezetője. A leg­közvetlenebb kapcsolatban ő volt a növen­dékekkel, így Farkas Bertalannal is. — Milyen érzés tudni azt, hogy az egy­kori tanítvány fent van a világűrben? — Egyszerűen azt mondhatom, büszkeség tölt el. Ha egy ember ilyen megtisztelő, nagy feladatot kap, és erről volt oktatója tudomást szerez, jóleső érzéssel veszi tudo­másul, hogy az a munka, amit abban az időben folytattunk, a legmagasabb értéket érte el. A repülési naplóban kedden reggel pirossal kereteztem be azt a bejegyzést, amely bizonyítja, hogy a két magyar űr­hajós első szolgálatát itt, Békéscsabán együtt töltötte. A repülőtér 1966-os szolgálati naplójában valóban ott látható pirossal bekeretezve, hogy július 12-én Farkas Bertalan, a repülő­tér telefonügyeleti, Magyari Béla pedig re­pülőindító szblgálatát látta el. Az akkori két növendék nevével ma már az egész vi­lág megismerkedett. Méltán büszke rá Szap­panos József és valamennyi békéscsabai is­merőse, hogy az első magyar űrhajós itt kezdte az önálló repülést, amely végül is a kozmoszba vezetett. B. J. Nyilatkozatok a szovjet-magyar űrrepülésről Folytatódott a pedagógiai tanácskozás A befejezéshez közeledő tanév tapasztalatait, s az új iskolai év tennivalóit szek­cióüléseken vitatták meg tegnap a fővárosi nevelők hétfőn megkezdődött peda­gógiai tanácskozás folytatá­saként. A főváros pedagógu­sainak több mint 1200 kép­viselője — iskolaigazgató, felügyelő, oktatásügyi irá­nyító, szakszervezeti tisztség- viselő — hét munkacsoport­ban vitatta meg az általá­nos iskolai, a gimnáziumi, a gyógypedagógiai, illetve a szakmunkásképző és a szak­középiskolai nevelő-oktató munka időszerű kérdéseit. Az évenként hagyományos eszmecsere ma, szerdán az építők székházában a szek­cióülések vitájának összefog­lalójával, majd az iskolave­zetés korszerűsítéséről szóló előadással fejeződik be. Népzenei bemutató Füzesgyarmaton Immár második alkalom­mal vállalkozik a népzenei bemutató megrendezésére a füzesgyarmati művelődési ház. A Nyílik a 'rózsa népze­nei bemutató május 31-i, es­te 7 órakor kezdődő műso­rában fellép a hajdúhadházi Üj Barázda Termelőszövet­kezet népdalköre és citera- zenekara, a szolnoki Repülő Műszaki Főiskola népdalköre és a magyar néphadsereg ci- terazenekara, a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat Hajdúsági citera- együttese, a sápi cigány­együttes, s a házigazda nagy­község népdalköre és citera- zenekara. A rendezvény — ismerve a bemutatkozó pgyüttesek korábbi színvona­las produkcióit — bizonyára most is közönségsikert arat. Egyedülálló kísérlet kezdő­dött 10 éve Gyulán a szenny­víz tisztítására. Az elhasz­nált víz útja a következő: a szennylét a Gyulai Vízmű­vek város széli medencéiben tárolják egy darabig. Itt le­rakódik a zsír és az iszap egy része. Ezután komp­resszorokkal a környező nyárfaerdőbe irányítják. Így aztán két legyet ütnek egy csapásra: öntözik a fákat is, miközben a szennyvíz beszi­várog a földbe és megtisztul. Jelentősebb beruházás nél­kül, a környezet megóvásá­val, fák nevelésével tisztít­ják tehát a vizet, naponta körülbelül 7 ezer köbmé­tert. Ezzel a mennyiséggel 130 hektár területen tartják életben a nyárfákat, amik ki­váló ipari alapanyagok is. A kísérlet bevált, nem is volt gondjuk a vízügyi szak­embereknek addig, míg fel nem avatták a húskombiná­tot. Onnan annyi zsír folyik bele a csatornákba, s ma­rad a vízben az ülepítés után, hogy félő, rövid idő, egy-két év elteltével eltörni Szakmai nap, üzletkötések a A BNV tegnapi szakmai napján újabb sajtótájékozta­tókra, üzletkötésekre került sor. Az Alumíniumipari Tröszt vezetői elmondták, hogy jelenlegi fejlesztéseik a különböző féltermékek és készgyártmányok termelési arányának bővítését szolgál­ják. Rendkívül kelendőek a a pórusokat a földben, s így veszélybe kerülhet ez a tech­nológia, meg az erdő is. Többek között ez is szóba került azon a tanácskozáson, amit tegnap délután tartot­tak a Gyulai Vízművek köz­pontjában, az ország külön­böző helyeiről érkezett víz­ügyi és egészségügyi szak­emberek részvételével. A szennyvíztisztítás elmúlt évi eredményeiről őri László, a vállalat főmérnöke tájékoz­tatta a részvevőket, akik ké­ső délután megtekintették a vízmű szennyvíztisztító tele­pét is. A szakemberek közül töb­ben is kifogásolták, hogy bár a gyulai kísérletek egyértel­műen bizonyítják, ez a tech­nológia a jelenleg alkalma­zottak közül a legolcsóbb, mégsem terjedt el, csak itt- ott használják ... A részvevők ma, szerdán tovább folytatják a tanács­kozást, a szervezők ötleteket is várnak, például arra, ho­gyan lehetne a leggazdasá­gosabban megoldani a szennyvíz zsírtalanítását. BNV-n térelhatárolók, a szendvics- panelek, a lakótérelemek, a nyílászárók, s a hazai bá­nyászat egyre inkább hasz­nálja a hidraulikus bánya- támokat. Ezek súlya alig harmada a hagyományos tá­rnokénak, s most a vásáron az újabb típusokból is kiál­lítottak néhányat. A Magyar Hajó- és Da­rugyár vezetői vevő-eladó találkozót szerveztek legna­gyobb belföldi konténervá­sárlóinkkal. Mint elmondták, a MÁV, a Volán és más fel­használók elsősorban a cso­magolt áru tárolására-szállí- tására alkalmas box-konté- nereket vásárolják. Külföldön is ezek a típu­sok a legkeresettebbek, de a gyár rugalmasan alkalmaz­kodik a speciális igényekhez is. Az idén összesen négyezer konténert állítanak elő. An­gol partnerükkel megálla­podtak, hogy 4 millió dollár értékben még az idén 1450 különböző típusú konténert szállítanak. * * * Tegnap délutántól az A pavilon Medicor-kiállításán láthatók azok a bonyolult műszerek, berendezések, .amelyeket a gyár kutatói fej­lesztettek ki, s eredeti példá­nyukat Farkas Bertalan és Valerij Kubászov vitte ma­sával az űrbe a Szojuz—36 fedélzetén. A diagnoszttáska hasonmását is bemutatják standjukon, ezt az űrhajó fellövése előtt, majd vissza­térés? után alkalmazzák a személyzet egészségi állapo­tának meghatározásánál Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1980. MÁJUS 26-ÁN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 743 Trabant Lim. (Bp.) 25 97? Trabant Lim. (Győr) 10 80« Trabant Lim. Spec. (Győr) 20 143 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 37 211 Trabant Combi (Bp.) 5 941 Trabant Combi (Győr) 1 800 Wartburg Lim. (Bp.) 18 990 Wartburg de L. (Bp.) 28 713 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 6 529 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 4 90«. Wartburg Tourist (Bp.) 10 290 Skoda 105 (Győr) 593 Skoda 105 (Bp.) 630 Skoda 105 (Debrecen) 4 544 Skoda 120 (Bp.) 511 Skoda 120 (Győr) 615 Skoda 120 (Debrecen) 30« Lada 1200 (Bp.) 3 00« Lada 1200 (Debrecen) 2 70o Lada Combi (Bp.) 16 4o i Lada 1300 (Bp.) 2 829 Lada 1300 (Debrecen) 2 244 Lada 1500 (Bp.) 1 775 Lada 1500 (Debrecen) 2 642 Lada 1600 (Bp.) 5 87« Lada 1600 (Debrecen) 2 2?o Moszkvics (Bp.) 9 39? Zaporozsec (Bp.) 30 57o Polski Fiat 126 (Bp.) 26 345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 64« Dácia (Bp.) 3 121 Dácia (Debrecen) 1 041 Új országos építésügyi szabályzat Július 1-én lép életbe az új országos építésügyi sza­bályzat, amely ,a hat. évvel ezelőtt kiadott és a két éve módosított régi szabályzatot váltja fel. Az új rendelkezé­seket tegnap sajtótájékozta­tón ismertették az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium szakemberei. El­mondották, hogy a beruhá­zások hatósági előírásainak, eljárásainak felülvizsgálatát elrendelő kormányhatározat végrehajtásával szoros össz­hangban dolgozták ki az új szabályzatot. Ebben rögzítet­ték az általános érvényű, te­hát a hatóságokra, a vállala­tokra és más jogi személyek­re, továbbá ,az állampolgá­rokra egyaránt kötelező köz­érdekű szabályokat. A vál­tozások lényege, hogy egy­szerűsítették az előírásokat, megszüntettek felesleges kö­töttségeket, és az ésszerű gazdaságosság jegyében ala­kították ki az új követelmé­nyeket. Korom Mihály Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a Szojuz—36 űrhajó rajtjáról jelen volt magyar párt- és állami küldöttség vezetője a következőket mondotta az MTI kiküldött tudósítójának: „Nagy öröm és megtisztel­tetés volt számunkra, hogy jelen lehettünk az űrrepülő- téren a szovjet—magyar kö­zös űrexpedíció rajtjánál, ta­núi lehettünk annak az ese­ménynek, amelyre most egész országunk, egész né­pünk figyel, a Szojuz—36 űrhajó rajtjára. A Szojuz szó magyarul szövetséget je­lent, és ez most szinte jel­képes jelentőségű. A közös űrexpedíció annak a szoros testvéri szövetségnek jelké­pe, amely hazánkat a Szov­jetunióval, a többi testvéri szocialista országgal fűzi ösz- sze. — Hazánk erejéhez és le­hetőségeihez mérten eddig is kivette részét a közös prog­ram megvalósításából. A magyar tudósok1, mérnökök, műszakiak, munkások alko­tásai már nemegyszer jutot­tak el a világűrbe az inter- kozmosz kutatórakétáin, mesterséges holdjain. A Szovjetunió az együttműkö­désben részt vevő országok­nak, így hazánknak is lehe­tővé tette, hogy magas fej­lettségű kozmikus techniká­jának felhasználásával a ki­sebb országok képviselői is tevékeny résztvevői legyenek az űrkutatás legösszetettebb ágának, az űrhajózásnak. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Népköztársa­ság egyik képviselője, nép­hadseregünk egy fiatal tiszt­je, aki parancsnokai elisme­résével kapott Csillagváros­ban űrhajós kiképzést, vi­lághírű szovjet parancsnoká­val útra kelhetett a koz­moszba. Tudósaink részletes kutatási programot, megfe­lelőműszereket dolgoztak ki számára, és bizonyosak va­gyunk abban, hogy szovjet társa segítségével végrehajt­ja feladatát. Az itt szerzett ismeretek valamennyiünk közös kincsévé válnak, gya­rapítják az egész emberiség tudományát. Bajkonurban ismét meggyőződhettünk a szovjet űrhajózás magas fej­lettségéről, amelyről az első mesterséges hold rajtja, Ju- rij Gagarin felejthetetlen űrrepülése óta tudunk. En­nek a kozmikus technikának felhasználására most ha­zánk képviselője is lehetősé­get kapott. Jó utat, jó mun­kát, szerencsés leszállást kí­vánunk a Szojuz—36 űrhajó személyzetének az egész ma­gyar nép nevében. Valerij Kubászov — Kedves Elvtársak, Ba­rátaim! Ma, a Szojuz—36 szovjet űrhajón két testvéri ország — a Szovjetunió és Magyarország — állampol­gára indul űrrepülésre. Az űrrepülés programja előirányozza azoknak a ku­tatásoknak és kísérleteknek a folytatását, amelyeket a szocialista közösség országai­nak űrhajósai végeztek az interkozmosz-program kere­tében a Szaljut—6—Szojuz szovjet tudományos kutató­komplexumon. Űrrepülésünk újabb tanú- bizonysága államaink, az egész szocialista közösség megbonthatatlan barátságá­nak, gyümölcsöző együttmű­ködésének és egységének. A Szojuz—36 űrhajó sze­mélyzetének nevében jelen­tem: az űrrepülésre felké­szültünk, minden erőnkkel és tudásunkkal azon leszünk, hogy végrehajtsuk a ránk bízott felelősségteljes felada­tot. Farkas Bertalan — Farkas Bertalan, a Szo­juz—36 űrhajó kutató-űrha­jósa a rajt előtt az alábbi nyilatkozatot tette: „Honfitársaim, Kedves Ba­rátaim! Megtisztelő feladat ré­szemre, hogy mint a Ma­gyar Népköztársaság állam­polgára, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt tagja, el­sőként vehetek részt közös szovjet—magyar űrrepülési program végrehajtásában a Szojuz—36 űrhajó és a Szal­jut—6 tudományos űrlabora­tórium fedélzetén. Büszke vagyok arra, hogy hazánk is aktívan részese le­het a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt az interkozmosz ke­retén belül a világűr békés célú kutatásának. Külön öröm és felemelő érzés, hogy repülésünket hazánk felsza­badításának 35. évfordulója tiszteletére hajtjuk végre. Szolgálja ez az űrrepülés né­peink és országaink meg­bonthatatlan és örök barát­ságát! Engedjék meg, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban hálás köszönetemet fejezzem ki hazám, a Magyar Népköz- társaság párt- és állami ve­zetőinek, az egész magyar népnek, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, kormá­nyának és népének. Farkas Bertalan százados, a Szojuz—36 kutató-űrhajó­sa. vagyunk az űrben! ff ....fönn „ Csak néztem, hát az előbb, mikor kimentem a konyhá­ba, még nem ez a film ment. Bekapcsolom a rádiót, az is azt mondja, hogy magyar az űrhajóban! Rögtön költöttem Pistát is, mondom, odanézz, fönn vagyunk az űrben!’’ Két, babakocsit ringató fia­talasszony beszélget Békés­csabán, a 100-as ABC előtt, a Képes Híradó színes fotóit nézegetve. A képekről Vale­rij Kubászov és Farkas Ber­talan mosolyog rájuk. „Helyes srác. És milyen bátor lehet!” — sóhajt a má­sik. Szinte mindenütt erről be­szélnek most az emberek. A postánál, a vitrinekbe kitett újságok előtt sokan megáll­nak. — Hallom reggel a rádió­ból, hogy mi újság, persze rögtön ez volt a téma ott­hon. Alig vártam, hogy lás­sam is — mutat a fényképre Schusztek Tiborné óvónő. — Hát, ez nem mindennapi do­log. Nagyon boldog vagyok, hogy egy kis ország ilyen nagy embert adott! Térjenek vissza szerencsével! De jó lenne Farkas Berta­lannal majd személyesen ta­lálkozni! — Biztosan nem Liska Laci az egyetlen, aki­nek megfordult ez a fejében. A kunarcú, bajszos fiatal­ember, mesterségét tekintve pék — szakközépiskolába jár, éppen tanulmányi sza­badságon van. — Néztük a bátyámmal a tévét, egyszer csak megsza­kítják a filmet. Még ilyet sem láttam! Pedig a megle­petés csak ezután követke­zett. Kis ország vagyunk, és nem állunk úgy, hogy űrha­jót küldjünk föl. Csak közö­sen, ilyen segítséggel, mint a Szovjetunió, lehet valamit elérni. Jó, hogy összefog­tunk, följutott egy magyar is! A lakástextilüzlet kiraka­tában most helyezik el a két űrhajós képeit. — Melyik a magyar? Bara György fiatal keres­kedő kicsit megütközve néz rám: — Hát a bal oldali! Tud­ja, úgy feldobja az embert, meg büszke, hogy mi is... ! Érti, ugye! Gondoltam, hogy valamikor sor kerül ránk. De meglepett, hogy ilyen ha­mar. Erről beszélgetnek a pá­don a nyugdíjasok is. — Magyar gyerek van odafönn! — csillog a szeme a 74 éves, egykor mezőgaz­dász Ungi Imre bácsinak, Borsi János lakatos pedig, aki már 82 múlt, bólint rá. Szinte ünnepélyes a hangu­lat. — Azt várom nagyon, hogy dokkoljanak. Nagy do­log ez! Kemény gyerekek mind a ketten. Annyira nyu­godtak voltak indulás után, a pulzusuk elárulta! Mit megértünk! Valamikor még az autó is csodaszámba ment. Emlékszem, 1913-ban volt egy autóverseny. Kitó­dult az egész falu, hogy lás­sa. — Én meg 1912-ben lát­tam először repülőt — tű­nődik János bácsi. — Egy­mást taposta miatta a nép a legelőn. Aztán ’18-ban, az olasz fronton már többet láttunk, pedig nem voltunk kíváncsiak rájuk. De hagy­juk most a háborút! Egy közeli fáról valami bogárféle a padra hull. Egy­szerre nézünk föl az ágakra — és még magasabbra. Ta­lán egyre is gondolunk. (Tóth) Olcsó, jó és még sem kell? Tanácskozás a Gyulai Vízmüveknél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom