Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
1980. május 25., vasárnap o Szakmai előadás az AFIT-nál A rohamosan növekvő gép- járműpark1 mindjobban igényli a korszerű, gyors fenntartást, a javítóhátteret. Az utóbbi évtizedben bármennyire is a slágerszakmák sorába tartoztak az autószerelő és az autójavítással kapcsolatos szakmák, mégis kevés a szervizekben dolgozó szakemberek száma. A növekvő munkaerőhiány a gépjárművel foglalkozó kutatókat is arra serkenti, hogy a diagnosztikai, vagyis a megbontás nélküli hibafeltárások megállapíthatók legyenek. A hazai autószervizekben az utóbbi öt esztendőben egyre szélesebb körben terjedtek el a legfontosabb, így a motorvizsgáló, fékvizsgáló, elsőfutómű-beállító és elektromos hibákat feltáró diagnosztikai berendezések. A korszerű diagnosztikai berendezések gyakorlati alkalmazásáról, azok eredményeiről a Békés megyei Közlekedéstudományi Egyesület gépjárműjavító szakcsoport rendezésében tartott értékes előadást pénteken este az AFIT békéscsabai szervizében dr. Flämisch Ottó, a Közúti Kutatóintézet főosztályvezetője. Az előadáson a megye szervizeinek, nagyobb gépjármű- parkkal rendelkező vállalatainak képviselői, szakemberei voltak jelen. Mint mondotta: a diagnosztikaj berendezések ma már elengedhetetlen kellékei a korszerű szervizeknek, a lehető legrövidebb idő alatt segítenek a hibafeltárásban, s nagy jövő előtt állnak. Az AFIT békéscsabai szervizének műhelyei az évek során fokozatosan bővültek korszerű berendezésekkel. Az elmúlt hónapban elkészült -egy műhely, amelyet a legkorszerűbb diagnosztikai berendezésekkel szereltek fel, s ezek segítik a javítást, szolgálják a szerelőket, a személygépkocsik és tehergépkocsik javításában. Az előadás végén a jelenlevő szakemberek a gyakorlati javítással összefüggő műszaki kérdéseket tettek fel az előadónak, amelyekre kimerítő válaszokat kaptak. B jövőre készül a KBZÉP Szinte minden szempontból nehéznek indult ez az év az Orosházi Kazángyártó- és Építőipari Szövetkezetnek. A közgazdasági szabályozó rendszer év eleji bizonytalanságai miatt terveiket csak' műszaki vonatkozásaiban tudták teljes mélységig elkészíteni. Termelni azonban kellett, sőt a termeléssel egy időben nagyarányú műszaki fejlesztést is végrehajtani. Mind emellett folyt a nagyarányú kazángyártási kapacitásbővítő beruházás, és ha ehhez hozzátesszük, hogy megtették a felkészülést a VI. ötéves tervre, akkor igazán érthető, hogy nehéz volt az indulás. Mostanra jórészt tisztázottak a még nyitott kérdések. Utólag elkészítették a gazdasági tervet is, mely jóval szerényebb nyereséggel számol, mint a megelőző években. Hogy ezt ellensúlyozzák, takarékosabb, kisebb önköltséggel gyártható termékek' fejlesztése a cél. Főleg a kazán- és az oxidkerámia gyártását kívánja fejleszteni a szövetkezet. Mindkét termékcsoport gyártmányfejlesztését teljesen kidolgozták tervükben. A műszaki tervben intézkedtek a gyártásfejlesztés fontosabb állomásairól is. Ennek' köszönhető, hogy a fedőporos automata hegesztés bevezetésével jelentősen fokozni tudják a kazángyártási kapacitást. Erre nagy szükség is lesz, mert az import kazánok kiváltásában jelentős feladat hárul a KAZÉP- re is. A VI. ötéves terv időszakában évente mintegy 250—300 kazánnal többet kell emiatt gyártani a szövetkezetnek'. Ehhez kapták az energiaracionalizálási állami támogatást, melyet termelékeny gépek vásárlására fordítottak. Elkészült egy új energiatakarékos kazán prototípusa is, amely a BNV-n nagy sikert aratott. Ügy tűnik, hogy a kezdeti problémák után jó irányba halad az oxidkerámia-gyár- tás és a -fejlesztés. Egyre nagyobb az igény a különleges tulajdonságú termékek iránt, és folyamatosan szélesedik a vevőkör. Eredményes kísérletek folynak különféle emberi ízületek és fogprotézisek készítésére is. A fentiek egyben azt is jelzik, hogy merre kell haladnia a szövetkezetnek1 a VI. ötéves terv időszakában. Máris készülnek az új tervciklusra, melyben nemcsak a külföldi szereléseket kívánják fokozni, hanem a közvetlen kazánexportot is. Az a cél, hogy a VI. ötéves terv végére a kazángyártás egy- harmada rendszeresen tőkés exportra kerüljön. Ehhez kapcsolódóan fejlesztik a szerviztevékenységet. A külpiacokon egyre inkább csak komplett szolgáltatásokkal lehet sikert elérni. Így e tevékenység fejlesztésének irányába fordul most a figyelem a KAZÉP-nél. L. L. Hét és fél millió forint nyereség A Dél-alföldi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság gyulai erdészete kiemekedő évet zárt tavaly. Az erdészet 31 millió forintos tervét 36 millióra teljesítette. Nyeresége meghaladta a 2 és fél millió forintot. Erdőfelújításban 75 hektáros tervüket 137 hektárra teljesítették. Jó eredmények születtek fakitermelésben is, hiszen 22,5 ezer köbméter helyett 25 ezer köbméter fát vágtak ki. Hasonlóképpen többet teljesítettek az iparifa-termelésben is. Messze földön híre van a gyulai erdészet vadgazdálkodásának. Nem csoda, Jiogy előszeretettel keresik fel nemcsak a belföldi, hanem a külföldi vadászok is a gyulai vadászterületet. A több ezer keltetett és felnevelt fácáncsibe mellett sok nagy- és apróvad került puskavégre. A vadgazdálkodási ágazat 5 millió forint árbevételt tervezett, és ezt több mint 7,3 millió forintra teljesítette. Ez az ágazat volt a legnyereségesebb is, hiszen a tervezett egymillió 300 ezer forintos nyereséget csaknem 3 millióra sikerült teljesíteni. A nagyszerű eredményekben a főszerepet az erdészet 9 szocialista brigádja játszotta, amelyek 600 ezer forintos vállalásukat 1 millió 300 ezer forintra teljesítették, s emellett csaknem ezer társadalmi munkaórát is teljesítettek. Az erdészet elmúlt évi munkája eredményeként kitüntető oklevelet kapott. B konzervgyárban Lépten-nyomon újdonság — Mi, a Békéscsabai Konzervgyár újítói nem csak hangoztatjuk március 8-án és május elsején, hogy törődjünk nődolgozóinkkal — kezdi a beszélgetést Szikora János, az üzem újítási előadója. — Ezt hogy érti? — Sok nő dolgozik nálunk a termelésben. Nehéz a munkájuk. Nem egy ötletet megvalósítottunk már, hogy ne kelljen megszakadniuk. Hát akkor nézzünk néhányat ezek közül. Egy mini alagútból üvegek bukkannak elő, nyolcas csomagokban, amiket konténerre tesz a gépkezelő. Le-föl, le-föl órákon át, ez volt eddig: a gép szájából a földre helyezett falapra tették az üvegeket. Bizony, fárasztó munka ez. Egy ötlet segített ezen. Mint a mérleg két nyelve, hol az egyik, hol a másik oldalon emelkedik' fel a konténer, amire csak rá kell csúsztatni a csomagokat. A berendezés automatikus, 100 ezer forintba került. Ha másik gyárban csináltaják meg, félmilliót fizettek volna érte. Gálig Györgyné a sűtítő- üzemben dolgozik. Most éppen ötliteres, baracklével megtöltött üvegeket emel le Pénz, pénz, pénz... A kevés is elég a PATEX békéscsabai üzemében Kiszámították egyszer, 100 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a régi, elavult üzemükből vadonatújat varázsoljanak. A számolás után rájöttek, ennyi pénzt nem tudnak előteremteni, önjnagukat. csapják be, ha illúziókban ringatják magukat. Űj terveket készítették, a megvalósításhoz csupán néhány millió forint kellett. A Pamuttextilművek békéscsabai gyárában hárorrl éve fogtak hozzá a korszerűsítéshez. Rendbe hozták az épületeket, kialakították a fedett tárolókat, lebetonoz- ák az utakat, festettek, szóval otthonosabbá tették a munkahelyüket. A neheze ezután következett. A 160 régi gépet újakkal váltották fel. — Az ötvenéves berendezések sem voltak rosszak, csak hát a teljesítményük már kicsinek bizonyult — mondja Hricsovinyi Pál, az üzem igazgatója. — Másfél év alatt kicseréltük a szövődé gépparkját. Az új, kínai berendezések csak itt újak. 10—15 évesek, Szegedről és Pestről hoztuk őket ide. Sikerült úgy megoldanunk ezt a korszerűsítést, hogy a termelés nem akadozott. A bökkenő csak az volt, hogy a kínai gépeken még sehol ,az országban nem szőttek bársonyt. Márpedig a csabai üzem régóta gyártja ezt az igen keresett anyagot, összefogtak ,a műszaki szakemberek, kísérleteztek, így ma is készül kordbársony az üzemben. Tavaly 450 ezer métert gyártottak belőle, az idén várhatóan 50 ezerrel többet. — Jövőre ennél is többet szeretnénk előállítani — tájékoztat az igazgató. — Addigra. mindenki tökéletesen megtanulja az új technológiát, s tovább javulhat a termelékenység, amire most sem panaszkodhatunk: régen 6, jelenleg 9 gépet kezel egy szövő. A minőség is jó, a kelméinkből készített ruhákat és bútorhuzatokat szívesen veszik meg külföldön is. Az üzemben meglepően kicsi ,a munkaerő-vándorlás. Csak a betanított és a segédmunkások cserélődnek aránylag gyakran, ha egyáltalán gyakorinak lehet nevezni egy 550 dolgozót foglalkoztató gyárban azt, hogy évente átlagosan 60-an mennek, s ugyanannyian jönnek. A szövők jól keresnek, 3500 —6000 forint között havonta. Van saját óvodájuk és bölcsődéjük is, érthető, ha a női szakmunkások nem kívánkoznak máshová. És még valamiről, amit ritkán hallani vezető szájából: — Nincs munkaerőhiány nálunk — mondja az igazgató. — Sőt, utánpótlási gondjaink sincsenek. Jelenleg 60 szövőnk van, s ugyanennyi ipari tanulónk. Az idén a szociális létesítményeiket korszerűsítik, hogy még otthonosabb legyen a gyár. H. I. A 10—15 éves „új gépek” Fotó: Veress Erzsi a szalagról a ládába. Egy végtelenül egyszerű kis tárgy viszonylag könnyűvé teszi a munkáját. — Eddig így állt a kezünk műszak végén — mutatja öt ujját, amit görcsbe rándít. Átfogom az egyik üveg nyakát, megemelem, s mondom Gálignének, hogy nem kell tovább bizonygatnia’ az igazát. m Az apró szerkentyűvel pofon egyszerű a dolog. A fogantyúra szerelt, szélén meghajlított fémlap ítóesusszan az üveget záró lengte, belekapaszkodik' az aljába, s máris kínlódás nélkül lehet emelgetni a súlyos tárgyakat. Szikora János fáradhatatlanul mutatja a vállalkozó szellemű, gondolkodó emberek alkotásait. Lépten-nyomon rámutat egy szerkezetre és hozzáfűzi: „ez is egy újítás eredménye.”. Megjegyzem: ha mindegyikről írok, meg az alkotókról is, tele lesz egy egész újság. — Azt a szivattyút még nézzük meg — irányít a sűrítőüzem szegletébe. Ez is ötletes berendezés. A régiből varázsolt újat Gergely Sándor művezető. Az elaggott szivattyú csak 5 ezer liter lét tudott a tartályba juttatni, az átalakítás után már 23 ezer litert. — Ilyen nagy teljesítményű, éppen idevaló berendezést nem is kaptunk volna — mondja Gergely Sándor. — S az sem mellékes, hogy megspóroltunk körülbelül 80 ezer forintot. Mielőtt még bárki is azt hinné, a konzervgyárban sportot űznek1 az újításból, hadd tegyem hozzá: a kényszer is ösztökéli őket. A gépek zöme még a hatvanas „Hol az egyik, hol a másik oldalon emelkedik fel a konténer” évek elejéről váló. S azokat a berendezéseket, amelyek itt nagyon kellenek, külföldön gyártják. Az elavult technológia állandó megújítása létkérdés az üzemben. Egyre több a munkájuk, s egyre kevesebb az ember ehhez... Az újítómozgalom tavaly lendült fel igakán náluk. Ebben nem kis szerepe van Szikora Jánosnak, aki épp az elmúlt évben került jelenlegi posztjára. Előtte művezető volt, s a gyár legkiválóbb újítója: 1977-ben arany fokozatot is kapott. Jól ismeri a dolgozókat, a gondokat, könnyen szót ért az emberekkel. — Az újítási előadó feladatát kapcsolt munkakörben oldották meg az elődeim — mondja. — így hát erre kevés idejük maradt. Én már csak ezért a munkámért kapom a fizetésemet. Igen egyszerű újítás kellett tehát ahhoz, hogy egyre több újítás szülessen a gyárban ... Horváth István „Az apró szerkentyűvel egyszerű a dolog” Fotó: Veress Erzsi Sikértelen siker Az elmúlt héten a Békéscsabai Konzervgyár tésztagyára szakmai bemutatót rendezett. Ez a száraztésztaüzem az ország legnagyobb gyára kapacitását tekintve, s technológiai fejlődésével párhuzamosan az itt dolgozó szakemberek új termékek előállításával is kísérleteznek. A korszerű tésztagyártó vonalak megtekintésén kívül főzési bemutatót és kóstolót is tartottak. Itt mutatták be a kutatások során elért eredményeket, köztük a glutin-, vagyis sikérmentes száraztésztát, amit a pécsi gyermekkórház kérésére állítottak elő. Ez a gyermekgyógyításban nagyon nagy előrelépést jelent, hiszen a speciális diétázásra kényszerített kisgyermek nem ehet sikértartalmú ételt. A tésztaüzem kollektívája kukorica- és rizsliszt alapanyagú glutinmentes tészta gyártására más kórházak számárá is vállalkozik.
