Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-23 / 70. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1980. március 23., vasárnap o A Tanácsköztársaság Békés megyei eseményei A 4-es bihari vörös ezred katonái. Az álló sorban, balról jobbra: Csik György és Veres Károly Archív felvételek Hétköznapi párbeszéd Mezőhegyesen Megyénkben egyetlen olyan település sincs, ahol — akár csak néhány napra vagy órára — megállt volna az idő. Ugyanis, a hétköznapi krónikaírás számára mindig és mindenütt akad valami említésre méltó esemény, amelyet érdemes fotókon, szövegben megörökíteni. Anélkül, hogy lebecsülnénk például egy-egy létesítmény ünnepélyes átadásának jelentőségét, itt most mégis hangsúlyozzuk: csakis akkor lesz teljes a kép, ha nemcsak e felemelő érzést keltő pillanatokról, hanem a hosszabb-rövi- debb ideig tartó munkálatokról, illetve azok egyes fázisairól, valamint a feladatokkal birkózó emberek öröméről, gondjairól is írunk. Egykori hírforrások szerint az 1919. március 21-i budapesti események, a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre már másnap több csatornán át eljutott Békés megyébe is. A Békés megyei Népszava március 23-i számában jelent meg a „Kiáltvány Békéscsaba népéhez!” című írás: „Az országos szociáldemokrata párt központi vezetőségétől a következő távirat érkezett: az entente imperializmus a román és cseh vonalon több ezer négyzetkilométernyi területet követel, megfosztva ezzel Magyarországot a nemzetgyűlési választások lehetőségétől. A kormány a követelést visz- szautasította és lemondott. Helyét a munkástanács határozata alapján tiszta szo- ciálista kormány foglalta el. A pártvezetőség a kommunisták vezetőségével megegyezett. Az egész proletár- ság egységes akcióban egyesült. A munkástanács megköveteli minden fosztogatás és önkényes eljárás megakadályozását. Fosztogatók ellen a legszigorúbb eljárás indítandó. Gyárakban és földeken, bányákban és vasutakon teljes erővel továbbdolgozni! Szocializálás és földbirtokreform ügyében az új kormány a legközelebbi napokban intézkedik, addig önkényes eljárás minden erővel megakadályozandó. Mindenki tartozik a szociálista kormány rendeletéit a legnagyobb pontossággal végrehajtani. Ellenszegülőkkel a helyi munkástanács a legkíméletlenebbül járjon el, a rend fenntartásáról a munkástanács gondoskodjék. Kormánybiztosok dolgában a kormány már is dönt, addig tartsák fenn a rendet, munkástanács a helyi katonatanáccsal egyetértőleg tartsa együtt fegyverben a katonaságot. A békéscsabai munkás- és katonatanács a leirat értelmében a polgármester és rendőrkapitánnyal egyetértő- leg megtesz minden intézkedést abban az irányban, hogy Békéscsabán a rend és nyugalom fenntartassék és e célból felhívja az egész lakosságot, hogy a törekvésében támogassa és rendelkezéseinek mindenben engedelmeskedjék. A békéscsabai Munkás- és Katonatanács.” A lap 4. oldalán tudósítás jelent meg a csabai munkás- tanács üléséről: A fővárosi eseményekről szóló távirat vétele után a csabai munkástanács azonnal összeült, hogy átvegye a város felett a tényleges hatalmat, és megtegye a szükséges intézkedéseket. A fővárosi eseményeket Czibor megyei párttitkár elvtárs ismertette, és kifejtette azokat az okokat, melyek szükségessé tették a proletárdiktatúra életbe léptetését. Utána Székely elvtárs méltatta az események jelentőségét és a természetszerű következményeket. Majd kimondotta a munkástanács feloszlását. Megválasztott egy 10-tagú direktóriumot, mely a munkások, parasztok és katonák tanácsának megválasztását fogja előkészíteni és az ideig az ügyeket intézni. A városi karhatalom felett a parancs- noklást Andrássy elvtárs kezébe tette. A direktórium tagjai lettek: Petrovszki, Pa- róczay, Orvos, Lővinger, Rocskár, Urbán, Székely, Fehér, Stefanik és Resetár elvtársak. A munkástanács ülése után azonnal összeült a direktórium és elrendelte szakmánként a választásokat. A szakszervezetek összvezetősé- ge ma, vasárnap délelőtt fél 10 órakor a városháza nagytermében ülést tart és kitűzi a választások időpontját.” De nem csak Békéscsabán gyorsultak fel az események. Március 28-ig, tehát egy hét alatt mindenütt létrejöttek a proletárdiktatúra helyi hatalmi szervei, a direktóriumok. Már március 23-án megalakult Gyulán a megyei direktórium, amely gyakorlatilag átvette a megye vezetését. A direktórium tagjai között volt Dundler, Grünfeld és Martos, hogy a legismertebbeket említsük. Valamennyi településen a direktóriumok első intézkedése ' a proletárdiktatúra védelmének biztosítása volt az imperialista fenyegetés ellen. Megkezdődött az önkéntesek toborzása a fiatal Tanácsköztársaság megvédésére. Néhány nap múlva már útnak indították az első önkénteseket a Maros völgyétől a Sebes-Körös völgyéig húzódó demarkációs vonalba, amelynek túloldalán ott sorakoztak a francia irányítás alatt álló antantcsapatok. A lelkesedés nagy volt. Tömegesen jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Békéscsabáról ezren, Gyuláról 800-an, Szarvasról pedig egy századra való vöröskatona jelentkezett már az első napokban. Felállították a VI. Vörös Hadosztályt, amelynek parancsnoksága előbb Két- egyházán állomásozott, majd átköltöztek Békéscsabára. Megkezdődött az üzemek és pénzintézetek köztulajdonba vétele. Természetesen újra fellángoltak a földosztással kapcsolatos viták. A megoldás ügyében két erősebb irányvonal alakult ki. A megye egy részén — Vésztőn, Körösladányban, Szarvason, Orosházán, de még Békéscsabán is — az az álláspont alakult ki, hogy radikálisan kell végrehajtani a földosztást; míg a másik tábor szerint helyesebb lenne szövetkezeteket alakítani. Ilyen nézet uralkodott egyebek mellett Füzesgyarmaton és Gádoroson. Sőt, az ipari munkásság is hasonlókat szeretett volna létesíteni, például Gyulán a húsipari és cipészipari szövetkezet. A hatalomátvétel nem ment mindenütt simán. Előfordultak érdekesebb események is. Például Telekgerendáson a vasútállomáson március 25-én a vöröskatonák első sikeres akciójaként elfogtak és lefegyvereztek egy 377 tagú francia géppuskás alakulatot. Ezek Szegedről Békéscsabán át Aradra szerettek volna eljutni. Két páncélvonat fogta közre a franciákat, akik nem tanúsítottak ellenállást. Említésre méltó az is, hogy a Tanács- köztársaság első napjaiban megyénk négy városában jelentek meg kommunista újságok: Békéscsabán a Békés megyei Népszava, Gyulán a Vörös Zászló, Szarvason a Népakarat, Orosházán a Néperő. Sajnos április végén a román királyi csapatok elfoglalták a megyét, s ily módon ezeknek a lapoknak nagy része beszüntette tevékenységét. Nem így cselekedett az orosházi Néperő, amelynek szerkesztősége a szomszédos megyébe tette át a székhelyét és ott dolgozott még egy ideig. Kassai Béla tanácselnököt kérdezem: — Hogyan haladnak az építkezéssel itt Mezőhegyesen? — Azon a lakótelepen, amelyet egyébként népfront- javaslatra Kun Béláról neveztünk el, 30 OTP-lakást adott át a DÉLÉP. A mező- hegyesi üzemek és intézmények dolgozóinak készült lakások együttes költsége 15 millió forint körül van. Sajnos, ezzel a beruházással nem, de a nevelési központ építésével kapcsolatban a tanács el tudta intézni, hogy az anyagot szállító irányvonat megálljon Mezőhegyesen. Közben a tanácselnök egy hivatalos leveleket tartalmazó vaskos dossziét vesz elő.-— Mi az akadálya, hogy az olcsóbb megoldást lehessen választani? — A Volán Vállalat mezőkovácsházi kirendeltsége foglalkozik a rakodással és a házhoz szállítással. Ezért a tehervonatok nem itt állnak meg, hanem 16,5 kilométerrel tovább viszik az árut, amelyet a kirakodás után teherautókkal visszahoznak Mezőhegyesre. Arról már nem is szólok, mennyire megnöveli a kiadásokat az ide-oda fuvarozgatás ... — Mikorra készül el ez az oktatási-művelődési komplexum? — Nagyon szeretnénk, ha 1981-re átadhatnák rendeltetésének az építők. Megkaptuk a TANÉRT-tői a különböző berendezésekre, felszerelésekre szóló javaslatokat. Ezeket azonban még egyeztetnünk kell a megyei tanács illetékes osztályaival, s ugyanakkor szükségünk van még a pedagógiai szakvéleményekre is. — Végeznek-e valahol most felújítást? —Igen, a 3. sz. orvosi körzetben mintegy félmillió forintos költséggel a tanács felújíttatja a ^lakást, és a munkával az állami gazdaság építészeti üzeme előreláthatólag május végére készül el. Az orvosi rendelő viszont már működik ... Ma — tegyük hozzá: szerencsére! — ott tartunk, hogy az állami feladatok már a gyakorlatban is egyre inkább összefonódnak a társadalmi célokkal és tennivalókkal. Megvalósításuk legtöbbször nem is az anyagiakon múlik. Sokat írtunk a népfrontmozgalom ilyen irányú tevékenységéről; a köz javát, a lakosság javaslatait, érdekeit képviselő funkciójáról. Hájas Gáborné HNF-elnö- köt, a 2. sz. óvoda vezetőjét szintén munkahelyén keressük fel. — Mikor került kapcsolatba a népfronttal? — Négy éve, ezt megelőzően pártmunkát végeztem. — Hol szokták tartani ösz- szejöveteleiket az aktívák? — A tanács pincéjében kaptunk egy megfelelő helyiséget erre a célra. Természetesen más szervek is készségesen segítenek, ha ilyen irányú kéréssel fordulunk hozzájuk. Különben a választásokra készülve azon leszünk, hogy minél több fiatalt is bevonjunk a HNF- munkába... — Hogyan ítéli meg Mezőhegyes fejlődésének ütemét? — Jóllehet, bölcsődénk még nincs, de nagy gondot vesz le a kisgyermekes anyák válláról a három-három területi, illetve üzemi óvoda. Hét év távlatából nézve, mindenki meggyőződhet arról, hogy nagyot léptünk előre. Elég csak arra gondolni: ezelőtt se vízvezeték, se kultúrház nem volt a községben. Vezetőink hozzáállásának, termelőegységeink, lakosságunk önzetlen tenni- akarásának köszönhető mindaz, amit sikerült megvalósítanunk az utóbbi években. Társadalmi összefogás- gal létesült például a 100 személyes diákotthon, és így épültek meg az utcák mindkét oldalán a járdák is. ösz- szel fogtunk hozzá egy KRESZ-park és egy kispálya kialakításához. — Mennyi társadalmi munkát terveztek 1979-re? — Kétmilliót, s várható, hogy ennyi is lesz. Az idén 2—2,5 millió forint értékű munkát szeretnénk végezni. — Milyen az óvoda és az üzemek kapcsolata? — Korábban szerződést kötöttünk az ÁFÉSZ November 7. Szocialista Brigádjával, és az állami gazdaság több munkáskollektívájával is. Például a közös ünnepi rendezvényeken kívül üzem- látogatáson veszünk részt, ami jó alkalmat teremt a gyerekeknek különféle szakmák „kóstolgatásához”, helyesebben egy-egy munkafolyamat megfigyeléséhez. — Mik a legfontosabb időszerű népfrontfeladatok? — Albizottságaink vezetői önállóan tevékenykednek, és sikeresen oldják meg feladataikat. Sok pedagógus vesz részt a mozgalomban, de jó lenne, ha az agrárértelmiségiek is minél nagyobb arányban kapcsolódnának be. A HNF-aktívák feldolgozzák majd a XII. pártkongresz- szus anyagát, és a tanáccsal együtt kiveszik részüket a választások. előkészítésével, lebonyolításával összefüggő teendők ellátásából, Ügy érezzük, hogy a párt-, az állami és a gazdasági szervek eddig is megadtak minden segítséget, s a népfrontmozgalomnak megfelelő tekintélye lett a nagyközségben ... Kép, szöveg: Bukovinszky István Hájas Gáborné vezető óvónő, a HNF elnöke: az idén 2—2,5 millió forint értékű munkát szeretnénk végezni Ami a múlt század elején épült Béla Ottó Ami most épült
