Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
1979. augusztus 26., vasárnap o Bezárták kapuikat az építőtáborok Szombaton bezárták kapuikat az építőtáborok. Az idei nyáron kéthetes turnusokban csaknem 80 ezer diák állt önkéntes munkába, tízezerrel több, mint a múlt esztendőben. Márton József, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkára az MTI munkatársának elmondta: a í fiatalok ismét jelesre vizs- i gáztak tettrekészségből, tení niakarásból. Becsülettel telAz Állami Könyvterjesztő Vállalat huszonhét boltjában meg- jesítették vállalásaikat, de- kezdődött a gimnáziumi és a szakközépiskolai tankönyvek rekas helytállásukkal bizovására. Az iskolakezdésig hét kiadóvállalat kétezer-négyszáz- nyitották, hogy a népgazdaféle tankönyve jelenik meg harmincmillió példányban ság bizton számíthat mun(MTl-fotó: — KS) : kájukra. i Nagy forgalom, változó árak a szombati piacon Békéscsabán Új termék: a FERT- gerenda A Dél-Alföldi Tégla- és Gserépipari Vállalat békéscsabai Il-es számú téglagyárában megkezdték a FERT- gerendák próbagyártását. Ezt a terméket födémkészítésre használják. Családi és több szintes házak építésénél egyaránt alkalmazható. Igen jó hő- és hangszigetelő. Előnye még, hogy jóval könnyebb, mint a vasbeton gerenda, és a felrakáshoz nem kell különösebb erőkifejtés. A vállalat vasbeton gerenda pótlására a IV. negyedévben 10 ezer méter FERT- gerend^t készít és ad át majd az Alföldi TÜZÉP Vállalatnak. • A következő években az igények szerint folytatja a gyártást. A hirtelen rosszra fordult időjárás ellenére nagy volt a forgalom a tegnapi hetipiacon Békéscsabán. Sárgarépából 800, petrezselyemből 580 kilogrammot tett ki a felhozatal, az előbbinek csomóját 3-4, a petrezselyem csomóját pedig 4-5 forintért adták. Most kezdődött a szezonja a káposztaféléknek-, fejeskáposztából 24 mázsát, kelkáposztából 4 mázsát árultak 8—10, illetve 12 forintért kilogrammját. A vasárnapi ebédhez fejes salátát is vásárolhattak a háziasz- szonyok, bár nem olcsó: 1 fejért 3—5 forintot kértek a termelők. Karfiolból 12 mázsa volt, kilója - 6—8 forintért. Bőséges a felhozatal paradicsomból, zöldpaprikából, az előbbiből 32,5 mázsát árusítottak, a legtöbb helyen 4 forintot kértek kilójáért. Zöldpaprikát, melyből 48,5 mázsát árultak, lelhetett már venni kilónként 4 forintért is, de a szebbért 8—10 forintot kértek. A burgonya eléggé drága, kilója 6—8 forint, de még nem sokat árultak. Amint megjelenne nagyobb mennyiséggel a piacon a tsz-ek is, várhatóan csökken az ára. A gyümölcspiacon most dinnyedömping van. Görögdinnyéből 334 mázsát, sárgadinnyéből 22,5 mázsát árultak tegnap, az előbbinek 'a ZÖLDÉRT-nél 2,50 volt a kilója, a termelőknél pedig egységesen 3 forint. A sárgadinnye javáért kilónként 7-8 forintot kértek. Eléggé sok körtét, nyári almát árultak, a szőlő, őszibarack, szilva viszont' kevés volt. A tojás darabját 1,30-ért, a magánárusoknál 1,80—2 forintért árulták. Teljesítményük minden területen meghaladta a 100 százalékot, a létrehozott termelési érték mintegy 200— 220 millió forintot képvisel. A diákok többsége ezen a nyáron is a cseresznye, a meggy, a kajszi- és az őszibarack szüretelésében segédkezett. Kiugró munkasikereket értek el a szakmai építőtáborok fiataljai. Oktatók irányításával mintegy 2500-an enyhítették a szakember- hiánnyal küzdő üzemek és gyárak gondjait. Borsodi, szabolcs-szatmári, zalai ács, állványozó, hegesztő, szerkezetlakatos és kőműves szakmunkástanulók tették le névjegyüket a közöttük meghirdetett munkaversenyben. A táborlakók a derekas munka végeztével mindenütt jól kihasználták a szabad időt. Vitadélutánokat, politikai eszmecseréket, fórumokat, vetélkedőket tartottak. Kulturális műsorokkal lepték meg egymást, és nem maradtak el a sportrendezvények sem. A Jászsági Állami Gazdaságban a magyar és a külföldi eszperantisták találkoztak, fejlesztették, csiszolták tovább nyelvtudásukat. A helybeliek is szerveztek programokat a fiataloknak : kirándulásokra, túrákra vitték el őket. A KISZ központi szervezésű építőtáboraiban legjobb teljesítményt elért fiatalok — mintegy 2700-an — egyhetes nyaralásra mennek Ba- latonszemesre és Velencére. Vasárnap indulnak, csakúgy, mint a „gólyatáborok” résztvevői : ezekben táborokban a most elsőéves főiskolások és egyetemisták találkoznak; ismerkednek egymással. Népújság-ankét Battonyán, Csanádapácán és Szeghalmon Hagyománnyá vált már az elmúlt hónapokban, hogy megyénk nagyközségeiben újságíró-olvasó találkozókat szervezünk. Ezeken a szerkesztőség és a lapkiadó vállalat munkatársai találkoznak a község lakóival, vitatnak meg egy-egy megjelent vagy megjelenő írást, ötleteket, javaslatokat adnak az olvasók munkánkhoz. Holnap három településen kerül sor újságíró-olvasó találkozóra: Battonyán este 6 órakor a pártházban, Csanádapácán ugyancsak 6 órakor a kultúrotthonban, és Szeghalmon szintén 6 órakor a pártházban. Várjuk olvasóinkat! Orkándzseki A napokban Békéscsabán egy nagyobbacska fiú kerékpárja mellett gyalogolt, nézett jobbra, figyelt balra és kamaszosodó arcán átszántott egy könnycsepp. — Mit keresel? És az a könnycsepp az arcodon, hát mi, férfiak is könnyezünk? Az arca egy pillanatra elkomorodott, majd szeme sarkából elindult mosoly beragyogta szép ívű arcát. — Az orkándzsekim keresem. Itt kerékpároztam a Kazinczy utca és Munkácsy utca környékén, s az a csomagtartóról valahogy leesett. (Mindez szerdán, augusztus 22- én történik.) — Akkor csak nézzed, hátha meglesz, ha nem, akkor keress fel a szerkesztőségben, írunk pajtásaidnak, meg az “ édesanyáknak, az édesapáknak és a rnosolygó gyermekarcot szerető felnőtteknek néhány sort, segítsenek. Ha valaki megtalálta adja vissza, jó?! Tegnap, szombaton reggel meglepetésben volt részem. A szerkesztőség bejáratánál ott állt a dzsekit vesz- ! tett szőke srác. Megismert. — Azért jöttem, mert megígérte, hogy segít. Két hónapja kaptam a dzsekit. Az ujja vége és az alja gumírozott szegésű, saját anyagából fehér csíkkal, a hátán pedig egy embléma, fehér alapon, piros betűkkel. Sportújságokat reklámoz a szöveg idegen nyelven. — Mit szóltak az esethez a szüleid? — néztem a gyermek arcát. Határozott, férfias vonalak rajzolódtak rá. — Nem dicsértek meg. Előttük is vállaltam, hogy elvesztettem. Nagyon bízom abban, hogy aki megtalálja, az is vállalja és visszaadja. — Milyen címre küldje vagy vigye? * — Legjobb lenne, ha ide a szerkesztőségbe adná, mert nálunk napközben nincs odahaza senki. — És te? — Hát én játszani megyek a barátaimhoz! D. K. Megjelent a Béke és Szocializmus augusztusi száma A kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata vezető helyen közli Khaled Bagdasnak, a Szíriái Kommunista Párt FB főtitkárának cikkét a Szocialista Internacionálénak és a nemzeti felszabadító mozgalomnak a viszonyáról. Ilié Verdet, az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök „A fő feladat a gazdálkodás minőségének javítása” címmel írt cikket a. folyóiratba. A nagy- britanniai választások eredményeit és a brit munkás- mozgalom perspektíváit elemzi Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára, John Pittman, az Egyesült Államok Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja pedig a közelmúltban aláírt SALT—II. szerződéssel foglalkozik kommentárjában. A szerkesztőség ebben a számban új sorozatot is indít „Az emberiség távlatai és a tudomány” címmel. A cikkek írói arról fejtik ki véleményüket, hogy milyen hatással van a tudomány a jelenkori történelmi folyamatra. Tyimur Tyimofejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézetének igazgatója az imperialista országokban folyó osztályharc tendenciáiról ad elemzést ,,A társadalmi ellentétek elmélyülése” c. írásában. Eredményeket hozott a szóképes olvasástanítás Eleken Az eleki Nagyközségi Tanács legutóbbi ülésén egyebek között megvitatták az oktatási intézmények 1978/ 1979. évi munkáját. Az írásos beszámolóban és a hozzászólásokban egyaránt foglalkoztak az oktatási munka eredményeivel, gondjaival, hiányosságaival. Az általános iskolákban 594 diák tanult, közülük 280 volt a napközis, kollégiumban lakott 26 kispajtás. Kiderült az is, hogy a. 25 cigánytanuló döntő többsége jól beilleszkedett a közösségbe. Tanulmányi előmenetele, ruházata, magaviseleté megfelelt a követelményeknek. Bár a nevelők arra törekedtek, hogy mindannyian felsőbb osztályba léphessenek, öten megbuktak. De ez már igazán nagy eredménynek számít ekkora közösségben. A tárgyi és a dologi feltételek nem mindenkor feleltek meg a mai kor követelményeinek. Sok nehézséggel birkóztak a pedagógusok. Eleinte egy kicsit idegenkedtek az írás-olvasás új tanítási módszerétől. Sajnos — technikai okokból — késve került kezükbe a nevelést elősegítő kézikönyv. Végül is a szóképes olvasástánítás igen jó eredményekkel járt Eleken. Az új matematika tanítása a középpontba került, igen sok gyermek szerette meg ezáltal a matematikát. Természetesen ez a tanárok jó fel- készültségén és hozzáállásán is múlott... Az iskolaközösség fejlesztése elsősorban, a felső tagozatokra érvényes. Itt lehetett jó sportvetélkedőket, kulturális összejöveteleket szervezni. A különböző szakkörökben, sportkörökben, műsorok készítésében, társadalmi munkában, az Éneklő Elek gazdag programjának megszervezésében elsősorban a felső tagozatosokra várt a feladat. Most rajtuk múlik: hogyan nevelik méltó utódokká az alsó tagozatosokat. Honvédelmi versenyek, kulturális szemlék és egyéb megmozdulások adnak „szárnyakat” a felső tagozatosoknak. a Ellentmondások a zöldségtermesztésben és a -feldolgozásban alán nincs még egy olyan része népgazdaságunknak, amelyben annyi bizonytalansági tényezővel kellene számolni, mint éppen a zöldségtermesztésben és a -feldolgozásban. Vajon miért? A válasz látszólag egyszerű, hiszen úgy tűnik, minden az időjárással magyarázható. Az is, ha kevés, az is, ha sok termett. Csakhogy ezenkívül nagyon sok tényezőtől függ az ágazat fejlődése, az előállított zöldség, gyümölcs mennyisége, minősége. Nézzünk körül tehát előbb a termelő szemével ... Minden bizonnyal sokan emlékeznek még, amikor alig néhány éve több zöldségfélét nem lehetett kapni az üzletekben. Importból szerezték be a kereskedelmi vállalatok a burgonyát, a paprikát, a sárgarépát. Nem volt aki termeljen. Kormányhatározatra volt szükség ahhoz, hogy némiképpen rendeződjenek a sorok. Ám a legjobb határozat sem old meg mindent e§y csapásra. 1976 óta nem egy zöldségféléből, így burgonyából, hagymából, karfiolból volt többlettermelés. Hatalmas értékek mentek veszendőbe! A kereskedelem nem tudta eladni, a feldolgozóipar képtelen volt feldolgozni azt a hatalmas mennyiségű terméket, amelyet a mezőgazdasági üzemek felkínáltak. Ez a termeltetés szervezettségének hiányára utalt. Helyes törekvésnek bizonyult tehát a szerződéses fegyelem szigorítása, amely végül is a'zt szolgálta, hogy mindenből annyi teremjen, amennyire szükség van. Ám a stabilitás megteremtése ezenkívül is sok mindentől függ. Például az áraktól. Ha az árak kialakításánál nem veszik figyelembe a gazdaságok érdekeit, aligha lehet csodálkozni azon, ha felhagynak a termesztéssel. Ilyen jelenséggel mégis találkozunk. Persze az árak kialakítóinak érveit is érdemes fontolóra venni. Ök ugyanis azt állítják, hogy ahol magasak a termésátlagok, jó a minőség, ott a jövedelmezőséggel sincs különösebb baj, még ha a termelés költségei nőttek is. Mindenképpen igaz azonban, hogy biztosítani kell a termesztők érdekeit. Sokan állítják, hogy e kérdésben aligha lehet mindenki köz- megelégedésére dönteni. Ám ez aligha elfogadható álláspont, hiszen ma egyre többször találkozunk követésre méltó partneri kapcsolatokkal. Ugyancsak alapvető kérdés, hogy az egyre kevesebb munkaerővel rendelkező mezőgazdasági üzemek rpeg tudják-e oldani a zöldségtermesztés gépesítését. Egyre több jel mutat arra, hogy igen. Az utóbbi években gépesítették a zöldborsó, a zöldbab termesztését. A paradicsom gépi betakarítására is egyre több üzem vállalkozik. Mindemellett a" zöldségtermesztésben még hosszú ideig számítani kell a költséges kézi munkaerőre. A felsoroltak mind alapvetően meghatározói a zöldségtermesztés biztonságának, és befolyásolják azt, miből mennyi terem. Ma már az sem elképzelhetetlen, hogy a termesztés és a feldplgozás összhangját egy harmadik szervezet teremtse meg. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés ilyen jellegű kísérlete sikeresnek mondható. A termesztés és így a feldolgozás hullámzását azonban ennek ellenére sem sikerült teljes mértékben kiküszöbölni. Az már más kérdés, hogy a feldolgozóipar, amelynek termelése végül is attól' függ, miből mennyi és milyen terem, sajátos belső gondokkal küzd. VáltozatlEfnul sem sikerült megnyugtatóan rendezni a termeltetés néhány alapvető kérdését, igaz (a feldolgozó üzemek vezetőinek véleménye) az utóbbi években sokat javult a helyzet. A szerződésekben rögzítik ugyan, milyen fajtából mennyit termesszenek a gazdaságok, megállapodnak a nyersanyag szállításának ütemezésében is, de a talaj-előkészítéstől a betakarításig hosszú az idő, és az előre rögzített tervek módosulnak. Így azután megtörténhet, hogy szinte egyszerre érik be a nyersanyag, mindenki értékesíteni akar. Ám a feldolgozószalagok teljesítőképessége is véges. Ilyen helyzetben a nyersanyag átvétele nem egyszer objektív akadályokba ütközik. Más ellentmondást is megfigyelhetünk azonban. Míg a mezőgazdaságban az utóbbi években több zöldség betakarítását gépesítették, addig a megye feldolgozó üzemei közül a hűtőházban tárolási gondok nehezítik az előbbrelépést, a konzervgyár pedig lemaradt a fejlődésben, a berendezések korszerűsítésében. A hagyományos technológiai vonalakon csak nagy nehézségek árán tudják zökkenőmentesen feldolgozni a géppel betakarított nyersanyagot. Mindehhez hozzátartozik persze, hogy a feldolgozó üzemek termelési értékük több mint felét júniustól szeptember végéig négy hónap alatt állítják elő. Ráadásul a konzervgyárban évek óta munkaerőhiánnyal küzdenek. Egyre kevesebben vállalják a három műszakot, a nehéz fizikai munkát. Mindez a meglevő berendezések korszerűsítésére, a munkakörülmények javítására hívja fel a figyelmet. A feldolgozóipar, amely a termeltetést végül is önmaga szervezi, irányítja, ilyen és ehhez hasonló nehézségekkel kénytelen farkasszemet nézni. ersze korántsem teljes a felsorolás. így is jelzi azonban, hogy bár az utóbbi három évben jelentős változások történtek a zöldségtermesztésben és -feldolgozásban, változatlanul sok a tennivaló, a megoldásra váró feladat. Kepenyes János Hz állami Biztosító közli Az Állami Biztosító több ezer járadékosnak fizet havonta visszatérően meghatározott összeget. A járadékosok nagyobb része közúti baleset áldozatának hátramaradottjaként vagy sérültjeként, kisebb része a korábban megvásárolt életjáradékbiztosítás alapján kap térítést. Az Állami Biztosító igazodva a július 23-i kormányintézkedésekhez — noha erre a rendelet nem kötelezi — úgy határozott, hogy azoknak a járadékosoknak, akik egyébként nem részesülnek jövedelemkiegészítésben, július 1-től visszamenőleg kifizeti a 180, illetve a 130 forintot. A biztosító ezzel kapcsolatban minden érintett ügyfelének közvetlenül levélben mindenre kiterjedő részletes tájékoztatást küld
