Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-31 / 177. szám

1979. július 31-, kedd o Hazaérkezett Dét-flmerikából az Országos Béketanács elnöke Munkahelyi tanácskozások Medgyesegyházán Vasárnap hazaérkezett Dél- Amerikából Sebestyén N&n- dorné, a Béke-világtanács szolidaritási bizottsága és az Országos Béketanács el­nöke, aki a BVT Romesh Chandra vezette küldöttségé­nek tagjaként, valamint a magyar békemozgalom és a HNF szolidaritási mozgal­mának képviseletében vett részt a BVT kezdeményezé­sére, a közelmúltban Cara- casban, a nicaraguai sandi­nista front melletti szolida­ritás jegyében megrendezett nemzetközi konferencián és a BVT küldöttségének dél­amerikai kőrútján. Az OBT elnöke megérke­zését követően a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozott út­ja tapasztalatairól az MTI munkatársának. — A venezuelai főváros­ban 60 ország és számos nemzetközi szervezet rész­vételével megtartott kon­ferencián — amelyen nagy létszámú és magas szintű Szabvány készül a csecse­mőruhákra. A mérettáblá­zathoz a Magyar Divat In­tézet közreműködésével Bu­dapest, Debrecen, Győr, Szeged és Pécs bölcsődéiben, csecsemőotthonaiban vettek méreteket. Jelenleg a csecsemőruhák­ra nincsenek szabványelőírá­sok, ehelyett kor szerint ál­lapítottak meg méreteket, amelyek azonban gyakran eltérnek a valóságos köve­telményektől, hiszen nagy különbségek vannak azonos korú csecsemők között. Ezért szükségessé vált olyan szab­ványelőírások kidolgozása, amelyek alapján a tényleges csecsemőméretekhez iga­zodva készülhetnek a ruhák. A tervek szerint hatféle számban gyártják majd a küldöttséggel képviseltette magát a Nicaragua felszaba­dításáért küzdő sandinista mozgalom is — számos je­lentős határozat született — mondotta. — A konferencia dokumentumai egyebek kö­zött teljes gazdasági és po­litikai bojkottot helyeztek kilátásba, illetve javasoltak az akkor még hatalmon levő Somoza-rendszerrel szem­ben, s a résztvevők gazdag akcióprogramot is elfogad­tak a sandinista front és a nicaraguai békeerők sokol­dalú nemzetközi támogatásá­ra. — A szolidaritási konfe­renciát követően küldöttsé­günk Dél-Amerika három országába — Bolíviába, Ko­lumbiába és Peruba — is ellátogatott, hogy ezekben az országokban személyesen is megvitassuk a nemzetközi békemozgalom Nicaragua tá­mogatásával kapcsolatos leg­sürgősebb feladatait. csecsemőruhákat. Ehhez összesen 1300 bébi súlyát, testhosszát, váll- é lábhossz- méreteit vették fel. Néhány Hófehérke bolt­ban próbaként már árulják is a leendő mérettáblázat alapján készült csecsemőru­hákat. A tapasztalatok fel- használásával alakítják majd ki a végleges mérete­ket, amelyekre a szabvá­nyok várhatóan a jövő év­ben jelennek meg. Ezek iga­zodnak a más KGST-orszá- gokban is most készülő, ha­sonló előírásokhoz. A tervek szerint ugyanis a tagorszá­gok egységes szabványok alapján gyártják majd a bé­biruhákat, az egymás közötti kereskedelem megkönnyíté­sére. Hétfőn kezdődtek és egy hétig tartanak a munkahe­lyi tanácskozások a med- gyesegyházi Haladás Terme­lőszövetkezetben. Mint korábban hírt ad­tunk róla, a szövetkezet 1100 hektárnyi búzájából 200 hek­tárt kipusztítottak az időjá­rás viszontagságai, 200 hek­tárra pedig nem tudtak vet­ni a belvíz miatt. A szövet­kezet vezetősége a tagsággal egyetértésben intézkedési tervet készített a további ki­Rátz László neve fémjelez­te a matematikusok idei vándorgyűlését. Érdemeit a mai matematikatanárok kö­zül sem mindenki ismeri. Pedig munkássága úttörő je­lentőségű volt, mégpedig nemcsak azért, hogy az ő tanítványa volt például Neu­mann János és Wigner Jenő is, akikről viszont mindenki tud. Rátz László 1930-ban el­hunyt, de gondolatai, javas­latai mindmáig élnek és hat­nak. Oktatómunkáját hatal­mas tudományos felkészültsé­ge, kiváló pedagógiai érzéke, páratlan kötelességtudása jel­lemezte. De különleges érdemeket szerzett a ma­tematikaoktatás tartalmi, szervezési és didaktikai kér­déseinek művelése terén is. Fontos szerepet töltött be az 1924-ben bevezetett tantervi reform kidolgozásában is. Az idei vándorgyűlés szak­mai és módszertani előadá­sai Rátz László gondolatai szellemében a matematikai nevelés feladatainak, lehető­ségeinek, módszereinek tisz­tázását igyekeztek szolgálni. esések megakadályozására, illetve a veszteségek pótlá­sára. A mostani, 8 munka­helyen folyó tanácskozás célja az eltelt félév értéke­lése, a közös gazdaság pénz­ügyi helyzetének ismerteté­se. A tájékoztatáson kívül a vezetőség várja a közösségek javaslatát a Helyzet további javítására. Sör kerül majd az őszi munkacsúcsra való felkészülés megbeszélésére és a küldöttgyűlés képvise­lőinek megválasztására is. Vagyis azt, hogy a matema­tika oktatása során a diákot ne csupán tételes matematikai ismeretekkel gazdagítsák, ha­nem a tárgy tanulásán ke­resztül kreatív, alkotó te­vékenységre neveljék. Más szóval: a diák tanuljon meg a saját fejével gondolkozni, ne szoruljon, mások segítsé­gére. Ezért ahol csak lehet­séges, ne a tanár adja elő a tananyagot, hanem a diákok saját — esetleg manipulativ — tevékenységükön keresz­tül maguk „fedezzék fel” a matematikai törvényszerűsé­geket. A vándorgyűlésen az alsó és felső tagozatú általános iskolai, valamint a középis­kolai tanárok értékelték töb­bek közt az új tankönyve­ket, megvitatták, hogy az új tantervek értelmében ho­gyan lehet együttesen fej­leszteni a gondolkodást és a számolási készséget, lehető­séget teremteni az önálló al­kotó tevékenységre, megadva természetesen az ehhez is nélkülözhetetlen alapismere­teket. Sok a gombamérgezés Készül a csecsemőruha-szabvány Matematikusok vándorgyűlése Miről ír a Béke és Szocializmus Vili. száma? Harminc éve alakult meg a békemozgalom. A Béke­világtanács elnöksége áprili­si prágai ülésén az évfordu­lóra emlékezve felmérte a békemozgalom eredményeit és felvázolta további felada­tait. Ezeket ismerteti cikké­ben Alfredo Varela, a Béke­világtanács elnöke. A népi Lengyelország új­jászületésének 35. évforduló­ját méltatja „Történelmi fordulat” c. írásában Edward Babiuch, a Lengyel Munkás­párt KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. Idén októberben országos választásokat rendeznek Svájcban. A választásokkal kapcsolatban a Svájci Mun­kapárt politikai akcióprogra­mot dolgozott ki, amelyo- Armard Magnin, a Svájci Munkapárt főtitkára ismer­tet a folyóirat olvasóival. Tíz éve, 1969 júniusában tartották Moszkvában a kommunista és munkáspár­tok legutóbbi nemzetközi tanácskozását. Az évfordulót méltató cikk megállapítja, hogy az akkor kollektiven kidolgozott prognózisok fő mozzanataikban beváltak. Áprilisban az -MSZMP Központi Bizottságának és a Béke és Szocializmus szer­kesztőségének közös szerve­zésében „Forradalom és de­mokrácia” címmel nemzet­közi tudományos konferen­ciát tartottak Tihanyban. A júliusi szám közli Óvári Miklós elvtársnak, az MSZMP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a KB titkárá­nak a konferencián elhang­zott megnyitó beszédét. A konferencia anyagát a kö­vetkező számokban olvashat­juk. A Béke és Szocializmus folytatja a kommunisták és hívők dialógusával foglalko­zó cikksorozatot. Ezúttal Howard L. Parson amerikai egyetemi tanár arról fejti ki álláspontját, hogyan ítélik meg az általános emberi ér­tékeket a marxisták és a keresztények. V. I. Tyerebilov, a Szov­jetunió igazságügy-minisztere interjút adott a folyóirat munkatársának, amelyben a nyugati sajtó által „disszi- denseknek”, vagy „másként gondolkodóknak” nevezett személyek elleni eljárások­ról, a szabadságjogoknak a szovjet törvényhozásban való tükröződéséről, a szabadság- jogok tényleges gyakorlásá­nak biztosítékairól nyilatko­zik. Az idén eddig 202 gomba­mérgezés történt az ország­ban, s ebből 163 eset jú­liusban fordult elő. Har­minckilenc alkalommal a gyilkos galóca okozott mér­gezést: összesen mintegy 100 ember életveszélyes megbe­tegedését és 15 személy ha­lálát idézte elő. Több kis­gyermek is áldozatul esett. A növekvő számban elő­forduló gombamérgezések kapcsán, az okokról és a megelőzésről érdeklődött az MTI munkatársa az Orszá­gos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézetnél, ahol Félixné Lévai Judit tu­dományos munkatárs vezeté­sével dolgozik a gombavizs­gáló csoport: — Az idén — az előző esz­tendőkhöz képest — fokozot­tabb mértékben jelentkez­nek gombamérgezések; kü­lönösen a gyilkos galóca sze­di áldozatait. A szokásosnál gyakoribb előfordulása egy­részt a gombatermésre igen kedvező, párás időjárással Életkép Fotó: Krausz Imre ; magyarázható, ami ugyanúgy serkenti a gyilkos galócák szaporodását, mint az ehető, jó ízű gombákét. Az elrettentő példák közé tartozik, hogy egy kétgyer­mekes Hajdú-Bihar megyei család a közeli erdőben sze­dett gombával két óvodás korú gyermekét is megkínál­ta. Négy nappal később az egyik kisgyermek, ezt kö­vetően pedig a két szülő is meghalt. Egy másik család­nál a vegyesen gyűjtött gom­ba között egy különösen „szép” példány akadt, amit a szülők tojásgombának vél­tek. Ezt a példányt jó szív­vel a kisgyermeknek adták, aki néhány nap múlva mér­gezésben pusztult el, mert — mint utólag kiderült — a gomba zárt burkú, még nem kifejlett gyilkos galóca volt. Kétezer éves építmények Kétezer éves építmények a korszerű autóút elválasztó sávjában: a műemlékek megőrzésének különleges módját választották Aquin- cumnál a szentendrei út ter­vezői, építői. A 11-es út be­vezető szakaszán a két pá­lya — végleges elkészülte­kor — közrezárja a volt római polgári és katonai vá­ros újonnan feltárt emlékeit. Az út egyik fele már elké­szült, a másik felét most építik, párhuzamosan a ré­gészeti munkákkal. A Budapesti Történeti Mú­zeum régészei folyamatosan bontják ki a földből a ró­mai kori vízvezeték tartó­pilléreit. A pillérek közt megtalál­ták Aquincum egyik, kelet— nyugat irányú főutcájánál az utat áthidaló díszkapu ma­radványait, és előkerült egy aquincumi üzletsor régebben felszínre hozott részleteinek folytatása is. A feltárás és a rekonstruk­ció előreláthatóan ez év őszén fejeződik be. Intézkedésre jogosult O áskos kötet a vállalat szakszervezeti és mű­ködési szabályzata, s mert kezembe adták, bön­gészgetem. Egy zárójelbe tett mondat kelti fel a figyelme­met, így hangzik: az intéz­kedésre jogosultak körét a 11. sz. melléklet tartalmazza. Föllapozom ott a díszes bo­rítású, fényes fiapírra nyo­mott könyvet, ahol a sokféle melléklet között a tizenegyes számot viselő található, s mert még mindig várnom kell, összeszámolom a fölso­rolt munkaköröket, a vezér- igazgatótól az önálló cso­portvezetőig; összesen har­minckilenc. Később azután, már azzal beszélgetve, akire vártam, a kérdést is fölte­szem, körülbelül mennyien vannak azok, akik a szóban forgó munkakörökben — te­hát intézkedésre jogosultan — dolgoznak? Hozzávetőleg háromszázan, hangzik a fe­lelet. S válóban intézkednek? Kesernyés mosollyal kísérve érkezik a válasz: húsz, hu­szonöt százalékuk igen. Töprengésre okot adó arány, s mint a tapasztalatok mu­tatják, nem ezen az egyet­len helyen lelhető fel. piy- annyira nem, hogy a válla­lati szervezetről folytatott vizsgálatok megállapítása szerint az ún. vezetők és irányítók kategóriájába so­roltaknak mindössze egyhar- mada nyilatkozott úgy: az intézkedésekre nem formá­lis, hanem tényleges lehető­ségei vannak. Annak tehát, hogy valaki intézkedhessek, a feltételeit is meg kell te­remteni, s még akkor sem biztos, hogy a joggal élnek is. Válasszunk ki találomra egy területet, mondjuk a vegyipart. Itt — a rendel­kezésre álló legutolsó ösz- szesítés szerint — a foglal­koztatottak teljes létszáma 115 ezer volt. Ebből az ún. legfőbb vezetők csoportja 265, valamennyi vezetőé 2746, a közvetlen termelésirányító­ké 3626, az összes irányítóé 4625-öt tett ki. Ha most a részadatokat egybevesszük, akkor kiderül: a foglalkozta­tottak 6,4 százaléka — azaz minden százból hat ember — tartozik az intézkedésre jo­gosultak körébe. Ez az arány, elsősorban a technikai és technológiai jellemzők követ­keztében, magas, jóval az átlag fölött van. A szocia­lista iparban ugyanis a ve­zetők és az irányítók köré­be a foglalkoztatottaknak mindössze 4,9 százalékát so­rolhatjuk, ami nemzetközi összehasonlításban sem túl­zott, sőt, megfelelő. Akkor persze, ha az, aki jogosult, valóban intézkedik, ha intéz­kedni tud, és hagyják, azaz cselekvésének eszközei, tere­pei is adottak, s nemcsak papír-joga van minderre. Hosszú ideje és gyakran szereplője vitáknak, vizsgá­latoknak a vállalati szerve­zet. Kevés olyan jelző akad, amely körül ne került volna minősítésként elő ezekben a vitákban és vizsgálatokban, a merevtől a túlszabályozot­tig, a korszerűtlentől az ész- szerűtlenül hierarchikusig. Csakhogy viták, vizsgálódá­sok ellenére a vállalati szer­vezet nem sok hajlandóságot mutatott az átformálódásra, s föltételezhető, aligha alap­talanul, azért, mert ennek szükségét nem érezte, nem volt kényszerítve erre, azaz — nevén nevezve a dolgot — hiányzott átlátható érde­keltsége. Ennek kimondása már fe­lelet arra a kérdésre is, mi­ért csak az intézkedésre jo­gosultak körének töredéke él — élhet — a vállalati szer­vezeten belül ún. jogosítvá­nyaival. Azért, mert a szer­vezet működése lehetőséget nyújt erre, mert a nehézkes vállalati szervezet eltűri az alkalmatlanokat, a tétová­kat, a bátortalanokat is; mert fedezéket kínál a fele­lősség örökös vándoroltatá­sára — személyektől, ponto­sabban munkaköröktől való — függetlenedésére, — s vastag takaróként működik ez a szervezet akkor is, ami­kor az elmaradt intézkedé­sek következményeivel kell szembenézni. Az elmaradt intézkedések következményeivel egyre több termelőhelyen kény­szerülnek szembesülni, ám kérdés: fölfedezik-e, nem okokkal, hanem csupán oko­zatokkal van dolguk?! Saj­nálatosan gyakori tapaszta­lat: az ismétlődő gondok, hi­bák, melléfogások ellenére sem vállalják a gazdálkodó, termelő közösségek vezetői azt a bőségesen megtérülő többletfáradságot, amelyet a szervezet alapvető felülvizs­gálata, módosítása, s ezzel együtt, tőle elválaszthatatla­nul a jogok és a felelőssé­gek félreérthetetlen tisztázá­sa követelne. Megnyugsza­nak abban, hogy a termelés gondokkal jár, de megkerü­lik a válaszadást a kérdés­re, miért mindig ugyanazok­kal a gondokkal jár. Ahogy az is formális nyugtatószer: megtörtént az intézkedésre jogosultak körének kijelölé­se. Itt sem fogalmazódik meg a kérdés, rendelkezésre áll- nak-e ehhez a feltételek, megfelelőek-e a személyi adottságok, az irányítói, ve­zetői képességek a minden­kori lehető legjobb intézke­désekhez; az a fontos, hogy a szervezeti és működési szabályzatban tételesen meg­lelhető legyen, ki intézked­het. léire nem érthető fo­galmazását adta té­I mánknak az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülésének ha­tározata — a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról és a párt feladatairól —, ami­kor kimondta: „A fejlődés, az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a káder­munka az eddiginél is na­gyobb figyelmet kapjon. Megkövetelik, hogy a vezető posztokon, különösen a kulcspozíciókban csak ráter­mett, a politikai, szakmai, magatartásbeli követelmé­nyeknek egyaránt megfelelő vezetők legyenek. Követke­zetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy elsőd­leges a társadalom érdeke, s az értékelés mércéje a vég­zett munka eredménye.” Veress Tamás fl jobb betegellátásért A Gyulai Építőipari Szö­vetkezet két évvel ezelőtt kezdett hozzá a már korsze­rűtlenné vált gyulai megyei kórház I-es számú belgyó­gyászati osztályának felújí­tásához. A korszerűsítés 3 millió forintba kerül. Az új­jávarázsolt osztály átadásá­ra, használatba vételére az elmúlt hét végén került sor, amikor az építőktől dr. Bu­da István, a megyei kórház főigazgató főorvosa átvette a korszerűsített egészségügyi létesítményt. Rövid beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az átalakítással kedvezőbbé vált a betegellátás, az itt dolgozó orvosok és a személyzet megfelelő munkakörülmény­hez jutott. Az átalakítás so­rán a földszinten elhelyezett laboratóriumok máshol kap­tak helyet, s így itt lehetőség nyílott arra, hogy a későb­biek során újabb 12 ágyat helyezzenek el. Az osztály nevében dr. Iványi János osztályvezető főorvos vette át az épületrészt és reményét fejezte ki, hogy a jobb mun­kakörülmények, korszerű felszerelések alkalmas felté­teleket teremtenek a maga­sabb szintű betegellátáshoz, gyógyításhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom