Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

1979. július 20., péntek o fl közművelődés rádiós feladata A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet KISZ-esei több ezer forint értékű társadalmi munkaórával a régi vállfás öltöző egyik helyiségéből klubot alakítottak ki. A jövőben minden közös rendezvényüket, hétvégeken discós műsorokat az új, impozáns klubban tartják Fotó: Veress Erzsi Emlékműavatás a vasúti temetőben Fejlettségűnk — fogyasztásunk (2.) Kétszer közepes Szocialista társadalmunk egyik legfontosabb közműve­lődési fóruma a rádió. Fel­adatai között napjainkban el­sőrendű szerepe van — a kulturálódás iránti igény fel­keltésén túl — egyebek kö­zött a közgazdasági művelt­ség fejlesztésének, az élet­mód igényes alakításának, a szocialista személyiség kitel­jesítésének — mondotta Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese Kun Judit­nak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Alapkoncepciónk, hogy a kulturális értékek sugár­zása, rendszeres műsoron tartása önmagában nem ele­gendő, az igények felkelté­séhez, az ízlés fejlesztéséhez átgondolt kulturális propa­ganda, változatos formák al­kalmazása szükséges. Ennek megfelelően az elmúlt évek­Egyre több családnak van már hétvégi háza, nyaraló­ja. Ezek az épületek sokszor összkomfortosak, és legalább olyan jó!l felszereltek, mint a családi otthonok. Természe­tes tehát, hogy védelmükről, biztonságukról tulajdonosaik gondoskodni szeretnének. — Mit tud nyújtani a hét­végi ház tulajdonosoknak a biztosító? — tettük fel a kérdést Szabó Andrásnak, az Állami Biztosító megyei igazgatójának. —• A nyaralóbiztosítást, ame­lyet 1976. január 1-vel ve­zettünk be — hangzott a vá­lasz. — Ezt bárki megköthe­ti a lakóhely szerint illetékes fióknál, vagy ott, ahol a nyaraló épült. A kárt vi­szont csakis ott jelenthetik be, ahol a biztosítást nyil­vántartják. — Mire terjed ki ez a biztosítási forma? — Kiindulhatunk abból, hogy ezekben az épületekben sok a lakásokra jellemző ve­szélyforrás. Tüzet okozhat a fűtésre használt hősugárzó, a helytelenül kezelt olaj- kályha és a meghibásodott elektromos berendezés is. A csőrepedés következtében ki- ömlő víz, vagy gőz szintén A tárgyalóteremből Ellopta a Zetort Mohácsi Mihály Medgyes- egyháza, Battyányi út 28. szám alatti lakost könnyelmű, italozó életmódja már több ízben a bűncselekmény út­jára vitte. A feleségétől kü­lön élt, s hosszú időn át a gyermektartási díjat sem fizette. De lopásért is több­ször felelősségre vonták. Büntetésének letöltése után sem sokat változtatott ma­gatartásán. Továbbra is ita­lozó életmódot folytatott. Az italboltból hazafelé tart­va szemet szúrt neki a Ha­ladás Termelőszövetkezet pótkocsis Zetorja. Elhatároz­ta, hogy a Zetorral Puszta- ottlakára megy, jóllehet az az italtól alig állt a lábán. Ennek ellenére felült a gép­re és elindult Pusztaottlaka felé. A Battonyai Járásbíróság Mohácsi Mihályt visszaeső­ként elkövetett lopás és közlekedési’vétség miatt hal­mazati büntetésül 4 hónap szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül a közügyektől és a gépjárművezetéstől egy évre eltiltotta. A korábban kiszabott szabadságvesztést, melyet 2 év próbaidőre fel­függesztettek — is le kell töltenie. Az ítélet jogerős. ben kialakultak a közönség tevékeny részvételét igénylő vetélkedők, játékos verse­nyek, amelyek a lexikális gondolkodás helyett az asz- szociációs készséget igyekez­nek fejleszteni. Ilyenek pél­dául a könyvpárbaj, a dup­la vagy semmi. Mind több műsort viszünk munkáskör­nyezetbe. Különösen népsze­rűek a szocialista brigádok akadémiájának előadásai,, vagy a Csepelen tartott hangversenyek. Szívós küzdelem folyik a rádióban a szórakoztatva ta­nítás, vagy a tanítva szóra­koztatás módszer kialakítá­sáért. Részben már kiala­kult, részben jelenleg is ala­kulnak azok a műsorformák, amelyek harmonikusan öt­vözik a közművelődési és szórakoztató elemeket. megrongálhatja az épületet és a berendezést. A nyaraló­biztosítás alapján ezeket a károkat megtérítjük. Előfor­dulhat az is, hogy teljesen leég, használhatatlanná vá­lik az épület. Feltételeink szerint ilyen esetekben — ha az épület átlagos elavult­sága a 60 százalékot nem ha­ladta meg — a kártérítés összege fedezi a nyaraló új­raépítését. Az elégett búto­rokért pedig — 50 ezer fo­rint felső határig — annyit fizetünk, hogy. ügyfelünk újat tudjon vásárolni. — Elemi károk esetében mire terjed ki a biztosítás? — Felhőszakadás után az épületben és a berendezés­ben keletkezett károkat té­rítjük, mégpedig akkor, ha a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék elönti a nyaralót. Ha az esővel vi­har jár együtt, és az meg­bontja a tetőt, ahol azután beáramlik a víz, szintén ki­fizetjük a kárt. A biztosítás nem korlátozódik a főépület­re, hanem érvényes a telken levő melléképületekre, épít­ményekre, kerítésre, az épü­lőfélben levő hétvégi ház helyszínén tárolt saját építé­si anyagaira, sőt a kerti fel­szerelésekre is. Szeretném azonban felhívni a figyel­met arra, hogy a nyaralóban tartott készpénz, kézirat, ér­tékpapírok, betétkönyvek, motoros meghajtású jármű­vök és vitorláshajók, okira­tok és dokumentációk bizto­sítását ebben a módozatban nem vállaljuk. Egy évvel ezelőtt tragikus végű közúti baleset történt Füzesgyarmaton, ahol a vas­úti átjáróban egy személy- szállító autóbusz összeütkö­zött egy vonattal. A szeren­csétlenség következtében he­ten életüket vesztették. Az Két Békés megyei alkotó- művész, Ignácz Anna és Trombitás Tamás mutatko­zik be a békési közönségnek július 21-én, szombaton. Ki­állításukat a Jantyik Má­tyás Múzeumban délelőtt 11 évforduló alkalmából a Honvédelmi Minisztérium — amely saját halottjainak te­kintette az elhunytakat — emlékművet állított, amelyet ma, pénteken délután 2 óra­kor avatnak Békéscsabán, a vasúti temetőben. órai kezdettel Ambrus Zol­tán, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője nyitja meg. Ignácz Anna és Trombitás Tamás alkotásait augusztus 20-ig láthatják az érdeklő­dők. Napjainkban a teljes ener­gia-, energiahordozó-behoza­talunk árszínvonala három és félszerese az 1973. • évinek, ennyivel fizetünk többet az évről évre nagyobb mennyi­ségért. S egy összefoglaló tény: 1975-ben a nemzeti jö­vedelem mérlegében kilenc százalékkal volt magasabb a belföldi felhasználás, mint a belföldi források adta lehe­tőség. Ez az arány azóta va­lamelyest csökkent, de még mindig fennáll, hosszú távon azonban megtarthatatlan, mert — túllépve az egészsé­ges, s a gazdasági fejlődés­hez szükséges mértéken — eladósodáshoz vezetne. Hullámok hátán Szakemberek tréfás találós kérdése: kétszer vagyunk kö­zepesek, melyik az az egy, melyet elismerünk ebből? Hazánk közepesen fejlett or­szág, amihez törvényszerűen a fogyasztás közepes színvo­nala tartozik. Ez utóbbit azonban — tapasztalatok fi­gyelmeztetnek rá — a köz­gondolkozás sokkal kisebb körében fogadják el objek­tív tényként, mint a gazda­sági fejlettség közepes szín­vonalát. Ez a színvonal azon­ban egész egyszerűen nem te­szi lehetővé a nála magasabb fokon álló fogyasztást, s ha bizonyos jellemzőkben mégis, annak nagy ára van. Elméleti és gyakorlati is­meret: a tfogyasztás eltérései mögött legtöbbször a jöve­delmek különbözőségei áll­nak, de itt feltétlenül el kell választani az indokolt — a más jellegű munka, teljesít­mény stb. által létrehozott — és az indokolatlan jövedelem­különbségeket. A hosszú tá­vú életszínvonal-politika ma­gában foglal átmeneti lassí­tásokat és gyorsításokat, eb­ből formálódik távlatokban a kiegyenlített ritmus, amihez elengedhetetlen az anyagi ja­vak bősége. Ha tehát fo­gyasztóként akarunk előbbre jutni, akkor ehhez mindent megelőzve termelőként kell haladnunk előre s feljebb. Ebből következően — s tör­vényszerűen — a gazdasági fejlettség és a fogyasztás vi­szonyában mindig is voltak átmeneti egyenetlenségek, hullámzások, ez nem kivéte­les jegye, hanem éppen jel­lemzője a folyamatnak. Sokféle mérleg Negyed századot, az 1950 és az 1975 közötti időszakot fi­gyelembe véve, az európai szocialista országok csoport­jában Csehszlovákiában és hazánkban volt a legkisebb a nemzeti jövedelem növeke­dési ütemének évi átlaga. Ugyanakkor amíg 1960-ban 16 százalékot tett ki a nyug­díjasoknak az aktív keresők számához mért aránya, ma ez negyven százalék. Ugyan­akkor amíg 1960-ban a ház­tartások teljes energiafel­használásának 23 százalékát a szalma, a kukoricaszár és csutka, a rőzse adta, napja­inkra e tüzelőszerek részese­Mint már arról hírt ad­tunk, július 16-án ismét megnyitották a hátrányos helyzetű általános iskolai ta­nulók 50 fős geszti táborát. A táborozok a gyulai járás 8 községéből érkeztek, s kö­zülük sokan már nem elő­ször töltik itt a nyári szünet egy részét. Július 18-án a Békés me­gyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet munkatársai látogattak el a táborlakók­hoz, játékos pályaválasztá­si vetélkedőkkel lepve még a gyerekeket. Többek kö­zött a 36 versenyző néhány dése két százalék alá csök­kent. Gazdasági fejlettségünk lassabban változott, mint a fogyasztás szerkezete és mennyisége, hiszen ma — egyetlen adalékot kiragadva — kétmillió olajkályha van a lakosság tulajdonában, s 2,8 millió háztartásban használ­nak vezetékes, vagy palackos gázt. Tavaly — találomra bele­markolva a példatárba — 107 ezer személygépkocsit, 910 millió liter sört, 299 ezer te­levízió készüléket adott el a kiskereskedelem, de csupán 428 ezer férfikabátot, s 569 ezer férfiöltönyt. Igaz, a fo­gyasztás szerkezetét egyre ke­vésbé befolyásolja az osz­tályhoz, társadalmi réteghez tartozás mikéntje — így sok­féle tartós fogyasztási cikk­ben megközelítően azonos a két alapvető osztályba sorolt családok ellátottsága. Éppen ezért a társadalmi hovatar­tozást, mint fogyasztói ma­gatartást döntően meghatáro­zó tényezőt, fölváltja a sző­kébb és tágabb környezet ál­tal mutatott minta, valamint az elképzelt jövő s a jelen összevetése. A mintaválasztás fő jellemzője: a magas jöve­delműek fogyasztási szokása­it sok tekintetben követik az alacsonyabb jövedelmű csa­ládok. Ami nem lenne baj, ha a szerkezetében, színvo­nalában kiemelkedő fogyasz­tás minden esetben a ki­emelkedő munkateljesítmény jelzője lenne, mert akkor lé­nyegesen serkentő erő rejle- ne benne. Gyakran azonban ennek az ellenkezője igaz, tehát a gazdasági fejlettség elősegítéséhez nem minden­kor kapcsolódik egyértelmű­en a fogyasztói lehetőségek köre, sőt a kettő olykor szembe kerül egymással. Bővülés, kérdőjellel Egyszerre van jelen társa­dalmunkban a túlzott fo­gyasztás, s a ki nem elégített — ki nem elégíthető— szük­séglet. Azaz: léteznek társa­dalmilag indokolt, a gazda­sági fejlettség mai fokán ter­mészetesnek vehető — gon­doljunk az önálló otthonra —, de kielégítetlen szükség­letek. Ugyanakkor több fo­gyasztási területen adott fej­lettségi fokunknál előbbre tartunk. Lássuk csak: 1955- ben 37,6 kg-ot tett ki az egy főre jutó húsfogyasztás, ma pedig 75 kilogrammot. Ez utóbbi adat nálunk gazdasá­gilag fejlettebb országokra jellemző, ahogy élelmiszer- fogyasztásunk egésze túlzott, nincs arányban másféle szük­ségleteink kielégítésével. Az 1934—1938 közötti években 0,23 kg babkávé felhasználá­sa jutott esztendőnként egy főre, ma 3 kg. Ugyanebben a két időpontban a sörből 3,1 liter, most 90 liter a megfe­lelő adat. Ide már vastag vo­nással kiírható kérdőjel kí­vánkozik. Lázár Gábor (Következik: ösztönzés, jó irányban) szakmát pantomimmai pró­bált kifejezni, aztán egy má­sik feladatként képzeletbeli látogatást kellett tenni egy- egy gyárba, vagy üzembe. A vidám vetélkedőn kiemelke­dően jól szerepelt Kovács Sándor, sarkadi, 5. osztályos kisdiák. Különösen a Sarka­di Cukorgyár munkájáról nyújtott magas színvonalú beszámolót. A vetélkedő vé- kén a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet igazgatója, dr. Kincses László nyújtotta át a jutalmakat a legügye­sebb versenyzőknek. Véradás a munkatárs megmentéséért T. i. A Békés megyei Vegyes­ipari Vállalat gyomai tele­pén üzemi balesetet szenve­dett Tóth József raktári dói­ké Homokjáték Fotó: Krausz Imre gozó. Súlyos sérüléssel, élet- veszélyes állapotban szállí­tották kórházba. Megmenté­séért a vállalat dolgozói gyomai és békéscsabai tele­pükön önkéntes véradást szerveztek és ezzel a mun­katársi szolidaritás szép pél­dáját szolgáltatták, mert csaknem százan adták vérü­ket, hogy munkatársuk mi­nél hamarabb meggyógyul­jon. 750 kilométeres kerékpártúra A fegyverneki Kállai Éva- úttörőcsapat tizenkét tagja a Tanácsköztársaság 60. év­fordulója alkalmából felke­reste a dicsőséges történel­mi napok sok fontos esemé­nyének színhelyét. Csaknem 750 kilométeres kerékpártú­rát tettek lakhelyüktől a csehszlovákiai Eperjesig. A Fegyvernek—Tiszafüred— Miskolc—Kassa—Eperjes— Rozsnyó—Losonc—Salgótar­ján—Szolnok útvonalon ha­ladva megkoszorúzták az emlékhelyeket; Miskolcon és Salgótarjánban 19-es veterá­nokkal találkoztak. Ha úszik a nyaraló... Kiállítás nyílik Békésen Pályaválasztási vetélkedő a geszti úttörőtáborban

Next

/
Oldalképek
Tartalom