Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

1979. március 24., szombat IgUiWl&ld Gyerek, iskola, család Társadalmi ellenőrzés Március 23-án, tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága és a megyei úttörőszövetség kö­zös rendezésében Gyerek, is­kola, család címmel Nemes Péter, az Országos Uttörő- szövetség titkára tartott elő­adást Békéscsabán, az SZMT székházában. A nemzetközi gyermekév alkalmából szer­vezett összejövetelen a szü­lői munkaközösségek vezetői vettek részt és értékes hoz­zászólásaikkal támasztották alá az elmondottakat. Milyen is a mai gyerek? — kérdésre a^. előadó felso­rolt néhány tipikus, de egy­mással olykor teljesen el­lentétes véleményt. Egy do­log biztos: mind biológiai, mind pszichológiai értelem­ben véve, a mai gyermekek fejlődése felgyorsult. Vagyis, két-három évvel hamarabb „érnek be”, mint annakide­jén a mai felnőttek. Napja­inkban a tanulási idő meg­hosszabbodása miatt azon­ban az ifjúság később áll munkába. Noha a világról a fiatalok többet tudnak, mint a mai felnőttek a saját gyer­mekkorukban, ám bizonyos fogalmakkal még sincsenek tisztában. Sok-sok tapaszta­lattal rendelkeznek, de job­ban kellene szembesíteniük ezeket a tényékkel. Az élet­kori sajátságaiknak megfe­lelő érdeklődésüket megfele­lő módon szükséges kielégí­teni. Megemlékezés Tegnap, március 23-án délelőtt 10 órai kezdettel ok­tatási és közművelődési dol­gozókkal telt meg a békés­csabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház színházterme. Ezen a napon rendezett meg­emlékezést a Tanácsköztár­saság 60. évfordulója alkal­mából a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lya. Elsőnek dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója tartott előadást „A Tanácsköztársaság Békés megyében” címmel, majd a kor közművelődési és közok­tatási törekvéseiről beszélt dr. Gácsér József, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezetője. Az iskola funkciójáról szólva Nemes Péter hangsú­lyozta, hogy az új komplex tanterv éppen a ma még meglevő tanárközpontú, osz­tálycentrikus forma merev­ségét hivatott részben fel­oldani. A tanításban ugyan­akkor nem uralkodhat el áz anarchia. Az oktatási intéz­mény jobban akar támasz­kodni a családra. Ezért sem helyes ez a fajta kérdésfel­tevés: „Az iskola vagy a család neveljen?” A legcél­ravezetőbb és a legjobban járható út az, ha a feladato­kat együttesen oldják meg. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai iskolá­nak kettős célja van. Az egyik: szakirányú képzést folytatva ki kell elégíteni a népgazdaság szükségleteit; a másik: sokoldalúan kimun­kált módszerekkel kívánja az ifjúságot a teljes életre nevelni. Az előadó a szülői ház és a család szerepéről szólva egy lényeges szempontra hívta fel a figyelmet. Más megtanulni egy világnézetet és más dolog aszerint élni és cselekedni. Nagyon fon­tos követelménynek tékint­Tegnap, pénteken délután. Békéscsabán, a 2-es számú pártalapszervezet és a Haza­fias Népfront kerületi bi­zottsága közös ünnepi ülé­sen emlékezett meg a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulójáról. Ugyanakkor megnyitották a „Három tavasz” jegyében a munkásmozgalmi kiállítást, melynek rendezéséből a ke­rület két iskolájának tanulói is kivették részüket. ök örökítették meg a kerület több veteránjának az életét. Kiállították a régi pártiga­zolványokat, s a Tanácsköz­társaság dicsőséges 133 napja alatt megjelent né­hány újság fotókópiáját. Az ünnepi ülésre meghívták a munkásmozgalom régi harcoshit, közöttük a 19-es proletárforradalom veterán­jait. Mintegy 50-en jöttekel. hető, hogy mind az iskola, mind az úttörőmozgalom partnernek tekintse a szülőt a nevelésben. Abban az in­tézményben, ahol jól nevel­nek, ott egyúttal jól is taní­tanak. Ennek a megállapí­tásnak a fordítottja is igaz, s mindkettő a szülőkre is ér­vényes. Az „Egy család, egy őrs” akciót az 1974-es szege­di diákparlamenten kezde­ményezték, s kedvező hatá­sai mindenütt megmutatkoz­tak, ahol ezt már bevezet­ték. A családoknál tartott őrsi foglalkozások alkalmá­val a gyerekek szoros kap­csolatba kerülnek azokkal a velük együtt játszó felnőt­tekkel is, akik eddig a leg­jobban hiányoztak nekik. Ugyanakkor a közös élmé­nyek óriási szerepet játsz­hatnak abban, hogy embe­ribb élet bontakozhasson ki a lakótelepeken. Ha komo­lyan akarunk foglalkozni gyermekeinkkel, s tudatosan (de nem örökös tiltásokkal) kívánunk nevelni, akkor a szokottnál is több időt tölt­sünk el közöttük, hogy mi­nél alaposabban megismer­hessük őket. Az ünnepséget a 2-es szá­mú általános iskolai diákjai nyitották meg. Az úttörő­kórus a Tanácsköztársaságot idéző forradalmi dalokat adott elő. Ezután Salka László, a békéscsabai vá­rosi pártbizottság munka­társa emelkedett szólásra. Méltatta a Tanácsköztársa­ság történelmi szerepét és nemzetközi jelentőségét. Ki­tért a leverését követő el­nyomásra, a fehérterror bosszújára, s a munkás- mozgalom veteránjainak nagyszerű helytállására. Az ünnepi ülés bensőséges be­szélgetéssel folytatódott. Fel­idézték a múltat. Azoknak az emlékét, akik nem érték meg a felszabadulást, de a megpróbáltatások ellenére hittek és töretlenül dolgoz­tak a mozgalomban. A ki­állítás megtekintése is sok emléket idézett fel. Ezután a pártalapszervezet és a Hazafias Népfront kerületi bizottsága megvendégelte a munkásmozgalom régi har­cosait. Tegnap, pénteken fejtetőre állt a gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakközépisko­la, azaz egy napra a diákok vették át a hatalmat. A választott diákigazgató és diákigazgató-helyettes, va­lamint az ifjú kollégiumigaz­gató^ és kollégiumi nevelők őrködtek az önkormányzati nap rendjén. A szaktanárok — akik ugyancsak a tanulók köréből kerültek ki — az órák közötti szünetekben sportvetélkedőkön mérték Március 25-én, vasárnap délelőtt 10 órától rendezi meg a Békés megyei Szol­gáltató és Termelőszövetke­zet Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében hagyo­mányos megyei fodrász-koz­metikus bajnokságát. A mintegy 30 benevezett versenyző férfi- és női ver­senyszámokkal a Sasson-haj- vágásból, a gála- és színhá­zi, valamint a nappali frizu­rák készítéséből mutatja be „Kell a jó könyv ’77” záróünnepsége Az utóbbi két esztendőben 74 714 olvasó adott be 6-6 pályázati lapot a „Kell a jó könyv ’77” olvasópályázatra, s közülük 42 844-en vala­mennyi kérdésre helyesen válaszoltak — jelentette be Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes pénte­ken, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az MSZBT és a Kulturális Mi­nisztérium több mint 20 állami és társadalmi szerv­vel együtt meghirdetett pá­lyázatának záróünnepségén sorsolják ki a fődíjakat is. A miniszterhelyettes érté­kelte a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére 1977 szeptemberében indított or­szágos vetélkedés eredmé­nyeit. A könyvtárak ta­pasztalatai szerint több mint 150 ezren kapcsolódtak be az orosz és a szovjet irodal­mat népszerűsítő játékos vetélkedőbe. A könyvkiadók az utóbbi két évben 31 pá­lyázati könyvet adtak ki el­ső, vagy új kiadásban, s a 950 ezer példány egytől egyig elfogyott. Elődöntők a közművelődési vetélkedőn A márciusi hétvégeken számtalan üzem és tsz kul­túrterme, községi művelődé­si házak népesednek be a közművelődési vetélkedőre benevezett szocialista brigá­dokkal. Április elejéig ren­dezik meg az egész megyé­ben a verseny elődöntőit. Békéscsabán március 24- én, szombaton délelőtt pél­dául a konzervgyár és a BEKÖT versenyzői mérik össze tudásukat. A BEKÖT ebédlőjébe 14 szocialista bri­gádot várnak, köztük az év­ről évre visszatérő és jól szereplő Láng kazánfűtő kollektívát. Vasárnap, 25-én vetélkednek a HVD-SZ-hez tartozó költségvetési és épí­tőipari üzem szocialista bri­gádjai is. A megyeszerte leg­jobban versenyzők április 22-én találkoznak majd a össze ügyességüket. Azért maradt erejük az ebéd kiosztására, és a takarításra is, mert e feladatok is rájuk várták. A programokat előre elké­szített plakátok hirdették, így a délutáni „Zene-zene- zene”, a „Könyvről-köny- vért” és a „Most mutasd meg” vetélkedőket. Persze tanulni • is kellett másnapra, a délutáni szilencium csend­jét diáknevelők őrizték. Az önkormányzati nap este „Ki mit tud?”-dal zárult. tudását. A kozmetikusok be­mutatkozásuk mellett az ér­deklődőknek szaktanácsokat is adnak. A bajnokság szü­netében az elmúlt évek fod­rászbajnokságairól készült filmeket vetítik. A városi KISZ-bizottság, a szövetkezeti bizottság és a szövetkezet KISZ-vezetősége által rendezett bajnokság legjobbjai az országos ver­senyen képviselik megyén­ket. M egoszlanak a vélemé­nyek a társadalmi el­lenőrzéssel kapcso­latban. Általánosságban mindenki elismeri szüksé­gességét, a szándék nemes­ségét. Amikor viszont egy adott helyen: vállalatnál, szövetkezetnél megjelennek az ellenőrök, egycsapásra megváltozik a hangulat. A szélsőségesek még admi­nisztratív túlkapásokról is beszélnek. Balgaság lenne azt várni, hogy az égig ug­ráljanak örömükben, akik­nek a munkáját nagyító alá teszik. Azt azonban min­denképpen meg kell érteni: az ellenőröket a segítség- nyújtás, a javító szándék vezeti. Semmiképpen a ká­kán is csomót kereső, a „le­bukást garantáló” csoportok gyülekezetéről van szó, akik bizalmatlanságukkal csak akadályozzák a becsületes dolgozókat. Persze, ha igazságosak akarunk lenni, megállapít­hatjuk: ezeknek az aggodal­maknak volt és van is né­mi alapjuk. Vegyük példá­nak a szakszervezet által irányított kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrzést. A SZOT elnökségének 1973. ja­nuári határozata egyértel­műen megfogalmazta a te­endőket. Ma már ez az aktí­vahálózat a fogyasztók ér­dekvédelmének bázisa lett. A létszám évente nő, erő­södik a szervezettség, az irányításban és a végrehaj­tásban meghatározó a terv- szerűség. Sokat fejlődött az oktatás színvonala, egyre kevesebben fordítanak há­tat e nehéz, olykor idegté­pő ' munkának. Világosan felismerték: tevékenységük qem egyszerű ellenőrzés, hanem széles körű, szerte­ágazó társadalmi kívána­lom; napjaink egyik legfon­tosabb politikai megnyilvá­nulása, a szocialista demok­rácia alapvető eszköze. Csakhogy éppen e fejlő­dés hozta magával a na­gyobb követelményeket. En­nek megfelelni, ezzel lépést tartani pedig nem könnyű. Az utóbbi 15—20 évben a lakosság fogyasztása jócs­kán megnövekedett. A kis­kereskedelmi forgalom mintegy háromszorosa az 1960. évinek. Társadalmunk mai szakaszában már nem­csak arra szükséges figyelni, hogy alapvető termékekből jó ellátást biztosítsunk, ha­nem az adott cikkcsoporton belül megfelelő választékú áru álljon a vásárlók ren­delkezésére. Ez alól nem kivétel megyénk sem, hi­szen az áruforgalom az el­múlt esztendőben 10,7 szá­zalékkal nőtt, amely megha­ladta az országos átlagot. Az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában az üzlethálózat több mint 30 ezer négyzet- méterrel bővült. Egyértel­mű, hogy a megnövekedett feladatokat csak jól felké­szült sok éves tapasztalatok­kal rendelkező ellenőrök irányításával, munkájával lehet megoldani. Kérdés: vannak-e sző­kébb hazánkban ilyen akti­visták? A válasz aligha két­séges: vannak. Munkájuk az utóbbi időben csiszolódott, hatékonyabb lett. Nagy gon­dot fordítanak — a rutin­vizsgálatokon kívül — az ipar és a kereskedelem kap­csolatának az erősítésére, a minőséggel, az árral, a gaz­daságossággal összefüggő ellenőrzésekre. Féléves mun­kaprogramot készítettek, a megjelent rendeleteket, uta­sításokat ismertetik, meg­vitatják. Rendszeressé tet­ték az oktatást, amely elmé­leti és gyakorlati részből áll. Jól együttműködnek a me­gyei kereskedelmi felügye­lőséggel. Közös vizsgálato­kat bonyolítottak le a dé­vaványai, a sarkadi, az oros­házi ÁFÉSZ ellenőreivel, amely lehetőséget adott a tapasztalatok kicserélésére. Mindez korántsem azt je­lenti : most már minden rendben van, ülhetnek a babérjaikon. A számok, ada­tok ugyanis könnyen tévút­ra vezethetnek. Azt senki nem vitatja, hogy az egy év alatt lebo­nyolított 2307 vizsgálat, a felvett 380 jegyzőkönyv mindenképpen dicséretes a társadalmi munkásoktól. Nagyon sok visszaélésre, szabálytalanságra rávilágí­tottak, felhívták a figyelmet. Ugyanakkor elgondolkozta­tó: a 200 csoport 440 tag­jának csupán 30 százaléka dolgozik rendszeresen. Akár­hogyan is nézzük, ez rend­kívül kicsi szám. Hol- a hi­ba? Sajnos a szakszervezeti és a szakmaközi bizottságok nem mindenütt fordítanak kellő gondot a társadalmi ellenőrök irányítására, te­vékenységük elismerésére. Olyan nagyüzemek, mint a békéscsabai Kner Nyomda, a FÉKON Ruhaipari Válla­lat, a Forgácsoló Szer­számgyár alig-alig vétetik magukat észre az ellenőrzé­sekben. Az Orosházi Üveg­gyár szakszervezeti bi­zottsága szinte semmit sem tudott a megválasztott ak­tivistákról. Azok, akik a 3 műszak mellett vállalták ezt a kétségtelenül népszerűt­len feladatot, senkitől sem kaptak segítséget, eligazí­tást. Beigazolódott: nem elég valakit megbízni vala­milyen tisztség ellátásával, az is szükséges, hogy az er­re hivatottak figyelemmel kísérjék munkájukat. Mondjuk ki kereken: né­mely vállalati szakszervezeti bizottságnak csak az a fon­tos, hogy megválasszák a társadalmi ellenőröket. A kiválasztással már nem so­kat törődnek. Ez olyan hi­ba, amely az egész mozga­lom célját, eredményességét veszélyezteti. Mert egyálta­lán nem mindegy, hogy mi­lyen felkészültségű, modo­rú emberek képviselik a fogyasztók érdekeit. Külö­nösen most, amikor előtér­be került a szakcsoportok létrehozása. Ha azt akarjuk, hogy az ellenőrzésből ki­szűrjük a formális elemeket, olyan szakemberek bevoná­sára van szükség, akik egy- egy területet behatóan is­mernek, tisztában vannak a kulturált kereskedelem kö­vetelményeivel, fel tudják mérni: mit lehet és szabad tenniük a köz érdekében. Aki erre nem képes, nincs helye az aktivisták között! a z SZMT közgazdasági osztálya csak ezek megvalósításával ké­pes eredményesen dolgozni, amely több segítséget vár a megyei szakszervezeti bi­zottságoktól. Kívánatos lenne, ha beszámoltatnák az alapszervezeteket: mit tet­tek a társadalmi ellenőrzés megszervezéséért, a munka javításáért. A szakmaközi és a helyi szakszervezeti bi­zottságok egyeztetnék a programokat, gondoskodná­nak az oktatásról. Az ellen­őrök a felvett jegyzőköny­veket közvetlenül a szak- szervezeti bizottság titkárá­nak adnák le, amelyek alap­ján értékelnék a vizsgálatok hatékonyságát. Régi óhaj: a KPVDSZ-hez tartozó alap­szervezetek ne idegenkedje­nek a társadalmi ellenőrzés tapasztalatainak a tovább­adásától, a hibák őszinte feltárásától. Nagyon fontos ez, hiszen a nagyobb kívá­nalmaknak csak közösen, a társadalmi és az állami szervek összehangolt mun­kájával lehet maradéktala­nul eleget tenni. Seres Sándor Emlékhangverseny Csütörtökön este 17 órai kezdettel a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett növendék- hangversenyt a békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskola igazgatósága és szülői munkaközössége a MÁV-klubkönyv- tárban. Képünkön: a harmadik osztályos Sutyák Éva zongo­raZÍk Fotó: Gál Edit Bukovinszky István » Veterántalálkozó Békéscsabán középdöntőkben. Önkormányzati nap Gyulán Fodrászbajnokság Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom