Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

G 1978. december 10., vasárnap Hétvége Tarzan a flaszteren halt meg Edgar Rice Burroughs sokoldalú ember volt. Mint szorgos aranyásó kezdte valahol az Oregon mentén, majd lóversenyeket szervezett Utah államban, katonának állt Arizonában, s ezek után az sem meglepő, hogy mint ha­ditudósító kereste egy ideig kenyerét az első világhábo­rúban. Űj Kaledóniából küldte színes beszámolóit, ame­lyekre azóta ráborult a jótékony feledés fátyla. Sikereit elsősorban a képes hetilapokban közzétett folytatásos történeteivel érte el. Bob Davis, az All Story Magazine tulajdonosa hétszáz dollárt fizetett a romantikus histó­riákért. Aztán Burroughs úr úgy döntött, miért ne adná ki könyv alakban is hősének kalandjait: s 1914-ben az A. C. McClug kiadó gondozásában meg is jelenik mun­kája, amely rekordidő alatt valódi bestseller lett, pár hét alatt több mint hárommillió példányban kelt el. De amíg az első Tarzan-film elkészül — eltelik néhány moz­galmas esztendő. Lord és Lady Greystoke az Afrika partjainál húzódó he­gyek között él. Lady Grey­stoke, mint jobb hősnőkhöz illik, fiúgyermekkel ajándé­kozta meg férjurát, s ugyan­csak jobb hősnőkhöz méltó­an, bele is halt a szülésbe. S hogy a szerencsétlenség nem jár egyedül, az is bi­zonyítja, hogy nem sakkal ezután majomhorda támad Lord Greystoke-ra és végez vele. Az állatom magukhoz veszik a kisdedet, s a dzsun­gel mélyén egy önfeláldozó majomasszony, Kála vállal­kozik felnevelésére. A majmok a kisfiút Tar- zaninak keresztelik ami „köz­tudottján” majom nyelven „fehér bőrűt” jelent. Telnek íz évek, Tarzan, aki szép- szál férfi_lesz, találkozik a szépséges Jane-nel akibe tüstént beleszeret. A két if- iú úgy dönt, azonnal vissza- "izil Angliába. Hát, mi tagadás, erre a kissé áttetsző, naiv, és nem éppen természettudományi­még ugyancsak 1918-ban A bosszú. 1920-ban újabb két Tarzan-film „dobogtatja” meg a nézők szívét, amit az­tán még három újabb folyta­tás követ. Újabb kalandok elé részben ,a főhős kora, részben a közben feltalált hangosfilm állít akadályt. Tarzan kis időre búcsúzik, hogy aztán a Metro Goldwyn Mayer cég produkciójában új csatára induljon a közönség kegyeinek megnyeréséért. Ehhez segítségül veszik — s ez .aztán szignálként meg is marad — Major oroszlán sze­líd bömbölését. Sol Lesser 1932-ben ■ kezdi meg a for­gatást — egy ismeretlen új sztárral, aki ráadásul nem is a színipályáról kerül a ka­merák elé. Johnny Weiss­müller azonban csak mint színész kezdő, mint úszóbjaj- nok világhíresség: az 1924- es párizsi, az 1928-as amsz­terdami olimpián a száz-, négyszáz méteres gyorsúszás­ban valamint a stafétában öt aranyérmet szerzett. Még bizony Johnny Weissmüller felett is eljárt az idő, és ugyebár behúzott hassal, el­hízva már nem lehet köny- nyedén a liánokon himbálóz­ni. Weissmüller visszavonult, bár még fel-feltűnt egy-egy tévésorozatban. Eleinte bankigazgató volt Floridá­ban, majd mindenféle előny­telen üzletkötés után sport­iskolát nyitott... Persze, sok Tarzan jött a következő években is. Bus­ter Crabbe, a szőke Denny Miller, Mike Henry és Lex Barker. Lex Barker, akit a ma­gyar közönség is ismer, 1948-ban vette át Tarzan sze­repkorét. Három filmet is f- .. ..ott, s úgy tűnt, az egykori kaszkadőr immár végleg megtalálta helyét Hollywood istenei között. De 1952-ben nyilvánvaló lett, a közönség beleunt a témá­ba, s Barkert egyszerűen el­bocsátották. Munkanélküli­ként sodródott át Olaszor­szágba, ahol a véletlen Fel­lini útjába hozta. A nagy rendező azonnal rábízta Az édes élet egyik kis epizód­ját. Lex Barker Anita Eck- berg unatkozó, kiöregedett filmszínész férjét formálta meg, némi rosszindulattal mondhatnárik, önmagát. Bar­ker azonban a pillanatnyi feltűnésből nem tud tőkét kovácsolni. Eztán is sorra „B” kategóriájú filmecskék sztárja lett, köztük a nyu­gatnémet tőkével készülő Winnetou sorozatának. (Mi is az Ezüsttó kincse egyik fő­szerepében láthattuk.) Aztán eljátssza egy olasz kiadású Robin Hood-sorozat főszere­pét, ma ' d ilyen-olyan szu- perprodu .ciók izomembereit. De már senki sem figyel rá. Az újságok legkevésbé. Csak akkor került újra a lapok címoldalára, amikor Johnny Weissmüller és Margaret O’Sullivan a Tarzan, a majomemberben lag hitelesített mesére épült fel negyven változat, illetve negyven filmadaptáció. D. W. Gr.. felfigyelt a statiszták között egy rendkí­vül erős, izmos férfira. Otto E. Linkenhelt-re. S mivel éppen szüksége volt egy ke­mény felépítésű színészre, (azonnal szerződtette Egy nemzet születése című film­jéhez, nevét pedig Elmo Lin­colnra változtatta. Valamivel később Scott Sidney, a kor egyik divatos filmszakembere, miután 35 színész jelöl tét kipróbált, úgy döntött, Elmónak adja ké­szülő filmje, a Tarzan cím­szerepét. 1918-ban el is ké­szült a Tarzan, a majomem­ber, a National Film Corpo­ration stúdióban. Ezt követi aztán Tarzan románca, s 1934-ben is indult ia verse­nyen, összesen 67 világrekor­dot felállítva, 52-szeres ame­rikai bajnokként. Nos, Johnny Weissmüller, aki ál­lítólag valahonnan Temesvár mellől került ki a tengeren­túlra, igazán ideális hős volt a regény olvasói számára. Szép, izmos, markáns arcú. 1,90 magas, 98 kiló, s ráadá­sul rendkívüli hangadottság­gal: öt oktávnyi hangterje­delemmel. Tizenkét Tarzan- film főszerepét játszotta — így joggal — elvitathatatla- nul egybeforrt Tarzan alak­jával. De hát bármilyen siker is volt Tarzan, a majomem­ber, a Tarzan szökése, vagy Tarzan és a leopárdasszony, és méginkább a naivan an­tifasiszta Tarzan diadala, pár éve egy május délutá­non összeesett Manhattan utcáin, s a gyors infarktus a helyszínen végzett vele. A dzsungel királya a flaszte­ren halt meg — szólt a zengzetes cím, s a világ meg­döbbenve vette tudomásul, hogy a közönyös járókelők által kikerült holttest egy mindössze 54 éves hajdani színészé, aki kitartással, szenvedéllyel szolgálta — saját vesztére — a hetedik művészetet. Lex Barker, az utolsó iga­zi Tarzan, a dzsungel kirá­lya az utcán halt meg. Ez volt élete utolsó nagyjelene­te. A Tarzan-sorozat 1966-ban leállt. - Vajon lesz-e valaha folytatása? Nemlaha György Filatéliai hírek Tudomány — technika Égitestek vallatása A Magyar Posta értesítése szerint még e hó folyamán egy sor és egy blokk jelenik meg Albrecht Dürer halálá­nak 450-ig évfordulójáról. A bélyegeken a művész Mária a gyermekkel, önarckép, Szent György, Szent Eusta­chius, A királyok imádása, Krisztus születése, Négy apostol, a blokkon pedig a Táncoló parasztpár című al­kotását láthatjuk. Ugyancsak még e hó fo­lyamán adja ki a posta, melynek névértéke 1 Ft, és amely arról emlékezik meg, hogy 30 évvel ezelőtt írták alá az emberi jogök egyete­mes nyilatkozatát. Ez évben több bélyeget nem is ad ki a posta. Legutóbb közöltük, hogy 1 Ft névértékben adta ki a posta Czabán Samu és Berzeviczy Gizella emlékbé­lyegét. Ezzel kapcsolatban többen érdeklődtek, hogy nevezett személyekről köze­lebbit szeretnének tudni. Czabán Samu 1878. feb­ruár 17-én született Rozs­nyón, 1897. évben Eperjesen szerzett tanítói oklevelet. Miava, Klopodia, Nagyszénás tanítói működésének színhe­lyei. 1914-ben izgatás miatt állásából elbocsátották. Az ellenforradalom bebörtönözte a forradalomban végzett te­vékenységéért. 1921-ben Be­regszászon telepedett le. 1938-ban a csehek is elbo­csátották állásából, . majd Kárpát-Ukrajna Magyaror­szághoz csatolása után bör­tönbe vetették. 1942. decem­ber 16-án halt meg Nagysző­lősön. Berzeviczy Gizella 1878. január 15-én Csákvá- ron született. 1902-ben, a bu­dapesti egyetem elvégzése után Trencsénben, Budafo­kon, Szabadkán és Aradon tanított. 1920-ban nyolc évre elítélték, és a márianosztrai fegyházba zárták. 1922-ben fogolycsere keretében kike­rült a Szovjetunióba. 1926— 1940-ig Odesszában tanított. A II. világháborúban a fo­golytáborokban folyó antifa­siszta tanfolyamok oktatója volt. A háború után hazatért Magyarországra és 1954. ja­nuár hó 10-én Budapesten halt meg. Hatvanéves a csehszlovák bélyeg, s ebből az alkalom­ból szövetségünk a szolnoki körökkel együttműködve no­vember 12—19-ig Szolnokon, a vasutas klubban kiállítást rendez, és alkalmi postahiva­tal is működik. Jubileumi ki­állítás lesz a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 60. évfordulója alkal­mából 1979 márciusában. A kiállításon a Tanácsköztár­saság által kiadott bélyegek fognak szerepelni. Vas Tibor A Vénusz bolygót övező vastag felhőréteg meggátol­ja az embert abban, hogy te­leszkópok segítségével meg­vizsgálja ennek az égitest­nek a felszínét. Az emberi találékonyság azonban meg­találta azt a módszert, amellyel átláthatunk ezen a felhőrétegen is. A radart a második világ­háború alatt fejlesztették ki. Működése a mikrohullámú elektromágneses ■ sugarak visszaverődésének az észlelé­sén alapul. A rádiólokátor­nak is nevezett berendezés erősen irányított sugárnyalá­bot bocsát ki, majd a cél­tárgyról visszaverődő suga­rakat újból felfogja. Az eléktromágneses hullámok terjedési sebességének az . is­meretében a célpontnak a berendezéstől való távolsága igen nagy pontossággal meg­határozható. Bolygónk fel­színének kisebb-nagyobb egyenetlenségeit, hegyeit, völgyeit, medencéit is feltér­képezhetjük radarral — fel­téve, hogy kellően nagy energiájú sugarakat tudunk kibocsátani, s az antenna ele­gendően nagy ahhoz, hogy a visszaverődő jeleket is fel­foghassa. A radiar első csillagászati alkalmazása során a földi légkörben felizzó meteorok keltette ionizált nyomokat mérték be, s ezáltal a mete­orok felizzásának és kiham- vadásának magasságát, vala­mint a meteorok sebességét sikerült pontosan meghatá­rozni. A Holdról az első ra­darvisszhangot magyar ku­tatóknak sikerült felfogni. Azótja a Vénuszon kívül a Napot, a Merkúrt, a Marsot és a Jupitert vizsgálták, sőt újabban a Szaturnusz gyűrű- rendszeréről sikerült radar- visszhangot kapni. A Szovjetunióban az elektronikus fülek jól kiépített rend­szere áll a csillagászat szolgálatában (Fotó: APN—KS) Kert — háztáji A filodendron gondozása Egyik legdekoratívabb le­véldísznövényünk a filodend­ron (Philodendron pertusum Syn: Monstera deliciosa), idősebb példányain nem rit­kák a félméteres levélleme­zek. A levelék alakja változó: a fiatal növények levelei szív alakúak, ép szélűek, a 'kifejlett példányok levelei hasogatottak, a főér közelé­ben ovális vagy kerek lyu­kakkal díszítettek. A növé­nyek vastag szára megfáso- dik s a törzsön váltakozva, két sorban fejlődnek a leve­lek és a támasztékul szolgáló léggyökerek, melyek segítsé­gével hazájában — Mexikó­ban — szinte felkúsznak az őserdei fákra. Egyesek a növények lég­gyökereit vízzel telt üvegek­be rakják, hogy ezzel is se­gítsék a növények fejlődését. Ez teljesen felesleges, mert csak rontják a növények, il­letve a szobák esztétikai ha­tását. Legegyszerűbb a fe­lesleges léggyökereket le­vágni, vagy a cserép földjé­be dugni. A növények sárga színű torzsavirágzata igen szép, a Calla (menyasszonyvirág) vi­rágára emlékeztet. Termésük kellemes ananász illatú, ehe­tő. A filodendron, vagy ahogy újabban nevezik, a monszte- ra tápanyagban és humusz­ban gazdag földben díszük a legszebben, s párás meleget igényel. Fényigénye rendkívül nagy, * leveleit mindig a világosság felé fordítja, szinte hátat fordít gazdájának. Ha vissza­fordítjuk, néhány hét múlva ismét hátat fordít. Ezért úgy célszerű a lakásban elhelyez­ni, hogy az ablakkal szem­közti falhoz kerüljön, mert így gyönyörködhetünk igazán leveleinek smaragdzöld pom­pájában. Egyenletes hőmérsékleten : 18 C-fokon szépen áttelel. Rendszeres öntözést igényel, s meghálálja, ha 5—6 heten­ként néhány csepp Wuxál lombtrágyát teszünk öntöző­vizébe, mert így levelei üdén díszlenek. A tápanyaghiányra a nö­vény igen érzékeny (ez mondható el a vízhiányról is), különösen akkor, ha kis cserépben tenyészik, ezért ta­vasszal célszerű nagyobb cse­répbe, tápdús földbe átül­tetni! Ha ezt elmulasztjuk, úgy előfordulhat, hogy „le­vélváltsákor” (új levelek képzésekor) az alsó levelek hirtelen a szélüknél kezdve megsárgulnak és elpusztul­nak. Ha erősen megnyúlnak, felkopaszkodnak a növé­nyek, akkor célszerű vissza­vágni, s a cserépben maradt tő rövidesen ismét kihajt. A levágott törzset viszont sza­porításra használhatjuk, ha 2-3 szemes darabokra vág­juk fel. Az úgynevezett fej- dugványt külön cserépbe ül­tessük, mert abból hamarabb kaphatunk leveles-dísznö­vényt. (Elterjedt módszer, hogy a leveleket a levél- nyéllel együtt — kis csonk visszahagyásával — levágják, s csak a legfelső levélnyelet hagyják meg teljes egészé­ben.) A törzsdarabkákat célszerű tőzeggel kevert folyami ho­mokba ültetni, de csak seké­lyen, körülbelül két cm mé­lyen. A növények gyökerese- dése magasabb hőmérsékle­ten (24—28 C-fokon) gyor­sabban következik be. A ne­velés alatt a növényeket gon­dosan kell kezelni, öntözni, illetve permetezni. A növény magvakból is szaporítható (üzemi méretek­ben), újabban avar. borsigi- ana Engl változatot keresik; ez gyengébb növésű, kisebb levelű, illetve termetű, levél­nyele pedig a tőalaktól elté­rően nem érdes, hanem si­ma. (Széles Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom