Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
O 1978. november 16., csütörtök Tegnap, délután két órakor a Munkácsy Mihály Múzeumban Verő Gábor, a Kulturális Minisztérium képzőművészeti főosztályának főosztályvezető-helyettese nyitotta meg Az írógép tegnap és ma című technika-történeti kiállítást. Az Országos Műszaki Múzeum és a kassai Technikai Múzeum közös kiállítása december 10-ig látható Békéscsabán ! Fotó: Gál Edit II falusi élet múltja kiállításon Kétszázéves szőlőprések, taposókádak, venyige lehúzó szerszámok, gyökérszedő kapák és a régi falusi élet egyéb munkaeszközei láthatók azon a kiállításon, melyet szerdán nyitottak meg a Békés megyei Szabadkígyóson, a műemlék jellegű, volt Weincheim-kastély dísztermében. A primitív földművelő eszközök százhúsz darabos bemutatóján régi faekéket, fakeretes kultivátorokat, fogas-boronákat, és a múlt szegényes háztartási berendezéseit is láthatják az érdeklődők, november 26-ig. A régi időket érzékeltető kiállítást Timkó Béla, a sza- badkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Iskola igazgatója nyitotta meg. Hivatásos előadóművészek fesztiválja Győrben Tanács vb-Slésrál jelentjük: Ezekben a napokban számoltak be sajtótájékoztatón Budapesten a rendező szervek képviselői (A Kulturális Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Rádió és a Győr- Sopron megyei Tanács) az első hazai hivatásos versmondó fesztivál terveiről. Az önálló estek, verses irodalmi műsorok egyre népszerűbbek a közönség körében, s eddig mégsem volt a műfajnak seregszemléje nálunk. November 24-, 25-én este a győri Kisfaludy Színházban kerül sor a Radnóti Miklós előadóművész fesztiválra, ahol a 120 jelentkező közül 70-nél több ismert és kevésbé ismert nevű művész bemutatkozását látják majd a nézők. A cél az, hogy a hivatásos versmondókultúrát a sajtó, a rádió és a televízió közreműködésével megismerje az ország közvéleménye. A fesztivál lényege nem versenyjellegében rejlik, ez az előadóművészek seregszemléje lesz, és a hagyományteremtés a fő cél.' Az első napon Major Tamás, Verdes Tamás, Váradi Hédi, Bessenyei Ferenc, Bálint András, Marin Márta, s még sokan mások versmondása mellett Rapcsányi László interjúit is hallják majd a nézők Kazimir Károllyal, Major Tamással és Garai Gáborral. A műsor második részében mondja el Radnóti: A félelmetes angyal című versét színházunk művésze, Kárpáti Tibor. A Magyar Divat Intézet bemutatója Divatipari háttérrel; 170 összeállítás hazai vállalatok anyagaiból, számos, gyárban tervezett modellel — ez jellemzi a Magyar Divat Intézet sajtótájékoztatóval egybekötött szerdai divatbemutatóját, amely már 1979. ta- vaszára-nyarára adott előrejelzést. A sajtótájékoztatón az intézet vezetői elmondották, hogy a ruházati ipar ezúttal még a korábbinál Is szorosabb kapcsolatban van az intézettel, velük gyakrabban konzultálva készül fel a Jövő szezonra. Színben, mintázatban és a konfekcionálás módjában is jobban követi a nemzetközi divatinformációk alapján rendelkezésre bocsátott divatprognózisokat. A november 25-én este bemutatkozók közül néhány név: Berek Katalin, Zolnay Zsuzsa, Kohut Magda, Jan- csó Adrienne és Keres Emil. A fesztivál nem verseny, bár a legjobb teljesítményeket nívódíjjal jutalmazzák. A versmondók 24-én Sopronban, 25-én pedig Kapu- várott is fellépnek. A rendezvényre, ezúttal még csak vendégként, a szomszédos szocialista országokból is érkeznek előadóművészek. A tervek szerint jövőre Szolnokon rendezik a hivatásos előadóművészek következő fesztiválját. Az építő- és építőanyagipar gazdasági feladatainak teljesítéséhez nyújtott értékes hozzájárulás az Alkotó Ifjúság 1978. évi építőipari pályázat eredménye — állapította meg Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár, amikor szerdán a metróklubban a pályázat eredményhirdetésével egy időben megnyitotta a díjazott alkotások kiállítását. Ezúttal a tavalyinál jóval több fiatal bizonyította alkotóerejét, tudását ezen a pályázaton, amelyre az egy évvel ezelőtti 176 helyett, 196 javaslatot küldtek be a fiatalok. Az ágazati pályázaton a kollektív alkotások közül első díjat kapott az IPARTERV fiatal tervezői közössége, a balatonfűzfői 50 méteres fedett uszoda, a LAKÓTERV ifjú alkotói pedig a játékos sport- és ügyességi próbák újszerű eszközeivel berendezett iskolaudvart tornapálya tervezéséért. Az egyéni alkotások közül a Nagykanizsai Üveggyár olvasztókeAz őszi betakarítási munkálatok során Békés megye területén is több tűzeset történt — különösen a Sirokkó típusú szárítóberendezésekben. A tűzeseteket a technológiai szabályok megszegése okozta. A szárítandó termény az előírtnál szennyezettebb volt, nem gondoskodtak a megfelelő előtisztításról, vagy az előírtnál magasabb hőfokon üzemeltették a berendezést. A legveszélyesebb mulasztás a berendezésben leTáppénzes helyzet Békésen Tegnap, november 15-én ülést tartott a békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen több fontos napirendi pont között szerepelt a táppénzes helyzet megjavításáról szóló kormányhatározat végrehajtása, és az ezzel kapcsolatos feladatok. Dr. Gelegonya Katalin, városi főorvos és dr. Horváth István rendelőintézeti vezető főorvos beszámolóikban elmondották, hogy mencéjének gazdaságosabb hőhasznosítására, valamint a középületépítő vállalatnál a légpárnás üvegszabászasztal elkészítésére kidolgozott javaslat szerzői kaptak első díjat. A pályázat lezárása alkalmából az építésügyi ágazat vállalatainak vezetői szerdán ugyancsak a metróklubban konferencián értékelték az eddig lebonyolított Alkotó Ifjúság pályázatok tapasztalatait, és meghatározták a feladatokat is. Ma lenne hetvenéves az orosházi sokgyermekes sze- gényparasztszülők forradalmárrá, a munkásmozgalom megbecsült harcosává érett fia, osztályának puritán egyszerűségű katonája, Birkás Imre. Küzdelmes életútjóröl harcos- és osztályos társai rakódó tűzveszélyes szemétanyag takarításának elmaradása volt. A Békés megyei tűzoltóparancsnokság felhívja a betakarításban és szárításban még érintett üzemek, gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy tűzvédelmi szervezet útján, de személyesen is gondoskodjanak a még üzemelő szárítóberendezések hatékonyabb és gyakoribb tűzvédelmi ellenőrzéséről. korszerűbb lett a rendelők felszereltsége, kedvezőbb munkafeltételek alakultak ki. Ennek következtében javult az orvosi ellátás színvonala. Míg 1977-ben csökkent a táppénzes napok száma Békésen, ez évben némi emelkedést mutat az előző évekhez viszonyítva. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat fényt derített, az okokra. Jelentősen növelte a táppénzes napok számát a tavaszi influenzajárvány, másrészt 1978-ban sokkal több idült, vagy leszázalékolt beteget kellett keresőképtelen állományban tartani. Sajnos, az üzemek nem, vagy kevéssé élnek a rehabilitáció lehetőségével. Hátrányt jelent az is, hogy a hiányzó orvosi állásokat csak helyettesítésekkel tudják betölteni. A táppénzes napok további emelkedésének megakadályozására szükség van rendszeres ellenőrzés bevezetésére, a hiányzó orvosi állások betöltésére. Fontos, hogy a nagyobb üzemekben hathatós intézkedéseket tegyenek a táppénzes állomány csökkentése érdekében, és használják ki fokozottabban a rehabilitáció lehetőségeit. emlékeznek, az ugyancsak orosházi Dumitrás Mihály (Darvas József bátyja), Jano- vics Imre és felesége, a munkásotthon gondnoka, a jelenleg Szolnokon élő Czipel- le Istvánné és Kónya Lajos, aki csaknem fél évszázada tagja a pártnak, s aki kommunistává nevelődésében köszönhet sokat Birkás Imrének. Vass Henrik, a Párt- történeti Intézet igazgatója így írt róla: „Azok közé a pártmunkások közé tartozott, akiket a tömegek megértenek, akiknek munkája nyomán növekszik a párt tekintélye, befolyása. Magánéletében és forradalmi munkájában ötvözte az emberek sorsa iránti együttérző érdeklődést és szeretetet a szocializmus ügyében. Jövőjébe vett meg- győződéses hittel.” A műsor szerkesztő-riportere: Pálréti Ágoston. Kezdési ideje 17 óra 25 perc a 222 m-es középhullámon. Értékelték az Alkotó Ifjúság épitéipari pályázat eredményét A tűzoltóság felhívása Birkás Imre emlékezete Előzetes a szolnoki rádióstúdió műsorából Másra mutogatók E z a történet már negyedszázados is elmúlt. Néma döbbenettel hallgattam akkor, de ma is elfog a szorongás, ha rágondolok. Az történt, hogy egyik nyári estén ismerősöm kabátját elemelték a fogasról. Rendőrségi ügy lett belőle, számára meg majdnem személyes tragédia. „Azt hallottam... — indult el ugyanis a háta mögötti szóbeszéd egy idő után —, hogy valami kabátlopási ügybe keveredett. Még a rendőrség is...” és színezték, színezték az esetet a plety- kázók vérmérséklete szerint. Emberi tulajdonság, hogy ha olyat mondanák, amiben valami igazság van, és azt meggyőzően állítják, akkor az rendszerint hitelre talál. Ez esetben is így történt. Környezetében már mindenki beszélte „rendőrségi ügyét a kabátlopási históriával” és mindenki megrendült bizalommal nézett rá. „Ki gondolta volna ezt róla?” — volt a legenyhébb megjegyzés. Évek múlva derült csak fény a valós körülményekre. Akkorra ugyanis már nem bírta tovább elviselni környezetének néma, nyomasztó súlyát, és azt, hogy képességben, munkában nem különbek sorra-rendre megelőzték. Végül is a vezetőknél rákérdezett az okra és becsületükre legyen: meg is mondták neki. Így tisztázódhatott minden. Kivédhető az ilyen és ehhez hasonló eset? — újra és újra felmerül ez a kérdés azóta is bennem. A közelmúltban történt: hallottam valakiről, hogy idegösszeomlás szélén áll. „Már vitázni sem lehet vele. A legkisebb ellenvéleményre is képes sírva fakadni. A múltkor is...” és itt egy konkrét példa következett hely és idő megjelölésével. Aki ilyen állapotba kerül — logikus a következtetés mindenkinél, és lehet, hogy a mesélőnek ez is volt a célja — nem alkalmas munkájának elvégzésére. Ha pedig így van : szabadulni kell tőle valamilyen formában. Véletlen, hogy éppen ott voltam, ahol a példában említett vita és állítólagos sírás történt. Az igazság mindössze annyi az egészben, hogy vita tényleg volt. Ingerültebb hang is. De ki ne ütne meg ilyen hangot, ha valótlan állítással találkozik, s nem kap tisztességes indoklást az állítás jelenlevő szerzőjétől? Deköny- nyek? Nem is olyan fából faragták az illetőt. Újra az a kérdés támad fel az emberben : mit lehet tenni az ilyen rosszindulattal szemben? A minap az egyik országos vállalat vezetője szenvedélyesen ostorozta az újságokból is jól ismert gondokat, problémákat: a vállalatok elszaladtak a beruházásokkal, nem csökkent megfelelő ütemben a gazdaságtalan termékek gyártásának aránya, súlyos gondok vannak a munkafegyelemmel, a gazdasági vezetők nagy része nem népgazdasági szinten gondolkodik. És sorolta, sorolta tréfásnak szánt kiszólásokkal fűszerezve több órán át — de csak a gondokat, a máshonnan vett példák tömegével. Aki tájékozatlanul hallgatta volna mindezt, biztos, hogy mentőövért kiált a végén. De, amikor volt bátorság a jelenlevők között vissza is kérdezni : „mit tett saját hatáskörében, hogy mindez másképpen legyen, milyen példát tudna erre mondani, hogy másutt is hasznát vehessék?” — igen-igen meghökkent és azonnal hangot váltott. Üresjárat ugyanis — ez is közismert, de még nem általános gyakorlat — a szabályozókkal, a hitelpolitikával, az alárendelt üzemek fegyelmével, a számunkra nem kedvező világpiaci árak „begyűrűzésével”, és még sok más egyébbel magyarázkodni, amikor saját portánkon nem tesszük meg azt, amit lehet és kell. ^ „A szomszéd rétje mindig zöldebb, a szomszéd hibája mindig nagyobb” szemlélet éppen úgy káros, mint az előbbi „azt hallottam, hogy...” hátmögötti pusmogás. Gyomorrontás ellen van orvosság. Van-e gyógyszer ez ellen a becsületrontás ellen? Lehet-e tenni az .egyén és az ország ilyen pocskondiázó! ellen? Le lehet-e fogni a kezüket azoknak, akik a hibáknál, problémáknál mindig másra: fölfelé vagy lefelé mutogatnak, attól függően, hogy ők hol állnak? Alapvetően gyáva emberek — még ha határozott is a kiállásuk — akik e becsületrontást csinálják, akik mindig másra mutogatnak, amikor önmagukra is lehetne. Gyávák saját szénájukat rendbe tenni, s így akarják elterelni a figyelmet a maguk gyengeségéről, tehetetlenségéről. Többségben sincsenek, csak a szavuk hallik erősebben, mert körülöttük még igen sokan némák. A néma ember pedig akaratlanul is cinkosává lesz e felelőtlenül fröcskölőknek. A mi erkölcsi normánk humánus: a munka, s néma hangerő, a tudás és nem a „jólinformáltság” a mérce. De ma még ez az erkölcsi- ség buktatókon keresztül érvényesül. A buktatói gyakran mi vagyunk hallgatásunkkal, azzal, hogy nem szembesítünk állításokat tényekkel, nem szembesítünk embert az emberrel. Viszont később számon kérjük — nem is tudjuk, kitől —, hogy miént nem hat hiánytalanul már erkölcsi normánk mindegyike? Nekünk és nem másoknak kell erkölcsi felfogásunkat és ennek gyakorlatát erősítenünk a pusmogókkal, ahan- goskodókkal, a bizalmatlanságot keltőkkel szemben. Saját, jól felfogott egyéni érdekünk parancsa is ez, mert ma nekem, holnap neked esik, minit veszett kutya a gyanútlan járókelőnek. r E s nem utolsóként : adjunk még több megbecsülést azoknak, akik elsősorban a saját portájukon sepernek. A takarítás mindig porral jár, amit ilyenkor óhatatlanul felkavar az ember. Ne a por legyen a bírálat tárgya, hanem a szemét, ami az illető portáján meghúzza magát, amit nem háborgatnak, nehogy port kavarjon! Igen, több megbecsülést azoknak, akik nem a szomszéd hibáját öltik nyelvükre, vagy húzzák takarónak a saját hibájuk elfedésére. — g — B MÁV közleménye A MÁV békéscsabai körzeti üzemfőnöksége tájékoztatja az utazóközönséget hogy 1978. november 17., 20. és 21-én Békéscsaba—Murony állomások között, november 22-én Csárdaszállás— Mezőberény állomások között- a 6623. és 6622. sz. vonatok közlekedését pályaépítési munkálatok miatt szüneteltetik. Az utasforgalmat autóbuszokkal bonyolítják le. A fenti napokon a Békéscsabáról 13 óra 30 perckor induló, Budapest Keleti pályaudvarig közlekedő 6603. sz. belföldi gyorsvonat helyett 14.25 órai indulással 6603/b. vonat közlekedik.
