Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
1977. július 27„ szerda HgNdilJjfíM Az örmény ábécé megalkotójának, Meszrop Mastocnak nevét viseli a jereváni kézirattár. A több, mint ezeréves kézzel írott könyvek között értékes festmények, középkori miniatűrök is helyet kaptak itt. A Matenara- dan — így nevezik örményfii ezt a könyvtárat, a világ kutatóinak találkozóhelye. A gyűjtőmunka átfogja az örmény nép és kaukázusi szomszédai történelmét, irodalmát, művészetét is. Évről évre újabb anyagokkal gazdagodik a jereváni kézirattár. Nem csak a Szovjetunió területéről, de a világ minden tájáról ide kerülnek az örmény diaszpóra által küldött kultúr kincsek (Fotó — TASZSZ — MTI — KS) A tótkomlósi úttörőzenekar külföldön Nyolc éve alakult meg Tótkomlóson az ötven tagú úttörőzenekar. A kis rézfúvósok karmestere Mátyás Máté nyugdíjas katonatiszt. Az ő szakszerű irányításával eddig több mint százötven darabot tanultak meg. Az idén részt vettek Pozsonyban egy országos fesztiválon, ahol megszerezték az első helyezést. A sikeres szereplés jutalmául a zenekarból 27-en egyhónapos turnéra utaztak a Szovjetunióba. A többiek kéthetes csehszlovákiai kiránduláson vettek részt. Az utazás költségeit a szlovák szövetség és a tótkomlósi tanács fedezte. Jelenleg a Szovjetunióban vendégszereplő úttörők néhány napos moszkvai tartózkodás után a Fekete-tenger partján levő Artekbe utaztak, ahol fellépnek a nemzetközi gyermekfesztiválon is. Az ötven tagú úttörőzenekar sikeres bel- és külföldi szereplése a magyar és a nemzetiségi iskola vezetői, tanárai segítségének, a karmester áldozatos, sok türelmet és kitartást kívánó munkájának, s nem utolsósorban az általános iskolai tanulók lelkesedésének, szorgalmának köszönhető. —y —n Kész a világtérkép — A szocialista országok együttes munkájával, nagy koordinálással elkészült az a világtérkép, amelynek megjelenésére évtizedek óta várnak a különböző tudományágak és a gyakorlat szakemberei — tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Hadó Sándor professzor, a MÉM térképészeti főosztályának vezetője, a világszerte ismert magyar tudós, aki a térkép összeállítását személyesen kezdeményezte. — A külföldi térképészek legtöbbje szkeptikusan fogadta az alig több mint tíz évvel ezelőtti bejelentést, hogy tudniillik 1975/77-re készen lesz a 234 lapos világtérkép; egy ilyen összeállítás kiadása ugyanis csaknem száz éve várat magára, s a századforduló óta egész sor kezdeményezés bukott meg. — A világtérkép első mintalapját 1964-ben mutattuk be a londoni földrajzi világ- kongresszuson — mondotta a professzor —, majd ezt követően a szocialista országokban nagy erővel láttak hozzá a teljes térképmű elkészítéséhez. A Szovjetunió szakember« 107 lap, a magyar térképészek 50 lap kidolgozását vállalták és így sorban a többi szocialista or- szég térképészeti vállalatai is bekapcsolódtak a munkába. Egységes szempontok alapján, egységes jelkulccsal és közös tartalommal állították össze a világtérkép lapjait. — A térképmű megjelenése nagy érdeklődést keltett; a nemzetközi térképészeti társulás vezetőinek véleménye szerint a mű „mérföldkő a térképészet történetében”, s igen elismerően méltatják jelentőségét az ismertebb külföldi' térképészeti és szakmai folyóiratok. A professzor elmondotta, hogy 16 éve minden évben megrendezik Budapesten az úgynevezett tematikus térképészeti kiállítást, amelyet minden évben egy-egy témakörben hívnak össze, idén a geomorfológiai térképek nemzetközi bemutatója szeretjei a programban, erre a kiállításra is a világ minden részéből várnak anyagokat. A felnőttoktatás tapasztalatai Orosházán Július első felében a felnőttoktatásban is befejeződött a tanítási év, az utolsó vizsgázók is megpihenhetnek és a jól megérdemelt munka után frissítőén élvezik a nyár ajándékát, a napfényt, a vizet. Elkészültek már a statisztikák, bélyegző és aláírás került minden bizonyítványra. Fáradságos munka vezetett idáig, s ezt az utat próbáltuk beszélgetésünk során felderíteni. — Hogyan ítéli meg a felnőttoktatás jelenlegi helyzetét? — kérdezzük Imreházi Károlytól, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola igazgatóhelyettesétől. — Két számot említek. Iskolánkban 1970-ben 42 fővel indult a tanítás, ma az esti és levelező tagozaton több mint négyszázan vannak. A növekedés tízszeres. Ha csupán a száraz statisztikát nézzük, akkor is nyilvánvaló, hogy nő az igény. A társadalmi szükséglet hozta létre ezt az oktatási formát, amely minden tanulni akaró dolgozó számára megteremti a lehetőségeket a művelődéshez. Technikusi vizsgához, továbbtanuláshoz, bizonyos munkakörökhöz ma már elengedhetetlen ez az iskolai végzettség. — Milyen volt az elmúlt tanév? — 1970—71-ben egy osztályunk volt, az idén ősszel 15 osztályban 455 tanuló kezdte meg a tanulmányait. Jelenleg négy iskolatípusban oktatunk. A dolgozók gimnáziuma és a dolgozók gépészeti szakközépiskolája négyéves időtartamú, hároméves a szakmunkások szakközépiskolája, a dolgozók iskolája pedig 2 éves tanulást jelent. Az előképzettségnek megfelelően meglehetősen nagy a Dohnányi Ernő centenáriuma Nagyszabású jubileumi ünnepre készül a magyar zenei élet Ma száz esztendeje, hogy megszületett Dohnányi Ernő, a világhírű zongora- művész, zeneszerző, karmester és pedagógus. Emlékére őszi kiállítást készítenek elő a Nemzeti Múzeum dísztermében, ahol bemutatják Dohnányi művészetének tárgyi dokumentumait. Az évforduló alkalmából felelevenítjük életpályáját. Megkíséreljük összefoglalni a széles munkaterületet, amelyet a zenei életben 1960. február 9-ig (haláláig) idehaza és külföldön betöltött. A tanár fia Dohnányi Ernő Pozsonyban született, gimnáziumi tanár fiaként. „A zenélés Pozsonyban akkortájt — írja Üjfa- lussy József — nemcsak az ünnepnapokat emelte ki, hanem a hétköznapokat is végigkísérte.” Dohnányi Frigyes hamar felfedezte fia tehetségét. Átsegítette a zongorázás kezdeti nehézségein: ő maga irányította, oktatta. Hatéves korában zongorázni tanította és megismertette a zene alapelemeivel. Dohnányi professzor jeles — gordonka- művész volt. Bécs közelsége révén az ottani mesterek muzsikája hagyott nyomot a zenélő Pozsonyban: Mozart, Brahms művészete. (Bécsben voltak a „Brahms tábor” hívei.) Forster Károly pozsonyi orgonista is ilyen szellemben tanította tovább a fiatal művészt, akinek első nyilvános fellépése a középiskolában zajlott le. Első szerzeményével 15 éves korában került a közönség elé. Bartók is azt vallotta később: „Brahms és a nálam négy évvel idősebb Dohnányi hatottak rám akkor a legerősebben”. A Zeneakadémián 1894-ben Budapestre jött tanulni Mestere Thomán István volt a zongorázásban, Koessler János a zeneszerzésben, mint Bartóknak is. Dohnányi hamarosan elnyerte a Liszt Ferenc díjat. Sokat komponált és Zrínyi-nyitányával millenniumi királydíjat nyert Egyik kompozícióját Brahms is megcsodálta és ajánlására Bécsben is előadták. Egy évvel a századforduló előtt kezdte meg zongoraművészi pályafutását ifjú Dohnányi. Londonban két hónap alatt harminckét- szer zongorázott, úgy mint a legnagyobb virtuózok. Hírneve gyorsan terjedt A következő évben már az Egyesült Államokban turnézott Bravúros koncertsorozata egészen 1905-ig tartott, akkor a berlini Zeneakadémia tanára lett és egy évtizeden át oktatta az új zongoraművész nemzedéket. Az első világháború alatt Mihalovich Ödönnek, a budapesti Zene- akadémia igazgatójának felkérésére Budapestre jött és itt elfoglalta az őt megillető helyet Zeneakadémiánkon. A Tanácsköztársaság idején, Mihalovich nyugalomba vonulása után, Dohnányi Ernő lett a Zeneakadémia igazgatója, majd állását — a Tanácsköztársaság leverésekor — átengedte Hubay Jenőnek. Egy időre megvált az intézettől. Csak 1928-ban, az időközben Zeneművészeti Főiskolává alakult Zeneakadémiára hívták ismét vissza. De még 1919-ben az Opera- ház zenekarából álló Filharmóniai Társaság elnök-karnagyává választotta. Évekig élt ezután külföldön mint karmester és professzor. Amikor aztán hazatért, kitüntetésekkel halmozták el. A Zeneművészeti Főiskola főigazgatói székében az új magyar muzsikus nemzedék legfőbb irányításával nehéz pedagógiai feladatokat oldott meg, de remek gárdát nevelt. Ugyanakkor ő lett a Magyar Rádió főzeneigazgatója is, szellemileg irányította a zenei műsort. Így volt ez a második világháború végéig. 1945-ben előbb Ausztriába, majd Amerikába emigrált. Argentínában telepedett le. 1949-ben az Egyesült Államokba költözött át, mint a tallahassee-i Florida- egyetem tanára. Idős korban is lankadatlan erővel dolgozott, sokat komponált és ott írta meg II. szimfóniáját, II. hegedűversenyét és Amerikai rapszódiáját Az életmű Gazdag és színes ópuszok egész serege jelzi Dohnányi Ernő művészetét. Ezek közül a legismertebbek a Ruralia Hungarica, az Ünnepi nyitány, a Szegedi Templomszentelő Mise, a Szimfonikus percek című zenekari műve. Szívesen dolgozott színpadra, vagy megengedte, hogy szerzeményeit színpadra alkalmazzák. Ilyen volt a Magyar Televízióban is roegöröválasztási lehetőség. A jövőt a szakmunkások szakközép- iskolájában látom. Az üveggyárban is ilyen tagozatunk működik, kihelyezett osztályban. A lehető legjobb feltételeket teremtették meg az üveggyári dolgozóknak a tanuláshoz az oktatási központ megépítésével. Persze a feltételek és a kedvezmények megteremtése, illetve megadása mellett ellenőriznek és követelnek is, és ez így helyes. Heti két alkalommal van konzultáció, ami lényeges az ismeretanyag begyakorlásához, a tudás elmélyítéséhez. A tanárok így sok segítséget tudnak adni. Ugyancsak az év tapasriala- taihoz tartozik, hogy nem mindenki kezdi kellő körültekintéssel az első osztályt. Sokan meggondolatlanul iratkoznak be, s a követelményeket látva az első beszámoló időszakában lemorzsolódnak. Akik az első évet elvégezték azok érettségiznek is. — Milyen eredménnyel zárultak az érettségi vizsgák? — Az üveggyárral kezdem. A megszokott környezetben, az idén érettségiztek először a hallgatók. Tizenkilenc jelölt sikeres vizsgát tett. A különböző iskolatípusokban összesen 103-an érettségiztek. Sajnos, tízen megbuktak. A hallgatók igyekeztek tudásuk legjavát adni, ugyanakkor a vizsgabizottság és az elnökök is vizsgáztak emberismeretből. Mindenhol a nyugodt, megértő légkör uralkodott. — Hallhatunk valamit a jövő évi tervekről? — Mindenekelőtt azt a jó kapcsolatot szeretnénk tovább erősíteni, amely már az idén is kialakult a különféle üzemekkel, intézményekkel. Ennek egyik szép eredménye az is, hogy mindenhol biztosították a törvényes tanulmányi szabadságokat, valamint az órákra járás feltételeit. A jövő év elejét az első osztályok hallgatóival az évet ismétlő foglalkozásokkal fogjuk kezdeni. Ennek lényege, hogy az általános iskolai anyag leglényegesebb pontjait felelevenítjük és csak azután kezdjük az ismerkedést az új anyaggal. Ha a jövőre gondolunk, akkor egy megoldandó feladatról is szólnunk kell, meg kell értetni a fiatalabb hallgatókkal az egyéni tanulás nagy fontosságát. Különösen a 2 éves esti tagozaton jelentkezik ez a gond erőteljesebben. Több önkritikára, akaraterőre és kitartásra van szüksége a tanuló felnőtteknek. Sikeresen zárult az 1976— 77-es tanév a felnőttoktatásban. Máris megkezdődött az új tanév előkészítése. A hallgatók szép számban jelentkeztek, s szerda délelőttönként tovább tart a beiratkozás az első osztályokba. kitett A tenor című vígoperája, a Szent fáklya című balett, amelynek szövegét Doh- nányiné Galafrés Elza táncművésznő és koreográfusnő írta, vagy A vajda tornya című opera. Legszebb balettje, a Pierette fátyola, Európa sok színpadát bejárta. De az életmű nemcsak a kompozícióban és az általa dirigált sok-sok hangversenyben teljesül ki, hanem tanítványaiban, akik között ma olyan nagy művészeket tisztelünk, mint Fischer Annie. Ismét külföldön Egyébként ami a Tanács- köztársaság idején történteket illeti Dohnányival kapcsolatban, őt még Károlyi Mihály nevezte ki igazgatónak a Zeneakadémián, de a nyáron és az 1919/20-as év elején külföldön turnézott. Októberben jött haza, s akkor vette tudomásul, hogy „szabadságolták”. Dohnányi szabadságolásának hírére 14 tanár sztrájkolni kezdett a Zeneakadémián... Az új igazgató, Hubay, számított Dohnányi segítségére, de á művész feltételt szabott: ne essék a sztrájkolás után tanártársainak bántódása. Ezt a feltételt nem teljesítették! Még Kodály Zoltán ellen is vizsgálatot indítottak „a kommün alatti magatartás” címén. Ezért nem vállalt Dohnányi állást Pesten, hanem hosszú évekre ismét külföldre szerződött. A Dohnányi emlékkiállításon ennek az eseménynek a dokumentumai is láthatók. Kristóf Károly Francia—NSZK—román koprodukcióban készült szigeten című film Hamarosan lüktetőén izgalmas kalandfilm kerül a mozikba. Verne Gyula írói fantáziájának terméke a Kétévi vakáció című regény. A mű alapján készült a Kaland a szigeten című színes, szinkronizált román—NSZK —francia film. A rendezők kitűnő kamaszszínészeket válogattak össze, akikről azonnal elhisszük, hogy minden bonyolult helyzettel szembeszállnak. Néhány gondolat a történet elejéről: a fiúk törékeny vitorlása hatalmas viharba kerül, de ők bátran viaskodnak a természet erőivel. Egy ismeretlen szigeten kötnek ki, amelyet otthonossá próbálnak varázsolni. Kalózokkal verekednek, kincs után kutatnak, majdnem megölik őket, de végül is szerencsésen megmenekülnek. Lélegzetelállító kaland tanúi lehetünk július 28-tól augusztus 1-ig a Brigád moziban. Ugyanebben az időben vetíti a Szabadság mozi a Holttest a Temzéből című színes, szinkronizált NSZK filmet. Örök divat a Scotland Yardot felkeresni, ha valaki bűnügyi témát keres. Nem kevésbé divat a kábítószercsempészek felderítése. Egy-két vonzó lány, marcona gyilkos kell még a nyomozó rendőrök megkísérlésére és kész a krimi. Hogy milyen film kerekedett a történetből, döntse el a közönség. Üj román film tárgyalja a forradalmár fiatalság hősiességét, küzdelmét a szerelemért, a szabadságért, 1835- től az európai szabadságharcok gyászos bukásáig. Sida, egy kolostor növendéke beleszeret Hans hentesinasba. Édesanyja ellenzi a házasságukat, de a két fiatal non törődik az akadályokkal. A szabadságmozgalmak hatása őket sem kerüli el, bújtatják az üldözötteket, harcolnak a forradalomért. A hiábavaló harc, a túlerő őket is megalkuvásra kényszeríti. A film címe: Túl a hídon és a Brigád mozi vetíti augusztus 2—3-án. Tengerparti kisváros lakói Mityáék 1910-ben. A fiúcska mindenáron tengerész akar lenni, még apja akarata ellenére is. Viharban süllyedő hajóra kerül, rengeteg kalandot él át. Hajósinas lesz belőle mégis, igaz hogy egyelőre csak a kazánházban izzad a fűtőkkel együtt. Sebaj, minden nagy tengerész hajósinasként kezdte. A Vihar a szárazföldön című filmet a Szabadság mozi játssza augusztus 2—3-án.
