Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

Csomagolják a túrót A „sárréti tej” termékei ismertek a piacokon. A házi módszer­rel. csurgatássul készülő túróból mintegy 2400 mázsát gyártanak évente (Fotó: keress Erzsi) Helytálló katonák A súlyos baleset már-már el­kerülhetetlennek látszott, ami­kor egy hivatásos katona ug­rott a halálra rémült házaspár­hoz, s kiragadta őket a veszé­lyes helyzetből. Guba István zászlós gyors helvzetfelisméré- sének és cselekvésének köszön­hető. hogy a bajba jutottak sér­tetlenül megmenekültek. Bátor tettéért elöljárója az Életmentő Emlékérem kitüntetésre terjesz­tette fel. (KT) PH iüin Kissi :::::: Amikor Ercsiben, a Szőlőhe­gyen kigyulladt Novák József j háza, s'zomszédai az egyik ala- j kulat katonáit hívták segítse- j gül. Az ügyeletes tiszt azonnal j a helyszínre küldte a Morányi I István törzsőrmester vezette; ügyeletes alegységet. A féléi-, metes lángok között járva, Ko- j vács Mihály és Mérten Sándor honvéd emberi nyögéseket hal­lott... Nem törődve a veszéllyel, nyomban a hang irányába in­dultak. A legbelső helyiségben — füstmérgezéstől aléltan — idős férfi feküdt. Körülötte szinte minden égett. A két ka­tona felragadta a hatvannégy éves embert, a szabadba futott vele. majd gondoskodott kór­házba szállításáról. Bátor tet­tükkel lehetővé tették az or­vosi segítségnyújtás eredmé­nyességét. Kovács és Mérten honvédeket az alakulat parancs­noka az Életmentő Emlékérem kitüntetésre terjesztette fel.' I Nyékládházán. a vasútállo­máson egy asszony a már moz­gásban levő vonatra aka,rt fel­kapaszkodni. de elvétette a lé­pést. Kétségbeesetten kapott férje kabátja után. s a lépcső­ről őt is a vonat alá rántotta. 4 sím uccui 'mrujskc i 197". ÁPRILIS 2. Á zöldség legyen nagyüzemi növény Beszélgetésünkből hamarosan j parázs vita keletkezett Mező- kovácsházán. az 'Új Alkotmány Termelőszövetkezetben. Lestyán Mihály, Agócs István és Eleki János a Zöldségvetőmag-ter. meló Társulás „atyjai” terveik­ről. elképzeléseikről és már megvalósított eredményeikről beszéltek. Lestyán Mihály mu­tatta be a vetőmagtermelő egy­szerű társulást: — 1976. novem­ber 14-én alakult meg 16 ter­melőszövetkezet. a Vetőmagter­meltető Vállalat és a kecske­méti Zöldségtermesztési Kuta­tóintézet társulásaként. Január 1-én kezdtük meg a munkát. Azóta még három termelőszö­vetkezet kérte felvételét. A 2600 hektár szerződött te­rületen — amely 50 százalékkal nagyobb, mint amennyit a Ve­tőmagtermeltető Vállalat a múlt évben kötött le. az ország ve­tőmagszükségletét kívánjuk elő­állítani. Ha elérjük, hogy az or­szágos szükséglétét meg tudjuk termelni, a Vetőmagtermeltető Vállalaton keresztül exportál- | ni is tudunk. A társulásban faj­taborsó-. bab-, petrezselyem-, sárgarépa-, paradicsom-, pap­rika-, hagyma-, dinnyefélék, uborka- és salátamagot terme­lünk. Több fajtát, úgynevezett céltemelésben. azaz külföldi cé­geknek termesztünk. Köztudott, hogy Mezökovácsháza környé­kén terülnek el Békés megye legjobb földjei. Ez az időjárás­sal együtt kedvező alapfeltéte­leket teremt a zöldségvetőmag­termesztésére. Most már csak bő termő fajták magjaira, kor­szerű technológiára és nagymér­tékű gépesítésre van szükség. — Az utóbbival van a leg­több bajunk — vág közbe Eleki János. — összeállítottuk azok­nak a gépeknek a listáját, ame­lyek nélkül nem tudjuk terve­inket teljesíteni és elküldtük a [ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi ; Minisztériumba. Sajnos, a gé­pek ára túllépte a megengedeti keretet, pedig ezekre szüksé­günk van. Különösen a bab gé­pesítése megoldatlan. — Mit jelent az Új Alkot­mány Tsz-nek ez a társulás? — A tsz régóta foglalkozik a zöldség- és a zöldségvetőmag : termesztésével. A növényter­mesztésünk árbevételének 60 százalékát adja ez a tevékeny­ségünk. Azonban eddig kis te­rületen foglalkoztunk a zöld­séggel és így, egyedül nehéz volt megoldani a problémákat. A szellemi tőke és néhány zöldségnövény termesztéséhez a gépsorunk megvolt. Az egyéb adottságok mellett természete­sen. Mit is várunk ettől a tár­sulástól? A termelőszövetkezet eddigi termelési volumenét nö­velje. az ágazati arányok szin­ten tartása mellett. A zöldség- vetömag-termesztést összponto­sítjuk erre a területre és ez nagy felelősséggel jár. Be kell bizonyítani: képesek vagyunk arra. hogy az ország zöldség- vetőmag-szükségletét megter­meljük — mondja Agócs Ist­ván. — Biztos csupán a termőföld, a beszerzett zöldségvetőmag, és a termesztéshez az akarat. Mo- delltársulássá nevezték ki tár­sulásunkat, úgy érezzük: a jö­vő évben már nem kell tobo­rozni a termelőszövetkezeteket a belépésre. Megpróbálunk biz­tonsági alapot teremteni az­zal. hogy lehetőleg azokat a fajtákat termesztjük, amelyek­kel eddig is foglalkoztak a tár­suló szövetkezetek. Jó kapcso­latot építettünk ki a Békéscsa­bai Konzervgyárral, hiszen a vetőmagtermesztésnél mellék- terméket is nyerünk, amit a konzervgyár hasznosíthat — jegyzi meg Lestyán Mihály. — A Vetőmagtermeltető Vál­lalatnak és a kutatóintézetnek milyen feladatot szánnak ? — A vetőmagtermeltető fel­adata — válaszol Agócs István —, hogy átvegye és értékesítse a vetőmagot. A kutatóintézet a tudományos megalapozottságot és kísérleti eredményeit „hoz­za” a társulásba. A népgazda­ság szerepéről se felejtkezzünk el. Úgy érzem, hogy szerencsé­sen találkozik a népgazdasági érdek és a társulás érdeke. Ha eljutunk odáig, hogy a hazai szükségletet ki tudjuk elégíte­ni. megcélozzuk a magyar zöld­ségvetőmag világhírének visz- szaszerzését is. Gál Eszter Grigorij Csuhraj: Pápától nem messze, a ma­gyar—osztrák határ közelében sebesültem meg — egyáltalán nem hősies körülmények között. Előtte elég súlyos csatákat vívtunk a Balaton mentén ti­zenegy fasiszta tankhadosztálv- lval, Hitler utolsó nagy magyar- országi tartalékával. Nagy vesz­teségeket szenvedtünk, de a' közkatonák es a tisztek emel­kedett hangulatban voltak, érez­ték a háború végének közelsé­gét, Ekkorra már mindnyájan vérbeli, harcedzett, katonák vol­tunk. Ismertük az ellenfelet és szokásait, értettük a helyzetét és könnyen kitaláltuk, mi vár­ható tőle. Már mindannyiunk • számára világos volt. , hogy az ellenség feladta a küzdelmet — mégpedig véglegesen. A tizenegy német hadosztály állományában a felnőtt, harc­edzett katonák mellett nagyon sok fiatal akadt: kisfiúk még, elveszettek és rémültek, akik egyáltalán nem értettek a harc­hoz. Látszott, hogy csak nagy nehezen tudták összeszedni őket egész Németországból, hogy ki­egészítsék velük a kimerült né­met hadtesteket, amelyek foly­tatták az ellenállást csapataink- . kai szemben. Amikor fogságba estek, biztosak voltak benne, hogy megkínozzuk és megöljük Á győzelem ára ^Részlet a világhírű szovjet filmrendező visszaemlékezésé­ből. amely a Szovjet Iroda, lom 5. számában jelenik meg. őket. Katonáink azonban jó- lelkűen. békésen és némi hu­morral bántak velük, sőt még — a maguk férfias módján — sajnálták is őket. A szétvert és visszavonuló ellenség mögött haladtunk, és tudtuk, hogy már nem kell iga­zi ellenállásra számítanunk. Tréfálkoztunk és anekdotákat meséltünk egymásnak. Egyszer­re csak tüzérségi tüzet kap­tunk. Körös-körül lövedékek robbantak. Parancsot adtam ej­tőernyős századomnak: ..Szétta­gozódni!” Láttam, ahogy a ka­tonák az árkokon átugorva le­hasalnak az út két oldalán, és úgy döntöttem, hogy ezzel meg is tettünk mindent. De a követ­kező sorozat sokkal px>ntosabb volt... Hirtelen fájdalmat éreztem a lábamban, aztán merevedni kezdett a jobb karom, rengeteg apró szilánk vagdosta össze. Lövöldözés kezdődött. A földön fekve osztogattam a parancso­kat. Világos volt. hogy a harc nem komoly, és hogy az ellen­fél rövid tűzharc után sietve, vissza fog vonulni. De ekkor meg a jobb oldalamba vágódott egy golyó. Erre már nagyon cudarul lettem, és odakiáltot- tam küldöncömnek, Szavelij Davidovnak (valami oknál fog­va Szásának hívtuk; egyébként ma is él és most valahol Ka­zahsztánban dolgozik), hogy se­gítsen nekem. Davidov is meg­sebesült, de viszonylag köny­Ifjúgárdicták rajversenye Endrődön A forradalmi ifjúsági napok rendezvényeként hirdette meg a KISZ szarvasi járási bizott­sága és az MHSZ járási-városi vezetősége az ifjúgárdisták raj­versenyét. Ezen részt vettek a járás és város legjobb Ifjú Gárda alegységei. A rendezvény egyben a kiképzési évet záró járási, városi szemle és a megyei szemlére való felkészülés jegyé­ben zajlott le. A színvonalas versenyen a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet KISZ- szervezetének Lékai János Ifjú Gárda alegysége szerezte meg az első helyet és ők bizonyul­tak a legjobbnak a kispuska­lövészeten is. Második: a gyo­mai Kis Lajos Gimnázium és Szakközépiskola Kulich Gyula alegysége, harmadik pedig az Endrődi Ciptész Szövetkezet Po- lányi Máté Ifjú Gárda alegysé­ge. A győztes rajokat oklevéllel és sportfelszereléssel jutalmaz­ta a KISZ járási bizottsága. A raj versenyen kispuska-lövészet­ben a legjobb egyéni teljesít­ményt Hóbei Pál, a győztes al­egység, tagja nyújtotta. nven. Felnyalábolt. a karomat átvetette a vállán és elvonszolt az arcvonal mögé... Hamarosan a hadosztály pa­rancsnokságán voltunk. Itt je­lentettem. hogy megsebesültem, s Perelomov hadnagynak ad­tam át a parancsnokságot, majd rögtön elvesztettem az eszméle­tem. Amikor magamhoz tér­tem, egy parasztház mellett fe­küdtem. A küldöncöm éppen kantárt rakott egy lóra. Egy öreg magyar szaladgált körü­lötte és könyörgött, hogy ne vigye el utolsó megélhetését. Szását elfutotta a méreg, rám mutogatott és kiabált: — elvér­zik a parancsnok... Te p>edig ve­lem jössz, velem!. Elszállítjuk a századparancsnokot a kórház­ba, es aztán viheted a kancá­dat! — magyarázta, magyarázta neki Davidov. de a paraszt nem sokat értett belőle, egyre csak könyörgött és a Ica to na keze uátn kapkodott. Amikor azon­ban Szása megpróbált felemel­ni. az öreg segített neki. Ketten tettek fel a szekérre, aztán egy­más mellé ültek a bakra, és a magyar, kissé megnyugodva el­hallgatott. Amikor legközelebb kinyitot­tam a szemem, egy nagy szobá­ban találtam magam a padlón, más sebesültek között. Egy föld- birtokos házában voltunk, vala­hol Pápa és Veszprém között, amelyet ideiglenes hadikórház­zá alakítottak át. Minden helyi­séget sebesültek töltötték meg. Táncház Kétegyházán ♦ A magyar román nemzetiség lakta Kétegyházán a fiatalság ré­gi kívánsága teljesült: felépült a táncház. A művelődési ház tánc­házát társadalmi összefogással építették, s rendezték be. Leg­többet a KISZ-fiatalok dolgoz­tak de segítettek az üzemek, in­tézmények és a társadalmi szer­vek egyaránt. A táncház avatására 1977. áp­rilis 4-én kerül sor. Egész napos gazdag program várja Két- egyháza lakóit. A táncházavatas után képzőművészeti kiállítás nyílik, itt mutatják be a kétegy- házi asszonyok hímzéseit, kézi­munkáit is. Este a Magyar Ál­lami Népi Együttes szórakoztatja a kétegyháziakat, majd táncmu­latsággal zárul a program. A mi szobánk tiszti kórterem­nek számított. a többiben köz­katonák feküdtek — de ezzel tulajdonképpen minden különb­ség véget is ért köztünk. Min­denki rosszul volt, gyógyítani pedig, az igazat megvallva, nemigen lehetett. Csaknem az egész kórházi személyzet a tá­madó csapatokat követte, és csak egy soha nem csüggedő grúz venerológus (ebben a pil­lanatban nem a legszüksége­sebb szakterület), meg két-há- rom ápolónő maradt itt. Azt mondták, hogy van valahol a közelben egy sebésznő is, de súlyos beteg. Mindnyájan arra vártunk, hogy átszállítsanak egy rendes kórházba, ahol végre szakorvosi ellátást kapunk. Sokan nagyon rosszul voltak. A kúriában szép könyvtár volt. de csupa német és magyar nyelvű könyvekből állt, úgy, hogy a katonák csak a képeket nézegették. Nem messze a földön egy ismerősöm feküd, szintén ejtőernyős, de egy másik csapatból: ilja Ma- kovoz kapitány. A lábát szét­zúzta egy robbanó golyó, de mindig tréfálkozott. Vidámsága a többiekre is átragadt. Külö­nösen sokat nevettünk a vene- rológuson. Ö sem vesztette el humorérzékét, bár a helyzet nem volt irigylésre méltó. Telt az idő. de csak nem jöttek a se­besültekért, a ház dugig volt emberekkel, akiknek azonnali operációra lett volna szüksé­gük, ez az orvos meg legfel­jebb annyira volt sebész, mint akármelyikünk. Reggelente vizitet tartott, de ez inkább bohózatra emlékez» Budapesten, az egyiK esten egv férfi betört a Csalogány utcai fodrászüzletbe, hogy meg­szerezze az ott található kész­pénzt és értékesíthető tárgya­kat. A kirakatüveg csörömpö­lésének zajára azonban három fiatal nő felfigyelt és segítsé­gért kiáltott. Néhány perc múl­va a közeli laktanyából kato­nák futottak a helyszínre. Korcsmáros László őrvezető, Keller Gábor őrvezető és Kiss György honvéd rövid üldözés után az egyik közeli ház pad­lásán elfogták a betörőt, majd átarltálr - rpnHnr iárnrnpk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom