Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

Nép ország nélkül (1.) Ország a »barmi övezetben... A közel-keleti vákae kö/énnnnf iá hun ni van Ai'iiwaitnL' iiAti* <í 11 A közel keleti válság középpontjában olyan országok neve áll. amely hivatalosan nem szerepel a jelenlegi világtérképeken. De azt \ ma már senki sem tagadhatja, hogy a palesztin probléma meg-5 oldása nélkül lehetetlen a kibontakozás és a rendezés. Amikor! belelapozunk a vastag palesztin dossziéba, akkor ennek a kérdés-! nek hátterét, rövid történelmi vázlatát és bonyolult összetevőit rajzoljuk lel. | A történelmi visszatekintés i rém öncélú felidézése a múlt­nak. hanem kitűnik belőle, hogy mind az arabok, mind a zsidók mély gyökereket eresztettek eb­be a földbe, és ezerháromszáz esztendőn keresztül jó viszony és harmónia uralkodott közöt­tük. Palesztina és Jeruzsálem ebben a szellemben válhatott három nagy világvallás szülő­földjévé és jelképévé. A város­ban, amelyet a krónikák sze­rint tizenhétszer pusztítottak el és építettek újjá, pár száz méter álasztja el egymástól Dávid ki­rály legendás sírját a Sion-he- gyen, a Via Doiorosál, ahol a keresztet hordozó Jézus haladt, s a Sziklamecsetet, ahonnan Mohamed próféta emelkedett a mennyekbe, Gábriel arkangyal kíséretében. Együttműködési j készség, jó szándék és vallási tü- ! relem jellemezte a múló száza- dókat. . Ez az összhang azonban rö-1 vid idő alatt megbomlott a XX.1 század kezdetén. A barátokból, j vagy legalábbis közömbös, szóm- j szédokból szenvedélyesen gyű-5 löl ködő ellenségek lettek, mi-1 helyt az imperializmus árnya rávetődött a Közel-Keletre és! Palesztinára. Az „Oszd meg és j uralkodj!” hírhedt elvét itt vit­ték igazán tökélyre a gyarmato- J síió hatalmak. Amikor 1914 nyarán kitör az i első világháború, az Arab-Kelet i legnagyobb része még török ! fennhatóság alatt áll. Az an­tant hatalmak annyira biztosak győzelmükben, hogy jó előre hozzálátnak az osztozkodáshoz. Sir Mark Sykes brit és Fran­cois Georges Picot francia dip­lomata rajzolja meg az új tér­képet, amelyet a kormányok is í jóváhagynak. A kék színű fran­cia övezetbe kerül Szíria és Li­banon. a piros angol zónába Irak és Haifa, s a barna szín­nel jelölt Palesztinában nemzet­közi közigazgatást irányoznak elő. London azonban Palesztinát! is be akarja iktatni érdeköveze- ■ tébe. Miközben az ország még török birtok, odaígéri. Paleszti- [ nát az araboknak (akiknek fel­kelését a brit titkosszolgálat egyik legügyesebb tisztié, Law­rence ezredes készíti elő) és a cionista mozgalomnak is. (Ez­zel kapcsolatos a sokat emlege­tett Balfour-deklarűció. a brit külügyminiszter 1917-ben kelt levele, amely szerint őfelsége kormánya rokonszenvezik egy Palesztinái zsidó nemzeti ott­hon megteremtésének gondola­tával.) hívja mindkét népközösség leg­jobb képviselőit, s következe- j tesen fellép mindenfajta sovi- j nizmus ellen. Ám á pártot be-! tiltják, csak az illegalitás nehéz körülményei között működhet, ki van téve a brit gyarmati ha­tóságok üldözésének. A második világháború befe­jezése után London, hogy meg- j őrizze közel-keleti befolyását,5 az „arab kártyára” tesz. Washington7 viszont, amely bel akar törni a térségbe, a cionista erőket támogatja. Robbantások.; utcai harcok, emberrablások kö­vetik egymást Palesztinában, dui a terror és az ellenterror: egyet-' len napon. 1945. október 31-én például nyolcvan brit katonai létesítményt rohannak meg. A | helyzet olyan mértékben rosz- szabbodik, hogy az angolok egyszerre ., felfedezik”: Paleszti-; na nem koronagyarmat, hanem világszervezeti mandatumterü- let. 1947 februárjában — utá-; nunk a vízözön felkiáltással — az egész csődtömeget átutalják | a Népszövetség utódjának, azj ENSZ-nek. Vizsgáló bizottság a helyszí-! nen, hosszas viták, s jóllehet a Szovjetunió és az ENSZ-tagál- lamok többsége egy független, j két nemzetiségű állam létreho-! zását pártolná: a helyzet elmér- J gesedése miatt két külön, füg-1 gellen állam megalakítása je- j lenti a realitást. Az ENSZ-köz- j gyűlés 1947. november 29-én úgy dönt, hogy 1948 októberétől! 14 KM) négyzetkilométeren 498 ezer zsidó és 497 ezer arab la-. kossal létrehozzák Izraelt: Ahäb-1 Palesztinának 11100 négyzetki-í lométeren 72-5 ezer arab és 10 j ezer zsidó lakosa lenne: Jeru­zsálem és környéke — 170 négy- j zetkilométeren, 205 ezer lakos- j sál — semleges zónaként, nem­zetközi közigazgatás alatt állna. I s összekötő kapcsot jelentene a ! két ország között. Az akkori Arab Liga — brit támogatással — elvetette a fel­osztást és „szent háborút” hir­detett meg. Az 1947 decemberé­ben kezdődött harcok 1948 má­jusában — amikor az angol csa­patok, szokásuktól eltérően, idő előtt kivonultak — hivatalosan j is az első arab—izraeli háború formáját öltötték. (Közben meg­történt a deir-jászini incidens: 1948. április 9-én egy szélső- jobboldali Irgun-kommandó be­hatolt a jeruzsálemi semleges övezethez tartozó faluba és 254 arabot lemészárolt.) A 15 hónapos háború izraeli sikerrel ért véget, s a tüzszüne- ti vonalakat a tényleges katonai Amikor a törökök végleg tá­vozni kényszerülnek, mindkét oldalról a megígért függetlensé­get követelik. London — nép- szövetségi mandátum forrpájá- ban — úgy tartja fenn uralmát, hogy egymásnak ugrasztja a két népcsoportot, mélyíti ellen­téteiket. A brit hatalmi politi­ka az ultranacionalistákat erősí­ti: a Palesztinái arabok soraiban a Nasasibiak és Huszainiak fe­udális családjait (Amin-el-Hu- szaini jeruzsálemi főmufti a má­sodik világháború alatt Hitler szolgálatába szegődik), á zsidó közösségben a terrorista Trgun- és Stern-csoportot. A Paleszti­nái Kommunista Páll az egyet­len szervezet, amely soraiba helyzetnek megfelelően állapí­tották meg. Az ENSZ-döntés semmissé vált. Izrael területe 20 540 négyzetkilométerre nőtt. A palesztin állam nem jöhetett létre: a gázai-övezetben Egyip­tom fennhatósága valósult meg. Ciszjordánia egybeolvadt Transzjordániával, s létrejött Jordánia. A semleges zónát fel­osztották, Jeruzsálem Újvárosa Izraelhez, Óvárosa Jordániához került. Izraelben mindössze 200 ezer Palesztinái arab maradt — több mint nyolcszázezren váltak föl­dönfutókká, Deir Jászin nevét kiáltották. S az 19-67 júniusi, harmadik háború következtében a gázai-övezel és Ciszjordánia is izraeli megszállás alá került. semmi sem maradt az eredeti Arab-Palesztinából. mum'ss 1977. MÁRCIUS 16. i Réti Ervin (Következik: Abu Ammar ka­ravánjai) Ülésezik a palesztin parlament Az egyiptomi fővárosban tanácskoznak a palesztin szervezetek és közösségek képviselői. A Nemzeti Tanács ülése előreláthatólag egy hétig tart majd Képünkön lasszer Aratat. a PFSZ KB elnöke. An­var Szádat egyiptomi elnök cs Mahmud Riad. az Arab Liga f ~- \ titkára (Tciefoto — AP — MTI — KS) | Veszelin Djuranovics az új jugoszláv fcormánylö Belgrad ! A Jugoszláv Szövetségi kép- j viselőház (Szkupstina) két ta­nácsa kedden Belgrádban tar-' tott együttes ülésén az állam. ■elnökség javaslatára Veszelin Djuranovicsot bízta meg a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöki tisztségének ellátásával. A kormányfő meg­választásával újjáalakult kor­mányban más személyi változás nem történt. Veszelin Djuranovics. a kép- | viselőházban tartott beszédében ! összegezte a kormány előtt álló | feladatokat, amelyek közül ki- ( emelte az 1974-ben elfogadott új I Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban 'üdvözöl­te ■ Veszetin Djuranovicsot, a jugoszláv szövetségi kormány elnökévé történt megvalasztása alkalmából. (MTI) alkotmányban, foglaltak mielőb-; bi realizálását, a jelenlegi öt- j éves társadalmi és fejlesztési 1 terv mielőbbi teljesí lését, össz- hangban a JKSZ. legutóbbi. X. kongresszusán meghatározott, fő j célkitűzésekkel. Az új kormányfő hangoztatta, hogy Jugoszlávia külpolitikája az el nem kötelezettségen ala­pul és „hozzájárul a világ ha­ladó és demokratikus erő'nek a békéért, haladásért és biz­tonságért vívott harcához, a nemzetközi viszonyok demokra­tizálásához, a békés egymás mellett élés érvényesüléséhez és a szocializmus győzelméhez”. Dimitri Biciosz külügyminiszter meghívására március l(i-án hi­vatalos látogatásra Görögor­szágba utazik. (MTI) flz KOK kész fejleszteni kapcsolatait az NSZK-vai Berlin I Kocsis Tamas, az MTI tudósi-j tója jelenti: A Német Demokratikus Köz­társaságban újból és ismételten hangsúlyozzák — ezt hétfőn és kedden egyaránt, kifejezésre jut­tatták az NDK lapjai is —, hogy a szocialista német állam kész fejleszteni kapcsolatait a Német Szövetségi Köztársaság­gal, kész megbeszéléseken is részt venni, de kizárólag a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok közötti normákból ki­indulva, s egyértelműen vissza­utasítva rhinden kísérletet .az ország belügyeibe való beavat­kozásra. * Dr. Michael Kohl nagykövet, az NDK állandó bonni kénvise­letének vezetője Jurgen Wisch­newski bonni államminiszter előtt, Kurt Nier NDK külügy­miniszter-helyettes pedig Gunter Gaus, az NSZK állandó NDK- beli képviseletének vezetője előtt fejtette ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a Német Szövetségi Köztársaság irányában — csakúgy, mint más nyugati államok viszonylatában — a békés egymás mellett élés elvei alapján, s a helsinki záró­okmánnyal összhangban fejleszti kapcsolatait, apiint azt Erich Honecker, az NSZEP KB főtit­kára. az NDK államtanácsának elnöke a Saarbrücker Zeitung­nak adott, nagy visszhangot keltő interjújában is kifejtette. „Ez alapot ad úi szerződések­hez. ú.i lehetőségekkel” — han­goztatják Berlinben. Március 15-től megsziiatetíék a rendkívüli állapotot Bukarest Hétfőn este újabb ülésen te­kintette át az . RKP Politikai Végrehajtó Bizottsága a föld­rengés okozta károk helyreál­lításával kapcsolatos helyzetet és újabb intézkedéseket fogadott el. Március 15-től Bukarestre j vonatkozóan is megszüntették I a rendkívüli állapotot. A politikai végrehajtó bizott­ság legfontosabb feladatként a megrongált épületek helyreállítá­sát jelölte meg. Bizottságot hoz­tak létre, mely a lakásállapot felmérését koordinálja először a fővárosban, majd vidéken is. Módosítják a lakásépítési ter­vet és a már megállapított szá­mon felül még 10 ezer lakást építenek. A politikai végrehaj­tó bizottság úgy határozott, hogy a román néphadseregen belül külön építőalakulatot hoznak létre. (Kozma Mihály) Telex Moszkva Kedden befejeződtek Andrej Gromiko szovjet és Ihsan Sabri Caglayangil török külügymi­niszter tárgyalásai. A két kül­ügyminiszter jószomszédi, ba­ráti légiiörben megvitatta a szovjet—török kapcsolatok kér­déseit és a kölcsönös érdeklő­désre . szamottartó nemzetközi problémákat. Ugyancsak kedden aláírták a gazdásági .együttműködés, fej­lesztéséről és a tudományos- műszaki együttműködésről szó­ló egyezményeket, valamint azt a megállapodást, amelynek ér­telmében a két ország együtt­működik a repülőgép-eltéríté­sek megakadályozásában. .■Szovjet részről Andrej Gro­miko, török részről Ihsan Sabri Caglayangil írta aia a doku­mentumokat. □ Párizs Közős köziemen,, uen szólítot­ta lel a párizsi választókat egy­séges Kormánypárti állásfogla­lásra Jacques Chirac exminisz- tereinök, az RPR elnöke es d Ornano, a giscardista függet­len part polgármester-jelöltje. Keddi találkozójukon megálla­podtak abban, hogy miután az első fordulóban egymás ellen is küzdöttek külön lista élén, a községtanácsi választások jövő vasárnapi második fordulójára mindenütt csak egy lista marad versenyben — az, amelyik több szavazatot kapott most vasár­nap. Ez jelentősen megnöveli az esélyét annak, hogy Chirac lesz Párizs polgármestere, mi­vel az első fordulóban 11 ke­rületében voltak jobbak listái d'Ornano csapatainál, az utób­bi viszont csak hétben maradt versenyben, □ Hanoi ,S_crdán érkezik a vietnami fővárosba az Egyesült Államok hivatalos küldöttsége, élén Leo­nard Woodcock-kál. Carter el. hők külcnmegbízottjával. A de­legáció, amely vasárnap indult el az Egyesült Államokból, Honoluluban és a Fülöp-szige- teken megszakította útját. A vietnami—amerikai tárgyalások befejeztével a Woodcock vezet­te küldöttség a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságba uta­zik. Egyes jelentések szerint szóba került egy kambodzsai lá­togatás lehetősége is, ezt azon­ban eddig egyetlen hivatalos forrás sem erősítette meg. ű New \'ork Az ENSZ Biztonsági Tanácsa valószínűleg még ezen a héten összeül, hogy Kurt Waldheim beszámolójának fényében meg­vizsgálja a közel-keleti helyze­tet. Ilyen értelemben nyilatko­zott Abdel Megid, Egyiptom ENSZ-nagykövete hétfőn New Yorkban, miután megbeszélést folytatott Waldheim ENSZ-fö- titkárral. Megid elmondotta. hogy Egyiptom az ENSZ közgyűlé-, sének 1976 decemberében ho­zott határozatára hivatkozva, kérte a Biztonsági Tanács ősz- szehívását, az említett határo­zat ugyanis azt indítványozta, hogy Waldheim főtitkár közel- keleti körutazásának beszámo- ' lója alapján március végéig hívják össze a genfi közel-ke­leti békeértekezletet, s ezt meg­előzőleg a Biztonsági Tanács vitassa meg a főtitkár jelenté­sét. Az egyiptomi ENSZvnagy- követ elmondta, hogy a genfi konferencia összehívása egyelő­re nem időszerű, de kormánya fontosnak tartja, hogy a' főtit­kár jelentését a Biztonsági Ta­nács tagjai alaposan vitassák meg. New York-i értesülések sze­rint a tanács minden valószínű­ség szerint szerdán és pénteken foglalkozik a közel-keleti hely­zettel. (MTI) Pasa Frigyes Görögországba Lázár György távirata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom