Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Színházi bemutató Jókai szellemében Dénes Piroska és Fodor Zsóka a „Telthold egyik jelenetében (Fotó: Demény) Takarékoskodás? j g Az emberek nagy része fisé- £ • tése mellé egy hosszú papírcsí- • £ kot is kap, amelyen a havi já- • £ randóság összegét, a levonása- £ 5 kát, azaz a bér részösszegeit | £ tüntetik fel. Megszoktuk már, J £ évtizedek óta van ez így. Köztudott, hogy a papír nyers- £ anyagában, a cellulózban sze- £ gény ország vagyunk. Éppen £ ezért indokolt a fokozottabb £ anyagtakarékosság. Egy közgaz- £ dasági számítás szerint egy szá- £ zaléknyi anyag megtakarítása £ egyenlő a kifizetett bérek közel £ egyharmadával... És a két dolog — c fizetéséé- £ dula és a papírtakarékosság — £ itt válik közössé. Az egyik me- £ gyei szövetkezetben nem éppen £ az anyagtakarékosság szellemé- £ ben született „újítást” vezettek £ be: a fizetés mellé a borítékba £ vagy hússzor huszonöt centimé- £ teres sarga papírt is tesznek — £ a megszokott papírcsík helyett. £ ; Természetesen a tengernyi rub- £ £ rika nagy része üresen tátong... £ £ Csupán egy „értelme” van: fe- £ £ leslegesen sok ezer ívet paza- £ £ rolnak így el. Mentséget még az £ az érv sem adhat, hogy a dől- £ gőzök tájékoztatása lett ezzel £ jobb N.*U £ I seassaassass! Atomerőmű a Sarkvidéken Megtörtént, a Kólái Atomerő­mű második blokkjának kipró­bálása. Az új blokk teljesítő­képessége az elsőéhez hasonlóan 440 ezer kilowatt. Az első blokk áramát egy évvel ezelőtt kap­csolták be a Kola-félsziget ener­getikai rendszerébe. A Szovjetunióban, altot húsz évvel ezelőtt avatták fel a világ első atomerőművét, nagy figyel­met szentelnék a nukleáris ener­getikai fejlesztésnek. Az új atom­erőműveknél megfelelő óvintéz­kedéseket tesznek annak érde­kében, hogy az állomások sem­milyen ártalmas hatással ne le­gyenek a környezetre, Szilárdul! a tanulmányi fegyelem, lobbak a vizsgaeredmények Félévzárás az Oktatási Igazgatóságon Az utolsó két csoport vizs­gáival ma, szerdán fejeződik be a félév az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén és ennek szakosító tagozatán. Ötvenöt csoportban csaknem másfél ezren ismer­kedtek a filozófia, a politikai gazdaságtan, a tudományos szocializmus kérdéseivel, az el­méleti tételek gyakorlatba ül­tetésének fontosságával, mód­szereivel. Ezenkívül valamennyi cso­portban megtárgyalták a kong­resszusi irányelveket, elmond­ták azzal kapcso'atos javasla­taikat, véleményüket. A részt­vevők aktivitása különösen az irányelvek azon fejezeteinél volt nagy, amelyek közvetlenül kapcsolódtak az esti egyetem idei tanévének éppen esedékes témáihoz — ez egyben arra is bizonyíték, hogy a hallgatók jól hasznosítják a tanultakat. A békéscsabai és a megye hat más helységében zajló elő­adásokon, szemináriumokon a hallgatók az elmúlt félévben a korábbinál nagyobb száza­lékban 'vettek részt. Ugyancsak a tanulmányi fegyelem növe­kedését mutatja, hogy kevesebb volt a vizsgahalasztás es mu­lasztás. A vizsgázók a koráb­binál magasabbra emelt mér­cével szinte kivétel nélkül si­kerrel birkóztak meg. TV-JEGYZET Megközelítettük a Jupitert Megszokott vasárnap! műsor a televízió Deltája. Talán már annyira megszokott, hogy — mintegy fordított sikerként — egyre ritkábban. ^ kerül szóba hétfőn, munka előtt vagy ebéd­szünetben. Pedig nagyon igé­nyes, és hétről hétre izgalmas találkozás a mindenkori Del­ta a tudományos élettel, egy­szerűbben szólva: a természet­tudományokkal. Azt is hozzá- tehetném még, hogy kevés számú természettudományos is­meretterjesztési formáink kö­zül ez a tévés Delta viszi a pálmát, vagy ha nem is ítél­nénk az első díjat számára, az élvonalban mindenképpen ott a helye. Egy időben amolyan ifjúsági műsornak vettük, aztán hama­rosan kiderült, hogy sokkal több annál, a teljes közérdek­lődést igényli és fel is kelti minden allsalommal. Nemrég megdöbbentő és a maga nemé­ben csodálatos szívműtét- sorozatok tanúi lehettünk, most pedig, ezen a vasárnap délután az anyagi világ tóás csoda­szféráiba vezetett el, bizonyít­va, hogy sémim sem csoda, hi­szen az anyagi valóságban min­den törvényszerű és megma­gyarázható. Nagyszerű összeállítás volt! Kezdődött egy francia kis- filmmel, a lézersugarakkal ké­szített háromdimenziós fény­képezésről, aztán a Föld 2/3-ad részét borító víz birodalmába utaztunk. ^Beszámoltak Komó- csi Sándor vízkö-dezolatoráról, majd Ausztráliába ruccantunk, ahol 390 centiméter átmérőjű, 15 tonnás tükrös-távcsövet ál­lítottak fel, méllyel hamaro­san megkezdik a déli égbolt csillagainak fényképes felderí­tését. Ezután szálltunk át a Pioner—11-es űrszondára, hogy a Jupiter közelébe érve közel­ről tanulmányozzuk naprend­szerünk óriását és két holdját a sok közül. Hátborzongatóan biztonságos utazás volt! Végül a jég birodalma következett, tudósítás arról, hogy a hat földi jégkorszak után, fenn­maradt jégfolyamokat, a glecs- csereket hogyan próbálják meg a tudósok hasznossá tenni, viz­es energiaellátásunk biztonsá­gát általuk is erősíteni. Figyeljünk fel a vasárnapok délutánján a Deltákra! S. E. »■■aMa««— aaan aaaaaaawaaaasaaaassaaaaaa« Fekete Gyula: A fiú meg a katonák vegre, egy igazi zenes Komé- dia! A békéscsabai Jókai Szín­ház legutóbbi bemutatóján, a Jókai Mór elbeszéléseiből ké­szült, Telihold című darabot tűzte műsorára Az előadás sike­re azt bizonyítja, hogy lehet értelmes, szórakoztató komédiát is játszani, „mindössze” az szük­séges, hogy a közreműködő mű­vészek olyan komolyan szolgál­ják a könnyű műfaj múzsáját, mint ahogy azt teszik most a társulat tagijai. A vígjáték szövegének írói, Ambrózi Ágoston és Nemes Zol­tán, nemcsak versbe szedték és színpadra formálták Jókai Mór néhány novelláját, hanem a nagy mesemondó szellemét megőrző, önálló alkotást teremtettek. Az új műben sikerült életre kelte­ni a mintául szolgáló elbeszélés — A debreceni lunátikus — vérbő humorát, mély embersé­gét. A szerzők a komikus alap- helyzethez hozzáötvöziték az egész Jókai-életműben fellelhe­tő hazaszeretetét, a 48-as eszmék ápolását. Es ez az a többlet, amely a Teliholdat föléemeli más vígjátékok átlagos színvonalá­nak. Hiszen a történet, amely a cselekményből kibontakozik, megeshet bármely komédiában. Itt sem hiányzik a félreértése­ket legyőző szerelmespár, a kar­doskodó, de jó lelkű anyósje- lölt, a papucsférj professzor, a pórul járt, lüké udvar ló és a talp­raesett szolgáló leány. Szóval együtt van az ezerszer ismerős szereplőgárda, akik élhetik a vígjátéki hősök várható életét. S valójában nem is tesznek mást, mint amit az efféle fi­gurák az adott helyzetben ten­ni szoktak: a közös konyhában élő asszonyok civódnak egymás­sal, a professzorok tudálékos­kodnak, a diákok csínyeket tesznek, a szerelmesek összevesz­nék és kibékülnek. Ám az :dőpont meghatározza mindnyájuk sorsát: 1850-et mu­tat a naptár, a szabadságharc bukását követő elnyomás idejét. Az osztrák puskák árnyékában pedig nemzeti tettnek számított minden apró kis kacaj, amely az eltiporhatatlan életet jelentet­te. És a Telihold bemutatóján A Bt mMimszr lSIs. FEBRUÁR 12. a színpadról valósággá! sugár­zott a humor, de úgy, hogy a Jókai Színház művészeinek si­került elkerülniük a „magyar­kodás”. a hamis pátosz bukta­tóit. Az előadást rendező Karinthy Márton mindössze másfél éve dolgozik megyénkben, de em­lékezetes munkáival már elérte, hogy a színházat szerető embe­rek érdeklődéssel várják újabl bemutatóit. A fiatal rendező ez­úttal is megfelelt önmaga mér­céjének: most is be tudja vonni a színház bűvös körébe a néző­tér közönségét. Jó ritmusú elő­adást teremt, ahoi a színészek a közös siker érdekében képesek elhagyni sokszor elpuffantott sallang-petárdáikat is. A színészi alakítások közül magasan kiemelkedik Dénes Piroska produkciója. Márta asz- * szany szerepében nagyhangú, £ zsémbes figurát visz színpadra, £ aki apró emberi hibáival egy' £ is hamar megnyeri míndnyá- £ junk rdkonszenvét. Mint a ra- £ vatalról táncra perdült tetszha- £ lőtt, az est legnagyobb tapsos £ sikerét aratja. (Nagyszerű ala- £ kítását látva érdemes elgondol- £ kodni, hogy Dénes Piroska mi- £ lyen teljesítményre lenne képes £ például Dorottya szerepében...) £ A Harangi professzoraiét alaki- £ tó Fodor Zsóka okos, elegáns £ megjelenésével szolgálja a közös £ játékot Kárpáti Tibor — Dal- £ los Ádám debreceni diák sze- : repében — ezúttal is bizonyítót- £ ta tehetségét. Erőtől duzzadó já- £ tékának nagy előnyére válik, £ hogy nemcsak jól énekel, hanem £ szépen is táncol. Boross Mária £ kedves közvetlenséggel vitte £ színre Veronika figuráját (amely : egyébként a darab eléggé had- £ ványan megírt szerepe). Cseré- £ nyi Béla és Székely Tamás mű- £ vészetük legszebb értékeit nyújt- £ ják a debreceni professzorok £ jelmezében. Barcsa szolgáló ha- 5 lás szerepét egyéni bájjal ját- £ szotta Máhr Ágnes. Sok derűs ; percet teremtett még Sipka £ László, Nyavlga Vince megfér- £ málásával. : ■ A Holpert János vezette ze- £ nekar pontosan tolmácsolta Da- £ róci Bárdos Tamás muzsikáját. £ Széky József koreográfus tán- ; caival híven ki tudta fejezni a £ különböző helyzetek hangulata- £ ; A jelmezeket Ék Erzsébet, a £ díszletet Langmár András tér- £ vezte. £ Andody Tibor 5 3. Beterítette a kabátját, és ki­rakott rá mindent sarjában a tarisznyából. Majd a zsebeiből, s az inge alól is. így legalább azt is meglátná, ha valamit el- csakliztak ezek. Pisztolytáska. Egyelőre koszos zsebkendőkkel van kitömve. De kerülhet még hazáig egy bele­való pisztoly. Bőr levéltárca. Fénykép van benne: egy egészen csupasz nő, csak a feje nem látszik. Az ira­tokat már eldobta, és eldobhat­ná éppen a nőt is, nézte eleget. De mit nyer azzal helyet, sem­mit. És léhet majd otthon mu­togatni. Kár, hogy a feje nem látszik, így épp azt nem tudni, szép nő-e vagy sem. Patkó pénztárca. Most újra megszámolta a pénzt, hiánytala­nul megvolt a 159 pengő 42 fil­lér — ehhez sem nyúltak. Pe­dig kizsebelhették volna, míg aludt. Bár lehetséges, hogy nem jó itt a magyar pénz csakugyan semmire. Bicskák. A szépek, három da­rab. A gyöngyháznyelű dugóhú­zóé, egy csontnyelű két késsel és egy görbe pengéjű, ez a leg­élesebb. Akármit inkább eldob, mint ezeket Bicska. Sarajevo pengéjű. Ez a használatos. Kéznél tartja, a nadrágzsebében; nem olyan kár érte, ha el talál veszni. Csipkés női melltartó. Abroncs van belevarrva. Jó lesz valame­lyik nénjének az otthoniak kö­zül. Még össze is vesznék rajta, kár volna eldobni. önborotva, pengével. Kicsit rozsdás, de ki lehet smirgliz­ni, kellhet ez pár esztendő múl­va. Es ez jobb is, mint az ap­jáé, mert ezzel a legkönnyebb borbély nélkül borotválkozni. Gyufa. Igaz, csak egy pakli, de nagy kincs ez máma. Még ennivalót is kaphat érte. Hama­rabb, mint pénzért, az biztos. Bár lenne még egy zsákkal, az ilyet a legkönnyebb csereberél­ni. Vekkeróra. Járni nem jár, de ha felhúzza, csenget. Akkor pe­dig megvan a belseje, vagyis meg lehet csinálni. Volt egy zsidó órás a faluban, igaz, de­portálták. De azóta szabadulha­tott, nem bántják ott a zsidókat Orvosságra doboz. Sajnálná, mert szép kis doboz, patentra, pléhből. Egyelőre üres, de lehet valamit bele tenni, hogy a he­lyet ne taglalja... ...Itt van ez a csattanós ön­gyújtó, éppen belefér. Csak el ne feléjtődjék, hogy tűzkövet is kell még hozzá szerezni. Haza­felé menet lesz még rá alkalom. Töltőtoll. Ezt aztán igazán kár volna eldobni. Az osztályban csak a tanító lányának van töl­tőtolla. Zsebnaptár, 1944-es. Lejárt, az igaz, de csak imitt-amott van belefirkálva. És külön azt is megírja, kinek mikor van a ne- venapja, az pedig az idén is úgy lesz, meg jövőre is. Csak bele­néz az ember, és rögtön látni, hogy a mevenapja kinek mikor van. (A Rozikáét persze, hogy kike­reste: szeptember 4-e Rozália. De az is lehetséges, hogy a Ró­zát kell nézni, az pedig augusz­tus 30-ra esik Nincs éppen mesz- sze a kettő egymástól, de mind­egynek se mindegy. Meg kellene azt érdeklődni — itt per­sze a németektől hiába kérdez­né —, hogy a Rózát vagy a Ro­záliát nevezik Rozikának?) Árvalányhaj. Hát ez nem te­her. És ilyen nincs otthon, kár, hogy ennyire törik. Tükrös púderosdoboz. Ez is jó lesz valamelyik nénjének. Púder is van benne, és jószag ú. ,(Az az, hogy három nénje van még odahaza, és ha az egyiknek a melltartót adja, a másiknak ezt a púderdobazt, akkor már a harmadiknak is kellene vinni valamit.. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom