Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 25. szám
Két évtized titkári tisztségbe] líMS-os párttag. í953-ban kezdett dolgozni a pártbizottságon. A következő évben megkérdezték tőle: vállalná-e, hogy az iüapszervezet titkára legyen. Akikarra már volt pártmunkás-tapasztalata, mellette pedig két évig tanult, egy esztendeig tanított pártiskolán, így aztán nem mondott nemet. A taggyűlés pedig megválasztotta. Két évtizedet töltött azóta e tisztségben. Ez Kovács Ferencné, to MSZMP Békés megyei Archívuma vezetője társadalmi tevékenységének dióhéj-története.« Az első kérdés a fentiekből adódik: milyennek látja mai szemmel titkári tevékenységének első esztendeit? —- Inkább úgy mondanám: hogyan emlékszem alapszerveze- ttink életének ama a szakaszára— Kern volt könnyű. Ötvennégy és ötvenhat között a párt népszerűsége, tekintélye meg s#am közelítette a mait. Ennek részint magában a pártban rejtettek az okai — láttuk mi is, kerestük, hol hibáztunk, bíráljunk és önbírálatot is gyakorolnunk..., a felismeréseket azonban nem követték a torzulásokat megszüntető tettek, rossz volt a végrehajtás. Es ezt használták Kei az általunk is kimondott hibákat, tévedéseket sokszorosukra felnagyító eUenforradalmá- rok... Ezekben a hónapokban, 1956 őszén különösen nagy szerepe volt alapszervezetünknek — bizonyos értelemben ez volt a tegfixebb pont, amibe a kommunisták belefogod T&odhattaik. Valahogy mindegyikünknek természetesnek tűnt, hogy folyamatosan dolgoztunk a legnehezebb, legtöbb bizonytalanságot, této- vaságot hordozó napokban is. — Mi jellemzi az alapszervezet mai tevékenységét, amelynek különlegessége, hogy tagjai között igen sok a hivatásos pártmunkás? — Éppen e sajátos adottságunknál fogva csak a megyei pártbizottság úgynevezett belső kérdéseivel foglalkozunk a taggyűléseken, a mindennapos pártmunkában. A megye egészére vonatkozó határozatokhoz, javaslatokhoz csak közvetve kapcsolódunk. Olyanformán, hogy próbáljuk segíteni a párttagokat — a pártbizottság politikai, technikai és adminisztra- tív munkatársait — a központi és helyi feladatok egységes értelmezésében, a végrehajtás helyes gyakorlatában, hogy igyekezünk bővíteni elméleti felkészültségüket, tágítani politikai látókörüket. Egyébként a mi alapszerveze- ■ tünk is ugyanúgy dolgozik, mint' a többi a városban. Az utóbbi j időkben nálunk is javítani kel-! lett — elsősorban az évfordu- ! 'lókhoz kötődő megemlékezések-, j nél — a megjelenési fegyelmet— : javult is; nálunk is előfordul- I nak formális pártmegbízatások... ezek helyett tartalmas munkával akarjuk megbízni tagjain- j kát; 1972-től nálunk is erőteljesebben érződik az alapszervezet súlya a mindennapi munkában. .& miránk is vonatkozik az az általános tapasztalat, hogy a ja- i lenlegi politikai irányvonal minden eddiginél kedvezőbb lehe- j tőséget biztosít a pártmunkához, i — Titkári minőségében me-! lyek voltak a két évtized leg- ' kevésbé jóleső emlékei? — Rossz érzés volt mindig, ha valamilyen felmerülő problémát nem sikerült jól megoldani. Ilyenkor nem az esetleges és olykor kemény vita jelentett kellemetlenséget, hanem az, hogy előfordult: a vitatkozók nem értették meg pontosan, helyesen egymás szándékait, mondandóját. A legnehezebb persze, a vitákban mérlegként szerepelni—., hiszen ilyenkor mindig különböző érdekek — nem feltétlenül anyagi érdekek — ütköznek egymással. A munka közben előforduló nézeteltéréseknek nem maradhat az emberben nyoma. — H* már » nem kellemes emlékekről kérdeztem, hadd kérdezzem meg azt is: mire a legbüszkébb a pártbizottsági alapszervezet titkára? — Elsősorban arra, hogy úgy érezhetem: a tagság bízik bennem. Amikor néhány éve úgy gondoltam, hogy túlontúl belefáradtam, a munkatársaim biztattak, hogy csináljam tovább. Sokan, ha ügyes-bajos dolguk akad, legelőször hozzám jönnek. Ez nagyon jólesik... Szép emlékem aztán, hogy megbízatásom 20. évfordulójáról nem feledkezett meg a városi pártbizottság. Azt hiszem, az is jó dolog, hogy elmondhatom: kedvelem ezt a munkát. Kedvelem, mert szeretek az emberekkel foglalkozni, velük örömeikben osztozni, bajaikon segíteni próbálni. És seelkent az is: az alapszervezet sajátosságai folytán minden párttag munkájának sikereit, esetleges eredménytelenségét az átlagosnál jobban megérzi az egész megye. Nagyon nagy tehát a felelősség. Ennek megfelelően kell végeznie a munkáját az alapszervezet vezetőségének, a vezetőség valamennyi tagjának. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Békéscsaba, Alsókörös sor 2. sz. felvételt hirdet 6yoma—Endrfid vfzmOépItéshez az alábbi munkakörök betöltésére: — 10—15 fős kubikosbrigádot, — ácsot, kőműveseket és — kőművesek mellé segédmunkásokat. Bérezés: megegyezés szerint, illetve teljesítmény alapján. Jelentkezni lehet: a gyomai munkavezetőségen (Gyoma, Vörös Hadsereg u„ II. számú vízműtelep), vagy a III sz. építésvezetőség irodájában (Békéscsaba, Kórház u. 1. sz.). Nagy-nagy felelősségérzettel, kö- íelességtudattal tehát.« A bevezetőben említett életrajzi szemelvényhez a vezetőségválasztó taggyűlés után még egy mondatot kell hozzátennünk: Kovács Ferencnét ismét a megyei pártbizottság alapszervezetének titkárává választották. (d-ő) A fejes gépesítésében érdekeltek a szarvasmarha* tenyésztő nagyüzemek A szarvasmarha-tenyésztési I program megvalósításában, a fejes gépesítésében három küiföl-l di cég is segíti a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok miunkáját Ezek közül igen jelentős a MIELE GmbH cég, melynek Bécsben működik egy kirendeltsége. Ez szállított hazánkba elektromosan vezérelt automatikus fejőberendezést, melyet a tsiz-ekben és az állami a nagyszénást vadásztársaság mükidésát MA VOSZ megyei bizottságának ülése A múlt hét szombatján összeült a MAVQSZ Békés megyei intéző bizottsága Csatári Béla elnökletével. A megyei küldöttközgyűlésre készülő beszámoló összeállításáról, az 1975. évi munkatervről, a vadásztársaságok életében aktuális egyesületi munkáról, a választások előkészítéséről tanácskoztak. Ezt követően dr. Romvári László, az IB titkára bejelentette, hogy január első felében felkeresték a megyei tanács orosházi járási hivatalát azzal a céllal, hogy a nagyszénási vadásztársaság működését függesszék fel, mivel ott olyan dolgok történtek az utóbbi hónapokban, melyek ellentétben állnak a vadásztársaság alajpszabályával, gátolják a szervezeti élet demokratikus to- vább-bontakozását. Az intézkedést a járási hivatal megtette. A nagyszénás vadásztársaság munkájának tételes ellenőrzését a MAVQSZ Békés megyei intéző bizottságának különböző szervei elkezdték. gazdaságokban jó eredménnyel próbálták ki. A Magyar Agrártudományi Egyesület majorgépesítési és épületgépesítési szakosztálya, a MAE Békés megyei Szervezetének állattenyésztési szakosztálya, valamint az Állat- tenyésztési Felügyelőség és a MIELE magyarországi képviselete rendezésében január 29-én délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében vetített képes előadást tartottak a „Modem fejőgépek alkalmazása a mezőgazdaságban” címmel. Megnyitót mondott Timkó Rudolf, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese. Az elektromosan vezérelt automatikus fejpberendezésekről Jáhoda úr, a bécsi kirendeltség igazgatója adott tájékoztatást, majd Lengyel Vilmosi, a MÉM főelőadója a szarvasmarhatartás gépesítésének és fejlesztésének irányairól beszélt. A korszerű nagyüzemi fejőberendezések alkalmazási lehetőségeiről, melyek összefüggnék a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésével, Dezsőfi Béla, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársa adott tájékoztatást Megvitatta az 1975. évi egységes közművelődési tervet a medgyesegytaázi művelődési ház társadalmi vezetősége Medgyesegyházán, a művelő- I dési ház társadalmi vezetősége a napokban vitatta meg és aján- I lotta elfogadásra a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának a község 1975. évi egységes köz- művelődési munkatervét. A társadalmi vezetőség összejövetelén részt vett a tanács oktatási és közművelődési bizottságának több tagja is. Kucsera Lajos, a művelődési ház igazgatója vázolta a terv egyes fejezeteit, Med gyesegyháza közművelődésének várható és tervezett változásait. Elmondotta, hogy az 1974-es terv teljesítését jónak tartja. A művelődési ház elnyerte a Niváié Művelődési Otthon” kitüntető címet, és jutalmul 25 ezer forintot, melyet hasonló értékű társadalmi munkával kiegészítve a medgyesi csillagda felállítására fordítottak. A csillagda létesítésével egy időben megalakították a csillagászok baráti körét, és február elsejétől a nagyközönség is részt vehet csillagászati bemutatókon. Aláhúzta annak jelentőségét, hogy tavaly, 1974-ben valósult meg a művelődési ház közös fenntartása, amikor a helyi ÁFÉSZ, a Haladás Tsz, a Bőrés Textilruházati Szövetkezet, a Vas- és Faipari Szövetkezet, valamint a Bánkúti Állami Gazdaság vállalták, hogy a nagyközségi tanács mellett összesen 60 ezer forinttal járulnak hozzá a művelődési ház fenntartásához és tevékenységéhez. Az ígért támogatás közben elérte a 100 ezer forintot. A megnövekedett feladatok, a közművelődés jelentősége feltétlenül megköveteli, hogy a támogatós mértéke 1975-ben elérje a tavalyi össze get, esetleg meg is haladja azt. A terv a továbbiakban az 1974. évi tevékenységet vizsgálja, és felsorolja az eredményeket. Részletesen foglalkozik ; munkásművelődés meghonosított formáival, a művelődési ház bázistevékenységével, melyet elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében végez. Sikeresnek értéltelte a társadalmi vezetőség decemberi ülésén — és ezt az új esztendő terve külön megemlíti — a művelődési ház álltai kezdeményezett megyei mezőgazdasági brigádvetélkedőt, melyben kétszázan vettek részt A mostani, felszabadulási vetélkedőre 14 medgyesegyházi munkabrigád készül a művelődési ház, a könyv, tár, a filmszínház és az ifjúsági ház segítségével. Tervezik, hogy 1975-ben tovább bővítik a házban működő kis csoportokat, és több új klubot és szakkört szerveznek. Készülnek arra, hogy Medgyesegyházán és Bánkúton megszervezzék a „családi klubot”, melynek vezetésére — havonta egy alkalommal — Méhes Gábort, az ÉLTÉ pszichológusát kérték fel. Ez a klub elsősorban a mezőgazdasági lakosság életmódváltozásait az igényeinek formálódását hivatott felmérni, összegezni. Egy-egy klubba 20—25 gyermekes családot hívnák meg. Kezdeményezésük úttörő jellegű, új közművelődési kísérlet. A továbbiakban a művelődési ház igazgatója, egyben a társadalmi vezetőség titkára elmondotta, hogy az 1975. évi egységes terv fő feladatai a felszabadulás 30. évfordulójának megünneplése, a munkásművelődés újabb formáinak és lehetőségeinek kutatása, a népi hagyományok gyűjtése, és bázistevékenységük, a mezőgazdasági fiatalokkal való foglalkozás lesz. Tervezik, hogy hamarosan munkáskórust és citerazenekart alakítanak és a népi hagyományok gyűjtését kiterjesztik a község múltjára vonatkozó gyűjtéssel is, hogy megfelelően segíthessék Medgyesegyháza történetének megírását. Külön szólt arról, hogy a bánikúti művelődési helyiség hiánya lehetetlenné teszi a közművelődési tennivalók teljesítését, ez ügyben — javasolta — kérjék a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságát: tegyen sürgős intézkedéseket. Az új esztendő tervébe tartozik még a községi felszabadulási emlékpark létesítése, melyhez a társadalmi vezetőség már eddig is számos társadalmi munkás jelentkezéséről adott számot; szeretnének önálló kiállítótermet létrehozni, vagy ha erre pillanatnyilag nincs lehetőség, a művelődési házban; végül — alkalmanként — átengedik a ház nagytermét az általános iskoláknak, nagyobb szabású sportesemények vagy tornaórák megtartására. A tájékoztatóhoz hozzászólt — többek között — Keresztényi Tibor, a nagyközségi tanács elnökhelyettese. Elmondotta, hogy az 1975. évi egységes közművelődési tervet jónak tartja, és azt a tanács végrehajtó bízott-» ságának elfogadásra javasolja. Szólt még Zám János tanár, az oktatási és közművelődési bizottság elnöke is, szorgalmazta, hogy az üzemek és termelőszövetkezetek kulturális alapjaik egy részét adják át a művelődési háznak és ellenszolgáltatásaként kérjenek kulturális programokat vagy bízzák meg a művelődési házat olyan feladatokkal, melyek szervezésével eddig maguk foglalkoztak. A javaslat általános tetszést keltett A vita után a társadalmi vezetőség elhatározta, hogy két hónap múlva következő ülésén megkezdi az 1975. évi egységes közművelődési terv feladatainak részletes elemzését, és javaslatokkal él azok megvalósításához. Felszólalt a tanácskozáson Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának köz- művelődési csoportvezetője is, rámutatva arra, hogy a medgyesegyházi „Kiváló” művelődési ház példamutató munkája á biztosíték arra, hogy ebben az évben is eredményesen tevékenykednek, és új ötletekkel, új módszerekkel gazdagítják a munkásművelődést, járulnak hozzá a község lakóinak kultu- rálódásához. & K,
