Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
Tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság a békési vízgazdálkodási vállalat igazgatóját OCúrntjezetii n k lujtjel berniünket BÜNTETLEN ELŐÉLET. Mii yen sok mindent jelent ez a két szó. Milyen sókat és néha milyen- keveset. Mennyire nem lehet e meghatározás alapján valakit jellemezni, valakiről- véleményt mondani. Büntetlen előéletű az a személy, aki nem vétett a jogi törvények ellen. Nem szállt szembe a Büntetőtörvénykönyvben meghatározott paragrafusokkal. Nem követett el lakásbetörést, nem sikkasztotta el munkatársa pénzét, nem ütött le ártatlan embereket az utcán, nem gyilkolta meg f, barátiát vagy^ a feleségét. Vajon elég-e ennyi, hogy valaki tiszta, becsületes, törvény- tisztelő embernek mondja magát? Ilyen sok vagy ilyen kevés kell ahhoz, hogy barátaink, hozzátartozóink, ismert és ismeretlen embertársaink tiszteletét, elismerését kivívjuk? Aki szándékosan befeketíti kollégáját valaki előtt, az tulajdonképpen nem követ el bűncscl ekményt. Az sem, aki a főnök szívéhez közelállót megjutalmazza, s> a neki nem tetszőt sorozatosan „elfelejti” felírni a listára. Jogilag aligha lehet őt felelősségre vonni ezíért. De azok, akik mindezt észreveszik, regjsat- rálják, mégis azt mondják róla: erkölcstelen. VANNAK JOGI normák, amelyeknek betartásáról paragrafusok, itélkezőszervek, ítéletvégrehajtó közegek gondoskodnak. De vannak erkölcsi normák is. Elvárások, amelyek nem alaptalanok, nem túlzók, nem mértéktelenek. Környezetünk figyel bennünket. Figyeli cselekedeteinket. És ítélkezik. Jól-rösszul, függően attól, mennyire befolyásolja őket az a szubjektivitás, amelytől tulajdonképpen senki sem mentes. Vannak erkölcsi normák, amelyeket nem foglalták össze, s amely e nélkül is hat, érvényesül, s különböző kötelezettségeket ír elő. Ki kitől mit fogad el és miért? Ki kit javasol hová és kinek a kedvéért? Ki útazik külföldre? Ki kerül magasabb beosztásba? Ki hogyan viselkedik, hogy találja meg a hangot? Ki részesíti előnyben azt, aki erre nem érdemes? Vannak erkölcsi normák, amelyeket be kell tartanunk és tartatnunk, ha becsülni alkarjuk magunkat és másokat. De más a jog és más az erkölcs. , Soha nem ítéltek el még vezetőt, aki munkatársaival kíméletlen, durva hangon, beszélt. (Néha még azért sem, ha valaki a beosztottját inzpltálta.) Vajon azt jelenti ez. hogy ezért bárki — bármit megengedhet magának, bármi olyat, ami nem meríti ki a Büntetőtörvény- kőmyv paragrafusait? Vajon csak az a lopás, amikor valaki belenyúl a másik zsebébe? És.nem nyúlhat bele másként, csak fizikailag? VAJON CSAK az a gyilkosság, ahogyan, ezt a kifejezést a jogot tanuló egyetemi hallgatok meyhatározák? S nem gyilkol-e a közöny, a nemtörődömség, a cinizmus? Nem öli meg anyját-apját az, aki elfeledkezik róluk, aki kikapcsolja őket életéből? Az erkölcs nem azonos a joggal. Az erkölcs ennél több, ennél megfoghatatlanabb, ennél szerteágazóbb. A jogászok sok esztendeig tanulják, mi megengedhető és mi nem. Mi születésünktől —■ halálunkig tanuljuk s vajon megtanuljuk-e valaha is kitűnőre? Élünk, figyelünk, ítélkezünk. Magunkról enyhébben, másokról talán olykor túl szigorúan. , Tudomásul kell vennünk: nemcsak a jog törvényei vonatkoznak ránk, hanem azok a törvények is, amelyek az emberi együttélést nemesebbé, tisztábbá, becsületesebbé, őszintébbé teszik. Erkölcsünk íratlan, tiszta törvényei. Bende Ibolya Hasznos javaslatok az alkoholellenes társadalmi bizottság tanácskozásán öt napon át tárgyalta a Békési Járásbíróság Serb József, a Kettős-Sebes Körösi Vízgazdálkodási Társulat igazgatójának és Turcsényi Lajos, a társulat főkönyvelőjének bűnügyét. A társulat 1967-ben Békésen jött létre. Vízrendezési és vízr hasznosítási feladatokat lát el. A mezőgazdasági üzemek érdekeltségi hozzájárulásaiból gazdálkodik. Legfőbb szerve a közgyűlés. melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik; többek között a különböző beruházások jóváhagyása, módosítása, valamint az éves költségvetés megállapítása. Serb József a megalakulás óta látja el az igazgatói teendőket. Irányítása alatt a társulat jó eredményeket ért ei. Emberi magatartása azonban sok kifogásolni valót hagyott maga után. Beosztottjai ellentmondást nem túró akarnokságával nem mertek szembeszállni. Ez volt a főkönyvelő veszte is. A mindig szolgálatkész, félénk ember a rámenős igazgató utasításai előtt fejet hajtva végül maga is büncselekmóqyf követett eL 1972-ben a társulat a szakember-utánpótlás érdekében elhar lárazta, hogy szolgálati lakást vásárol Békésen. A következő évben a közgyűlés a szolgálati lakás építésére 554 ezer forintot szavazott meg. Az igazgatónak és a főmérnöknek volt már szolgálati lakása, a főkönyvelő azonban Tarhasról járt át dolgozni Békésre. Joggal remélhette hát, hogy ő kapja meg a lakást. Mivel sem a közgyűlés, sem az intéző bizottság nem döntött arról, hogy kié legyen az új szolgálati lakás, az igazgató elhatározta, hogy leadja a régit és ő költözik be az újba. Kézbe vette tehát a ház építésének ügyét. Mivel a békéscsabai OTP-nél nem talált neki tetsző típustervet, kiszemelt mintaként egy házat Békésen. Az Epresköz utca 1/2 számú vételhez. Lefoglalt könyvei közül visszaadták a hatóságok a Világkrónika, a Magyar krónika és a Miagyar nyelvtanítás könyvecske köteteit. Ezekkel járta a főváros környéki falvaiklat Mivel semmit nem látott. hűséges kísérőjéül Fedor József, az 1848-as Munkások Üjsága egykori kihordója szegődött. Könyvárusi tásával nem annyira a jövedelmezés, mint inkább a magyarul írott sző, a nemzeti kultúra terjesztése volt a célja. Éspedig éppen azért a főváros környéki falvakban, mert ezekben szinte kivétel nélkül nem magyar ajkú. hanem szerb, szlovák, de főképpen német lakosság élt. Táncsics nem akarta megfosztani őket nemzeti nyelvüktől és kultúrájuktól, csak éppen a kétnyelvűséget óhajtotta elősegíteni saját könyvei batyuzó terjesztésével. Idealista elképzelése igen hamar kudarcot vallott. A legtöbb helyen bezárták előle a kaput, másutt koldusnak nézték, a budaörsi sváb plébános pedig örvendve nézte a konyhaajtóból, hogyan viaskodik az acsarkodó kutyákkal a magyar könyvek házalója. Mindennek ellenére makacsul reménykedik, hátha mégis szolgálatot tehet a jó célnak. Ta- nítóskodni hívták Soroksárra lakásért. szerény fizetségért. Nem ez vonzotta, hanem á lehetőség. hogy a sváb gyermekekkel megismertetheti magyar I ház ennek alapján épült meg. I A tervet időközben a főkönyvelő közreműködésével úgy módosították1, hogy központi fűtéssel és az ahhoz tartozó kazán elhelyezésére szolgáló pincével is el legyen látva. Az új terv szerint készítették el a beruházás költségvetését, mely 576 ezer 315 forintot tett ki. Hogy ez az, összeg meghaladta a közgyűlés által megszavazott költséget, az egyáltalán nem zavarta az igazgatót. Sőt időközben alaposan megnőnek az igényei! Az építkezést 1973 májusában, fejezték be. A szolgálati lakás építésére a társulat 798 ezer 615 forintot fordított. Így a közgyűlés által felhasználni engedélyezett összeg és a tényleges költség közötti különbözet több mint 244 ezer forintot tett ki. A tárgyi bizonyítékok és a szakértői vélemények alapján a bíróság megállapította, az igazgató csupán saját igényeinek kielégítésére úgy módosította az építési tervet, hogy azzal 85 ezer 385 forint kárt okozott a társulatnak. Serb József 1973 júniuséiban költözött az új lakásba. A Lakásbérleti szerződés szerint 514 forint bérleti díjat kellett fizetnie a társulatnak. A bérleti díj fizetéséről viszont megfeledkezett. Ez év március 1-ig 5918 forint laklbérhátralé- ka volt. Jóllehet, a havi átlaga jövedelme meghaladta a 8 ezer forintot. Az igazgató azonban nem elégedett meg a szép szolgálati lakással. Kövesét is kellett. Az epresközi ház, Csupán ötperc- nyi járásra van a kövesúttól. Az út építéséhez a tanács is hozzájárult. noha az utcában a szolgálati lakáson kívül csak két ház van. Nyilván nagy súlyként esett latba az igazgató szava. A kövesút hamarosan meg is épült, mégpedig a szolgálati lakás kapujáig. Ám időközben vei teéget legalább elemi fokon. A tanításhoz mindig kitűnően értett. Ezúttal is szépen boldogult, s éppen ez volt a baj. A dák pártja ellenezte a magyai- ság iránt hajlékonyabbak törekvését. Sértették, gáncsolták az öreg tanítót, sőt vásott kölykö- ket béreltek fel, hogy minden adandó alkalommal csúfolják vakságáért. A könyvterjesztéshez fűzött reményei után tehát a tanításba vetett reménye is szertefoszlott. Oda kellett hagynia sürgősen Soroksárt, ha nem akart az alantas hántások célpontja maradni. Ekkor újabb remény csillant fel, sokkal fé- ny^.ebb, és nagyszabásúbb az előbbieknél. Olyan, amilyenre elesett helyzetében önmagától már nem mert volna gondolni, írást adtak a kezéhez Orosházáról: „...Mi Önt kérjük fel, tisztelt Táncsics úr, önt, mint a szabadság hosszú harcában megőszült bajnokot, hogy a leendő képviselő-választásra a jelöltséget elfogadni, s a jövő országgyűlésben kerületünket képviselni méltóztassék. Erős bennünk a hit, hogy önben öreg testében ifjú lélek és szent hazaszeretet lakik. Tisztelettel maradván Orosházán 1868. október 4-én.” (Folytatjuk) kiderült, hogy ez az út csak amolyan .kocsirázó”. Serb József elhatározta, hogy korszerűsíti az utat, azaz, bitumen záróréteggel látja el. Megkérdezte a főkönyvelőt, hogy van-e erre a célra pénzügyi fedezetük. Mivel Turcsányi Lajos a szokásos igennel válaszolt, így bát most már semmi sem akadályozta az elképzelés kivitelezését. A kövesút építésével 102 ezer forint kár érte a társulatot A közgyűlés az építést a mai napig sem hagyta jóvá. A tárgyaláson Serb József beismerte a cselekmény elkövetését, bűnösnek azonban nem érezte magát. Azzal védekezett, nem gondolta, hogy a szolgálati lakiás építése során túllépi a közgyűlés által előirányzott összeget A bíróság a védekezést nem fogadta eL Megállapította. hogy az elsőrendű vádlott igazgatói beosztásával visz- szsélve megszegte a társulati vagyon kezeléséből fakadó kötelezettséget. Önös érdekéi szem előtt tartva a társulat pénzéből jelentős öszszeget arra fordított, hogy indokolatlan személyi iglényét a lakásépítésnél kielégítse. Ezt nem gondatlanul, hanem szándékosan tette. A társulati alapszabály nem hatalmazta fel arra, hogy a közgyűlés határozata nélkül a fejlesztési alapból nagyobb összeg felhasználásáról döntsön, jóllelhet a kövesút építésével kapcsolatban erre hivatkozott. Az is bizonyítást nyert, hogy a bűncselekmény elkövetését nagymértékben a főkönyvelő engedékenysége, meghunyászkodó magatartása tette lehetővé. Turcsányi Lajos azzal védekezett, hogy a cselekményből semmi előnye neon származott. A bíróság rámutatott arra, hogy a másodrendű vádlott mint a társulat főkönyvelője elmulasztotta a társadalmi tulajdon védelmével összefüggő kötelezettségek ellátását. A bűnügyben a napokban hirdetett ítéletet a békési Járási Bíróság. Dr. Durkó Mária büntető tanácsa Serb József elsőrendű és Turcsányi Lajos másodrendű vádlott bűnösségét a társadalmi tulajdonban jelentős kárt okozó hűtlen kezelés bűnvesztésre és hatezer forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadság- vesztés' végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. Turcsányi Lajost pedig 10 ezer for rint pénzbüntetéssel sújtotta. Súlyosbító körülményként értékelte, hogy az elsőrendű vádlott a bűncselekményt folytató- - lagosan a társadalmi tulajdon i sérelmére követte el. Enyhítő ! körülményként értékelte a bí- 5 róság a két vádlott büntetlen ! előéletét, valamint azt, hogy ! kiskorú gyermekeik ellátásáról 5 kell gondoskodniuk. Ugyancsak ■ enyhítő körülményként vette • figyelembe a bűncselekmény jj beismerését. Az ítélet nem jógii erős! Az ügyész, valamint a két ■ vádlott és védőik a fellebbezés ; bejelentésére három nap gon- ; dolkodási időt kértek. I A társulat Serb József ellen jj fegyelmi eljárást indított. Köz- ; ben az elsőrendű vádlott fel■ mondott. A társulat intéző bi- ! zottsága a felmondást elfogadta. (Sered i) mm turnusa [j 1974. NOVEMBER 22. ** Az alkoholellenes társadalmi | bizottság november 20-án dél- ,\ után Békéscsabán, a megyei tanács dísztermében tartott tanácskozást, melyen dr. Kiss Endre, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője üdvözölte a résztvevőket. A tanácskozáson részt vettek az egészségügyi szervek, intézmények képviselőin kívül a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a Szakszervezetek megyei Tanácsa. a Békés megyei Rendőr-főkapitányság illetékes előadód és mindazok, akik valamit is tehetnek az alkoholizmus elleni küzdelem akcipprogramjáhak sikeres végrehajtásáért. Dr. Bakó József, a megyei bíróság elnökhelyettese volt a napirend első előadója, aki az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló törvényerejű rendeletet ismertette. Tájékoztatójában többek között statisztikai számokkal érzékeltette, hogy miért van szükség erre és mit kell tenni a különböző állami és társadalmi szerveknek a továbbiakban. Ezután dr. Baly Hermina, a megyei ideggondozó vezetője az alkoholizmus elleni küzdelem jelenlegi helyzetéről és a további feladatokról szólt. Előadásában szintén számok hangzottak el arról, hogy megyénkben hogyan alakul az alkoholfogyasztás és az ebből következő betegségek száma. A felvilágosító munkáról szólva elmondta, hogy 1973-bam. a megyében összesen 100 előadást tartottak az alkoholfogyasztás ártalmairól és következményeiről. Szólt az alkoholizmus elleni gyógyítás munkájáról, az ambuláns kezelésekről és a munkaterápiás üzemek szükségességéről. Majd dr. Kiss Endre tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata nyomán milyen intézkedéseket hajtottak végre a megye területén. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fekete János, az alkoholizmus ellenes országos bizottság titkárságának munkatársa is, aki elmondta, hogy korlátozó intézkedések bevezetésére lenne szükség, hogy az italfogyasztást mérsékeljék Ezt többen is helyeselték és javasolták, hogy a vendéglátóipari egységekben, élelmiszerboltokban a reggeli órákban ne lehessen szeszes italt vásárolni. A vitában felszólalók közül Czirják Árpád, az Utasellátó Vállalat igazgatója már olyan intézkedésekről tájékoztatta a résztvevőket, amelyek bevezetése javasolt minden vendéglátóipari egységben. Kár, hogy a vendéglátóipari vállalat és a MÉSZÖV nem képviseltette magát e tanácskozáson, hiszen sok hasznos javaslatot náluk is be lehetne vezetni. K, 3. hazájukat, annak nyelvét, mű- I tettében állapította meg. Serb sváb hagyományokhoz gőgösen ! Józsefet tíz hónap szabadság- és egyoldalúan ragaszkodó gaz-
