Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Kitüntették a legjobb népi ellenőröket Rêvés* Andor, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság osztály- vezetője átadja a Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést Bácsfalvi Mária nak. Állja a sarat a November f. szocialista brigád Hazánkban 15 évvel ezelőtt jött létre a népi ellenőrzés szer. vezete. Vizsgálatai átfogják az állami, a gazdasági élet szinte minden területét. A népi ellen­őrök társadalmi munkában "tesz­nek eleget megbízatásuknak. Megyénkben a Népi Ellenőrzési Bizottság 15 év alatt 2357 vizs­gálatot folytatott le, s ezen kívül 3337 bejelentést vizsgált meg. A lefolytatott vizsgálatok során több ezer intézkedést tett a hi­ányosságok megszüntetésére és több száz felhívást a törvényes­ség helyreállítására. Mintegy 1500 esetben fegyelmi kártérítési és szabálysértési eljárásokat kezdeményezett. Jelenleg me. gyénkben 2200 népi ellenőr te­vékenykedik. Társadalmilag fon­tos munkájukat becsülettel, nagy odaadással végzik. A minap Békéscsabán a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság tanácstermében ünnepségen em­lékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, s a NEB megalakulásának 15 éves évfordulójáról. Ebből az ai ka- ! lomból Révész Andor, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság főosztályvezetője átadta a Ki­váló Népi Ellenőr kitüntetést Rácsfalvi Máriának, a békés- 25 25. Érdemeire es képességeire va­ló tekintettél rábízták a kilen­cedik honvédhadtest parancs­noki posztját Eperjes székhely- lyel. így a csaták kellős köze­péből visszatérhetett áhított vá­rosába. Egyáltalán nem gondol­hatta, hogy a boldog hazatérés csak illúzió, ám annál valósá­gosabb a rövidesen kezdődő megpróbáltatások sorozata. Schlick hadseregénél sokkal komolyabb erő tűnt fel a látha­táron. Megérkeztek Magyaror­szágra a cár katonái. A Hernád völgyében ereszkedtek alá Ga­licia felől megszámlálhatatlan özönnel. Dessewffy Arisztidesz, aki katonailag felelt ezért az or­szágrészért, a cár seregei ellen vezette hadtestét p siker minden esélye nélkül. Ezúttal nem ke­reste a csata lehetőségét. Takti­kája mindössze arra szorítkozott, hogy apró csetepatékkal hátrál­tassa a támadó ék előrenyomu­lását. Eleinte abban bízott, meg­érkezik az erősítés, mint annak idején Görgey Kassa alá, de igen hamar belátta, az abszolút erőviszonyok akkor is remény­telenné tennék helyzetüket, ha az egész magyar hadsereg a se­gítségére sietne. E felismerés ellenére makacsul késleltette az orosz előnyomulást és csak a végső esetben folyamodott hát­ráláshoz. A közben csatlakozó seregtöredékekkel együtt vonult vissza a Tisza jobb partján. Míg Görgey hadtestei északon, saajd az Alföld keleti szegélyén csabai Férfifehérneműigyár fő­mérnökének, Domokos János­nak, A Forgácsoló Szerszámgyár főkönyvelőjének. Korok Ferenc­nek, a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatójának, dr. Romvári Lászlónak, a Me­gyei Tanács VB Tervosztály ve­zetőjének, Bánki Vilmosnak, a MNB mezőikovácsházi fiók-veze­tőjének, Medovarszki György­nek, a tótkomlósi Alkotmány Tsz főagronómusának, dr. Tóth Sándornak, az ÖRKI tudományos munkatársának, F lender Pálnak, a megyei NEB főrevizorának. Valamennyien 15 éve vesznek részt a NEB munkájában. Kul. kai Sándor, a Békés megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnöke 12 népi ellenőrnek adott át a törzsgárdatagságról szóló okle­velet, s 67-en részesültek juta­lomban. A közelmúltban a já­rási, városi népi ellenőrzési bi­zottságok megyénkben 160 népi ellenőrt jutalmaztak meg. A kitüntetések, a jutalmazá­sok, a törzsgárda oklevelek a népi ellenőrzés szervezetének társadalmi fontosságát, a népi ellenőrök munkájának megbe­csülését és elismerését fémjel­zik. menekített^: magukat Arad fe­lé, addig az a seregrész, amely­hez Dessewffy is csatlakozott, az ország közepén át közelített Szegedhez, a menekülő lázadó kormány- ideiglenes székhelyé­hez. Szeged fölött a főparancs­nok Dembinsky támadásra szán­ta el magát. Kísérlete a magya­rok katasztrófájával végződött. Kossuth kormánya tovább me­nekült Aradra. Dessewffy véres utóvédhar­cokkal biztosította visszavonu­lását Temesvár felé, mivel csak ez az egyetlen mozgási lehetőség maradt nyitva számára. Temes­várnál ugyanis még lábon állt Bem József serege. Ezzel akart egyesülni. Sikerült az elgondo­lás, de azzal a ránézve lesújtó következménnyel, hogy a Dem­binsky vezette ütközetben ha­sonlóan Bem is Gsatát vesztett. Üjra a hátrálásban keresett ki­utat. Hiába próbált rendet tar­tani, már kibontakozott a teljes káosz. Ráadásul találkozott Lú­goson a menekülő Kossuthtal és ebből végképp megértette hogy veszve van minden reményük. Kossuth levelet bíz rá azzal a kéréssel, hogy továbbítsa Bem­hez, s máris menekül tovább. A Budapestről Békéscsabára vezető vasútvonal delta-elágazá­sánál épül majd fel a MÁV Vil- lamosvona! Felügyelőségének a telepe. A területe már be van kerítve, építőanyagot is hordtak oda. A nagy pusztaságból fog ki­emelkedni az új létesítmény. Víz nélkül persze nem kez­dődhet meg az építkezés. A Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat November 7. kubikos szocialista brigádja azért ás most egy hosszú árkot és fek­teti le a csöveket, hogy eljut­tassa a vizet Másutt talán lehetne árokásó géppel is dolgozni, de itt nem, mert kábelek és más csővezeté­kek vannak a földben. A gép kíméletlen, tönkreteszi, ami az útjába kerül. A kubikosok, mint a régészek. a megbolygatott ta­laj felső rétegéről felismerik, hogy leíiebb van valami, amire vigyázniuk kell. „Megfúrják*’ a vasutat Három vágány is útba esik, amit természetesen nem lehet megbolygatni. Mit csinálnak, hogy mégis átfolyjon a víz alatta? — Megfúrják a vasutat — mondja derültséget keltve ma­ga körül Apáti Gábor brigád­vezető, miközben nagy lendü­lettel lapátolja ki az árokból a csákánnyal meglazított föl­det. Megfúrni a vasutat pontosab­ban annyit íelent, hogy átpré­selnek a töltés alatt egy 216 milliméteres átmérőjű és becs­lésem szerint olyan 10 méter hosszú vascsövet. A módját ők maguk eszelték ki még 1971- ben, amikor a szennyvízelvezető csatornát építették a Volán 8. sz. Vállalat központi telepéhez. Azt is át kellett vezetni a vas­úti töltés alatt, méghozzá eilig néhány méterre innen. Ennek az előzményeire a brigádvezető így gondol vissza: — Amikor a sínekhez értünk, álltunk, mint szamár a hegyen. Itt volt Pataki Lóri művezető is. Neki tanácsoltuk, hogy csi­náljanak a műhelyben egy kézi préselő bakot. Olyasmi az, mint egy vaslétra fogakkal. Megter­Dessewffy ehhez a levélhez mel­lékeli a maga levelét, amelyben értesíti parancsnokát a Lúgosra szorított kilencedik hadtest kilá­tástalan helyzetéről, A leveleket soha nem kapta meg Bem, mert azok a mi ke­zünkbe kerültek: herceg Lich­tenstein előőrsei elfogták a fu­tárt. Bem futárja viszont meg­érkezett Dessewffyhez és közölte a lengyel fővezér parancsát, hogy a kilencedik hadtest hala­déktalanul kövesse őt Erdélybe, ahol kiheverik a vereséget és folytatják a harcot. Meglehet, Dessewffy erre is hajlandó lett volna, ha el nem vágjuk előle az összes számba- vehető útirányt Többé már a korlátozott cselekvési szabad­sággal sem rendelkezett. Hírt kapott a világosi fegyverletétel­ről, s úgy Mélte, kiszolgáltatott helyzetében Görgey példáját kell követnie, tehát az oroszok­nak akarta megadni magát. Am Lúgosról nagy a távolság Vilá­gosig és egész Észak-Bánátot herceg Lichtenstein serege ural­ta, Aradtól lefelé a kilencedik hadtest kicsire zsugorodott és minden oldalról matt helyzetbe hozott körletéig. Két megoldás maradt, vagy az öngyilkos hő­veztük, el is készült. Segítségé­vel a kézi csörlő úgy megfúrta a vasutat, hogy jobban nem is lehetett volna. Gubucz János, a szerelőipari részleg telepvezetője és egyben a szakszervezeti műhelybizott­ság titkára ma is csak ámulni tud ezen az egyszerű és mégis kitűnően bevált újításon, amit azóta sokan használnak. De nem ez az egyedüli eszköz, amit a munkájuk megkönnyí­tésére kiagyaltak Apátiék és többször kitalálnak valami újat. Gubucz János egy kis büszke­séggel mondja: — Ritkán jönnek a telepre, de ha megjelennek, akkor már foghatom a fejem. Mert biz­tos, hogy csiná'ni kell valamit. És erőszakoskodnak. Addig rág­ják a fülem, amíg az a valami el nem készül. Igaz, eddig még minden eszközt nagyon jói tud­tak használni. Műhely szabad ég alatt Ha javarészt árokásás is a feladatuk, nem a régi értelem­ben vett kubikosok ők már. Ér­tenek a gázcső-szigeteléshez, az azbeszt- és a betoncsövek sze­reléséhez. az útátfúráshoz is. Megtanulták saját szorgalom­ból. Kényes munka valameny- nyi. Ami elkészül, a földbe ke­rül. nem látszik többé. Kiásni csak akkor kell, ha elromlik, mert rosszul csinálták meg De ők gondosan, felelősségérzettel dolgoznak. Nem is tudnának másképpen, annyira megszok­ták 25—30 év alatt. Legalábbis Apáti Gábor, Fábián Lajos, Szabó István és Lipcsei Sándor ilyen régi kubikos. Ketten — Kocsor Sándor és Laurinyecz György ■— jóval fiatalabbak ugyan, de ők sem „lógnak ki a sorból”. Keményen fogják a csákány és a lapát nyelét valamennyien. Igaz, a gép lassan megeszi elő­lük a kenyeret, amit azonban Fábián István egyáltalán nem sajnálna. Azt mondja: — Bár csak enné mielőbb. — De a gép azért hagy maga után tennivalót — jegyzi meg erre Apáti Gábor. — Ha mi, régi kubikosok egy síesség, vagy a Lichtenstein előtti kapituláció. Dessewffy az utóbbit válasz­totta. Láziár Vilmos az utolsó az el­ítéltek sorában. Rá is agyonlö- vetés vár. Reggel bekötjük a szemét és legyilkoljuk. Olyas­mit művelünk vele, amire ő, a lázadó soha nem lett volna ké­pes. Szelíd, jóságos ember. In­kább hivatalnok volt. mint ka­tona. Gróf Leiningen-Westen- burg Károly után ő a legifjabb a büntetés elé néző lázadó ve­zérek közül. S az egyetlen, aki nem jutott el a tábornoki kine­vezésig, sőt ezredessé is akkor léptette elő Bem József, amikor már nem volt lehetősége más parancsnoki cselekedetre, csak a fegyverletételre. Harmincnégy esztendős, Nagy- becskereken született, ugvan- ott nevelkedett Ifjú éveit a harmincnégy edit gyalogezred­ben töltötte, ahonnan hadnagy­ként. szerelt le 1843-ban azzal a tudattal, hogy soha többé nem lesz katona. A hadseregben szerzett műszaki képzettségére szándékozott alapítani polgári jövőjét Visszatért szülőföldjére, a Bánátba, megnősült, és csa­ládjának Nagybecskereken te_ remtett otthont. Szorgalommal dolgozott, hogy Károm gyerme­ke neveléséhez biztosítsa a meg_ m élhetést. Azt hitte, végleges sze- : zenesére lelt, amikor főtiszávi- : síelői alkalmazást kapott a ! Központi Magyar Vasútigazga- ! tóságnál. (Folytatjuk) ' csomóba raknánk azt a sok föl­det, amit életünkben megmoz­gattunk, kitenne talán egy fél Gellérthegyet — folytatja Fá­bián Lajos. A műhe'v télen-nyáron a szabad ég alatt van. A hideg és a hőség pedig eszi az embert. Igazán nem irigylésre méltó a kubikosok helyzete. A Vállalat Kiváló Brigádja Ilyen körülmények között 13 éve állja a sarat a brigád. Ti­zenkétszer nyerte már el a szo­cialista címet és az 1973 ápri­lisában megtartott vállalati ün­nepségen e’sőként szólították ki a November 7. brigádot. Akkor kapta meg a Vállalat Kiváló Brigádja címet, a személyen­ként vele járó 1500—1500 fo­rinttal. Az évek során egyszer vagy többször valamennyien kiérde­melték a Kiváló Dolgozó. Apáti Gábor pedig ezen felül az Épí­tőipar Kiváló Do'gozója kitün­tető jelvényt. Apáti Gábor még a Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetést is. Hogy mivel érdemelték ki, azt a brigádvezető röviden így magyarázza meg: — Nem ülünk karba tett kézzel. Ennyi az egész. No. nemcsak a fizetett munka közben, hanem akkor sem, ami­kor például Korcsok János, a vállalat dolgozója halálos bal­eset áldozata lett és a brigádok sorra-rendre vállalták, hogy se­gítséget nyújtanak az elhunyt családjának a házépítéshez. Apátiék tették az első csákány­vágást. Az alapot ők készítették e\ v És segítettek egymásnak is az építkezésben. így lett családi háza Lipcsei Sándornak. Apáti Gábornak és öccsének, Mátyás­nak. Mátyás ugyan már nincs közöttük. Kubikosból először vízvezetékszerelő lett. majd to­vábbtanult. Elvégezte a gép­ipari technikumot és most mű­vezető. A brigád ösztökélte a tanulásra és egy kicsit büszke is rá. Aztán Apáti Gábor 49 évesen, Laurinyecz György pedig 35 évesen elvégezte az általános iskola VIII. osztályát. Utánuk Kocsor Sándornak ke1! pótolnia az elmaradást. A brigád elvár­ja tőle. Tanulnak a gyermekeik is. Apáti Gábor fia például főis­kolás. Fábián Lajos két lánya közgazdasági technikumban érettségizett, Szabó István egyik fia lakatos, a másik karosszé­ria-lakatos. Nevük niucs kőbe vésve Kezük munkájának a nyoma megyeszerte megtalálható, még­ha az a földbe is került. De nekik köszönhető többek kö­zött. hogy van víz, gázfűtés és szennyvízelvezetés Békéscsa­bán, a Bánszki utcai, valamint a Kulich Gyula lakótelepen, sok üzem, intézmény épületeiben. A legújabb létesítményben is, a békéscsabai cserépgyárban. A nevük, mint a többi épí­tőké sem, nincs sehol kőbe vés­ve. Lehet, hogy csak ez a riport őrzi majd meg az utó­kornak : volt egyszer eav ku­bikosbrigád, amely 1973-ban elnyerte a Vállalat Kiváló Szo_ cia'ista Brigádja címet. Nehéz és becsületes munkával sok-sok embernek teremtett kényelmet, kedvező körülményeket. S ez a brigád a November 7. nevet vi­selte. S. J. •■•«■••••Ma Gerencsér Miklós ARADI MARIO Pásztor Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom