Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

■ lininillklllllllllllllllEBBEBlISSfiSlIEUHaSIIIHIMini Nyugtalan ifjúság j A legújabb : kéximunkakönyvt E ciMc nem vállalkozik többre, mint néhány gon­dolatra arról, amit a fia­talokkal, a „felnőtt ka- ✓ triászokkal” kapcsolatban sok­szor hall az ember: hogy min­dent megkaptak, hogy az ifjú­ság megértésének, nevelésének ez a kulcsa, s öreg hiba voit elkényeztetni őket. Ki tagadná, hogy jobb anya­gi körülményeik vannak, s ta­nulási lehetőségeik összehason­líthatatlanul kedvezőbbek, mint a mai felnőtt nemzedéké annak idején? Erre a különbség, re, előnyös helyzetükre, gyak­ran, s alapjában helyesen fi-, gyelmeztetjük őket. Meglehe­tősen sokszor hallják. Mit vá­runk ettől? Hogy jobban meg­becsüljék azt, amihez nem a maguk erejéből jutottak. Egy diploma az államnak száz­ezer forintjába kerül. Hány év alatt törlesztik le. már akik ie- törlesztik ezt a- „hitelt”, amely­nek még a kamatait is a tár­sadalom fizeti? A tőkés orszá­gokban is sokféle rendszere van az ösztöndíjaknak. A ta­nulás mégis sokkal többe kerül, s éppen ezért a társadalmi bá­zis, amelyre a felsőoktatás épül, sokkal szűkebb. Mi a közokta­tás tényleges forradalmát haj­tottuk végre, s ez az ifjúság egész helyzetét alapvetően megváltoztatta a háború előtti­hez képest. Éppen ezért iga­zunk van. amikor ezt tekintjük egész pedagógiai stratégiánk ki­induló vontjának. Hogy okosan érvelünk-e, s hogy valóban a forradalmi lényegre mutatunk-e rá, vagy megállunk ott, hogy „bezzeg az én időmben még ci­pőre sem tellett” — ez már más kérdés. De. hogy ennek a tudatát nekünk ébren kell tar­tanunk a fiatalokban, arról nem lehet vita. B ármilyen fontos kiinduló pontja is ez pedagógiánk­nak, nem tulajdonítunk-e ennek a valóságosnál is nagyobb jelentőséget? Nem Г1 adjuk-e olyan kérdésekre is, ; amelyekre mást kellene felel- S nünk, ezt a választ? Mert nem : mindig érjük el ezzel az érve- ■ léssel a jogosan megkívánt ha- ; tást. S ez nem azt je’enti, hogy • a fiatalok hálátlanok. hogy : semmibe veszik, amit mások ; értük tettek, hanem azt, hogy ! ez az érvelés nem mindig il_ £ leszkedik égy kiforrott, egészsé. ges pedagógiai gyakorlatba, nincs mindig összhangban a fia­talok más tapasztalataival, s ezért nem hat úgy. ahogy kü­lönben hatna. Hogy a mai fiatalok mindent megkapnak? Ebből annyi igaz, hogyha valaki bejut a középis­kolába, vagy felsőfokú intézet­be. ha családja nem tudja biz­tosítani, az állam bocsát ren­delkezésére o’van anyagi eszkö. zöket, amelyek lehetőséget ad­nak tanulmányai elvégzésére. E mondatot egyetlen jelzővel sem lehet bővíteni. Azt sem mond­hatnánk. hogy gondtalanul, ne­hézségek nélkül, könnyen vé­gezheti el tanulmányait, s azt sem, hogy igen szűkösen, csak nagy nehézségek árán. El tud­ja végezni. Kevesebb már nem lenne elég, többre nincs lehe­tőség. Erről nem szükséges bő­vebben beszé'ni. N agyobb probléma ennéíl a pályakezdő fiatalok anya­gi helyzete. Az egyetemi, főiskolai hallgatóknak, ha szűkösen is, de mindene meg­van, Ahogy a saját lábára áll, kedvezőtlenebb anyagi helyzet­be kerül. Az albérlet sokkal drá­gább, mint a kollégium, az üze­mi, vendéglői étkezés vagy a főzés többe kerül, mint a men­za; ezerkétezáz-ezernégyszáz fo­rintból nehéz kijönni. Nem ál­líthatjuk tehát, hogy kényezteti őket az élet. — Arról sem tudok, hogy a munkásfiatalok ne ismernék a gondokat. Ha valaki ott dolgozik, ahol lakik, ha szülei viselik gondját, s még nem ala­pít családot, persze könnyen él. De csak ilyen körülmények mellett! A többinek sin csennek, súlyos, nagy gondjai. De hogy mindent megkapnának? Sok mindent megkapnak, sok min­dent nem kapnak meg, amit pedig megkaphatnának, annak a veszélye nélkül, hogy „elronta­nák” őket. D e nem ez a fő kérdés. A fiataloknak — a szó anyagi értelmében — va_ lóban viszonylag könnyű a dolguk. Ehhez azonban hozzá kell .tennünk: ezeket a fiata­lokat a szocialista Magyaror­szág nevelte. „Bennünket min­dig úgy emlegetnek —mondot­ta egy huszonötéves fiú —, hogy mi beleszülettünk a szoci­alizmusba. Pedig mi az átme­neti társadaüomba, a forrongó, nehéz évekbe születtünk bele.” És ez is — igaz! N em, a mai huszonegyné- hány évesek igazán nem selyempapírban nőttek fed. Anyagilag jobb hely­zetben voltak, s vannak, mint szüleik annak idején. De azt a pozitív hatást, amit ez gya­korol, negatívumok gyengítet, ték. Az ország politikai, gaz­dasági életében például már emlegetni sem fogják a szemé­lyi kultuszt, amikor a jellemek­ben. még nyomon követhetjük torzító hatását. Ez az ifjúság nyugtalan években nőtt fel. S nekünk, ha valóban segítem akarunk nyugtalan útkeresésük­ben: ebből kell kiindulnunk, ezt kell megértenünk. k—gy NÉPMŰVÉSZETI DIVATALBUM „Világszerte divattá vált a népművészet. Mondhatjuk úgy is, divatos lett újra, mint már annyiszor az öltözködés törté­nete folyamán” — írják köny­vük előszavában a szerzők: Gárdonyiné Kövesei Edit és Lafkyné Székely Ilona. A szerzők meggyőződése, hogy a népművészeti elemek felhasználásánál csakis az erde- tiből, a „tiszta forrásból” kell kiindulni. Ezért csak néprajzi- lag hiteles mintákat és techni­kát válogattak össze mondani­valójuk illusztrálására, nem­csak az ország különböző vidé­keiről, de a határainkon túl: Romániából, Jugoszláviából, Szlovákiából is. A Népművészeti divatalbu­mot lapozva, megállapíthatjuk, hogy határozottan más, mint az eddig megszokott kézimunka­könyvek, mégpedig azért, mert valóban olyan mintákat talá­lunk benne, amelyek a mai öltözködésben a legjobban fel- használhatók. Az olvasó több, mint kétszáz ruhamodell raj­zát is megtalálja a könyvben. A hímzésmintákat — kü­lönböző ráncolás, rátét, szegély, bojt, sallang, csücskő, zsinór felhasználási módokat — ere­deti nagyságú rajzban közli. Ezzel a rajzolásban, tervezés­ben járatlan, de a szépet sze­rető lányoknak és asszonyok- nagy segítséget nyújt. A könyv részeletes és köny- nyen érthető gyakorlati taná- nácsökat ad a kivitelezéshez. Pontosan leír minden öltés- technikát az idősebb korosztály­nak emlékeztetőül, a fiatalok­nak pedig ismertetőül. A százharminc oldalas cEvat- album a MINERVA gondozásá­ban jelent meg. иммявягмяяяммяяя« Nyári divat Kékfestő anyagból készült kéírészes kempingöltözékek. Foltozás vagy díszítés? A rátétes kézimunkézásnak azt az előnyét, hogy a munka során az alapot, teljesen elta­karja a rákerült második réteg, sokféle praktikus dologra fel­használhatjuk. A háztartásban például a törülközők, kéztör­lők megjelölésére, vagy az asz­talkendőn, térítőn esett kitörül- hetetlen folt eltakarására. Az otthon készült, vagy átalakított gyermekruha, kötény díszítésé­re is alkalmas ez a mód, a lé­nyeg az, hogy az ellentétes szí­nű, vagy mintázatú anyag, dí­szítés a mosásnál ne okozzon gondot. A legkedvesebb ruha is to­figyelve, hogy szálirányuk egy­forma legyen — nagyobb öl­tésekkel több helyen össze- férceljük. Ha a minta külön papíron van, ezt újabb tűzéssel erősítjük rá. Most következik a minta körvonalainak kifércelé­se, a rajz szélétől kb. 3 mm-rel befelé, egészen apró öltésekkel. Ha elkészült a fércelés (a se­lyempapírt letéphetjük), olló­val dolgozunk tovább, óvato­san. A minta rajzától 3 mm-rel, a kifelé eső részt most egy da­rabon levágjuk. Itt a szélét, az elfektetett varrótű segítségé­vel behajtjuk és apró öltések­kel sűrűn beszegjük. Amikor a vább viselhető, ha kisebb kopá­sait, szakadásait, pecsétjeit ügyes rátét-varrással letakar­juk. A rátét készítése nagyon egy­szerű, ha a munkát alaposan előkészítettük. • Először is a mintát kell, akár az anyagra, akár selyempapírra rajzolni. Ez­után a két anyagot (a meglevő alapot és a rákerülő díszt) — kis szakaszt beszegtük, tovább vágjuk az anyagot, behajtjuk és varrjuk, amíg a végére nem érünk. Ez a kézimunkázási mód persze nemcsak a hibák, két anyag összetoldásj helyének el­takarására, hanem új holmik díszítésére is igen alkalmas. F. I. NYERJ ha nem vár szeptemberig m — IDŐT. KÉNYELMET. — ÉRTÉKES TÁRGYAKAT! iffőst vásárolja meg iskolaszereit AZ UNIVERZAb PAPÍRBOLTOKBAN BÉKÉSCSABÁN, GYULÁN, OROSHÁZÁN, SZARVASON Univerzál Kiskereskedelmi »'• Vállalat TÖBB MINT KÉTEZER NYEREMÉNY! (Pl.í „Sanyo” zsebrádió, rugós foci. tol- lasllabda-készlet, diavetítő, mikroszkóp-fel­szerelés, stb.) CSAK AUGUSZTUS Г5-ГС A NYEREMÉNYTÁRGYAKAT AZONNAL MEGKAPJA! Az orosházi 612. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet pályázatot hirdet önálló iskolai könyvtárosi munkakör betöltésére Feltétel: könyvtárosi-népművelési szakvégzettség Fizetés a képesítésnek megfelelő pedagógus munkaköri be­sorolás szerint Jelentkezés írásban az intézet igazgatójánál. Az állást 1973. szept. elsejével kel elfoglalni Î65289

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom