Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

A KISZ neeUt Lesz-e albérlők háza Békéscsabán?! Fiafafo* arcfiépcsaniota Fiatalon A cikkben foglalt kérdést el6_ szőr február 11-i Mini Magazi­nunkban tettük fel. Akkor el­mondtuk, hogy Budapesten és Szombathelyen már létrehozták az albérlők házát és ezek az intézmények magy segítséget nyújtanak a kispénzű, lakásra gyűjtő fiataloknak. Vélemé­nyűnk az volt hogy nagyon jó tenne valami hasonlót Békés­csabán is csinálni. Lehet-e er­ről szó? — ezt kérdeztük Du­na Mihálytól. a KISZ városi bizottságának politikai munka, társától. — Az ifjúsági szövetség ter­mészetesen támogatja az ötle­tet, — mondotta Duna elvtárs —. annál is inkább, mert a KISZ lakásakció már befejező- dött. Tudott dolog, hogy a fia­talság mindig segít ha kell és szívesen ajánlja fel erejét nemes célok érdekében. Jelen­leg például egy 13 millió ló­rink» sporttelep építésén dol­gozik a megyeszékhely fiatal­sága és a munkák 60 százalékát végzik ők el társadalmi mun­kában. Ezenkívül játszótereken, | parképítéseken dolgoznak fiata_ " lók. Éves munkatervünkben rögzítettük a ránk váró társa­dalmi munkákat és ebben az albérlők háza még nem szere­pei — Ez azt jelenti hogy nincs mód társadalmi segítségre? — Nem. erről szó sincs. Amennyiben a városi tanács il­letékes osztálya biztosítja a lehetőségeket, mi az erők meg­felelő átcsoportosításával je­lentős segítséget tudnánk nyújta­ni az építkezéshez. Az emberek­ben általában megvan a segí- [ teni akarás, így természetesen : bennünk is. Egy ilyen nagy ■ munkához azonban sok minden » kell — gondolok itt elsősorban j építőanyagokra. gépekre. Mi S csak munkaerőt tudunk adni. : A kérdés tehát még nyitott. | A KISZ Városi Bizottsága fela- ■ jánlotta segítségét, de a terve- : zés, kivite’ezés anyagi gondja- • it ők nem tudják vállalni Eh- • hez már tanácsi segítség is kel- : lene. Zana Zoltán ■ A gondolatolvasó zseni Egy moszkvai ifjúsági napilapban érdekes cikk jelent meg To­fik Hasszán-Aga-Ogli Dadasev történetéről. Tofik 1947-ben Baku­ban született, érzékeny, csapongó képzeletű, végtelenül szórakozott gyermek volt. 14 vagy 15 éves lehetett, amikor egy unalmas iroda­lom órán felmerült benne, milyen jó volna, ha sikerülne „megda- dogtatni” a tanárt. Jó erősen maga elé képzelte a jelenetet, mire a ..kísérleti személy” kínos szótagolással, mint egy elemista, össze­gabalyodó nyelvvel kezdett olvasni. A kísérlet sikerén felbátorodott Tofik ezután rendszeresen sétáltatta a tanárokat a padsorok között, mégpedig úgy, hogy a tanerő egyenesen odament Tofikhoz, de ott nem jutott eszébe, hogy miért, ezért visszafordult, eltávolodott, majd újra kezdte kényszersétáját. " Bár Tofik efféle kísérletei némiképp kifogásolhatók voltak, azért néha segített is. Lecsillapította diáktársai zsibongását, pusz­tán gondolati sugallattal. 18 évesen látta a híres telepatikus Wolf Messing egyik fellépését és rájött, hogy ő is képes azt is megcsi­nálni, mint a mutatványairól híres mester. Ezután már rendszere­sen edzette magát. Eldugtak előle egy pénzdarabot, s ő a gondola­tokból olvasta ki, hogy hová lett. Amikor elérkezett az idő, hogy szakbizottság előtt tegyen bi­zonyságot képességeiről, úgy találták, hogy jógi módra tudja sza­bályozni belső életfolyamatait. Képes kikapcsolni tudatából a teljes külvilágot, majd ezt az állapotot önszántából feloldani. A bizottság nem egy könnyen adta meg magát. A döntő kísérlet g az volt, hogy végiggondoltak egy egész cselekménysort, s ezt To- ! tiknak végre kellett hajtania Bonyolult és látszólag értelmetlen ; cselekedeteket végzett, dehát ilyenekre gondolt a bizottság. A bo- ; nyolult mutatvány befejező aktusa az volt, hogy a zongora húrjai g közül kihalászott egy csomag elrejtett cigarettát. g PECH A nyolcéves Karcsi a családi fényképa'bumot nézegeti. — Anyuka, ki ez a sovány, göndörhajú fiatalember? — A papád ... — Nem értem — döbben meg Karcsi. — Altkor ki az a kövér, kopasz férfi, aki velünk la­kik...? Változás Magda találkozik kisírt szemű barátnőjével. — Mi történt veled? Megcsalt a férjed vagy a barátod? — Mind a kettő! 1. (1) Szentiván 2. (2) Sirályok (Koncz Zsuzsa) 3. (3) Azt hittem 4. (5) Kövér nap (Mini) • (LGT) ■ (Generál) 5. (8) Ez minden (Zalatnay Sarolta) 6. (4) Szerenád szerelmemnek, ha lenne (LGT) 7. (7) Kotta nélkül (LGT) 8. (9) Adj egy percet (Zalatnay Sarolta) 9. (6) Darabokra törted a szí­vem (Bergendi) 10. (-) Napraforgó (Zalatnay Sarolta) HETEN VOLTAK GYAKORNOKOK — Arra gondoltunk: ide a határ mentére szí­vesebben jönnek többen együtt. » • « A határ, atrklyröl szó esett a román batár, alig néhány kilométernyire húzódik a tsz köz­pontjától. Badovlcs Sándor főagronőmus pedig, aki a határról a szót „ejtette”, szemközt AI velem az elnök, Ffllöp Sándor asztalánál. • a « A dombegyházi Petőfi Tsz.ben 1970-ben még csak két felsőfokú végzettségű szakember dolgo­zott. A tsz nem régen egyesült a kisdombegyhá. zi Táncsics, illetve a magyardombegyházi Rá. lgáczt Termelőszövetkezetekkel. A három köz. ség közös gazdasága most 5 800 hektárnyi. (Ez körülbelül io ezer 104 hold). Dolgozó tagjai, nak száma 1050. Vezethet.e ekkora gazdaságot két szakember? • • • — Nem. Mondja határozottan Badovlcs Sára. 1972-ben összesen két diplomás, illetve okle. Teles fiatal került gyakornokként a dombegy­házi Petőfi Tsz.be: Balogh Margit, Dús Irén a debreceni Agrártudományi Egyetemről. Csá. szár Gyula a gödöllőiről, felesége pedig a számviteli főiskoláról. Fodor Zoltán és Agócs Ferenc Mezőtúron végzett a felsőfokú mező. gazdasági gépészeti technikumban. Lizák 1st. ván, a keszthelyi Növényvédő Főiskoláról jött. Heten hét felé laktak, szerte az országban. Most Ide gyűltek, Magyarországnak a főváros, tői egyik legtávolabb eső zugába. Miért? Ml hatott rájuk ilyen csáberővel? • • • Fábián László, a tsz párttítkára 30 eves. Az elnök 32. Rövid tanakodás után állítják fon. tossági sorrendbe azokat a kérdéseket,- amlelye. két a fiatalok tettek fel, amikor ide hívták őket, rendre felkeresve az egyetemeket. Az első: mekkora a tsz, vagyis elég nagy.e ahhoz, hogy ott a szakembernek dolga is le. gyen. A második: hány évesek a vezetők? Illetve elég fiatalok-e ahhoz, hogy ne érezzék terhes, nek a gyakornokokra jellemző türelemetlensé- get. A harmadik: Van.e lehetőség a kibontako. zásra, pontosabban az előrejutásra. S végül: mennyit fizetnek? 9 9 « — A fizetésekben hamar megállapodtunk, WL megy ej segítséggel az egyetemet végzett gyakornokoknak 3 ezret, a főiskolásoknak 3 ezer 800.at tudtunk adni. Előbb.utóbb a lakás, gondjaikat is megoldjuk. Az Ígért kinevezése, két pedig január 1-től megkapták — sorol­ja Fülöp Sándor. Mindez nem kis pénz. De megérke? • • • A választ ismét a főagronőmus fogalmazza meg: — Erről még vitatkozni Is kár. Egyszerűen arról van szó: létkérdéssé vált az egyesülés, kor, hogy mennyi szakembert tudunk a tsz. nek megnyerni. Igaz, tavaly egyszerre heten jötte’4, de ennél kevesebben nem Is lennének elegen : ahhoz, hogy ezt a nagy gazdaságot „el. kormányozzák”. Sokat beszélünk arról, hogy a szakembert nemcsak megszerezni, de megtar. tani Is tudni kell. Ok heten nálunk voltak gyakornokok. Itt maradtak. Felelós beosztás, ban dolgoznak. Ml meg próbálunW mindent megtenni azért bogy a fiatalok megtalálják Itt a számításaikat. Valóban? • • • Először egymásra néznek, ahogy kőrülül. jük az elnöki asztalt. Tanakodnak. Ki kezd­je? Lizák István kezdi: — En Szabolcs.Szatmár.i vagyok. Tetszett, hogy ilyen nagy tsz.be hívnak. Növényvédő agronómus vagyok:. Jól érzem magam, bár sokkal több munkám van. mint amennyire szá. mítottam. Igaz, több segítséget is kaptam itt, mint amennyit Ígértek, Dús Irén tulajdonképpen hazajött. Hiszen magyardombegyházi. Azőta már Jócsák István, né lett belőle. No, meg üzemgazdász: — Elégedett vagyok a fizetésemmel is, be ősz. zásommal is. De hazajött (és műhelyvezető lett) a domb. egyházi Agócs Ferenc Is: — Ez egyrészt jó dolog, mert az ember ismer mindenkit és tud. ja, bogy kitől mit várhat. Másfelől pedig ép­pen emiatt nehezebb bizonyítani, hiszen min. denki úgy tekint rám, mint a „kis Agócs”.ra. Hatvan így gondolkodó embert nem éppen a legkönnyebb irányítani. A mezőberényi Balogh Margit szerint az „idegennek1” legalább Ilyen nehéz. — A lényeg az — mondja —, hogy csak a munkájával vívhatja ki magának az elismerést az ember, akár idegen, akár „benszülött”. Ezzel az eredetileg Fejér megyei Császár há­zaspár is egyetértett. Gyula a tsz-ben trak to. ros tanfolyamot vezet most, otthon meg mos. Margitka pedig pénzügyi előadó, a házimun. kából a takarítás meg a mosogatás az övé. Vagyis falun sem más fiatal házasnak len. ni, mint városon. Csak az autót hiányolják, hogy a szülőket gyakrabban Is meglátogathas. sákt Mindent egybevetve úgy tűnik: gondta­lan a falun élő mezőgazdaságban, dolgozó fi­atal szakember élete. Legalább Is Dombegybá. ián. Vagy mégsem? • • • Nehéz lenne visszaadni a légkört a kölcsönös bemutatkozás után kialakult vitának. Annál |S inkább mert talán fel sem tudnám sorolni mindazt, amiről beszéltünk. Egyik témából a másikba csaptunk. Az embernek olyan érzése támadt,, mintha a gondolatok hosszú Időre ka. rámba zárt csikjói találtak volna végre sza­badba vezető utat. Záporoztak a kérdések, jobbra.balra. Mintha 1972. augusztus óta, amióta mind a heten Itt vannak egy tsz-ben csak most jöttek volna rá, mennyi mondani, valójuk van egymás számára. — Szerinted elég, ba esak a saját szakmá. dat, a saját munkaterületed ismered? — Elválasztható-e egyéni gondod, sorsod a közösség életétől? — Jut-e egyáltalán Idő a munka ée család mellett a közéleti tevékenységre? — Valóban cinikusok a fiatalok? Miért kell harcolniuk? Kell.e harcolniuk egyáltalán? — KielégitLe a falun élő fiatal agrárszakem. bért az, hogy becsületesen elvég, I munkáját és jól keres, vagy ennél többet kell tennie? Tehet-e többet? — Befogadja.e a falu a fiatal szakembert? Be tnd.e illeszkedni a fiatal szakember a falu, a tsz életébe? 9 9 9 Megmondom úgy, ahogy van: kategorikus vá­laszt talán egyetlen kérdésre sem tudtunk ad. ni. Az is lehet, hogy a megye fiatal agrár, szakembereinek holnapután! tanácskozása sem ad választ mindenre. Egy dolog azonban feltét, lenül biztos: egy.egy ilyen tanácskozás, vagy akár csak a miénkhez hasonló beszélgetés fel. nyithatja azokat a zsilipeket, amelyek megaka. dályózzák, hogy egymás mellett elő, azonos nehézségekkel küzdő emberek gondolataikat kicseréljék. A munka mellett ugyanis — ami. óta az ember beszélni tud, — éppen a gon­dolatcsere a legsajátosabb emberi Igények egyike. Kővára E Pétai Juntos posston A vállalat neve, ahol dr. Pa­taki Márta a fent említett fon­tos posztot betölti, meglehető­sen kacifántos: Tiszántúli Ta­lajjavító és Talajvédelmi Vá'la. lat Központja. Ennél a szarvasi nagyüzemnél — 4 ezren dolgoz, nak a vállalatnál — lett 26 éve- sen a közgazdasági és igazgatá­si osztály vezetője. Meglepően gyors előmenetel ez. hiszen mindössze két éve végezte el Szegeden a Jogtudományi Egye- temet. Talán mondanom sem kell mennyire meglepődtem amikor igazgatóm behívott s közölte, en- gém szándékoznak közgazdasági és igazgatási osztályvezetőnek kinevezni. Nem tagadom na­gyon örültem, de féltem is. Igaz, volt már némi gyakorlatom, hi­szen előtte a vállalat egyik te­lephelyén dolgoztam jogügyi előadóként. De munkám másik része — a közgazdasági — egy új. szokatlan, érdekes terület volt. Valamit azért ehhez is konyítottam. mert az egyetem men pénzügyi jogból írtam'disz- szertációmat de rengeteg új do­loggal kellett és kell megis­merkednem. Ősszel ezért elkez­dem a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen azt a kétéves tanfolyamot, melyet a hozzám hasonló jogászok to­vábbképzésére szerveztek. Márta Szarvasról indult és a szülővárosába is tért visz- sza. ő képviseli a város ifjú­ságát a KISZ megyei végrehaj­tó bizottságában. Ide is ..gyor­san” jutott el. hiszen az egye­temen még csak egyszerű „szür­ke” KISZ-tag vo’t. Az emberi problémák, gondok már akkor is érdekelték — tagja volt a szociális bizottságnak —. de iga­zán csak a munkábaállása óta dolgozik az ifjúsági szervezet­ben. Először az alapszervezet agit, proposa lett aztán bevá­lasztották a városi KlSZ-bi- zottságha és amikor Szarvasról is kértek tagot a megyei vég­rehajtó bizottságba, őt javasol­ták. Nincs könnyű dolga, hi­szen a vállalat fiataljai sok he’yen szétszórtan dolgoznak. A munka jellegéből adódóan sokszor hetedet kell lakókocsik- ban tölteniük és bizony ott nem a legjobbak a szociális körül­mények. Ezen szeretnének vál­toztatni. ezért összehívtak egy tanácskozást, ahol a fiatal dol­gozók képviselői nyíltan el­mondották problémáikat. Neki már csak a mego’dást kell meg. találni. Dr. Pataki Márta még csak 26 éves. de már sokat űért. Kar­riert csinált, igazi szocialista karriert L. L. A Min] Magazint össze­állította: Lónyai László g BÊKÈSMQfSSsn 1973. t tritt C Ali 25.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom