Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

Diplomák az Oktatási Igazgatóságon Elosztás A napi politikai események magyarázass, a nevelő felvilá­gosítás szervezése, a termelési versenyek népszerűsítése, a dol­gozók és a lakosság kérdései­nek megválaszolása pártalap- szervezeteink számára változa­tos feladatokat adnak. Az alap- szervezeti tagoknak a munká­ban is példásan helyt kell áll­niuk. Világos tehát, hogy az alapszevezeti munkamegosztás­nak nagy a jelentősége. Az elvi felismeréssel együtt azonban nem Könnyű a jó és hatásos gyakorlati munkameg­osztásnak a megvalósítása. Az tapasztalható, hogy ahol a de­mokratikus választással való­ban a legrátermettebbekbe he­lyezték a bizalmat, ott a vezető­ségi tagok törekszenek a kol­lektív munkamegosztásra. A legrátermettebbek alatt nem ok­vetlenül az elméletileg legkép­zettebbek és politikailag legta­pasztaltabbakat szükséges érte­ni. Megtörténik hogy az egy­szerű, közvetlen, az emberi ügyekkel odaadóan foglalkozó eredményesebben tevékenyke­dik, mint aki mindem ügy in­tézésénél elméletieskedik és po­litikai tapasztalataira hivatko­zik. Bár az alapszervezet egyet­len vezetői beosztását sem sza­bad túlbecsülni, mégis a leg­nagyobb jelentősége a titkári tisztségnek van. A titkár akkor cselekszik helyesen, ha a veze­tőségi tagok között munkameg­osztásban figyelembe veszi a lehetőségeket. Számol araiul, hogy a vezetőségi tagok társa­dalmi munkalehetőségei nem teljesen azonosak. A tapaszta­latlan és az intézményi terme­lőmunkával jobban leterhelt, esetleg családi gondokkal is küszködő, rendszerint keveseb­bet tud vállalni Ezért minden­képpen nagyon fontos, hogy ve­zetőségi tagok hatásköre vilá­gossá váljék. Az alapszervezeti titkár a ha­sonló tisztséget betöltőknek ta­pasztalatait is felhasználva, el­sősorban a vezetőség tagjait irányítsa. Ellenőrizze és taná­csaival ösztönözze. A vezetőség, a tagság meghallgatásával ké­szítse a titkári, illetve az alap­szervezeti taggyűlési beszámo­lót. így célszerű akkor is cse­lekedni. amikor az időszerű politikai tá jékoztató készül. Az üzemi, termelőszövetkezeti, in­tézményi párttitkár, elvi, poli­tikai irányítással ápolja a tö- megszervezelekkél és a gazdasá­gi intézményi vezetéssel való elvi alapra épülő harmonikus együttműködést. A vezetőségi tisztségek tar­talmát általában elnevezésük meghatározza. Merev elhatáro­lás azonban nem helyes, és talán nem is lehetséges. Az ok­tatási — az agitációs. a tömeg- szervezti — és a gazdasági fe­lelősök nem végezhetik úgy a mozgalmi irányító feladatukat, hogy időnként egymásnak ne segédkeznének. Számos párt­építési teendő nem minden ve­zetőségi tagnak egyformán ügye. A bel- és külpolitika, az üzemi, tsz-i, intézményi, lakókörzeti problémákra, az emberek ügyes­bajos dolgaira való reagálás nem lehet reszort feladat. A párttag nevelés ugyancsak ak­kor lehet sikeres, ha az egész vezetőség kollektív munkáját is kifejezi. A vezetőségben résztvevők­nek imént felsorolt és az azok­hoz hasonló pártépítési, politi­kai, mozgalmi témákkal való foglalkozása azért is hasznos, hogy saját élményeikkel Is mérlegelhessék, hogy a tagok a pártmegbizatásaikat miként teljesíthetik. Néhány gondolat is érzékeli, hogy az aktívan tevékenykedő pártszervezetben a vezetőségi munkamegosztásnak mennyire szerteágazó a hatása. A munka- elosztás új és új lehetőségeket ad ahhoz, hogy a vezetés gaz­dagítsa tapasztalatait az alap- szervezeti aktivitás fenntartá­sáért, mélyítéséért. Szombat délelőtt. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságán. Félszáz ünneplőbe öltözött felnőtt vár­ja, hogy négy vagy hét esz­tendei — kinek-kinek előzetes képzettsége szerint — tanulás Után átvegye diplomáját. Juhász József igazgató köszönti a hall­gatókat. Szóval az együtt töl­tött esztendőkről, amikor a hallgatók megismerkedtek a marxizmus—leninizmus elméle­tével elsajátították a filozófia, a politikai gazdaságtan s a munkásmozgalom története alapjait, lényegét, fejlődésének, erősödésének folyamatát. Aztán a jelenről s még inkább a jö­vőről beszél. A tanulmányai­kat befejezőktől kéri, hogy ka­matoztassák tudásukat minden­napi munkájukban, adják to­vább ismereteiket környezetük­ben. Tegyék minél inkább köz- kincesé a tanultakat, köztük az SZKP XXIV. kongresszusának gazdag elméleti anyagát, az MSZMP X. kongresszusa utáni két esztendő gyakorlatának ta­pasztalatait, a mindennapokon érvényesülő elveit. Végezetül felhívja valamennyiük figyel­mét, hogy a társadalom számít az új diplomások tudására, akiknek be kell kapcsolódniok propagandistaként a különböző politikai oktatási formákba, akiknek felkészültségét fel kell haszntálniok, kamatoztatniok a vállalatoknak, üzemeknek, in­tézményeknek. így lesz a meg­szerzett tudásból eleven erő, a fejlődés egyik legfontosabb zá­loga, A végzős hallgatók egyike: Marsi László, a gyulai 613. szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet kollégiumának nevelő­tanára. — Tanulmányaiból mit tart önmaga számái-a a legfonto­sabbnak, leginkább és legköz­vetlenebbül felhasználható is­meretnek? — Először és általánosabban, hogy megismerkedtem a filo­zófia alapjaival, ezen belül el­sősorban az ismeretelmélettel. Egyik: legfontosabb része ez a marxista—leninista filozófiának, amely történetileg, a helyes né­zetekre épülve, a helytelenek­kel vitatkozva alakította ki ön­magát. Helyes volt például már a francia felvilágosodás ki­emelkedő alakjainak az a fel­ismerése, hogy ismeretelmélet es a társadalom, a termelőesz­közök fejlettsége között szoros összefüggés van. Többek közt a francia filozófusok munkája nyomán is fogalmazhatta meg a marxizmus, hogy hogyan is lehet valós ismeretekhez jutni, hogy ismereteink közül melyik felel meg és melyik mond el­lent a valóságnak, s hogy döntő dolog a megismerés folyamatá­ban a gyakorlat, minden isme­retünknek a próbája. A marxiz­mus—leninizmus éppen ebben, a gyakorlat szerepének felis­merésében, bizonyításában ho­zott forradalmian újat a filo­zófia történetének ebben a kér­désében .., 1975-ben lesz ki- lencszáz éves községünk, ahol lakom, Doboz. Több tanulmány készül az évfordulóra, én a gazdasági életről, a település- formákról, a közművelődésről gyűjtök anyagot. Régi, száz­százötven esztendős könyvek is kezembe kerülnek közben, ame­lyekben szerepelnek hiányos, téves megállapítások, következ­tetések is. Ezek felismerésé­ben, értékelésében például köz­vetlen és nagyon fontos segít­séget nyújtanak számomra az ismeretelméletről az Oktatási Igazgatóságon tanultak. Dénes Ferenc, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat pártbizottságának titkára. Ar­ról beszél, milyen fontos feladatuk van a vállalatnál dolgozó, a marxizmus—le­ninizmus ismeretében jártas munkatársainak: — 1964-től hosszú távú ter­vünk van a káderképzésre. Az­óta sokan elvégezték a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Középis­kolát s közülük tizenhármán az az Esti Egyetem Általános Ta­gozatát. Ez nemcsak valameny- nyiük látókörét, tudását bőví­tette, hanem úgy is kamatozik, hogy ők vezetik a vállalati párt-, KISZ- és szakszervezeti oktatás ezidén éppen harminc csoportját, melyekben félezer­nél többen tanulnak. Jelenleg heten járnak az Esti Egyetem­re, tőlük is azt várjuk, hogy végezvén kapcsolódjanak be a tömegpropaganda-munkába... A tudatformálásnak igen komoly szerepe van vállalatunk életé­ben. Emberformálásban és nemcsak abban, hanem közvet­len gazdasági eredményekben is. Hogy teljesítjük a terveket, s hogy az utóbbi esztendőkben több magas kitüntetést kap­tunk, abban az Esti Egyetemen tanuló, tudásukat nálunk to­vábbadó dolgozóinknak s a tő­lük a politikai alapismereteket megtanulóknak fontos részük van. Es segített a vállalatunk­nál felhalmozódott több tudás a demokratizmus szélesítésében, erősítésében is, a kollektív ve­zetés elvének érvényesítésében is, a jó munkáért járó jutalmak igazságosabbá tételében is ... Egyszóval: igyekszünk komo­lyan venni dolgozóink tovább­képzését, tanulását, mert igaz az, hogy a politikai képzés nem öncél, hanem a gondolko­dásban, a mindennapi munká­ban realizálódó nagyon hasznos ismeretanyag. Rafael Gyula, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyárának üzemvezetője, a gyári alapszervezet titkára. — Négy esztendővel ezelőtti esti egyetemi jelentkezésének vállalati indoklásában az áll: „Tervünk, hogy párt vezetőség tag, propagandista vagy bi­zalmi szerepet töltsön be.” Mi ennek a bejegyzésnek a tör­ténete? — Érettségi után könyvtár- vezető lettem Endrődön, sokat olvastam közben, de akkőr még nem elsősorban politikai tár­gyú könyveket. Aztán Pesten esztergályosnak tanultam, s 1958-ban a gyárba kerültem. Innen voftultam be, s katona­koromban alakult ki politikai érdeklődésem. Amikor újra dolgozni kezdtem, szóba ke­rült, hogy alapszervi KISZ-tit- kárnak szeretnének. Nem vál­lalhattam el, mert feleségem Endrődön lakott s hetenként hazajártam, ami sok időt vett igénybe. Közben tanultam a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Általános Tagozatán. Aztán idekerültem Békésre, az itteni gyáregységhez.- . Ksziergá- lyos voltam. Közberí elvégez­tem az Általános Tagozatot s mert folytatni akartam a ta­nulást, jelentkeztem négyéves Szakosíó Tagozatra. Akkor ír­ták a jelentkezési lapomra a vállalat állami és pártvezetői azt a javaslatot. Aztán párt­titkárrá választottak, később — ahogy a gyár egyre erősödött, növekedett — művezető lettem, majd a forgácsoló-, daraboló- és présműhely üzemvezetője ... És mostt sikerült befejeznem a szakosítót is. Azt hiszem, első­sorban a pártmunkában ve­szem majd hasznát az itt tanul­taknak. Nagyobb tudással bát­rabban állhat az ember tag­gyűlés elé. S felkészültebben vezethet politikai oktatást. Ta­valy pártalapismeretek tanfo­lyamot vezettem, az idén idő­szerű politikai kérdésekről be­szélgetünk majd a szakszerve­zeti oktatásban. Mindig arra törekedtem eddig is, hogy amit tudok, megpróbáljam másokkal megosztani — eredetileg tanár akartam lenni, de annak­idején nem mentem el a felvé­teli vizsgára. Ezután is szeret­nék oktatni. A vállalatnál, alapfokon vagy hkíadóbb tan­folyamokon, esetleg középisko­lában, vagy azon a helyen, ahol a pártbizottságtól felada­tot kapok. Ötvennégyen kaptak diplo­mát, szombaton délelőtt az Ok­tatási Igazgatóságon. ötven­négyen végezték el a Marxiz- rrius—Leninizmus Esti Egyetem Szakosító Tagozatának négy évfolyamát. Ötvennégyen is­merkedtek hét vagy négy esz- ■ tendőn át a marxizmus—lenin- j izmus alapjaival, ötvennégy ! felkészültebb, politikailag-ideo- ; lógiailag képzett munkás áll ; holnap a gép, ül az íróasztal ■ mellé. Ötvennégy felkészült • propagandistával gazdagodott a : megye. * 5 (ty /» f * * Sxmnaxi arcok Lovas Edit. Csupa-ideg, csupa-energia, csu- pa-határozottság művész a Jókai Színház új főrendezője. Nem elő­ször jár Békéscsabán, hiszen az elmúlt években három előadást is rendezett itt, az ő munkájá­nak, tehetségének is tapsolt a közönség á Péntek Kézi, a Char, ley nénje, a Kezeket fel! előadá­sain. Főrendezőként azonban most mutatkozik be! Ezzel a. hitvallással: — József Attila szép gondo­latával jellemezhetnénk legin­kább azt a színházat, amelyiket a legjobbnak képzelem. Olyannak, amelyik jó szóval oktatja, ját­szani is engedi a közönséget. Ki­tárja ablakát a világra s ugyan­akkor magyar marad, belegyöke­rezik társadalmunkba, múltjába, jelenébe, jövőjébe. Amely a kor­szerű tartalmú, korszerű forrná, jú művészetnek ad hajlékot. Van nálunk egy olyan nézet, hogy Budapest nemcsak kultu­rális centruma az országnak, ha­nem kizárólagosan és egyesegye- dül igazi kultúrvárosa, amelytől például Békéscsaba kétszáz ki­lométernyire fekszik, elérhetet­len és megközelíthetetlen távol­ságra. A földrajzi távolság igaz is, az évek során kiderült azon­ban, hogy a művészek nem kilo­méterben mérik a távolságokat. Hogy egymástól távoleső hely­ségek is közeliek lehetnék, ha művészi színvonaluk között nincs „kétszázkiiométeres” különbség. Azt hiszem, a Jókai Szíház mű, vészi értelemben közel került a fővároshoz az elmúlt évadokban. Jó művészek álltak a színház mellé, dolgoznak, élnek Békés­csabán. Darabválasztásban is igyekezett, igyekszik a színház a teljes valóság tükrözésére. Meg­nyilvánul ez a klasszikus drá­máknál — mint a Shakespeare- sorozat idei utolsó darabja, vagy Osztrovszkij műve — s megnyil­vánul a mai alkotásoknál — mint a romániai magyar színpadi irodalom egyik legjelentősebb mai produkciója. De ebbe a sor­ba állíthatjuk zenés bemutatóin­kat is, amelyek többsége tulaj­donképpen nagyonis komoly problémáról, a nemzedékek egy­más közötti, ma is eleven kap­csolatáról, összeütközéseiről szól. Ezeket a műveket szeretnénk eb­ben az évadban szépen, élményt, emlékezetes élményt adóan elját­szani. .„Az évadnyitó darabot, Bor­nemissza . Péter és Móricz Zsig- mond Magyar Elektráját Lovas Edit rendezi. Október 6-án lesz a bemutató, de a főrendező már hónapok óta ennek lázában ég. Művésztársaival, Csányi Árpád­dal, Vágvölgyi Ilonával, Gumik Ilonával! Bitskey Károllyal, Kö- rösztös Istvánnal, Szentirmay Évával emlékezetes léményt kí­vánnak adni a közönségnek. (daniss) 9 BÉKÉS MCCms? 1972. SZEPTEMBER 10. Elfekvő készletünkből eladó: 2 db 1000 1-es hidrofortartály (új), 1 db 100 1-es gőzüst, 2 db 32 tagú 64 négyzetméter fűtőfelületű vízfűtéses kazán durva szerelvényekkel, 2 db idomacél ablak 270x40 cm, 1 db idomacél ablak 158x40 cm, 1 db andráskeresztes acélajtó 100x190 cm, 1 db andráskeresztes acélajtó 140x193 cm, 1 db kazánházi idomacél ablak 270x180 cm, 1 db vaslépcső 2 db korláttal 75x280 cm, 2 db idomacél-ablak 64x171 cm. Érdeklődni; A BÉKÉSCSABAI HIRDETŐBEN LEHET. 80468 b. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom