Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

I A háztájiban termett háztáJi Szeptemberi teendőkről augusztus végén őszi telepítéseik tervezését már most kezdjük meg. Döntsük el, hogy miből mennyit akarunk ültetni, s az így összeállított sza­porítóanyag igényünket mielőbb juttasuk el államilag engedé­lyezett faiskoláink egyikéhez. Igyekezzünk a szamóca tele_ pítésével, mert csak az augusz­tus közepéig kiültetett palánták­tól várhatunk tavasszal számot­tevő termést. Megkezdődik a keleti gyü­mölcsmoly harmadik, nyári nemzedékű lepkéinek rajzása. Utódjai a késői érésű őszi ba­rack fajták gyümölcsét, a fiatal sárj hajtásokat és a nyár folya­mán károsodott hajtások újból kihajtott fiatal hajtásvégeit ká­rosítják. Fokozódik a pajzstetű második lárvanemzedékének rajzása is. E két kártevő ellen okvetle­nül szükséges 0.2 százalékos Se- v>n 85 WP-vel, 0,25 százalékos Saí.com 40 WP-vel, 0,2 százalé­kos Imidán, 50 WP-vel, 0.1 szá­zalékos Bi 58-cal, agy DDVP készítménnyel (Nogos '0 EC, Vapona 48 EC, Urdrosz 50 EC 0,1 százalékos) védekeznünk. A per­metezést a szeptember elején érő fajtáknál hlyen a Hale, az Elberta) a 7 napos várakozási idejű DDVP hatóanyagú szerek valamelyikével, míg a későbben érő fajtákban és a már leszü­retelt fákon a hosszabb hatás­tartamú készítményekkel vé­gezzük. Fokozódik a kaliforniai pajzs, tetű második lárvanemzedéká- nek rajzása. Mivel első nemze­dékének rajzása idején nem tudtuk a ribiszke- és köszméte- bokrainkat megvédeni, most ok­vetlenül szükséges azokat 0,3 százalékos Foszfotionnal leper- meteznünk. A kaliforniai pajzstetű elleni védekezés érdekében érdemes cseresznye- és meggyfáinkat is lepermeteznünk. Ellene 0,2 szá­zalékos Imidán 50 WP-t, Sevin 85 WP-t, Dicarbam 85 WP-t, 0,25 százalékos Safidon 40 WP-t, vagy 0,4 százalékos Nexion 25 WP-t használjunk. Először a lombkoronát, majd a törzset permetezzük — ez utóbbit áz- tatásszerűen —, így a füstös­szárnyú levéldarázs álhemyói, valamint a kéregmoly hernyói ellen is védekezünk. A csemegszőlők szedésekor csak a kifejlődött és beérett (ürtöket szedjük le, mert a szőlő nem utóérő gyü­mölcs, s ha féléretten vesszük le, hiába tesszük bárhová, a magas savtartalom nem tűnik el és már nem érik be. Az értéke­sítésre kerülő fürtökből a sérült, beteg bogyókat óvatosan vágjuk ki, mert így tetszetősebb. Az újonnan beszerzett hordó­ba nem lehet közvetlenül bort önteni, mert kellemetlen ízt, szagot kaphat, öntsük fel hideg vízzel és 3—4 napig tartsuk benne, közben egyszer cseréljük. Ezután forrázzuk ki a hordót és öblítsük át 2 százalékos szóda­oldattal, végül tiszta vízzel. Szikka das után kénezzük 0,5 g/hl azbesztkénnel. Ha a régi hordókat még használni akarjuk mielőbb javítsuk ki, mossuk ki alaposan és kénezzük. Még szüret előtt ajánlatos be­szerezni a must cukortartalmá­nak megállapítására sBoigálő mustfokolót; A szeptemberben érő borsző­lői ajtókat, a szürkerothadás és a fakórothadás fertőzési veszé­lyének csökkentésére a hernyó­kártevő jelenléte esetén érdemes a 10 nap várakozási időt igénylő (0,2 százalékos) Ditrifonnal vagy Dipterex 50-nel lepermetezni. A szeptember 10-e után érő csemegeszőlő-fajtákat szintén érdemes permeteznünk. Védel­mükre az Ortho-Phaltán (0,2 százalékos) + Thiovit (0,3 szá­zalékos) + Ditrifon 50 WP (0,2 százalékos) kombinációt hasz­náljuk. A termés érése, a szüret ide­jén esetenként gereblyézzük ösz- sze és égessük el a fertőzött, lehullott, száradó leveleket. Ha van lehetőségünk, vágjuk ki a fürtökből a szürkerothadással, illetve az egyéb kórokozók által fertőzött fürtrészeket. Ezzel a további, a szüret előtti esetleges csapadékos időjárás esetén be­következő hirtelen’ károsításukat előzzük meg. Az aszályos időjárás sok gondot okoz a zöldségesben. Vízigényes zöld­ségféléinket öntöznünk kell. A gyomok ellen nehéz küzdenürík, mert sok időt és fáradságot kí­ván, ha tisztán akarjuk tartani ágyasainkat. Mindenesetre, ha nem tudtuk idejében kiirtani, legalább akadályozzuk meg, hogy magvaikat elhullassák, mert akikor jövőre többször any- nyi lesz be’őlük. Sarlóval vagy fűi yiró ollóval tejelj.ls le a ma gszá rakat. Másodvetésű növényeink vé­delmét ne hanyagoljuk el. A másodvetésű borsót és ba­bot a nyár végén több kórokozó és kártevő is megtámadhatja. Előfordul, hogy lombpusztítá­sukkal lehetetlenné teszik a vi­rágzást és a termés kötődését Ezért a borsót érdemes a liszt­harmat és a borsórozsda fertő­zési veszélye miatt 0,3 százalé­kos Thiovit vagy 0,03 százalé­kos Morestan + 0,2 százalékos Zineb vagy 0,2 százalékos Ma- neb kombinációval, a babot, a babrozsda és a koÚetotrichumos foltosság fertőzési veszélye és a takácsatkák elszaporodása mi­att 0,2 százalékos Zineb vagy Maneb + 0,2 százalékos Pol- Akaritox kombinációval leper- metezni. A kezelést 10—12 nap múlva Ismételjük meg. Virágzó nö­vényt méhekre veszélyes szerrel nem permetezhetünk. Ha már megkezdődött a bab, borsó vi­rágzása, csak gombaölőszerrel védekezzünk. A mősodvetésű borsó elvirágzása után az akácmoly második hernyó- nemzedéke kártételének meg. akadályozására permetezzük nő. vényeinket 0,2 százalékos Dipte­rex 50 WP-vel vagy 0,1 százalé­kos Nogos 50 EC-vel. Ügyeljünk a 14, illetve a 7 nap várakozási idő betartására. Szeptember elején időszerű a hagymás növények (tulipán, já­cint, nárcisz) kiültetése. Készít­sünk helyet ezeknek. Az üres ágy ásókat ássuk fél, ha van komposzt trágyánk, dolgozzuk be a talajba és néhányszor alapo­san öntözzük be, a virághagj^ mák kiültetéséig. Rózsáink nyár végén másod- virágzásnak indulnak. Érdemes körülárkolni a töveket, kom- posztföldet szórni a kis árkokba és visszatemetve jól beöntözni. Sok szép virággal hálálják meg a gondoskodást I : ■ Varga Sándomé, a békési Október 6. Tsz tagja háztáji földjén krumplit is termel. Az új termésből szombaton bőven hozott a békéscsabai piacra. A békési rózsaburgonya közkedvelt cse­mege, (Fotó: Demény) • ■BBBBBBBBSBBBBBBBBPBMBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBUI Mi okozza az őszibarack mézgásodását? Mikor ritkítsuk a besztercei szilvát? „Bizalommal fordulok a Kert­rovathoz — írja levelében Miske József né Medgyesgyháza, Bocs­kai utca 10/a szám alól —, hogy megtudjam: Mi okozza az őszi­barack mézgásodását? Mikor he­lyesebb az őszibarackfákat met­szeni, augusztusban, szeptember­ben, vagy pedig koratavasszal? Mikor szükséges és szakszerű a besztercei szilvát ritkítani?” Mis- kené levelét továbbítottuk Arató Istvánhoz, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelőjéhez. A következő választ adta: Az Alföldön telepített ősziba­rackokat ajánlatosabb kora ta­vasszal metszeni, mint augusz­tusban, vagy szeptemberben. Ha ősszel metszik meg ezeket a fá­kat, könnyen lehet, hogy a ked­vező időjárás hatására ismét nö­vekedésnek indulnak. Ezek a hajtások nem érnek be, elfagy­nak. Ha viszont kora tavasszal metszük, ritkítjuk, akkor a fagykárt szenvedett vesszőket ki tudjuk vágni. Az éledő rügyek alapján megfelelő termőrészeket hagyhatunk meg. Biztosabban számíthatunk jó termésre, mint őszi metszés esetén. Az őszibarack mézgásodása tápanyag-forgalom zavarra ve­zethető vissza. Ezt több ok vált­hatja ki. Elhanyagolt növényvé­delem, a mész hiánya, a búja fejlődés következtében a hajtá­sok és ágrészek nem érnek be, emiatt elfagynak. A szövet ron- csolódik. A fa szervezete mézgát termel, s ezt a beteg részeken a felszínre hozza. Csonthéjas fáin­kon gyakori betegség. Legjobb el­lenszere a szakszerű gyümölcsfa­kezelés, a jó tápanyaggazdálkodás és az átgondolt, szervezett nö­vényvédelem. A mézgás sebek kezeléséről korábbi számainkban már írtunk. A besztercei szilva ritkításá­nak időpontja vitatott téma a kertbarátok körében. Többen a tavaszi ritkításra „esküsznek”, mások a vegetációs idő második felét, a szilvaszüret utáni időt ajánlják erre a munkára. Magam részéről ez utóbbit ajánlanám. A besztercei szilva ritkítására a szüret utáni időt javasolom. A tél beálltáig a sebek még begyó­gyulnak. így a fagy nem fenye­geti a nyár végén okozott sebe­ket Kertbarátok — kiskertek mesterei Á pomázi Hazafias Népfront „Porpáczy Aladár” Kertbarátok Klubja 1971. szeptember 24—26 között megrendezi a Kertbará­tok barkács-, újító- és ötlet-be­mutatóját, valamint a kiskertek mesterei egyéni veresnykiállí- tást. A barkács-, újító- és ötlet-be, mutatón végzettségre és foglal­kozásra való tekintet nélkül részt vehet mindenki, aki saját tervezésű, házikert célra alkal­mas kis- és középgépet vagy bármilyen, a különböző munka­folyamatokat megkönnyítő esz­közöket készített vagy más célra- használt giépeket újítással házi­kerti használatra átalakított, ih­letve kész, kivitelezésre alkal­mas ötletek dokumentációs anyagával rendelkezik. A „kiskertek mesterei” egyéni versenykiállításon való részvé­teire kizárólag házikerttel ren­delkező — kertészkedéssel nem hivatásszerűen foglalkozó — kertbarátok pályázhatnak. Be­mutatható minden, a kiskertben előállított termény, nyers és feldolgozott formában egyaránt, saját nevelésű virág, dísznövény* saját készítésű eszközök, tár­gyak (fafaragás is). A bemutatóra, illetve kiállí­tásra külön-külön kell pályázni, Egy-egy kiállítónak a Kiskertek mesterei kiállításon minimálisan 1, maximálisan 4 négyzetméter áll rendelkezésére. A barkács-, újító- és ötletbemutatón a terü­let nem korlátozott. A gépek bemutatójára és üzemszerű pró­bájára szabadtéren kerül sor. Részvételi, illetve helydíj nincs. A résztvevők bemutató vagy kiállítási anyaguk szállítá­sáról .elhelyezéséről maguk gon­doskodnak. A bírálóbizottság a legjobb, legértékesebb pályamunkákat díjazza, illetve oklevéllel jutaL mázzá. A pályázók jelentkezésüket írásban az alábbi címre küldhe­tik: Hazafias Népfront „Poprá- czy Aladár” Kertbarátok Klub» ja, PomáZ; A klub minden jelentkezőnek részletes írásos tájékoztatót küld. A részvétei bejelentésének végső határideje: 1971. augusz­tus 25. Védekezzünk az almafalisztharmat ellen E betegség a legkönnyebben arról ismerhető fel, hogy a zöld növényi részek a nyár folyamán olyannak tűnnek, mintha liszt­tel hintették volna be. A beteg, elpusztult hajtások, levelek kö- vetkezetében csökken az asszi­milációs felület, s ez károsan hat a gyümölcs fejlődésére. Ha erős a fertőzés, a termés nagy része éretlenül lehull a fáról. A lisztharmat a leggyakrabban a meleg, száraz vidékeken, a ho­mokos talajú ültetvényekben, je­lenik meg. A sziromhullást követő vegy­szeres védekezés után nyáron is folytatni szükséges a permete­zést, kétheti időközökkel, az alábbi gombaölőszerekkel és tö­ménységben: Thiovit 0,3 százalé­kos, Kumulus 80 0,3 százalékos, Morestan 0,05 százalékos, Kara- thane 0.1 százalékos oldatával. Hatásfokozás céljából a Thio- vithoz nedvesítőszer hozzáadása is szükséges. Az említett gomba­ölőszereken kívül az almafaliszt­harmat ellen a nyári védekezés­hez nyári higítású mészkénlé is használható. A perzselések elkerülése végett 20—28 Celsius fok felett nem ta­nácsos permetezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom