Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-27 / 150. szám
Tíz ország 23 cége vesz részi a nyomdaipari kiállításon A IV. ötéves terv időszakában nagyarányú rekonstrukciót hajt végre a magyar nyomdaipar, s az új gépek túlnyomó részét külföldről szerzi be. Ezért nagy az érdeklődés a Budapesten, októberben sorra kerülő INTER- PRINT ’71 elnevezésű nemzetközi nyomdaipari kiállítás iránt. A HUNGEXPO-hoz befutottak a jelentkezések: tíz országból 23 cég kíván részt venni a hazánkban első alkalommal zajló szakmai kiállításon. Az INTERPRINT ’71 kiállításon öt angol cég képviselteti magát, egyik legnagyobb érdeklődésre számottartó angol kiállítási tárgy a Crosfield Electronics cég fény szedőgépe lesz. A 400 m2-nyi területet elfoglaló olasz kollektív kiállítás magában foglalja majd valamennyi nyomdagépgyártó olasz cég export- ajánlatát. Az osztrák Brüder Henn cég szervezésében Ausztriából kollektiven tíz cég képviselteti magát. Jelen lesznek csehszlovák, lengyel, belga, svájci, svéd és más kiállítók is, amelyek a nyomdagépeken kívül nyomdafestékeket, papírt, könyvkötő, sokszorosító és fénymásoló berendezéseket is felsorakoztatnak. Jól alakul a felvétel, de még: vau „mostoha” szakma — Munkába áll hetvenezer szakmunkás Évről évre tartósan fejlődő tendencia, hogy az általános iskolát végzettek közül egyre töb. ben a szakmunkát választják élethivatásül. Napjainkban még tartanak a felvételek a szakmunkásképző iskolákba. A Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya mérleget készített a helyzet jelenlegi állásáról. Eszerint a tavalyi 82 ezerrel szemben az idén 75 ezer elsőéves felvételére számítottak, de már csaknem 91 ezren jelentkeztek, ■ ez 21 százalékkal több, mint ’»■■■■■■■■■aaBMBaBBBBBBMBaaaaaaaaBBaaaaBBai Korszerű nyári napközis tábor épül Békéscsabán Mindössze kilenc ?v alatt. A sírkamra üres: mint a legtöbb fáraó sírját, ezt is nagyonás életrevaló zsiványok kirabolták. A történelem már akkor is haladt a maga útján. Az uralkodó a népet, az uralkodót pedig a zsiványok fosztották ki De az élet ment tovább. Autóbuszunk néhány perc alatt visz- szarepített a mába. Mint földre- szállt óriás varjak, talpig feketébe öltözött asszonyok, fejükön kosárral, az út mellett gyalog igyekeznek. Valahol, nem mesz- sze tőlünk, a Nílus partján, vásár lehet. Buszunk ablakából a kosarakba látunk. Petrezselyem, saláta, paradicsom, hagyma. Az asszonyok mezítláb tapossák a sivatag porát. A férfiak az faltút közepén közlekednek. Természetesen ők már szamárháton. A csacsi itt a közlekedés, a teherszállítás legfőbb eszköze. Azért is, mert szívás, azért is, mert igénytelen, nagyon keveset fogyaszt. Akár egy Trabant. A szamár itt valóságos „státuszszimbólum”, a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely jelképe. És ezen a tájon sók a szamár. Természetesen teve is van... A púpok számától eltekintve, talán ha minden száz szamárra jut egy teve. Rossz arány. A teve többet bír, és ha lehet még a Sizamárnál is igénytelenebb. De a teve önmagában drága állat. A fellahok többsége ezért csak kocogó csacsin igyekszik a Szahara porától belepett úton a vásárra. Az ő portékájuk: állat. A bárány, a kecske, az ember vállán, az ember pedig a szamár hátán. Kész a vásári menet. Bevallom mulasztásom, elfelejtettem megkérdezni, mennyibe kenői ma egy birka Egyiptomban. Males. Ha az idegén bármit akar vásárolni, azt ajánlom, alkudjon. És mennél keményebben teszi, annál nagyobb lesz a tekintélye. Esti sétán, a luxori templom tövénél talált ránk Dzsamal. Csokoládébamán, egyetlen pen- delyszerű tunikában, mezítláb. Tálnyi kis lavórt tartott a kezében, tele babféle mogyoróval, és finom eperfejű lila virágokkal. Tízéves, ha volt. Az uraknak egy marék babot, a hölgyeknek természetesen virágot ajándékozott. Angolul beszélgettünk. Persze csak szavakkal, mert Dzsamal töri ugyan az angolt, de e nyelv szabályairól még soha nem hallott. Így is gyorsan megértettük egymást. Dzsamal arra kért, menjünk vele a közeli bazárba. Ha ott vásárolunk, a tulajdonos tíz pi- aszter jutalékot ad neki. Elmentünk. Útközben megkérdeztem Dzsamalt, mi az életcélja? — Doktor — mondta. A doktor számomra nem. volt egyértelmű. Doktor egy jogász is lehet, még egy filozófus is. — El Hakim? — kérdeztem. Megvillant a szeme, fülig húzódott a szája és kéziét adott — Yes! El Hakim — mondta — Orvos leszek. Lehetséges, még Allah sem tudja, hogy Dzsamalból mi lesz. De azt Allah is tudja, nogy 1953- ban forradalom volt Egyiptomban. Nasszer országában bár. mely fellah gyereke lehet orvos. És így most már Allah is akarhatja hogy Dzsamal — El Hakim legyen. Ha már úgy akarta hogy Egyiptomban ingyenes legyen az oktatás, alapfoktól felsőfokig... Kerekes Imre Következik: Núbia peremén. : A Békéscsabai Városi Tanács a KISZ-táborban az általános iskolások részére korszerű napközis tábor építését biztosítja. A modern blokkokban az elkövetkező években 400 gyermeket tudnak majd elhelyezni. Az első 96 férőhelyes blokk még az idén elkészül. Képünkön a vasvázas létesítmény építésének első fázisait láthatjuk. (Fotó: Demény) Tokajban less as orsságos borverseny Az országos borversenyt július 6. és 11. között rendezik meg Tokaj-hegyalja történelmi múltú városában, Sárospatakon. A „borvetélkedőt” kulturális és szórakoztató rendezvények egész sora kíséri. Az AGROKER nagyszabású gégkiállítást, valamint növényvédelmi bemutatót tart. A Rákóczi várban szőlészeti és borászati kiállítást nyitnak, a várkastély Nathália termében a Hollóházai Porcelán- gyár régi és új termékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Érdekesnek ígérkezik a vízügyi kiállítás, ahol több mint négyszáz emléktárgyat, közöttük ősi medertisztítókat, istrángokat, cölöpverőket is bemutatnak. A sárospataki ünnepi napokra külön autóbuszokat indítanak a kelet-szlovákiai városokból. ahány tanuló felvételére lehetőség van. A jelentkezések területi eloszlása továbbra is egyenlőtlen. Felvételek dolgában igen jól áll Baranya, Borsod, Csongrád, Hajdú, Szolnok, Vas, Szabolcs és Veszprém megye, Budapesten azonban — ahol valamivel több mint háromnegyedét töltötték be a férőhelyeknek — várják még a jelentkezőket. Egyes szakmák is további jelentkezőket várnak. Általában kevesen jelentkeztek vájárnak, noha ezek a szakiskolák otthont is nyújtanak a tanulónak. Hegesztőből is sokkal több kellene, mért a jelentkezettek száma alig valamivel több mint negyede annak, ahány fiatalt erre a pályára várnak. Az után. pótlásra erősen rászoruló öntő, gépi forgácsoló, gépszerelő, szerkezetlákatos szakmában is jóval több tanulóra lenne szükség. Az építőipar még sok ácsot, állványozót, kőművest, vasbetonszerelőt vár a szakiskolákba. A lányok az ipari szakmákkal szemben még mindig tartózkodóak, noha nemcsak a textilipar, hanem például a forgácsoló szakmák, az esztergályos, a köszörűs, a műszerész szakma is alkalmas a számukra. Essék néhány szó azokról is, akik most. búcsúznak a szakmunkásképző iskoláktól: az idén 70 ezren végeznek s mindenkit rr 'nkahely vár. így például munkába áll több mint 10 és fél ezer frissen végzett lakatos és szerszámkészítő, négyezer villanyszerelő, négy és fél ezer műszerész, 8100 építőipari, 5000 mezőgazdasági, és élelmiszergazdasági szakmunkás. A kereskedelmi és vendéglátóipar 7100 főnyi utánpótlásgárdát kap s 3600 fiatal autószerelő hagyja el az iskolapadot, a tanműhelyt, és lát munkához most- már a szerelőcsarnokokban és a szervizekben. Nálunk már elemez az üzemgazdász í NÍPÚJSMCm 1971. JÚNIUS 27. 3 M ind gyakrabban jelenik meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemgazdászainak feladatait taglaló írás. Érthető ez, hiszen egyre több termelőszövetkezet foglalkoztat ilyen szakembert. Többségük azonban nem is üzem- gazdászi feladatokat lát el, mert sok esetben statisztikai adatok gyűjtésével és különböző jelentések mechanikus készítésével bízzák meg. Ennek oka, hogy az üzemgazdászi munkakörnek még nincsenek kialakult körvonalai, hagyományai, ezért a konkrét feladatokat is a tsz adottságainak megfelelően szervezik. Pedig az üzemgazdász ' feladatai között legnagyobb jelentőséggel és állandó jelleggel az eredmények értékelése és a hibákat feltáró elemző munka bír. Az ár, a pénz és a piac szerepének megnövekedésével a tsz vezetői fokozottabban számolnak intézkedéseik következményéivel, hatásával. Ebben segít az üzemgazdász, és ezért fontos, hogy valóban képesítésének és képzettségének megfelelő feladatokat lásson el. Ezért szükséges: szervesen kapcsolódjék be a vezetőség munkájába, segítse azt és növelje hatékonyságát azáltal, hogy szakszerű elemzéssel megvizsgálja a gazdálkodásban jelentkező hibák és eredmények oka. it, feltárja azon tényezőket, amelyek a termelést, értékesítést kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolják. Kimutatja azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmazásával á következő időszak gazdálkodását eredményesebbé lehet tenni. Az elemzésekből levont következtetésekkel, a szakvezetéssel és a tsz vezetőivel karöltve tevékenyen részt vesz a termelési, beruházási, termelésteohnikai programok kidolgozásában. T ovábbmenve: ma már nem elég a tsz belső életét ismernie. Megnőtt a népgazdasági (sőt világgazdasági) szintű tájékozódás és tájékozottság szerepe. A tsz vezetősége csak hosszú távra szóló gazdasági és politikai információk birtokában tud eredményesen működni. E korszerű követelmények teljesítésére a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben felkészültünk. Az egyes szakvezetőkkel megbeszéltük és kidolgoztuk a termeléstechnikai elgondolásokat. Ezek lettek végül a terv alapjai. Először a tsz egészére kitűzött célokat rögzítettük. Ezt követte a részlegek feladatának kijelölése, a teljesítéshez szükséges eszközök megfelelő csoportosítása tervének kialakításával egyetemben. Elhatároztuk azt is, hogy év közben — augusztus végén — az addig elért eredmények alapján felülvizsgáljuk éves tervünket. Erre támaszkodva rugalmasabban tudunk alkalmazkodni a piaci és egyéb közgazdasági feltételekhez. Év közben egyébként csak olyan mutatókról kérünk adatot, amelyeknek alakulása e részleg tevékenységétől függ (munkaóra, munkabér, lófogat- nap felhasználás). Ennek a tájékoztatásnak ellenőrző szerepe is van, mert az adatokat ösz- szehasonlítjuk a tervvel, az előző évek és a társegységek eredményeivel. A tsz-re vonatkozóan még a hozamok, a költségek és az árbevétel alakulását is időpontról időpontra figyelemmel kísérjük. Munkánk fontos és elmaradhatatlan része a rendszeres — mindig hétfői napon tartott — szakvezetői megbeszélés. Itt tájékozódunk az időszerű munkák végrehajtásáról, a termelést gátló akadályokról. Ezt a napi jelentési-szolgálatot — a munkafolyamatoktól független — egyéb eseményekről adott tájékoztatással egészíti ki (tűz-, jégkár). A tsz információs rendszere adta lehetőségeket ugyan még nem használjuk ki teljesen, de annyit már elértünk, hogy a vezetők és a vezetőség minden fontos eseményről, jelenségről megfelelő időben tájékozódik. Mégpedig kellő közgazdasági megvilágításba helyezve. Többek között ez is fontos és mi ezt tartjuk alapvető feladatának a termelőszövetkezet közgazdasági szakemberének. Földvári József üzemgazdász Kétsoprony, Rákóczi Tsz
