Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

% Június végéig darabos áru marad a paprika — Javult a felhozatal káposztafélékből —-Javában tart az export — Kevés a gyümölcs Héder Sándorné medgyesegyházi háztáji gazdaságában fóliahá­zak alatt hajtatják a paprikát. Az igen kedvező időjárás és a gondos munka lassan eredményessé válik. Elkezdődött a pap- „ rikaszüret. A család apraja-nagyja szedi a kiváló minőségű fe­hér tölteni való paprikát. (Fotó: Demény) A gyors egymásutánban ér­kező, áruval megrakott vonta­tók dübörgése még a közeli vas­útállomás zajait, zörejeit is el­nyomja. Nyüzsgés, sürgés-forgás képe fogad a MÉK békéscsabai Hajnóczi utcai telepén. Déli 11 óra van. Káposztával telt pót­kocsikkal fékez mellettem a VD 95—28-as rendszámú vontató. Vezetője, Szűcs Mátyás már dől is a kormánykerékre. Alszik. — Négykor keltünk — magya­rázza Benkő Sándor kocsikísérő — mos* fordultunk harmadszor­ra. A kamuti Béke Tsz-ből jöt­tünk. — Pedig van még vagy TO napi szállítani valójuk — kap­csolódik beszélgetésünkbe Ko­vács Gábor, a telep vezetője, aki a raktár felől érkezik. — Szerződésünk szerint ők már exportra válogatva hozzák az árut Ezért 60 fillér felárat kap­nak kilogrammonként. A ká­poszta átvétele két hete folyik, csütörtökön három vagonnyit hoztak. — Ezt mind exportálják vagy vásárolhatnak belőle a békés­csabai háziasszonyok is? A telepvezető megtörli izzadó homlokát. Meleg van, de a fel­adatai, gondjai is izzasztóak. Pe­dig a szezon még el sem kezdő­dött! A Békéscsabai Konzervgyár­ban május 28-án kezdték meg a borsó feldolgozását és eddig 450 vagon konzerv készült. Je­lenleg naponta 15—20 vagon borsó érkezik a gazdaságokból. Különösen jó ütemben szállítja a nyersárut a kondorosi Dolgo­zók és a kamuti Béke Tsz. Fon­tos, hogy zsenge borsó kerüljön a gyárba, mert csak abbó] ké­szülhet jó minőségű konzerv. árd köbméter volt Elpusztult 200 ezer ember, 14 község. 100 négyzetkilométer termékeny föld; ekkor támadt kettős kúp­ja is. A 18. században 16, a 19.- ben 19, a 20.-ban eddig 13 kitö­rés volt, legújabbak 1950, 1956, 1960-ban, s az idén. Catania ma félmilliós város, közepén a nyílegyenes .,Etna-út” egyenest az Óriásra mutat fel. S ott van szívében a Castello Ursinó, a középkori Hohenstau- fen-vár (Venne múzeum), me­lyet a láva körülzárt s messze elválasztott a tengertől. Cataniai bolyongásaimkor 50 Celsius fok a hőség, árnyékban! A Corso Sicilia kihalt, a mo­dem város bankjai, üzletei zár­va délben — csak a szomszédos piazzán élénk most is a... zsib­vásár. Az autöbuszsofőrök egy hete sztrájkban állnak Cataniában (gazdag föld, de drága a kenyér, a hús...) s így — kötött időm lévén — nem juthatok most fel az Etna gerincére. Visszautamban, délután, mint egy gyárkémény, meredeken föl­felé, ontja bodor füstjét az Óriás s a füst gomolyfelhőkbe torkollik. A gyorsvonatról „otthon”: Taormina hegyfoka alatt, egye­nest a tengerbe vetem magam... s este, épp Itália nemzeti ünne­pén, a sziklaváros ünnepi soka­dalmában elvegyülök, a Corsón, Rokkán, Tehatro Graeco romjai között... majd elvonulva, a te­raszról nézem újra az Etnát, Jóni tengert... Távol, északon Messina fekszik, túl rajta a Stromboli szigetvulkán; köztük a Skylla és Garibdys örvényei, — Természetesen jut bőven a helyi fogyasztóknak is. A' ká­poszta jelentős része azonban A terv 700 vagon készáru, ami várhatóan túlteljesíthető lesz. Kardos Ernőnek, a gyár főmérnökének a tájékoztatása szerint azonban szükséges, hogy az Orosházi Üveggyár gyorsaid ban bocsássa rendelkezésre a befőttesüveget. ♦ A borsó feldolgozása előrelát­hatólag június végéig tart. Ez- utná kezdődik a tök és a zöld­babszezon. szemben Reggió Calabria, a pol- ! gárháborúk földje. Lábam alatt j az Isola Bella, mellette Naxos s l kevéssel odább, a Vulkánfeje- ; delem lábánál azok, ott: Fornaz. jj zo, Giarre, Riposti... Az izzó láva, tűző nap, égő : narancsligetek, a titokzatos, : „sötét” maffia, az elkeseredett ■ bérharcok Szicíliájából kis kós- • toló... ahol forró a vér, a bor, : a lány, a szerelem, de — forró : a nyomor miatti elkeseredés is! * Az Etna tövében forró minr ! deA... Giarre, Fornazzó, az északi ■ láb településed ... ma halljuk ■ éppen e neveket, április 6-a óta! í Falvakat fenyeget újra a Vul- ! kán, amely sokszor elnyelte ; már a virágzó élet tanyáit. S el * fogja nyelni még újra, ki tudja, j hol, mely tájakon, mikor? Most négy kráter nyílt ezen : a lejtőn újra. És folyik a láva, lassan, de ] tartóztathatatlanul, lefelé. A kőfolyam most valószínűen • megáll még fenn, az oldalban. * De elnyelheti Fomazzót, kömyé- ; ke falvait. Lejuthat egészen a j tengerig, hogy ellepje Giarre : városát, a szép nyaralókat, cső- : dás ligeteket, falvakat, gyönyö- : rű fürdőket, miközben sistereg- ; ve, felhőket kavarva a tenge- ■ rig hatol, felforralva annak vi- ! zét. Elnyelheti a Messinából Ca- jj tánián át Sirakuzába tartó vas- ; úti fővonalat is, amelyen akkor, ; pár nyárral ezelőtt, háromszor « Is utaztam, kényelmes vonaton... 5 Irányi Dezső. a TIT földrajz-földtan-geofizikai j szakosztályának Békés megyei i elnöke (Vége) exportra kerül. Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köz­társaságba. — Minden zöldségfélével ez a helyzet? — Korántsem — válaszol el­gondolkozva Kovács elvtárs. Közben int, hogy nézzük meg a raktárban dolgozók munkáját. — A káposztán kívül a paprika jelentős részét exportáljuk. A többi zöldségféle hazai, helyi fo­gyasztói igényeket elégít ki. — Meddig számít még cseme­gének a zöldpaprika? — Előreláthatólag június vé­géig még várni kell a lecsófőzés­sel. Addigra lefut a „drága” pap­rika, de ne felejtsük el, hogy en­nek nemcsak az ára, az önkölt­sége is magas a hajtatás miatt. A raktárban simogató hűvös levegő fogad. A mérleg előtt jönnek-mennek a kocsik, vonta­tók. A telep kis Zsukja egész nap szinte megállás nélkül úton van. Gajdács György gépkocsi- vezető éppen újburgonyát szállít az Alföldi Üzemélelmezési Vál­lalatnak. — Minden igényt ki tudnak elégíteni? — fordulok újból a telepvezető­höz. — Zöldségben igen. Sőt kara­lábét már szabadon fel sem vá­sárolunk, annyi van. Probléma a gyümölcs-ellátásban jelent­kezik. Az időjárás nem nagyon kedvezett a cseresznyének és a meggynek. Ma mintegy 20 má­zsa cseresznye és 5—6’ mázsa pöszméte érkezett be, amit már elő is készítettünk a fogadók részére, 60 mázsa újburgonyá­val és uborkával együtt. A hat-1 ezer darab zöldpaprika is szál­lításra kész. Még egy kérdés: — Kik a legjelentősebb szál­lítóik? — Legtöbb áru a békési, a szeghalmi, a szarvasi és a gyu­lai járás termelőszövetkezetei­ből érkezik. A háztáji gazdasá­gok főképpen sárgarépát, petre­zselymet, zöldhagymát szállíta­nak. Míg a legtöbb paprikát a medgyesegyháziaktól vesszük át. A válogatóhelyiségben hala­dunk keresztül az iroda felé. , Az egyik teremben négy nő: Fekete Gyuláné, Penyicska Já- nosné, Gyócsi Lászlóné, Szekán Qyörgyné - serénykedik kelle­mes, tiszta környezetben, hogy holnap reggel ismét friss zöld­séggel teljenek meg Békéscsa­ba boltjai. Ezután Kovács Gábor telep­vezetővel összegezzük a látotta­kat és a hallottakat. Eszerint minőség tekintetében tavaly ilyenkor, június közepén a hely­zet hasonló volt. Az áru meny- nyisége azonban most sokkal kedvezőbben alakul. Kőváry Eddig 400 vagon borsókonzerv készült Séta az OLKOTRÉSZ körül Miért gond? Tájékoztatásul vagy vigasz- I ként szögezzük le most az ara­tás küszöbén, hogy tökéletes me­zőgazdasági pótalkatrész-ellátás nincsen. Nincsen sehol a vilá­gon. Még azokban a fejlett tő­kés országokban sem, ahol elekt­ronikus számológéppel tervezik a szükségletet és a gép szolgáltatta adatok szerint osztják szét a készleteket. Miért nincs, miért nem kép­zelhető el tökéletes ellátás? Azért, mert rendkívül bonyo­lult feladatról van szó. Az alkat­részeket tartalmazó cikklista — hazánkban — negyvenezer tételt sorol fel. A konkrét szükséglet pedig, ha a kétgrammos alátét karikától az embernagyságú kombájnkerékig mindent szám- baveszünk, évente bőven meg­haladja az egymilliárd darabot. Közrejátszik a speciális hely­zet is. Hazánkban esztendőkön át a mezőgazdasági üzemek el­sősorban építkeztek, s gépre csak keveseknek maradt pénze, így a gépállomány agyonhasz­nálódott, találó köznapi kifeje­zéssel: lerobbant. Olvasóink bi­zonyára ismerik az amortizáció fogalmát, tudják, hogy a gépek értékének egy bizonyos hánya­dát — az elhasználódás fejében — minden évben „leírják”. Pró­báltam megtudni, hány olyan traktor van az országban, amelynek értéke már nulla, te­hát ki kellett volna selejtezni, de mégis használják. Nem kaptam adatszerű feleletet, azt mondták, túl sok. Még szerencse, hogy az éppen most munkába álló kom­bájn-park viszonylag fiatal és modern. Még egy előnye: 90 szá­zaléka egyetlen cég gyártmánya, szovjet SZK típus. Sajnos, egyet­len más mezőgazdasági géptí­pusunkról sem mondhatjuk el ugyanezt. fl kívülálló gyorsan rávág­hatja: egyszerű a megoldás, aki a ’gépet gyártja, készítsen hozzá pótalkatrészt is és lássa el a ke­reskedelmet. Csakhogy hazánk egész iparában még ma is az úgynevezett végtermék-szemlé­let érvényesül. A gyár arra'tö­rekszik, hogy évente meghatá­rozott darabszámú traktort vagy tárcsát, vagy aratógépet legyárt­son. Az utólagos alkatrészkészí­tés már nem üzlet. Kooperáló partnereiből kipréseli a komp­lett gépbe, eszközbe beépítendő darabokat, de a többivel mar túl sokat nem törődik. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a mezőgépgyártás nem kapta meg a szükséges figyel­met. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumhoz tartozó vállalatok össztermékének hihetetlenül ki­csi arányát, mindössze négy százalékát teszi ki a mezőgép­ipar produktuma. Ennyi jut rá a gondoskodásból is. Nemcsak a gépek korszerűtlenek, hanem a mezőgépipar is elmaradt a kö­vetelményektől. A Vörös Csillag Traktorgyár ugyan fejleszt, de azon gondolkodik, hogyan tudna versenyképesen cementkeve­rő gépeket gyártani. B mezőgazdasági gépek fele külföldről származik, első­sorban a baráti országokból. A végtermék-szemlélet valameny- nyi szocialista országra jellem­ző. Külföldről tehát annyival nehezebb alkatrészt vásárolni, amennyivel a külkereskedelem is szerepet játszik az egyezség létrehozásában. Ezek azonban csupán a gépr ipari termékek voltak. A gépek­hez egyéb felszerelések is kelle­nek, például gumiabroncs. Elis­meréssel kell megállapítanunk, hogy a profilgazda Nehézipari Minisztérium szívén viseli a me­zőgazdaság gondját. Ha például gumiabroncs vagy ékszíj kell, rugalmasan megteszi, amire ké­pes. Nem rajta múlik, hogy nem mindig képes megoldani a prob­lémát. A mezőgazdaság nemcsak me­zőgazdasági gépeket használ, ha­nem például teherautókat is. Itt két gpnd tapasztalható. Egyik, hogy az AUTÓKER-nek nincs va­lamirevaló vidéki hálózata, te­hát á nagyobb alkatrészekért Budapestre kell utazni. A má­sik gond, hogy az ország teher­gépkocsi parkjának zöme a Köz­lekedés- és Postaügyi Miniszté­rium mammutvállalatainak ke­zén van. Ezek a kereskedelmet megkerülve szerzik be az alkat­részeket, a téesz tehát már csak abból válogathat, ami ma­rad. Ha már megkezdtük a keserű poharat, ürítsük fenékig. A már felsorolt gondokhoz járult az a gazdasági ösztönző, amelyik a készletek csökkentésére sarkall­ta a vállalatokat. Az alkatrész- készleteket túlságosan sikerült csökkenteni... így jutottunk el tavaly a mélypontig. Biztató ígéretekben akkor sem volt hiány, de az agyonhasználódott gépek alkat­rész utánpótlása csődbe jutott. Félbehagyott búzatáblák, tét­lenségre kárhoztatott vontatók, újságcikkek és parlamenti inter­pellációk mutatták, hogy ez így nem mehet tovább. Ekkor kez­dődött az új, a felfelé ívelő szakasz. Földeáki Béla (Folytatjuk) Szellemi totó az Ifjúsági Parkban Június 16-án este Ismered-e megyédet? címmel szellemi to­tót rendeztek a békéscsabai If­júsági Parkban. A kiadott — egyenként tíz kérdésből álló — 205 totóból 174 érkezett vissza, s a legtöbb találatot elért totó­Fogadóóra a megyei tanácsnál Csepregi Pál tanácselnök-he­lyettes fogadóórát tart Békés­csabán. a megyei tanács épüle­tében levő hivatali helyiségében ; (Felsőkörös sor, Irodaház) jú­nius 19-én, szombaton 9—12 óráig. | zók között sorsolással döntötték el, kik kapnak a parkba állan­dó belépőt a teljes nyári szezon­ra. A nyertesek: Kovács Sándor (Békéscsaba, Deák u. 4—6), Ko­vács Sándor (Békéscsaba. Pf. 37), Papp József (Békéscsaba, Kulich Gyula lakótelep V/8., III. em. 7), Varga Katalin (Gyu­la, Béke sugárút 30). Wieder- mayer József (Elek, Tanácsköz- tánsaság' útja 26).

Next

/
Oldalképek
Tartalom