Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-25 / 121. szám

MA Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGY EP. PÁRTÚIZOT T SÁG ÍS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG \JUS 26., SZERDA Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM JUBILEUMI ÜNNEPSÉG (3. oldal) A MEGYE ÉPÍTŐIPARÁNAK FELADATAI (5. oldal) HANGVERSENYRŐL — HANGVERSENYRE (4. oldal) »szőnöm a bírálatot s újra rájövünk, hogy a mondásokban ugyan né- oölcsesség nyilvánult meg idejében, de a világ ha- 'al, a társadalom válto- i e bölcsességek enyhén kétes értékűvé váltak, lomtárba kerül például a a járj, tovább érsz” böl- g, mert legfeljebb az út- jl lelépő gyalogosokra al- \azható, de az egyre sebe- >en rohanó életre semmikép­sem. Sajnos azonban, akad­jak közmondások, amelyek még ma is sűrűn idéztetnek. Ezek kö­zé tartoznak: „Hallgatni arany, beszélni ezüst!” És „Mondd meg az igazat, betörik a fejed!” Általában akkor mondják ezt, amikor valaki vagy bírál és ezért baja történik vagy inkább hall­gat, nehogy baja történjék. Va­lóban, a bírálat ellen még sok érintett hadakozik, miközben a társadalom egyenesen megköve­teli fejlődésének meggyorsításá­ra a kritikai szellemet. Enélkül nem haladhatunk előre. A bírá­lat olyan pro, amely a mi ügyün­ket, a szocializmust szolgálja. Bátran állíthatjuk: egyetlen hi­ba nyilvános kipellengérezése sem árt, hanem használ a mun­káshatalomnak. Ezért, hogy a párt sokféle módon bátorítja az embereket a szókimondásra. A szocialista demokrácia fejleszté­se fontos dolog, s jóval többet jelent annál, mint hogy mindenki megmondhassa a magáét. Azt jelenti, hogy a különböző emberek által felfedezett igazságokkal erősöd­jék a közös, nagy igazság. Ennek ellenére még napjaink­ban is „bátor bírálatról” szok­tunk beszélni és írni. A két fo­galom, sajnos, gyakran együtt­jár. Bátor a bírálat, s aki bírál, az is bátor. Aki egyetért a bí­rálattal, az is. S aki a helyes bí­rálatnak érvényt szerez, intéz­kedik, szintén számíthat rá, hogy elismerően megállapítják róla: „bátran leszámolt a hibákkal”. Nem tudom tudományos pon­tossággal meghatározni, kit ne­vezünk bátornak. Bátor ember­nek tartjuk, aki a jó ügy érde­kében bizonyos kockázatot vál­lal, veszélynek teszi ki magát. Bátorság szembeszállni egy nép­ellenes hatalommal, az igaz, ne­mes ügy védelmében. A történe­lem sok kimagaslóan bátor em­bert ismer, akik életüket is föl­áldozták a haladásért. Bátornak tekinthetjük azt is, aki ugyan nem az életét kockáztatja, ha­nem „csak” személyes érdekeit, maga és családja megélhetését — olyan nehézségeket vállal, amelyekkel nem kellene szembe­néznie, ha megalkudna. Viszont ma bírálni —a jó ügy érdekében — milyen kockázat­tal, veszéllyel járhat? A bírála­tot védi a párt alkotmánya, a Szervezeti Szabályzat, s minden állampolgárt támogatnak törvé­nyeink, minden jogosan bíráló mögött ott áll a dolgozók — a társadalom — hatalmas ereje. A munkáshatalomnak szüksé­ge van a bírálatra, hogy fölszá­molhassa a hibákat. A bírálónak és az államhatalomnak ugyanaz az érdeke: egyetlen hiba, vissza­élés se maradjon titokban. A törvényeket ez a hatalom hozza. A szocialista építés munkáját ez a hatalom szervezi. A törvé­nyeknek mindenkivel szemben maradéktalanul érvényt kell sze­reznünk. Az építőmunkát csak úgy tudjuk egyre kevesebb hibá­val végezni, ha az államot an­nak polgárai, egyben alkotói, bí­rálatukkal is támogatják. A dol­gozók állama és az egészséges, a szocializmus mielőbbi felépíté­sének érdekeit szolgáló közvéle­mény arra ösztönöz valamennyi­ünket, hogy ne hallgassunk, s némaságunkkal ne segítsük azo­kat, akiknek van okuk félni a bírálattól. Ha csak ennyit vennénk figye­lembe, — ha, csak „elvileg” mér­legelnénk a dolgot—, akkor va­lóban elavultnak, idejétmúltnak tekinthetnénk azt, hogy a „bá­tor’! jelzőt még mindig odabigy- gyesztik a bírálat szó elé. A gya­korlat azonban azt mutatja, hogy a bírálat fogadtatásában sem lehet egy csapásra érvényt sze­rezni — a helyes, elvileg min­denki által elfogadott tételeknek — valamennyiünk közös érde­keinek. A párt- és állami' szer­vek, akármennyit is küzdenek ellene, nem tudtak mindenütt véget vetni a basáskodásnak, a bírálat elfojtásának és megtorlá­sának. Gyakran a bírálónak ne­héz harcokat kell folytatnia, és a felsőbb szervek nem elég ha­tározottan szereznek érvényt an­nak az elvnek, törvénynek, hogy meg kell büntetni a bírálat el- fojtóit, megtorlóit. Akadnak ve­zetők, akik azt hiszik, hogy ne­kik mindent szabad, s van mer- szük a törvényekkel szembesze­gülni. S még az sem veszi el et­től a kedvüket, hogy sok — de úgy látszik, még mindig nem elegendő — példán tapasztalhat­ták: a bírálat elfojtóit előbb- utóbb, de szinte kivétel nélkül utoléri a megtorlás. Szükség van-e még bátorságra a bírálathoz? Sajnos, több he­lyen igen. S minél nagyobb bá­torság szükséges valahol a hibá­kat leleplező mondanivaló ki­mondásához, annál nagyobb szükség van ott a bírálatra. Bi­zony, nem könnyű kimondani a kiskirályokról; basáskodó veze­tőkről, hogy olyanok, amilyenek. Hiszen nem lennének kiskirá­lyok, ha megfogadnák a bírála­tot, s nem igyekeznének megto­rolni. Aki ilyen körülmények között vállalja a harcot, vállal bizonyos kockázatot. Sebeket is kaphat. Maga mögött tudhatja azonban a munkáshatalmat, amely igyekszik minden ilyen sebet begyógyítani és minden ilyen bírálatot megfogadni. Nemcsak jogunk, hanem köte­lességünk is kiállni a közérde­kért, az azt sértő magatartás ellen. Nincs olyan mindenható vezető testület, nincs az a kor­mány- és pártvezetés, amely a tömegek segítsége nélkül átfog­hatná az egész ország életét. A bírálók, akik vállalják a kocká­zatot, az állam, a párt megbe­csülését élvezik még akkor is, ha bizonyos esetekben nem si­kerül teljes mértékben megvéde­ni őket. S a szóvá tett- ügyön kí­vül segítenek annak megvalósu­lásában is, hogy a bírálat szóhoz ne a „bátor” jelző kapcsolód­jék, hanem a lelkiismeretességé, az alapos tényismereté, a szak­értelemé és az igazi segítő szán­déké. Pintér István Hasai kiállítók hazai újdonságok a BNV-n A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár Grabolakk RV—71 nevű műbőre, a cipő- és ruházati ipar kedvelt anyaga. A Szerszámgépipari Művek pálya vezérlésű tárcsa-eszterga gépe. / (MTI fotó—KS) A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár ZEA—4 kukoricacsőtörő adapteré a szabadtéri bemutatón. A BNV 120 ezer négyzetméte­res bemutató terének éppen fe­lét a hazai kiállítók vették birto­kukba. A kiállított gyártmá­nyoknak pedig negyven százalé­ka magyar. Gépek és műszerek, könnyű­ipari cikkek, találmányok, építő­ipari termékek, az alumínium- ipar, a bányászat, a vegyipar produktumai — még címszavak­ban felsorolni is sok. Harminc nagy pavilont és ugyanennyi ki­sebb bemutató termet töltenek meg. A kiállított termékek szín­vonalára jellemző: a BNV nagy­díjának elnyerésére 183 vállalat 544 féle cikket nevezett —, ame­lyek kivétel nélkül elérik a vi­lágszínvonalat. E termékek közül tizenkettő nyerte el a Fővárosi Tanács Nagydiját, további 80 a BNV díját. A szakembereknek sok látvá­nyosságot kínál a kohó- és gép­ipar hatalmas csarnoka. Itt ta- lákozhatnak a Szerszámgépipari Müvek pályavezérlésű eszterga­gépével, a Beloiannisz Híradás- technikai Gyár házi telefonköz­pontjával, a Medicor Művek be­teg-ellenőrző rendszerével, a Budapesti ' Elektroakusztikai Gyár tanító és vizsgáztató gé­pével. A vásár színes érdekes­sége az Ikarus hosszú, sárga városi autóbusza, a Ganz-MÁ- VAG zöld Diesel-mozdonya. A Magyar Hajó- és Darugyár stíl­szerűen a Városligeti tó vizén és mesterséges tengeren makettel mutatja be konténereit, úszóda­ruit. A Csepel Motorkerékpárgyár Pannónia motorja 120 kilométe­res sebességgel halad. A Hűtő­gépgyár S—140-es jégszekrénye mínusz tizennyolc fokig hűt. A Hajdúsági Iparművek szuper­automata mosógépe tízféle prog­ramra állítható be. Színes fürdőkádunkhoz, mos­dónkhoz mintás csempét választ­hatunk a Budapesti Porcelán- gyár termékeiből. Konyhánkat a Tisza. Bútoripari Vállalat Csongrádi Gyárának szépformá­jú, világos bútoraival rendezzük be. Mérlegelhetjük — kényel­mes, szép, modern bútort ve­gyünk nappali szobánkba vagy netalán stílbútort. Gondolkozha­tunk emeletes hétvégi házat ve­gyünk-e az ERDÉRT-től vagy finn-típusú fahózat a Mezőtúri Állami Gazdaságtól. A találmányok pavilonjában a komoly és játékos vásárlátogató egyaránt talál megcsodálni va­lót. Kulcsnélküli, kódszámmal működtethető zárszerkezet, auto­matikus ajtócsukó-szerkezet, asztali futball-csapat, újfajta szarvasmarha-tápszer, bálalift — egyebek közt a látnivaló. Magyar szabadalom a Fém­munkás Vállalat könnyűszerke­zetes épületének szerelése, ösz- szeállítása. Az élelmiszeripar csábítóan gusztusos csomagolásban kínál ételt és italt, konzervet, félkész ételt, mélyhűtött gyümölcsöt tar­tósított főzelékféléket, szépen adjusztált édességet, újfajta üdí­tő italokat. Nagyhatású műtrágyák, külö­nös keverésű takarmánytápok, fejőgépek, traktorok, talajmű­velő gépek széles skálája áll a mezőgazdaság iránt érdeklődők előtt. Egyebek között a Szek­szárdi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat cukkorrépa kiszerelő­gépcsaládja, a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gépgyár Lajta ekecsaládja érdemel fi­gyelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom