Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

Piaci helyzetkép: Olcsá csirke Békéscsabán — Tsz-áru is megjelent a gyulai piacon - Drága a karfiol A korábbi évek hasonló idő­szakához viszonyítva szokatla­nul nagy volt a felhozatal a kü­lönböző termékekből a békés­csabai hetipiacon. Különösen tojásból és csirkéből hoztak je­lentős mennyiséget a termelők. Bár a tojás árában ez nem mu­tatkozott, mert drágább, mint az előző héten, átlagosan 1,30, de volt, aki 1,50-ért is kínálta, a baromfi piacon viszont annál in­kább jelentkezett a nagy felho­zatal miatt az árcsökkenés. Csirkéből például 531 párat kí­náltak eladásra, kilónkénti átla­gos ára 22,70 forint. Ez lényege­sen kevesebb, mint a megye töb­bi városaiban. Az őszi hónapok idején keresett a pecsenye, és d hízott kacsa is. Pecsenyekacsá­ból 260 darab érkezett a csabai piacra (kilója 25 forint). A zölségpiacon szintén nagy volt a felhozatal, burgonyából például a termelőszövetkezetek 12 mázsát hoztak. Az ára 3,50 forint. A sárgarépát már adják kilóra is, nemcsak csomóra, át­lagos ára négy forint. A petre­zselyem viszont még mindig csomónként kapható 2,50-ért. A termelőszövetkezetek igen jelentős mennyiségű áruval ér­keztek a csabai piacra. Többek között például nemcsak egyé­niek, hanem a termelőszövetke­zetek is hoztak friss fejes salá­tát. Darabja 1—1,20 volt. A fe­jes káposztából 4530 kilogramm érkezett, ebből a termelőszövet­kezetek 180 kilogrammot hoz­tak, viszont furcsán hat, hogy ellentétben más árukkal, a tsz drágábban adta a káposztát az egyéni termelőknél. Ára az egyénieknél 2,50. a tsz-eknél 3 forint volt kilónként. Zöldpaprikából még mindig nagy a választék, különösen kedvelt a paradicsompaprika, melynek kilónkénti ára 7—8 fo­rint volt. Drága viszont a kar­fiol, pedig ez őszi szezoncikk. A korábbi években tapasztalt három-négyforintos árral szem­ben most 7—8 forintért kínálták a termelők. Érdekességként em­lítjük meg, hogy elég sok zöld­bab volt még a piacon, ára há­rom forint, és található volt zöldborsó is, az egyik helyen 100 kilogramm, a másik helyen 19. Furcsa viszont, hogy aki na­gyobb mennyiséget hozott, nyolc forintért adta kilóját, ugyanakkor a másik termelő 20 forintot kért. A gyümölcspiacon még min­dig kapható görögdinnye, a ter­melőszövetkezetek 40 mázsát hoztak. Megjelent a téli alma is, ára 4—6 forint, az őszibaracké három, a szilva viszont drága, négy forintot is elkértek kilójá­ért. A gyulai piacon örvendetes tény, hogy a termelőszövetkeze­tek is megjelentek áruikkal. A tótkomlósd Viharsarok Tsz pél­dául hatvan darab kakast ho­zott és az alacsony ár miatt szinte pillanatok alatt elfogvott. Baromfival jelentkezett az ÁFÉSZ is, s aránylag elfogadha­tóak voltak az árak. K. J. Négyzetmétere 55 gramm A Dunaújvárosi Papírgyár­ban a fatartalmú papírok gyár­tásáról a piac igényeinek meg­felelően, fokozatosan áttérnek a famentes papírok gyártásá­ra. Ehhez több országból, köztük a Szovjetunióból, Finn­országból, Svédországból, Ka­nadából és az Egyesült Álla­mokból is vásárolnak cellulózt. A dunaújvárosi gyárban már olyan vékony famentes papírt is elő tudnak állítani, amely­nek négyzetméterenkénti sú­lya ötvenöt gramm. Folyamatos ellenőrzés — Lanyhuló tisztasági mozgalom — Egészségtelen boltok a periférián A békési járásban 681 olyan intézmény, helyiség van, mely­nek egészségügyi ellenőrzése egyik fontos feladata a KÖJÁL- nák. A felügyelőség dolgozói ütemterv szerint, rendszeresen ellenőrzik ezeket. Az eddigi ta­pasztalatok bizonyítják, hogy az elmúlt években jelentősen ja­vult a járás közegészségügyi helyzete. Ez bizonyos mértékig annak is köszönhető, hogy javult az ivóvízellátás. Tíz község közül jelenleg hat rendelkezik vízmű­vel, ezenkívül Csárdaszálláson az idén építik, Kamuton pedig a közeljövőben kerül erre sor. Csupán két községben: Murony- ban és Mezőmegyeren okoz ne­hézséget az ivóvízellátás. A vízművek létesítésével a la­kosság lakáshigiéniai problémá­inak megoldása is örvendetesen javult. A lakóházak nagy szá­mát kapcsolják be a központi vízellátásba. Legtöbb helyen fürdőszobát is létesítenek, az új lakások már természetesen így épülnek. A fejlődést bizonyít­ják az alábbi adatok is: 1967- ben 264. tavaly 321 lakásba ve­zették be a vizet, az idén pedig augusztus végéig már 282 víz­bekötési engedélyt adták ki. A szennyvíz elvezetésével viszont problémák vannak. Csupán & két nagyközség szennyvízelveze­tése megoldott. A községek tisztasági verse­nye az utóbbi időben nem ki­elégítő. A lakosság, de még a tanácsok sem fordítanak kellő gondot a közterületek, utcák tisztán tartására, portalanításá­ra. Korábban igen népszerű volt a községek között indított tiszta­sági verseny, de ahogy a ta­pasztalatok bizonyítják, ez lanyhult, sőt egyes helyeken meg is szűnt. Ez pedig arra ve­zet, hogy az utcák, az udvarok szemetesek, piszkosak. Igen sok gondot okoz a szemét és hulla­dék elhelyezése is, egyre több az olyan terület, ahol szemét­lerakótelepek létesülnek, me­lyek fertőzik a környezet leve­gőjét ég elősegítik a legyek, rágcsálók szaporodását. A KÖJÁL rendszeresen ellen­őrzi a járás kereskedelmi háló­zatát is. Ezzel kapcsolatban azt tapasztalta, hogy egyes helye­ken áldatlan állapotok vannak. Elsősorban a periférián levő boltokban. Ezek az üzletek egyáltalán nem felelnék meg az egészségügyi követélményeknek. örvendetes viszont, hogy járásban egyre több új, kor­szerű munkahely létesül, így többek között a békési építő­ipari ktsz, a vegyesipari ktsz, a TÖVÁL, Mezöberényben a mű­szaki, villamossági ktsz és a fa­ipari szövetkezet létesített egész­ségügyileg kifogástalan telephe­lyet. A fejlődés és az egészség- ügyi helyzet javulásának bizo­nyítéka többek között az is, hogy a járásban mindinkább ke­vesebb a járványos megbetege­dés. Hastífusz például az utóbbi 5—6 évben egyáltalán nem for­dult elő. Egyéb megbetegedések is csak egész kis százalékban je­lentkeznek. K. J. Békéscsabán, a Kulich Gyula lakótelepen bontják az építőipari vállalat felvonulási épületet. Helyébe egyelőre park kerül. (Fotó; Demény) Őszi képek — idős emberek A park, ahol a felvételek zö­me készült, nyári hangulatot áraszt. Nyíló rózsákat, örökzöld bokrokat és fákat, üde gyepsző­nyeget találtunk, ahol csend és békesség honol. Autók és gépek ritkán járnak erre. Az épület lakói, melyhez a nagy park tar­tozik, öregek. Olyanok, akikről nehéz, de megtisztelő feladat ír­ni. Az ember megilletődve nézi a munkában megfáradt, ráncos kezeket s a még mindig alkotó, régi nagy fürgeséget eláruló uj- jakat. Ung Sándor, a szarvasi szoci­ális otthon 31 éves vezetője és Csicsely Pálné főnővér az inté­zet fejlődéséről, az ellátottságról tájékoztattak. Valamikor szegényház állt itt, mely 1860-ban épült. Később hozzáépítettek. Jelenleg 145 la­kója van, zömmel nők. Jól fel­szerelt konyhájuk, három televí­ziójuk van, 516 kötetes könyv­tár, rengeteg napilap, hetilap biztosítja a gondozottak kultu­Anasztázia Szafcsenkó Alek- szejevna emlékei közt kutat rálódási lehetőségét. Jár ide többek között a Népszabadság; Képes Újság, Ország-Világ, Lu­das Matyi, Nők Lapja. Akik nem tudnak írni, olvasni, azok­nak felolvasást tartanak. Ezt a gondozottak nagyon szívesen hallgatják. Állandóan érdeklőd­nek minden iránt. Az árvízve­szély idején gyűjtést kezdtek. Megható volt. Ök, az elesettek 2250 forintot gyűjtöttek össze és fizettek be nagy-nagy örömmel az árvízkárosultak javára. Amerre jártunk, mindenütt rend és tisztaság fogadott ben­nünket. A négyágyas szobák szépségét, otthoniasságát még tovább fokozták a szorgalmas, öntevékeny, nyughatatlan női kezek által tájjellegűen díszített párnák, kézimunkák. Minden szobában szőnyeg, szekrény, szé­kek. Parkjuk és kertjük, amit egy idős gondozott ápol féltő szeretettel, gyönyörű. Szinte jól­esett ott tartózkodni, pihenni egy Ricsit. Az ember azt hinné, mindenük megvan, semmi sem hiányzik. Pedig ezeknek az em­bereknek a nagy féltés és gon­doskodás, a dolgozók szeretete ellenére is hiányzik valami — a családi, gyermeki szeretet, amit nem kaphatnak meg S hiány­zik még valami: — azt a sok- sok élettapasztalatot, amit össze­gyűjtöttek, nem nagyon tudják kinek átadni. Demeter bácsi, az intézet kertészkedő lakója pél­dául napokon keresztül tudna mesélni arról, hogy melyik vi­rágot, hogy kell kezelni, öz­vegy Hoffer Lászlóné (Anasztá­zia Szafcsenkó Alekszejevna) Mezőkovácsházáról kérte ide magát, mert itt tud beszélgetni a lakók egy részével. Negyven éve lakik Magyarországon. Fér­je három éve halt meg. Egyet­len vágya, hogy Ukrajnában élő rokonait megláthassa, akikről sajnos, nem tud semmit. Megvan mindenük. Csak az unokák hiányoznak sokszor és sokuknak, a gyerekek. Mert ők néha ritkán jönnek... Vagy egyáltalán nem... Nem érnek rá?..j Holp József Borgulya Mihály és felesége, akiket az árvíz öntött ki laká­sukból. Már megszokták, s jól érzik magukat itt. Fotó: Hegedűs A társalgóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom