Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
NE SÁNTÍTSON a „fent" és a „lent” kapcsolata Jártamban-keltemben újra és újra érzékelem: a társadalmi élet folyamatai a legbiztosabb szeizmográfjai a döntések milyenségének, hogy azok megfelelnek-e az igényeknek, végrehajtásuk hogyan segíti a közösség, a személyek érdekeit. S ahol ezekben nincs jó összhang, erősebb a disszonancia, mint amennyi a dolgok természetes „koccanásaiból” fakadhatna, ott ezt világos magyarsággal kifejezik. Mégpedig: akkor se feledjük a földönjárást, amikor a magasban vagyunk, mert minden táplálék a földből fakad. Ezek a manipuláció nélkül mondattá formált szavak képletesen is megállják a helyüket, és bármilyen valóságdologgal kapcsolatban is. Nagyon megállják a helyüket azokban a társadalmi motivációkban, melyekkel a párt Központi Bizottsága, a kormány a szocialista demokratizmus erősítését inspirálja. Akár az olyan nagy, az egész társadalmat érintő állásfoglalásokra, mint a tanácsok munkájának, vagy a választási rendszerünk továbbfejlesztésére gondolunk, akár arra az állandó inspirálásra, hogy csak úgy érhetjük el nagy célkitűzéseinket is, ha a napi küzdelmeink egyetlen percében sem feledjük a munkások, a dolgozó emberek megjegyzéseit. ha igényeljük kezdeményezéseiket, ha úgy figyelünk rájuk, mint a gyermekek ételt osztó anyjukca. S ha kicsit odafigyelünk az inspirációkra, a manipulálat- lan szavakból összerakott mondatra, kiderül rögvest: nagyon is összekapcsolódik a „fent” és a „lent”, egyirányba „húzza” mindkettő a dolgokat. Kita- pinthatóan ez tükröződik az olyan ..apróbb” dolgokban, mint a kondorosi ipari tanulók esetében is, miután kötelesek a gyakorlati munkán kívül iskolai oktatásban is részt venni, hiszen a cél az, hogy mind képzettebb munkások dolgozzanak nevezetesen a szövetkezetek gépcsoportjainál, mert a gépek száma mind több. s jól kihasználni azokat csak a jó szakgárda tudja. De az ilyen dolgok végrehajtására is úgy kell odafigyelni, mint a gyerekek az ételt adó anyjukra, mert aligha mindenben hasznos az a megoldás, hogy a kondorosi ipari tanulók házakat nemcsak óvják, hanem olyan intézményeket helyeznek el bennük, amelyek nem rontják az összhatást, a hagyományokat És nemcsak kirakatnak restaurálnak. Ha belépsz bármelyik ház vasalt, pántos kapuján, ugyanolyan szép, helyreál lí lőtt erkélyeket, ablakokat, homlokzatot találsz, akárcsak az utcán. Ide is gyakran bevezetik a külföldi látogatókat és nagyon szívesen fogadják. Így politizálnak a múlttal és a jelennel. Politizálás? Hát persze, erről szó volt Besztercebányán. A két év előtti eseményekről, a párt erősödéséről, a kommunisták tömegbefolyásáról. Őszintén beszéltek a pártbizottságon. őszintén, és barátoknak szóló tájékoztatást adtak. A legfontosabb — mondották — a konszolidáció. A tömegek politikai megnyerése. A jubileum, a felszabadulás, a Szlovák Nemzeti Felkelés minden epizódját erre használják fel. Előadókat készítettek fel és küldtek szét vidékenként, hogy beszéljenek a párt elképzeléseiről. Politikai, gazdasági és közgazdasági feladat ez egyszerre. Szarvasra járnak iskolába s óráik úgy oszlanak meg, hogy van, akinek déli egy óra körül kezdődik a tanideje, van akinek négy óra, és van akinek hat óra körül. Az órabeosztások természetesen sok mindentől függnek, egyebek közt ' a tanerők idejétől, mégis azokra a körülményekre is oda kellene figyelni, hogy az órabeosztás miatt a tanulóknak Kondorosról már reggel kilenckor el kell indulniuk s csak este tizenegyre érnek vissza. S hogy a tanórákon és az utazáson kívüli időt, tehát egyesek délelőtt 10-től déli egy óráig, majd a tanórák befejezésétől (a legkésőbbi este hétkor ér véget) a vonatindulásig hol és miként tölthetik, azt az isten tudja. A szülőknek, a munkaadóknak, a kondorosi állami és társadalmi szerveknek semmilyen lehetőségük nincsen, hogy a hvszonvalahány ifjúnak ezt az idejét akár csak nagy ritkán is ellenőrizzék, nem utazgathatnak Szarvasra, dolgozniuk kell s az életnek ez az oldala semmiképp nem szenvedhet hátrányt. És éppen a távolságból. a tanórák beosztásából adva a tanulók előre tudják a teljes „üres járatot”, s erre ..rendezkednek be", amely olyat is szült már, hogy volt. közülük. aki hosszabb ideig mellé járt az iskolának. Lehet az ilyen eset kivétel, de kinek van arrg szüksége, hogy az egyébként fél napot igénylő oktatás, utazás egész napot rabolion el, hiszen az „üres járat” idejét nagyon jól lehetne hasznosítani a ayakorlati oktatásra, És két—három év alatt sok ilyen fél nav vész kárba, még ha nem mindennapi is az iskolai oktatás. Persze mindent összevetve: legnagyobb kárt az „üres járat” erkölcsiekben okoz. Országúton Kondoros azt hiszem 25 kilométerre van Szarvastól. Hogy aztán, valamilyen közlekedési eszköz beiktatásával s a tanórák ösz- szébbvonásával lehetne-e segíteni a dolgon, avagy pedig a helyi tanerőkre kellene bízni a kondorosi ipari tanulók iskolai oktatását, ezt azok mérlegeljék, akikre rábízták a hu- szonvalahány ifjú elméleti képzésének a szervezését is. Mert így. sántít a „fent” és a „lent” összekapcsolása. (Cserei) ■ — őszintén meg kell mos- : dánunk, hogy Pozsonyban,: Besztercebányán, talán még já- ■ rási szinten is megtesznek min- ■ dent a konszolidáció érdekében, • de lejjebb valahogy még las- ; san forognak a kerekek. Pedig j tapasztalatunk szerint, ahol ! megértették politikánkat, ott ! támogatnak is bennünket. ’ És példákat mondanak. Nagykaposon az iskola diáik- : jai szovjet tisztekkel és kato- ■ nákkal szerveztek baráti talál- • kozót. Eperjes város nemzeti ■ bizottsága díszpolgárrá válasz- ! tóttá Ivan Nyikolajevics Pe- ■ dánt, a várost felszabadító • egyik szovjet egység parancsno- ; kát. Másutt szovjet katonákat ■ hívnak meg a felszabadulási ■ vetélkedők zsűrijébe. — Fontos ez számunkra. Ho- j vatartozást és állásfoglalást je- : lent ez a barátság és egyben ■ konszolidációt is. Az élet nem sima és egyisze- : rű manapság a Szlovák Szó- ; cialista Köztársaságban, de • megkezdődött egy egészséges, : egyre erősödé folyamat, ame- : lyet az igaz kommunisták irá- j nyítanak, szerveznek minden- : félé... ” Gotyár Gyula ■ (Folytatjuk) s Jövőjük a falu jövője is Megtartották a Csongrád—Békés megyei állami gazdaságok fiataljainak területi tanácskozását Április 28-án került sor a Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok fiataljainak területi tanácskozására Békéscsabán, az Ifjúsági és Űttörőház nagytermében. Tizennyolc állami gazdaság KISZ-vezetőit, valamint a meghívott gazdasági vezetőket Szabó Miklós, a KISZ Békés! megyei Bizottságának titkára1 köszöntötte. Az elnökségben he-! lyet foglalt Zalai György, az! MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Varga József né, a KISZ Központi Bizottsága mezőgazdasági és falusi osztályának helyettes vezetője, Zsi- bók András, a Csongrád—Békés megyei Állami Gazdaságok főosztályának igazgatója, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Szögi Béla, a Csongrád megyei KISZ Bízott- I ság első titkára, Plaveez József,! a MEDOSZ megyei bizottságá-1 nak munkatársa. Két megye állami gazdaságainak ifjúsági parlamentjét az alapszervezeti tanácskozások előzték meg és az ott elhangzó észrevételekkel, javaslatokkal tarsolyukban érkeztek a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok küldöttei Békéscsabára, mintegy 150-en, hogy megvitassák mindazokat a teendőket, amelyek a KISZ előtt állnak az agrárifjúság nevelésében, a gazdasági és a politikai munka hatékonyságának fokozásában. Elsőként Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára tartott vitaindító előadást. A szónok méltatta a tanácskozás jelentőségét, majd rámutatott azokra az általánosnak tekinthető problémakörökre, ame. lyekbői a közös feladatok adódnak. s amelyek most is vitaasz- talhoz szólították a fiatalokat, a KISZ- és gazdaságvezetőket „Az állami szocialista mezőgazdáiégi nagyüzemek; a népgazdaság mezőgazdasági szektorai között a legfejlettebb termelői egységekké váltak. Példamutató tevékenységükkel hozzájárultak a szocialista termelési viszonyok megszilárdításához és mindezen keresztül a falusi ifjúság eszmei, politikai és szakmai neveléséhez. A két megyében működő 18 állami gazdasági üzem dolgozóinak száma több mint 18 ezer. A harminc éven aluli fiatalok aránya 27 százalék. A fiataloknak ez a rétege roppant heterogén és éppen ez indokolja a velük való fokozottabb törődést.” Az *első titkár felhívta a figyelmet arra, hogy néhány helyen a fiatalok nem élnek, csak dolgoznak munkahelyükön, nem tudnak mit kezdeni szabad idejükkel és kapcsolatuk az állami gazdasággal kimerül a munkakapcsolat formájában. Ez kevés-, hiszen ,,az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok szocialista tudatformálása nem tart lépést az üzemek gazdasági fejlődésével”. Sokan, tévesen úgy vélik, hogy a fiatalok nevelése kizárólag a KISZ feladata. Ez azért is helytelen felfogás, mert a mai 20—25 évesekre nemcsak mint nevelési „egységre”, emberformáló szándékaink alanyára kell tekinteni, hanem mint a jövő mérnökére, szakmunkására, vezetőjére is. A tanácskozás szónoka részletesen foglalkozott mindazokkal az érdekvédelmi problémákkal, amelyek a korábbi alapszervezeti tanácskozásokon elhangzottak, s amelyek továbbvitele az országos találkozóra szükséges és indokolt. Ezután Zsibók András, a Csongrád—Békés megyei Állami Gazdaságok főosztályának igazgatója mondott beszédet és statisztikai adatokkal bizonyí| tóttá a fiataloknak az állami j gazdaságok termelési tevékenységében betöltött nagyon is fontos szerepét. Hangsúlyozta, hogy elsőrendű feladat a fiatalok szakképzettségi arányának növelése és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok lakáshelyzetének javítása. A két megye állami gazdaságaiban dolgozó harminc éven aluli fiatalok 53 százaléka a szülőknél, 18 százaléka szolgálati lakásban, 10 százaléka munkásszálláson és csak 16 százaléka saját lakásban él. A két vitaindító előadás elhangzása után a tanácskozás résztvevői kértek és kaptak szót. Szekeres István, a Szarvasi Állami Gazdaság fiataljainak küldötte a tanulás fontossága mellett emelt szót és saját gazdaságának példáján mutatta be, hogyan lehet az idénymunkásokat állandóan foglalkoztatni a gazdaságokban. Kristóf István, a Bánküti Állami Gazdaság KISZ-ese arra hívta fel a tanácskozás résztvevősnek figyelmét, hogy az állami gazdaságok jó munkájának fontos gazdasági, politikai szerepe van a falu, a szűkebb közösség életének alakításában. Ameny- nyire ez fontos, annyira alapveA tavaszi áradások csaknem minden évben elborítják az ártéri erdőket, s ilyenkor a halak is „felkeresik” a gazdag lakomát ígérő sekély vizeket. (Tudósítónktól) Lőrincz János, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési j gyárának csoport-, egyúttal pedig brigádvezelője. Derekas munkájáért sokszor megjutalmazták és a Kiváló dolgozó jel-! vényt is megkapta. Emellett: többszörös véradó és önkéntes rendőr. Az utóbbi tevékenysége elismeréseként tavaly Tízéves szolgálatért éremmel tüntettek ki. Nemrég jutalomutazásban részesült. A Szovjetunióban járt I egy 300 fős turistacsoporttal.. tő az agrárifjúság sorsának figyelemmel kísérése, hiszen a falu jövője a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok jövője is. Juhász Szabó János, a Pankotai Állami Gazdaság fiataljainak aggasztó lakáshelyzetével foglalkozott. Rostás Gyula, a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság küldötte az ifjúsági brigádok létrehozását sürgette. Joggal panaszolta, hogy náluk a fiatal szakemberekre nem bíznak új munkagépet, azzal az indokkal, hogy az nem ért hozzá és elrontja. Gémes István, a Mezőhegyest Állami Gazdaság fiataljainak képviselője a gazdasági vezetés és a KISZ jó kapcsolatának fontosságát méltatta. A fiatalabb és idősebb szakmunkások bére közötti feszültségről Kotroczó István. a Bánkúti Állami Gazdaság képviselője beszélt. Két megye állami gazdasági fiataljainak tanácskozása a késő délutáni órákban ért véget, miután az elhangzott kérdésekre a két-két vitaindító előadás készítői válaszoltak. Megválasztották azt az öt küldöttet is, akik majd a két megye ifjúságát képviselik az országos tanácskozáson. A horgász viszont itt les a tavaszi keszegre, amelyből sokszor szép zsákmányt ejt. (MTI fotó — Kácsor László felv.) Hétezer kilométert utazott vonattal, közben volt Kievbem, Le- ningródban, Moszkvában. Soksok élménye közül különösen emlékezetes marad számára Le- nigrádban -a Téli Palota, az Auróra Cirkáló és a székesegyház, Moszkvában a Kreml, a Lenin- mauzóleum, a Lomonoszov Egyetem és a rengeteg sokemeletes, modern lakóépület. Soha nem felejti el a szívélyes, baráti fogadtatást sem, amelyben a vendéglátók egész szovjetunió- beli tartózkodásuk alatt részesítették a csoportot. B. I. Horgászok — „erdőben“ Kiváló dolgozó, többszörös véradó, önkéntes rendőr
