Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

NE SÁNTÍTSON a „fent" és a „lent” kapcsolata Jártamban-keltemben újra és újra érzékelem: a társadalmi élet folyamatai a legbiztosabb szeizmográfjai a döntések mi­lyenségének, hogy azok meg­felelnek-e az igényeknek, vég­rehajtásuk hogyan segíti a kö­zösség, a személyek érdekeit. S ahol ezekben nincs jó összhang, erősebb a disszonancia, mint amennyi a dolgok természetes „koccanásaiból” fakadhatna, ott ezt világos magyarsággal kifejezik. Mégpedig: akkor se feledjük a földönjárást, amikor a magasban vagyunk, mert minden táplálék a földből fa­kad. Ezek a manipuláció nélkül mondattá formált szavak kép­letesen is megállják a helyü­ket, és bármilyen valóságdo­loggal kapcsolatban is. Nagyon megállják a helyüket azokban a társadalmi motivációkban, melyekkel a párt Központi Bi­zottsága, a kormány a szocia­lista demokratizmus erősítését inspirálja. Akár az olyan nagy, az egész társadalmat érintő ál­lásfoglalásokra, mint a taná­csok munkájának, vagy a vá­lasztási rendszerünk továbbfej­lesztésére gondolunk, akár ar­ra az állandó inspirálásra, hogy csak úgy érhetjük el nagy cél­kitűzéseinket is, ha a napi küz­delmeink egyetlen percében sem feledjük a munkások, a dolgozó emberek megjegyzése­it. ha igényeljük kezdeménye­zéseiket, ha úgy figyelünk rá­juk, mint a gyermekek ételt osztó anyjukca. S ha kicsit odafigyelünk az inspirációkra, a manipulálat- lan szavakból összerakott mon­datra, kiderül rögvest: nagyon is összekapcsolódik a „fent” és a „lent”, egyirányba „húzza” mindkettő a dolgokat. Kita- pinthatóan ez tükröződik az olyan ..apróbb” dolgokban, mint a kondorosi ipari tanu­lók esetében is, miután köte­lesek a gyakorlati munkán kí­vül iskolai oktatásban is részt venni, hiszen a cél az, hogy mind képzettebb munkások dolgozzanak nevezetesen a szövetkezetek gépcsoportjainál, mert a gépek száma mind több. s jól kihasználni azokat csak a jó szakgárda tudja. De az ilyen dolgok végrehajtására is úgy kell odafigyelni, mint a gyerekek az ételt adó anyjuk­ra, mert aligha mindenben hasznos az a megoldás, hogy a kondorosi ipari tanulók házakat nemcsak óvják, ha­nem olyan intézményeket he­lyeznek el bennük, amelyek nem rontják az összhatást, a hagyományokat És nemcsak kirakatnak res­taurálnak. Ha belépsz bárme­lyik ház vasalt, pántos kapu­ján, ugyanolyan szép, helyre­ál lí lőtt erkélyeket, ablakokat, homlokzatot találsz, akárcsak az utcán. Ide is gyakran bevezetik a külföldi látogatókat és nagyon szívesen fogadják. Így politizálnak a múlttal és a jelennel. Politizálás? Hát persze, erről szó volt Besztercebányán. A két év előtti eseményekről, a párt erősödéséről, a kommunis­ták tömegbefolyásáról. Őszin­tén beszéltek a pártbizottsá­gon. őszintén, és barátoknak szóló tájékoztatást adtak. A legfontosabb — mondották — a konszolidáció. A tömegek po­litikai megnyerése. A jubileum, a felszabadulás, a Szlovák Nemzeti Felkelés minden epi­zódját erre használják fel. Elő­adókat készítettek fel és küld­tek szét vidékenként, hogy be­széljenek a párt elképzelései­ről. Politikai, gazdasági és köz­gazdasági feladat ez egyszerre. Szarvasra járnak iskolába s óráik úgy oszlanak meg, hogy van, akinek déli egy óra körül kezdődik a tanideje, van aki­nek négy óra, és van akinek hat óra körül. Az órabeosztá­sok természetesen sok minden­től függnek, egyebek közt ' a tanerők idejétől, mégis azokra a körülményekre is oda kelle­ne figyelni, hogy az órabeosz­tás miatt a tanulóknak Kon­dorosról már reggel kilenckor el kell indulniuk s csak este tizenegyre érnek vissza. S hogy a tanórákon és az utazá­son kívüli időt, tehát egyesek délelőtt 10-től déli egy óráig, majd a tanórák befejezésétől (a legkésőbbi este hétkor ér véget) a vonatindulásig hol és miként tölthetik, azt az isten tudja. A szülőknek, a munka­adóknak, a kondorosi állami és társadalmi szerveknek semmi­lyen lehetőségük nincsen, hogy a hvszonvalahány ifjúnak ezt az idejét akár csak nagy ritkán is ellenőrizzék, nem utazgat­hatnak Szarvasra, dolgozniuk kell s az életnek ez az oldala semmiképp nem szenvedhet hátrányt. És éppen a távolság­ból. a tanórák beosztásából ad­va a tanulók előre tudják a teljes „üres járatot”, s erre ..rendezkednek be", amely olyat is szült már, hogy volt. közü­lük. aki hosszabb ideig mellé járt az iskolának. Lehet az ilyen eset kivétel, de kinek van arrg szüksége, hogy az egyéb­ként fél napot igénylő oktatás, utazás egész napot rabolion el, hiszen az „üres járat” idejét nagyon jól lehetne hasznosíta­ni a ayakorlati oktatásra, És két—három év alatt sok ilyen fél nav vész kárba, még ha nem mindennapi is az iskolai oktatás. Persze mindent össze­vetve: legnagyobb kárt az „üres járat” erkölcsiekben okoz. Országúton Kondoros azt hi­szem 25 kilométerre van Szarvastól. Hogy aztán, vala­milyen közlekedési eszköz be­iktatásával s a tanórák ösz- szébbvonásával lehetne-e segí­teni a dolgon, avagy pedig a helyi tanerőkre kellene bízni a kondorosi ipari tanulók is­kolai oktatását, ezt azok mér­legeljék, akikre rábízták a hu- szonvalahány ifjú elméleti kép­zésének a szervezését is. Mert így. sántít a „fent” és a „lent” összekapcsolása. (Cserei) ■ — őszintén meg kell mos- : dánunk, hogy Pozsonyban,: Besztercebányán, talán még já- ■ rási szinten is megtesznek min- ■ dent a konszolidáció érdekében, • de lejjebb valahogy még las- ; san forognak a kerekek. Pedig j tapasztalatunk szerint, ahol ! megértették politikánkat, ott ! támogatnak is bennünket. ’ És példákat mondanak. Nagykaposon az iskola diáik- : jai szovjet tisztekkel és kato- ■ nákkal szerveztek baráti talál- • kozót. Eperjes város nemzeti ■ bizottsága díszpolgárrá válasz- ! tóttá Ivan Nyikolajevics Pe- ■ dánt, a várost felszabadító • egyik szovjet egység parancsno- ; kát. Másutt szovjet katonákat ■ hívnak meg a felszabadulási ■ vetélkedők zsűrijébe. — Fontos ez számunkra. Ho- j vatartozást és állásfoglalást je- : lent ez a barátság és egyben ■ konszolidációt is. Az élet nem sima és egyisze- : rű manapság a Szlovák Szó- ; cialista Köztársaságban, de • megkezdődött egy egészséges, : egyre erősödé folyamat, ame- : lyet az igaz kommunisták irá- j nyítanak, szerveznek minden- : félé... ” Gotyár Gyula ■ (Folytatjuk) s Jövőjük a falu jövője is Megtartották a Csongrád—Békés megyei állami gazdaságok fiataljainak területi tanácskozását Április 28-án került sor a Bé­kés és Csongrád megyei állami gazdaságok fiataljainak területi tanácskozására Békéscsabán, az Ifjúsági és Űttörőház nagyter­mében. Tizennyolc állami gaz­daság KISZ-vezetőit, valamint a meghívott gazdasági vezetőket Szabó Miklós, a KISZ Békés! megyei Bizottságának titkára1 köszöntötte. Az elnökségben he-! lyet foglalt Zalai György, az! MSZMP Békés megyei Bizott­ságának titkára, Varga József né, a KISZ Központi Bizottsága mezőgazdasági és falusi osztá­lyának helyettes vezetője, Zsi- bók András, a Csongrád—Békés megyei Állami Gazdaságok fő­osztályának igazgatója, Mihalik György, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára, Szögi Béla, a Csongrád megyei KISZ Bízott- I ság első titkára, Plaveez József,! a MEDOSZ megyei bizottságá-1 nak munkatársa. Két megye állami gazdaságai­nak ifjúsági parlamentjét az alapszervezeti tanácskozások előzték meg és az ott elhang­zó észrevételekkel, javaslatok­kal tarsolyukban érkeztek a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok küldöttei Békéscsabára, mintegy 150-en, hogy megvitassák mindazokat a teendőket, amelyek a KISZ előtt állnak az agrárifjúság ne­velésében, a gazdasági és a po­litikai munka hatékonyságának fokozásában. Elsőként Mihalik György, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára tartott vi­taindító előadást. A szónok méltatta a tanácsko­zás jelentőségét, majd rámuta­tott azokra az általánosnak te­kinthető problémakörökre, ame. lyekbői a közös feladatok adód­nak. s amelyek most is vitaasz- talhoz szólították a fiatalokat, a KISZ- és gazdaságvezetőket „Az állami szocialista mezőgazdáiégi nagyüzemek; a népgazdaság me­zőgazdasági szektorai között a legfejlettebb termelői egységek­ké váltak. Példamutató tevé­kenységükkel hozzájárultak a szocialista termelési viszonyok megszilárdításához és mindezen keresztül a falusi ifjúság esz­mei, politikai és szakmai neve­léséhez. A két megyében műkö­dő 18 állami gazdasági üzem dolgozóinak száma több mint 18 ezer. A harminc éven aluli fiatalok aránya 27 százalék. A fiataloknak ez a rétege roppant heterogén és éppen ez indokolja a velük való fokozottabb törő­dést.” Az *első titkár felhívta a figyelmet arra, hogy néhány helyen a fiatalok nem élnek, csak dolgoznak munka­helyükön, nem tudnak mit kezdeni szabad idejükkel és kapcsolatuk az állami gazda­sággal kimerül a munkakap­csolat formájában. Ez kevés-, hiszen ,,az állami gaz­daságokban dolgozó fiatalok szo­cialista tudatformálása nem tart lépést az üzemek gazdasági fej­lődésével”. Sokan, tévesen úgy vélik, hogy a fiatalok nevelése kizárólag a KISZ feladata. Ez azért is helytelen felfogás, mert a mai 20—25 évesekre nemcsak mint nevelési „egységre”, em­berformáló szándékaink alanyá­ra kell tekinteni, hanem mint a jövő mérnökére, szakmunkására, vezetőjére is. A tanácskozás szónoka részle­tesen foglalkozott mindazokkal az érdekvédelmi problémákkal, amelyek a korábbi alapszerve­zeti tanácskozásokon elhangzot­tak, s amelyek továbbvitele az országos találkozóra szükséges és indokolt. Ezután Zsibók András, a Csongrád—Békés megyei Álla­mi Gazdaságok főosztályának igazgatója mondott beszédet és statisztikai adatokkal bizonyí­| tóttá a fiataloknak az állami j gazdaságok termelési tevékeny­ségében betöltött nagyon is fontos szerepét. Hangsúlyozta, hogy elsőrendű feladat a fiata­lok szakképzettségi arányának növelése és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok lakáshelyzeté­nek javítása. A két megye álla­mi gazdaságaiban dolgozó har­minc éven aluli fiatalok 53 szá­zaléka a szülőknél, 18 százaléka szolgálati lakásban, 10 százaléka munkásszálláson és csak 16 szá­zaléka saját lakásban él. A két vitaindító előadás el­hangzása után a tanácskozás résztvevői kértek és kaptak szót. Szekeres István, a Szarvasi Állami Gazdaság fiataljainak küldötte a tanulás fontossága mellett emelt szót és saját gazdaságának példáján mutatta be, hogyan lehet az idénymunkásokat állandóan foglalkoztatni a gazdaságokban. Kristóf István, a Bánküti Álla­mi Gazdaság KISZ-ese arra hívta fel a tanácskozás résztve­vősnek figyelmét, hogy az állami gazdaságok jó munkájának fon­tos gazdasági, politikai szerepe van a falu, a szűkebb közösség életének alakításában. Ameny- nyire ez fontos, annyira alapve­A tavaszi áradások csaknem minden évben elborítják az ártéri erdőket, s ilyenkor a halak is „felkeresik” a gazdag lakomát ígérő sekély vizeket. (Tudósítónktól) Lőrincz János, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési j gyárának csoport-, egyúttal pe­dig brigádvezelője. Derekas munkájáért sokszor megjutal­mazták és a Kiváló dolgozó jel-! vényt is megkapta. Emellett: többszörös véradó és önkéntes rendőr. Az utóbbi tevékenysége elismeréseként tavaly Tízéves szolgálatért éremmel tüntettek ki. Nemrég jutalomutazásban ré­szesült. A Szovjetunióban járt I egy 300 fős turistacsoporttal.. tő az agrárifjúság sorsának fi­gyelemmel kísérése, hiszen a falu jövője a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok jövője is. Ju­hász Szabó János, a Pankotai Állami Gazdaság fiataljainak aggasztó lakáshelyzetével foglal­kozott. Rostás Gyula, a Hódme­zővásárhelyi Állami Gazdaság küldötte az ifjúsági brigádok létrehozását sürgette. Joggal panaszolta, hogy náluk a fiatal szakemberekre nem bíznak új munkagépet, azzal az indokkal, hogy az nem ért hozzá és elrontja. Gémes István, a Mezőhegyest Állami Gazdaság fiataljainak képviselője a gazdasági vezetés és a KISZ jó kapcsolatának fon­tosságát méltatta. A fiatalabb és idősebb szakmunkások bére kö­zötti feszültségről Kotroczó Ist­ván. a Bánkúti Állami Gazdaság képviselője beszélt. Két megye állami gazdasági fiataljainak tanácskozása a késő délutáni órákban ért véget, mi­után az elhangzott kérdésekre a két-két vitaindító előadás készí­tői válaszoltak. Megválasztották azt az öt küldöttet is, akik majd a két megye ifjúságát képviselik az országos tanácskozáson. A horgász viszont itt les a ta­vaszi keszegre, amelyből sokszor szép zsákmányt ejt. (MTI fotó — Kácsor László felv.) Hétezer kilométert utazott vo­nattal, közben volt Kievbem, Le- ningródban, Moszkvában. Sok­sok élménye közül különösen emlékezetes marad számára Le- nigrádban -a Téli Palota, az Au­róra Cirkáló és a székesegyház, Moszkvában a Kreml, a Lenin- mauzóleum, a Lomonoszov Egyetem és a rengeteg sokeme­letes, modern lakóépület. Soha nem felejti el a szívélyes, ba­ráti fogadtatást sem, amelyben a vendéglátók egész szovjetunió- beli tartózkodásuk alatt részesí­tették a csoportot. B. I. Horgászok — „erdőben“ Kiváló dolgozó, többszörös véradó, önkéntes rendőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom