Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-03 / 78. szám

HÁZ A TÓPA

Mi újság

a piacon?

A tó. nagy. Végtelen, víztükör, csillanó miniatűr hullámokkal, rikkantó, köröző madarakkal. Cölöpházakkal a tó közepén, halászladikokkal; hálószárító, fekete, göcsörtös cölöpökkel, billenő hal-, vízillatú hálókkal. A tó nem a Balaton. Velence sem, Fertődről nem is beszélve. Ez a tó válójában nem egybefüggő; részekből áU és igen sekély. Halastó. Halastó Biharú grán. Egy „vízi gazdaság’ ’, a Biharugrai Halgazdaság tulajdona.

Eínnyit tehát a tóról. Ami a házat illeti, tölbb is van; vízen és víz mentén. Víz mentén a gazdaság központi épületei. Irodaház, magánlakások, kacsakél- tebők és -nevelők, valamint a kultúrotthon. Ha egy község ilyen kultúrotthon t mondhat magáénak, az figyelemre méltó; de ha ugyanez egy állami gazdaság tulajdonában van, az meglepő. Nem is az épület mérete, esetleg felszereltsége teszi azzá, hanem az, hogy népművelési szakemberek nélkül, mondhatni öntevékenyen törekszik népművelési tevékenység végzésére. Nem is rosszul. Jól. Adottságai miatt a községi kultúrotthon (amely egyébként a községi moziban funkcionál) olykor-olykor kiköl- csönzi saját, nagyobb lélegzetű

Ma este:

a Szakadék premierje

Kiosztották a művészeti nívód íja kát

Ahogy lapunkban arról már hirt adtunk, ma, április 3-án 7 órai kezdettel a Békés megyei Jókai Színház díszelőadáson mutatja be Darvas József Szakadék című drámáját. A darab szerepeit Agárdy Ilona, Cseresnyés Rózsa, Szentirmay Éva, Tolnai Miklós, Körösztös István, Cserényi Béla, Csemák Árpád,

rendezvényeinek lebonyolítására. Ez az épület itt, a végtelen halastó partján tehát fontos létesítmény. Miért?

Nézzük sorjában. Először is: ebédlőnek épült és annak is j használják. Annak is. Egyébként | televíziónézésre (kényelmes fo- | telekkel, ízléses berendezéssel),! könyvtári kölcsönzésre (1200 kő- ! tetes könyvtára van) és szakköri foglalkozásokra.

Árva Istvánná, a gazdaság pénzügyi előadója, társadalmi munkás kultúros: „Ne nevezzük kultúrotthonnak, mert nem az, hanem szakszervezeti klub. A klub a kétségkívül igen impozáns ebédlőben működik. A különböző népművelési feladatokat; zongoratanfolyamot, szakköröket társadalmi munkában vezetjük. Három szakkörünk működik folyamatosan, a rádiós, a fotó. és az intarzia-szakkör. A három szakkör mintegy ötven embert érint, s nem kizárólag fiatalokat. Az a helyzet, hogy kevés Fiatal dolgozik a gazdaságban. Nem azért... az az oka, hogy nagyon erős a törzsgárda, a gazdaság jól űzet, nyilván kevesen mepnék ej innen. Háromszáz dolgozónk többségében régóta tagja a vállalatnak, kicsi a munkaerővándorlás.”

Árva Istvánná biharugrai és állítja, hogy semmilyen város kedvéért nem menne innen el. Aki biharugrai, az tudja, hogy miért kell ittmaradni... meg aztán a gazdaság igazán nem rossz munkahely. Volt időszak, amikor nem a községben dolgozott, de az utóbbi évtizedet, pontosan 13 évet, már itt töltötte.

„Hogy hogyan függ össze a kétféle tevékenység? A pénzügy és a kultúra? Miért ne? Miért zárná ki az egyik a másikat... ? Szeretem. Meg attól is függ ez, hogy hogyan reagálnak erre a munkára. Egy számot mondok. Bármelyik reprezentatívabb előadásunk megtölti a nagytermet. Ez 240 embert jelent. És egyébként is jó itt a hangulat. Nincs veszekedés, fegyelmi ügy ki tudja mióta nem volt. Jó, egy kis italozgatás igen... de komolyabb fegyelmi vétség nem.”

is lehet jói végezni. A vidéki, a községi népművelés fontos feladat Nehéz, szerteágazó és igen alapos felkészültséget igényel. Ezúttal azonban arról van szó, hogy számos üzemünkhöz képesj a Biharugrai Halgazdaság nagy gondot fordít a művelődésre, él az egyébként minden üzemben biztosított lehetőséggel, sőt ennél többet is tesz. Kultúrmun- kája nem spontán, nem marad meg a vállalati ünnepségek, jubileumi évfordulók ünneplésénél. Ez az, amit néhány ipari üzemünk is példának tekinthet.

A ház a tóparton azt bizonyítja, hogy az üzemi kultúrmunka a dolgozók szabad idejének .kapun belüli” kitöltése nem olyan óhaj, amit csak számonkémi lehet. Megvalósítani is.

B. Máté

Április első napján erre a kérdésre kaphattak választ a Szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésének résztvevői. A téma napirendre tűzése nem véletlen és nem indokolatlan. Túl azon a kajánkodó megállapításon, hogy „mindenki a piacról él”; a piac valóban fontos — ha nem is mindig megbecsült — szerepet tölt be élelmiszerellátásunkban.

Szarvas város piaci adottságai nem a legjobbak a megyében. A hajdani piactér beépült, s a mostani zsúfoltság nem válik javára az értékesítés körülményeinek. A végrehajtó bizottság ülésre készített írásos beszámoló megjegyzi, hogy a szarvasiak nem használják ki kellően a Holt-Körös közelségét, mert kevés a városban a konyhakertész. A zöldség-gyümölcstermelés

A Pozsonyi Rádió Gyermekkórusa Békéscsabán

Békéscsabán vendégszerepel a Pozsonyi Rádió Gyermekkórusa. A hangversenyre a Magyar Rádió és Televízió Nemzetközi Gyermekkórus-találkozója alkalmából kerül sor, amelyet Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendeznek.

Az Erkel Színház április 1-1 ünnepi gálaestje után a meghívott német, szlovák, román, szovjet, jugoszláv, cseh, francia, bolgár, észt és lengyel gyermekkórusok vidéki városokban hangversenyeznek. Békéscsabán a szlovák kórus mutatkozik be április 3-án délelőtt fél 10-kor és délben fél Mwr, Az együttes vezetője és karmestere Ondrej Franeted.

sem elégíti tó a helyi igényeket; s így a szarvasi mindig is jó piaca volt a Szeged környéki, cserkeszőlői termelőknek. A tejtermék, és baromfifelhozatal általában kielégítő. Az ellátás színvonalát és az árak felfutásának fékezését szolgálta néhány olyan hatósági piacirányító intézkedés, mint például a tejbe- gyűjtőhely és a tejszakbolt vasárnapi nyitvatartásának elrendelése, s így a korábbi 5—6 forinttal szemben, jelenleg a tej szabadpiaci ára esetenként sem haladja meg a négy forintot.

Érdekes összevetni az elmúlt év és az 1968-as esztendő szarvasi piacának forgalmi adatait. Nem túl hízelgő az a tény, hogy a gyümölcsölt leszámítva, lényegében nem nőtt; a mennyiségi kínálat. Ebben közrejátszik az, hogy a helyi mezőgazdasági nagyüzemek nem képesek emelni a termelést, s ezáltal az ellátást jelentősen javítani. Itt újra csak a kistermelőkre (az ösztönzés pedig a helyi szervekre) hárul a megye legfiatalabb városának piacjavítása. Talán ezt a szarvasi háziasszonyok tudják legjobban, hogy a helyi piac elmarad a megye más városainak piacaitól. Jól jellemzi ezt a tényt az a 18 százalékos különbség, amellyel az elmúlt évben a szarvasi piaci átlagár az országost meghaladta. A gyümölcs kilogrammja átlagban 0,60, a sárgarépa 1, a vöröshagyma 0,50, a szárazbab 3,70 forinttal kelőit itt többe, mint máshol.

Az összehasonlításhoz jó alap a megye többi városában számított adat is. Az idei év első havi átlagárait véve a fokhagyma például Szarvason 33,80 forint volt, míg a többi helyen 26 forint alatt maradt. Az élő csirke viszont itt volt a legolcsóbb; 24,90, nng Gyulán kereken 30 forintba került Megnyugtató, hogy a négy városán a két év januári adatai alapján lényegesen csökkentek az árak a piacon, kivéve a vöröshagymát, az élő tyúkot és a fejeskáposztát. Az alma példáid csaknem 58 százalékkal került kevesebbe az idén a várad {dacokon, urát egy évvel korábban. Jelentősen olcsóbb lett a petrezselyem, a sárgarépa és a burgonya te.

a*

■miiiiiniiiHinma

Gonda György és Szerencsi Hugó játszák. A dráma díszletterveit Csányi Árpád tervezte, rendező Miszlay István, Jászai-d£- jas.

Az idén Békéscsaba városi tanácsa első ízben adományozott a színház művészeinek nívódíjakat. Első díjat, 5 ezer forintot Szofooszlay Sándor Jászai-díjas, második díjat, 3 ezer forintot Szabó Éva, hármaik díjat, 2 ezer forintot Körösztös István kapott.

W i

S

Ez a ház, az ebédlő, szakszer- jj vezeti klub, mindegy minek ne- ■ vezzük, fontos feladatot lát el ■ Háromszáz ember okos szórako- ■ zási lehetőségéről gondoskodik jj folyamatosan. Folyamatosan, te- ■ hát tervszerűen. Ezen van a [ hangsúly. Elmek a munkának az ! értékét nyilván csak növeli, jj hogy társadalmi munkában vég- ! zik. Nem, nem az a végső kőnk- 5 lúzió, hogy lám-lám, nem is olyan nagy ügy a vidéki népmű- » veiés, hiszen szakember nélkül j "

■

■

S

Ezerszemélyes öltöző, fürdő épül a Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz-ben j

Megyénk egyik legnagyobb kisipari. szövetkezetében, a Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz- ben igen jó eredménnyel zárták az elmúlt évet. Termékeik iránt idehaza és külföldön megnőtt a kereslet. Az idei 150 millió forint értékű termék egyharma- dát külföldön értékesítik. Az exporttevékenység egy év alatt több mint kétszeresére emelkedett.

Többek között Vietnamba szállítanak foglalatokat, számos európai államba villanyvasalót, húsdarálót, hordozható csempekályhát, a legújabb divatű asztali lámpák számos változatát

A jó hírű szövetkezet újabb ■ egységekkel bővüL Hamarosan S átadják rendeltetésének Szarva- 5 son az új öntödét, Szeghalmon ■ pedig tömegcikkgyáirtó üzemet jj és ugyancsak öntödét avatnak, j Tizenháromezer négyzetméter- i nyi alapterülettel gyarapszanaik jj az üzemcsarnokok. Tovább ja_ j vul a munkások élet. és munka- : körülménye. Korábban már : épült a szarvasi központban ; üzemi konyha, étterem, orvosi ■ rendelő, most ezerszemélyes öl- ■ töző, fürdő építéséhez láttak ■ hozzá, amit még ebben az év- ! ben átadnak rendeltetésének. :

2.

Tágas, kényelmes lakásban ebédeltünk, a kanárikalitkákat ízlésesen hímzett terítőcskékkel takarták le, s a karosszékek támláihoz is hímzett toritőcské- ket tűztek, hogy a vendégek tarkója ne piszkítsa be a huzatot. Körül-körül minden nagyon szolid és biztonságos volt, valamennyien ünnepélyesen ettek, és ünnepélyesen mondogatták egymásnak:

— Mahlzeit; (Egészségére).

Ezt a szót nem ismertem, de tudtam, hogy a francia mai jelentése rossz, a német Zeit-é pedig idő, tehát: rossz idő.

Singer két ízben is így nevezte Kautskyt: „az én romantikusom”. A sas orrú Bebelt meglehetősen önteltnek találtam. Rajnai bort ittak meg sört: a bor savanyú és langyos, a sör viszont jó volt: az orosz forradalomról meg a szociáldemokrata pártról szintén savanyúan és lenézően beszéltek, a magukéról. a német pártról viszont csupa szépet mondták: általában körös-körül mindenből önelégültség áradt, úgy érezte, még a székek is elégedettek, miért a vezérek tiszteletére méltó lágy testrésze nehezedik rájuk.

A német párttal volt egy „kényes” ügyem: egyik tekintélyes tagjának, a később ugyancsak híressé vált Parvusnak a Zna- nyije kiadó meghatalmazást adott az Éjjeli menedékhely színházi tantióme-jének átvételére. Ezt a meghatalmazást 1902-ben, Szevasztopol ban, a pályaudvaron kapta Parvus, aki illegálisan érkezett oda. Az általa megkapott összeg felosztási aránya ez volt: az egész összeg húsz százalékát ő kapja, a maradék egynegyed részét nekem,

háromnegyed részét pedig a sao- aátóernokrata pártkasszának keä átadnia. Parvus természetesen ismerte a feltételeket, sőt lelkesedett értük. Négy óv alatt a színdarab bejárta Németország minAm színházát, s csak Berlinben több mint ötszázszor adták elő: Parvusnál véleményem szerint százezer márka gyűlhetett össze. Ő. azonban pénz helyett egy levelet küldött Pjat>- nyickijnak, a Znanyijé-hez: kedélyesen közölte, hogy az egész összeget olaszországi útjára költötte, amelyet egy fiatal hölgy társaságában tett. Minthogy ez a minden bizonnyal igen kellemes utazás engem személy szerint csak egynegyed részben érintett, feljogosultnak éreztem magam, hogy a német párt központi bizottságának figyelmét felhívjam a fentmaradó háromnegyedre. Ladizsnyikov útján hívtam fel a figyelmüket. A központi bizottság .Közömbösen vette tudomásul Parvus utazását. Utóbb hallottam, hogy Par- vust megfosztották bizonyos pártrangoktól; őszintén szólva, jobban szerettem volna, ha meg- cibálják a fülét. Még később, Párizsban mutattak nekem egy nagyon szép leányzót, illetve hölgyet, és közölték, hogy ő utazott Parvusszal.

„Drágaságom” — gondoltam magamban —, ó, de drága vagy”;

Berlinben láttam irodalmárokat, képzőművészeket, mecénásokat és egyéb embereket; csak az önelégültség és öncsodálat

/