Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-13 / 61. szám
Szövetkezeti önállóság — szövetkezeti érdekképviselet FonlOS határkőhöz érke-i zett a fogyasztási szövetkezeti mozgalom: a tagság jóváhagyta a szövetkezetek alapszabályát; értékelte a múlt évi eredményeket és meghatározta az idei fel- ■ adatokat' s a most kezdődő megyei tanácskozásokon az egyes szövetkezeteket képviselő küldöttek megalakítják területi szövetségüket, megválasztják, a helyi körülményeknek megfelelően kialakítják és jóváhagyják szövetségük alapszabályait. Ezzel tulajdonképpen befejeződik a szövetkezetpolitikai reform első nagy szakasza, most már megfelelő tartalmi tisztánlátás és formai keretek biztosítják a szövetkezeti demokrácia valóságos érvényesülését, a szövetkezetek önálló, vállalatszerű működését. A változás jelentősége az egy évvel ezelőtt megalkotott kormányhatározatból ered, amely szerint a szövetkezetek megyei szövetségeinek munkája — gazdasági reform és a korszerű szövetkezet politika elveinek megfelelően — érdekképviseleti és: mozgalmi tevékenységgé alakul át. Á megváltozott helyzetben a szövetségek hatósági jogkörét az állami szervek vették át, számos, korábban szövetségi feladatot pedig maguk a szövetkezeti választott vezetők látnak el. A szövetkezeti vezetőket egyértelműen a közgyűlések választják, a megyei szövetség korábban gyakorolt megerősítési jogköre nélkül. A szövetkezetek igazgatóságai önállóan döntenek a vezetők javadalmazása, a tiszteletdíjak megállapítása tekintetében, sőt a közgyűlési különbizottságok már átvették a választott vezetők fölött gyakorolt fegyelmi jogkört is. A tagszövetkezetek önkormányzatának és vállalati önállóságának megvalósulása emeli a szövetségek tekintélyét, a szövetségi feladatok jelentő- gégét. Az eddigi gyakorlat azt bizonyította, hogy a szövetkezetek és á szövetség kapcsolata az új helyzetben sem lazult, sőt a szövetségek számos új megbíUtána helyzetmegbeszélés következett. A katonák Berlin kiürítését javasolták. Megígérték Hitlernek, hogy élve kijuttatják a városból. A Führer azonban másképp határozott. Parancsot adott, hogy a berlini „erődítést” az utolsó töltényig védeni kell. Néhány órával később a birodalmi kancellária környéke már a szovjet tüzérség ágyútüze alatt állt • Berlin lakossága megdöbbenve értesült, hogy milyen sorsot szántak városuknak. Sokan beletörődtek és leszámoltak életükkel. A Volkssturm emberei és a katonák, titokban elhagyták egységeiket, civilruhákat szereztek és abban reménykedtek, hogy bújkálva átvészelhetik az ostrom végét. Sok katonának, gyakran aktív antifasisztáktól támogatva sikerült is a szökés. Az antifasiszta ellenállási harcosok Johannisthalban megakadályozták a vízművek tervezett felrobbantását. A fasiszták Klin- genbergben is előkészítették az erőmű elpusztításét. Tervük nem sikerült, mert egy antifasiszta ellenálló csoport megmentette. A berlini Friedrichshain kerület egyik ellenálló csoportja a keleti kikötőben harcoló fasiszta katonákat fegyverzett le. Mindenütt hasonló akciókra került sor. A Babelsberg felé vezető úton a Volkssturm páncélzárat létesített, őrzését egy fél századra bíz. ták. A babelsbergi ellenállási csoportnak sikerült nyolc szovjet hadifoglyot kiszabadítani az egyik táborból. Velük együtt támadták meg és fegyverezték le az őrszemeket. (Folytatjuk) zást kapnak tagjaiktól. A szö-| vétség munkája bizonyos értelemben az eddiginél változatosabb, sokoldalúbb lehet, hiszen az új szerepkörben sokkal jobban képviselhetik tagszövetkezeteik érdekeit, mint azelőtt tehették irányító szervként, s az is világos, hogy a szövetkezetek egyre kevésbé nélkülözhetik a szövetség támogatását, hiszen az erősödő gazdasági versenyben számos olyan jelentős, egyes esetekben monopolhelyzetű partnerrel állnak üzleti kapcsolatban, akikkel szemben magukra utalva nehezen tudnák kiharcolni a méltányos kereskedelmi, gazdasági feltételeket A szövetségek azt is áttekinthetik, hogy a tagszövetkezetek, mely csoportjainak azonosak az érdekei, s kezdeményezhetik, szervezhetik ezek szoros gazdasági együttműködését, társulását, közös fellépését Ezeken túlmenően sok olyan tevékenység van a mozgalomban, amit egy-egy szövetkezet önmagában nem tud olcsón. célszerűen elvégezni: a szövetség ezek ellátásával szolgáltatásként segíti tagjait. Ennek keretébe tartozik az ellenőrzés, a szaktanácsadás, az oktatás, a különféle propaganda tevékenység és a beruházások bonyolításánál szükséges közreműködés, a szövetkezeti társulások szervezése, koordinálása és nem utolsósorban a sokoldalú ajánlás, amellyel a szövetség a szövetkezeti tevékenység fejlesztésében, a vezetők anyagi ösztönzésének kialakításában, különféle ügyviteli, pénzügyi szabályok bevezetésében közreműködik. A megváltozott feladatoknak megfelelően módosul a megyei küldöttgyűlés felépítése és a szövetség szervezete is. Az új modell szerint a küldöttgyűlés a fogyasztási, takarék. és lakásszövetkezetek sajátos érdekeinek érvényesítése céljából — kétféle módon, föderatív és közvetlen képviseleti elv alapján ülésezik. A küldöttgyűlés teljes ülésen foglal állást a különböző típusú szövetkezetek egészét érintő alapvető kérdésekben; az egyes ágazatok tevékenységét, munkáját, feladatait pedig szekció üléseken tárgyaljáik. Mindhárom szekcióban választmányokat hoznak létre; a megyei szövetség elnöksége a szövetkezetek ügyeiben csakis a választmányok meghallgatása után és egyetértésével foglalhat állást. A szövetség ügyintéző szervezete mindenkor a testületi döntések végrehajtásara hivatott. Általában az a törekvés, hogy magasan kvalifikált, jól megfizetett szakemberek legyenek a szövetség alkalmazottai, akik képesek magas színvonalú, közgazdasági, kereskedelmi, szövetkezetpolitikai szolgáltatást nyújtani, a szövetkezetek érdekeit szakmailag megalapozottan képviselni. T. G. Készül az évkönyv i A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola nyomdaipari tagozatának tanulói az iskola évkönyvét készítik. A képen Eperjesi József szakoktató az évkönyv egyik oldalának a beállítását magyarázza. (Fotó: Demény) Utazás a koponyám korfii Jelenet a filmből: Ruttkay Éva és Lattnovlts Zoltán. Szinte érthetetlen az az ügy- buzgalom, hogy néhány lapunk igyekszik remekművé ütni olyan filmeket, amelyek csak jó filmek, amelyek mély élményt nyújtanak ugyan, de valahol, valahogyan egy ponton megbicsaklanak, és ahelyett, hogy felmagasodnának a remekművé válás régióiba, visszahullanak, elerőtlenednék. Lelkendező kritikák próbálják Révész György rendező új filmjét, a Karinthy Frigyest idéző „Utazás a koponyám körül"-t is ilyen filmmé avatni, holott nem az, és ezzel a megállapítással — hangsúlyozom — senki nem vonja kétségbe, hogy jó filmmel állunk szemben. De minek az a sok hűhó? Mit ér a jelzők ömlengő felvonultatása, és az alkotók előtti leborulás, ha nem érdemesek erre? Ha a közönség „nem veszi” a filmet, ha üresen tátong a mozik nézőtere? Persze, ismerős a sznobok ilyenkori kinyilatkoztatása: A tömegízlést kiszolgálni nevetséges. Aki nem érti, magára vessen, végeredményben nem lehet mindenki „vájtfülű”. De csak a „vájtfülűeknek” csinálunk mi filmeket milliókért? Vagy a tömegízlést formálni nem kötelessége minden művészeti ágnak? És vajon jó filmet nem lehet úgy alkotni, hogy az közönségsiker is legyen? Példák tömegét hozhatnánk, de nem kell ide példa, akik nemcsak kívülről ismerik filmművészetünket, a körülötte kialakult helyzetet, azok tudják miről van szó. Akik meg nem ismerik, azok is tudnak valamit: nem biztos, hogy mindig az a jó film, amelytől Nyugdíjasok találkozója A Békés megyei Gabonafel- vásárló és Feldolgozó Vállalat a felszabadulási évforduló alkalmából március 21-én lg) órai kezdettel Békéscsabán, Mezőko* vácsházán. Orosházán és a dé- vaványai rizshántoló üzemben mintegy 240 nyugdíjasa részére találkozót rendez. Ez alkalommal a vállalat vezetői tájékoztatják őket az új nyugdíjrendeletről, a segélyezési lehetőségekről. valamint más tudnivalókról és mindnyájuknak pénzjutalmat is adnak. Asztalos-, lakatos-, kárpitosiparba FÉRFI ÉS NŐI segéd- és szakmunkásokat VESZ FEL A GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTOR SZÖVETKEZET. JELENTKEZNI LEHET: Gyula, Zrínyi tér 1—2. sz. alatt. 162577 A Székkutasi Gépjavító Állomás felvesz gépésztechnikusokat gyártáselőkészítő és normatechnológus munkakörbe. Továbbá villanyszerelőket, víz- és központifűtés-szerelőket, géplakatosokat, segédmunkásokat. 94549 transzba esnék a hozzá valamilyen szállal kötődő „bennfenteseik”, akik — és ez a legbosz- szantóbb az egészben —, nyugodtan legyintenek, ha a tömegeket, a tömegek véleményét előhozzák valahol. Itt van ez az „Utazás...” Jó film. Meghökkentő, bizarr, de jó film. Igaz, hogy a meghökkentő« és a bizarrság nem is a rossz filmek sajátossága, de ezúttal arról van szó, hogy egy különös (bár korántsem új) eszközökkel készített film hűséggel, és sok jó ötlettel mutatja be Karin- thyt és korát, de nem olyan szinten, ahová azt némely kritikusok emelik. Mit tehet ilyenkor a szegény néző? Csóválja a fejét, gs csodálkozik. Aztán, nem tudja kinek higgyen? Aztán összekava- rodik benne a jó film, a remek film fogalma a rossz és a középszerű film fogalmával. Melyik ilyen, melyik olyan? Emlékezzünk csak a „Szeressétek Odor Emíliát!” című film körüli hozsannákra! A? előzetesekre. És mi lett a vetítés után? Keserű szájíz, és a kérdés: hát ez a film mitől olyan nagy alkotás, amilyenné ütötték? A végén a nézők elkedvetlenednek, és nem értik, hogy kinek csinálnak filmet egyes alkotóink, önmaguk gyönyörűségére, vagy az embereknek? Arról nem is szólva, mit mondott Lenin éppen a filmművészetről, hogy az mit jelent a személyiség formálásában. Révész György filmje irodalomtörténeti érdekesség elsősorban. Kár, hogy a fantázia-kaleidoszkóp túlzott alkalmazása Karinthyt, az embert homályo- sítja, bár Latinovits Zoltán alakítása. kitűnő, az egyensúly mégis felbillen néha. Pedig az íróval, a7 emberrel akart a rendező megismertetni bennünket egy különös utazás során, az élet és a halál mezsgyéjén. Nem teljes a siker, eléggé üresek a mozik. Egyszer ezen is el kellene már gondolkozni. Vagy gondolkozunk mi eleget, csak a tettekkel van a baj? Azok késnek, és azok maradnak torzók? S. E. BÉKÉSCSABAI HÜTÖHÄZ gyakorlattal rendelkező géplakatosokat felvesz. Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. 625
