Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

A közgyűlés elmaradt

Nincs mit szépíteni a tényeken. A békéscsabai lakásszövetkezet igazgatósága által meghirdetett pénteki közgyűlésre mindössze 23-an mentek el. A szövetkezeti tagok száma 778, s ahhoz, hogy határozatképes legyen az Qlés, legalább 390 névnek kellett volna felkerülnie a jelenléti ívre. A 10. számú iskola lett volna az esemény színhelye, de így — a szerénynek sem mondható érdeklődés miatt—csupán csak egy jegyzőkönyv felvételére futotta, mely szerint a következő közgyűlés március 2-án, este 6 órakor lesz a Trefort utcai kultúrházban.

Evenként általában csak egyszer van közgyűlés, a problémák, gondok viszont naponta jelentkeznek. Jelenleg folynak a mindenkit érdeklő gázbekötések, néhány hét múlva megkezdődhet a parkosítás. Tudjuk, hogy a lépcsőházak tisztántartása, a garanciális hibák korrigálása, a gázbekötések számláinak sokszor vitatott volta sok jogos panasz forrása volt az elmúlt hónapokban, s ezekre mind választ lehetett volna kapni a közgyűlésen. Nem lehet igaz, hogy nem érdekli a lakásszövetkezetieket az igazgatóság és a felügyelő bizottság beszámolója, az 1969. évi zárszámadás és talán az is érdekes lehet, hogyan alakultak és alakulnak a felújítások, mennyibe kerül a gázbekötés és egyáltalán, mi a sorsa a szövetkezeti tagok pénzének?

Nincs mit szépíteni a tényeken. Az első közgyűlés elmaradt. , Csakúgy, mint eddig minden ' esztendőben, most is a második lesz a határozatképes. Bizonyára így számítottak — és helyesen — a lakásszövetkezet gondnokságán is. Am, néhány, látszólag mellékes dolog, a meghiúsult első közgyűlés» miatt nem hanyagolható el. Sőt!

A szövetkezeti alapszabály szerint a közgyűlés időpontját nyolc nappal előbb meg kell hirdetni, a hely, időpont és a napirend feltüntetésével, s közgyűlési beszámolót, zárszámadást közszemlére keli kitenni Ami az időpont meghirdetését illeti; a gépelt felhívások — a napirend mellőzésével — csak szerdán délután, tehát két nappal korábban kerültek ki a lépcsőházi ajtókra. Igaz, a Lakásszövetkezeti Híradóban „Előzetes tervek szerint” címmel megjelent a felhívás, de tévesen. A szerző utólag sajtóhibára hivatkozott. Ugyanez a cikkecske arról tájékoztat, hogy a beszámoló február 15-től tekinthető meg, noha az alapszabály szerint nyolc nappal és nem öttel a közgyűlés előtt kell közszemlére tenni. További szépséghibája az elnöki beszámolónak, hogy olyan zárszámadás alapján íródott, amely tulajdonképpen nem tekinthető lezártnak, mert néhány tétele még nem tisztázódott. így aztán bárhogy is fogalmazunk, ezek a tények az alapszabály előírásainak megsértését jelentik.

A második közgyűlés időpontja március 2-a, 18 óra és nem délután két óra, amint az a Lakásszövetkezeti Híradóban olvasható. Mert a pontatlan tájékoztatás is az alapszabály megsértését jelenti!

Brackó István

Az újságírók hallani akarják a tábornok mondanivalóját. Elsenhower először is a nyugati front helyzetét elemzi: a nyugati szövetséges támadás igen jó ütemben halad előre. A Vörös Hadsereg szünet nélküli, koncentrált támadása a német állások ellen, tehermentesítést és nagy segítséget jelentenek a nyugati szövetségesek számára.

Az egyik riporter kérdést tesz fél: „Ki lesz először Bei-linben, az oroszok vagy mi?” Eisenhower válaszol: „A szovjet csapatok 50, mi pedig 500 kilométernyire vagyunk Berlintől. Azt hiszem, nem vitathatjuk el tőlük a jogot, hogy előbb érjenek oda. A német haderők legfőbb részel éllen harcolnak”.

***

Richard Squires, angol vezérkari tiszt Londonból Brüsszelbe repül. Oj posztot kell átvennie a 21. hadseregcsoport főhadiszállásán. Vele repül a római angol főhadiszállásról Cameron alezredes is. Az utóbbi aggódva mondja: „Az oroszok túl gyorsan törnek előre. Ha nem tartóztatjuk fel őket, már késő lesz”.

Egy másik útitárs, egy londoni gyáros közbeszól: „Az oroszok rövideBen Berlinben lesznek, ha a ti fiaitok nem sietnék és nem előzik meg őket”.

Squires megkérdezi: „Hát az a fontos, hogy ki ér először oda?” A gyáros dühösen válaszol: „Ha az oroszok előttünk érnek Berlinbe, nem marad más, mint a kommunizmus és romok. És ha hagyjuk, hogy még tovább törjenek előre, nine? semmi biztosítékunk arra, hogy az angol munkás ne a vörös zászlót tűzze-e ki a Buckingham-palotá- ra”.

(Folytatjuk)

;

Krösus

aranyai

Krőzus valószínűleg gazdagabb volt. mint ahogy ezt eddig gondolták. Amerikai régészek 12 évi munka után Szardeisz ókori város romjai között az arany ipari gyártásának nyomaira bukkantak.

A mai Törökország keleti részében fekvő Szardeisz a Gediza termékeny völgye és a híres, aranyhomokot hordó Pactole folyó között fekszik. A városka több civilizáció kereszteződése volt a kőkorszaktól egészen Timur kán 1402. évi inváziójáig. A régészek eddigi kutatásai nem vezettek eredményhez. 1968 nyarán azonban egy nagy „aranygyár” nyomaira bukkantak. Hosszas kutatás után bebizonyították, hogy ez a kezdetleees gyár valóban az arany előállítására szolgált. A városban aranyat mostak és arany pénzérméket vertek. Krőzus 25 évszázaddal ezelőtt hetente több kiló aranyat gyártott. A tudósok szerint az utolsó lüdíai király ezzel a gazdagságával bizonvára leértékelte a legrégibb pénzrendszereket.

A játék a színpad ősi lényege

Molnár Ferenc bemutató a békéscsabai színházban

Zseniális ötletből épít! fel Molnár Ferenc a Játék a kastélyban három felvonását, melynek műfaji megjelöléseként azt írja oda a színlapra, hogy anekdota. Hogy ez szerzői szerénység, vagy elegáns irónia volt-e, talán nem is lényeges, de, hogy a három felvonás valóságos hőse a játék, azt senki nem tagadhatja. Molnár Ferenc sem tagadja, és a Jókai Színház előadása sem, ez a színházi est szórakozásra invitál, kacagásra, olyan az egész, mintha nem is a színház nézőterén ülnénk, hanem a tengerparti kastély szalonjában, ahol ez a pompásan sziporkázó játék felvillan, ezüstfényű görögtűz hull, aztán a reflektorok színes csóváival együtt hirtelen kialszik minden, a színpadi bravúr, a kacagás. Bár még megmarad néhány szín az emlékezet palettáján, visszhangzik az író, a rendező és a színészek játékos kedve, még érezzük a díszletek különös illatát és az érzelmes, molnárferenci poézás keserűszép lebegését, mégis vége, eny- myí történt.

Játék. A színpad ősi lényege. És a játékfigurák: Turaá, Gál, Annie, Almády... Színház, öngúny, persziflázs. A színműíró és a korabeli színműírás karikatúrája. Színészkarikaturák, sorsok, karrierek, esendő kis emberi gyengeségek, az elegancia tüllfodros, szmokingos jelmezében, a színpad varázsának érthetetlen gyönyörűsége és újra csak a Játék.

Kötetnyi tanulmány, kritika leírta már, hogy Molnár Ferenc ördöngősen értette a színpad törvényeit, hogy darabjai csillogó buborékok, hogy gondolattá ahg. hogy színpadán úgy lép ki a dráma az írott szöveg lapjairól, hogy minden pillanat, hanghordozás, gesztus, arcjáték és mozgás precízen előírt, de utánozhatatlanul elegáns, hogy a világhírre jutott szerző a semmiből építette fel boszorkányosán ügyes műveit, hogy a néző azt hiszi, kapott valamit, és amikor kilép a páholyból, csak a szórakozás kellemes élményét viszi magával.

Kérdés: mennyire elég ez és lehet-e néha ezért is színházat játszani? Azt hiszem, túl vagyunk már azon, hogy a színháztól elvonatkoztatjuk a szórakozást, a tragédiáik tisztító katarzisa mellett valami ilyesmi is kell, olyan, amit Molnár Ferenc óta senki nem tudott így a kulisszák közé vinni.

Máté Lajosnak, a rendezőnek, van kedve játszani! Vállalja, nem tagadja. Egyáltalán nem tagadja, és nem beszél mást, ezt a keserű-gúnyos molnárA harmadik felvonásban Kovács Lajos (Adám), Szoboszlai Sándor (Almády), Korompay Vali (Annié) és Körösztös István (Túrái).

ferenci bosszút, a színházi világ különös leleplezését még alá is húzza egy — szintúgy elegáns — vonallal, de csak mosolyogva, még az Is illik ide, hogy elnézően. Mert hol van már ez a világ? Elmúlt, de azért nem nyomtalanul. Akad még a Túráiéhoz hasonló, kőny- nyű színműírói siker, akad még Ilyen anekdota, mint ez is, és nem is mindig a tehetség ér a csúcsra, de hát ezek évezredes embert gyengeségek, amiből nem könnyű a gyógyulás. A persziflázs itt, ezen a kicsiny ponton zárja az áramkört a század harmadik felével, és nem tagadhatja le honnan jött, merről érkezett.

Szó sincs róla, nem kívánom azt fejtegetni, hogy ez a darab konzekvenciákkal is szolgál, és ha szolgál is, nem fontos, itt a Játék a fontos. És a színpadi játék méltó a darabhoz. A Molnárra illő jelzők sora illik erre is: bravúros, könnyed, iróní- kus. A legalapvetőbb pedig: egységes. A rendező érezte és

Kifizettető a szattizépiskoüklian a végiéit bénnunka

A művelődésügyi miniszter az érdekelt főhatóságok vezetőivel, valamint a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben — utasításban szabályozta a szakközépiskolákban a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódóan végezhető bérmunkát és szolgáltatás jellegű tevékenységet.

— A most kiadott minisztériumi utasítás szerint a műszaki

Önnek is jólesik!

Más is elvárja látogatáskor, név- és szüli-napra, kismamáknak és nagymamáknak !

Virágot

Cserepes virágoz, végett virágok, csokrok.

DÓZSA TSZ VIRÁGÜZLETE, Orosháza, Piactér.

Hyitva mindennap (vasárnap U)

»-tél 5 óráig. x

dokumentációt általában a megrendelő bocsátja az iskola rendelkezésére, így az ilyen jellegű munkák nem növelhetik az iskolai adminisztrációt. Figyelemre méltó, hogy a jövedelem 50 százalékát az iskolai felszerelések bővítésére, tanműhelyek, laboratóriumok fejlesztésére, illetve egyéb Iskolád felszerelések beszerzésére fordíthatják. A bérmunkából származó tiszta bevételi többlet 20 százaléka a diákok közös szociális és kulturális szükségleteinek — például tanulmányutak, kirándulások, nyári táborozás, színházlátogatások. KlSZ-rendezvé- nyek — támogatására használható fel. A jövedelemből 20 százaléka lesz az állami. A tiszta bevétel 10 százaléka — az iskolai szakszervezeti bizottsággal egyetértésben kialakított elvek alapján — osztható fel tiszteletdíj Gímén a végzett munka arányában a bérmunkában részt vevő iskolai dolgozók között

színészei érzik a stílust, a játék hogyanját. Tálán a díszlet (Székely László tervezte) lehetne karika turlsztikusabb, V ág- völgyi Ilona Annie ruháival remekelt, a jelmez ezúttal kitűnően jellemez is. A színészek játékát a biztonság uralja. Kezdődik ez ott, hogy találóbb szereposztást el sem képzelhettünk volna, a színészek és a szerepek jel találkoztak. Az előadás koronája a harmadik felvonás, a Molnárra jellemző ötlet ritka színészi feladat A korona csillog, ékkövei (észre sem venni, hogy színes üveg mind) szikrát szórnak és kacag a nézőtér.

Az anekdotára épttett három, felvonásom légvár tévedhetett len virtuóz kapitánya Tufát Sándor, a színműíró szerepében Körösztös István. Nincs, amit meg ne oldana, ötletei szinte kimeri thetetlenék. Korompay Vali neki való feladatot kapott, sugárzó könnyedséggel, találó improvizációkkal játssza Annie szerepét. Finom iróniája pikánsan fűszerezi a pesti kőrútról indult primadonna kar- riérjét Szoboszlai Sándor Almády, az egykori szerető figuráját hozza komédiás kedvvel, teli találat -szín ésZkarikatúra, a_ mely nemcsak a húszas évekre jellemző. A persziflázs biztos pontja ez az alakítás. Simon Géza Gál szerepében Körösz- tössel együtt kiválóan egészítik ki egymást, és ami a legfontosabb: ez a Gál is egyéniség Simon megformáláséban. Kedves, rajongó fiú Kovács Lajos, mint Adám, az Ifjú zeneszerző, aki halálosan szerelmes a csalfa primadonnába, Csernák Árpád pedig a titkár rövid szerepét teszi emlékezetessé, yalkay Pál, az inas: a színész legjobb alakításai közül való, egyszerű és a figura tartását már az első pillanatban megtalálja. Be kell számolnom egy beugrásról is, szombat óta a beteg Simon Géza helyett a rendező. Máté Lajos játssza Gált, kedves humorral, pesties eleganciával.

Jó előadás volt, és tanulságnak í* jó, még ha Molnár Ferenc nem is akart tanulsággal szolgálni.

Saas Ervin