Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-17 / 266. szám
1999. november 19. 5 Vasárnap Ha a tervek valóra válnak Elkészült az algyői olajmezö árvédelmi programja Több mint hatszázan dolgoznak a Szarvasi Ruházati Ktsz-ben, túlnyomórészt nők. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a termelésben részt vevő' nők nehéz helyzetben vannak, a szabad idő mennyiségét tekintve. De nemcsak kenyéren él az ember — tartja a szólás-mondás —, vajon részesülnek-e a szellemi táplálékban ezek a lányok, asz- szonyok, van-e megfelelő program biztosítva a két műszak között vagy után? Erről érdeklődtünk az üzemben és valóságos kis kerekasztal-konferencia alakult ki, amelyen részt vettek: Klimaj Mihály kultúrfelelős, Selmeczi György, a szövetkezeti bizottság titkára, Szlrony Éva gazdasági felelős. — Mivel segítik elő az itt dolgozó nők kulturális igényeinek kielégítését? * 30 — Sajnos — tárja szét kezét a kultúrfelelős —. túlzottan nagy választék és igény sincs. Még 1087-ben szerveztünk egy néptánc-csoportot. Sok a fiatal nálunk, jelentkeztek is vagy negyvenen. Szerződtettünk egy tánctanárt, aki rendszeresen foglalkozott a gyerekekkel. Minden rendben is volt egy jó ideig. Aztán néhány lány a táncpróba ürügyén később ment haza, mint ahogy kellett volna. A szülők minket szidtak, hogy kénytelenek voltunk az egyik szülői értekezleten elmondani, hogy a próbák sohasem húzódnak éjfélig. Ezután már legközelebb nem is engedték el jó néhányan lányaikat. Élt másfél évet, ezt írhattuk volna ki a tánccsoport fejfájára, mert kénytelenek voltunk megszüntetni. Az itt dolgozók arra is hivatkoznak, hogy nyolc óra után Reform és munkaverseny f elenleg két munkaverseny " folyik párhuzamosan. Az egyiket a Tanácsköztársaság 30. évfordulója tiszteletére szervezték, s 1969 végéig tart. A másik, a kibontakozóban levő máris szabadságunk 25. esztendejének, 1970-nek jobb megalapozására hivatott E kettős verseny-célkitűzés is jelzi, hogy a dolgozók tömegmozgalma tartós folyamat és nem buzdít hajrára, rohammunkára. Mindinkább hullámzástól mentes kollektív magatartássá válik. Az új mechanizmus viszonyai közepette sem a vállalatok, sem a versenymozgalom konkrét feladatait nem szabják meg központilag. A dolgozók vállalásai szorosan kapcsolódnak a vállalat által kidolgozott tervekhez. S mivel a szuverén tervek eleve számbavették a belső tartalékokat, a verseny lehetőségeit is, így a vállalások általában nem a terven felüli, hanem az ezen belüli feladatok elvégzésére szorítkoznak. Olyan feladatok elvégzésére, amelyek a vállalat piaci helyzetét, a munka hatékonyságát leginkább kedvezően befolyásolják, s alakulásukra a dolgozók közvetlenül hatást gyakorolhatnak. Ezek a versenyfeladatok nemcsak vállalatonként, hanem azon belül, munkahelyenként is változhatnak. Ami konkrétan a jubileumi felszabadulási verseny céljait illeti, annak homlokterében népgazdaságunk nemzetközi piacképességének fokozása, a lakosság életszínvonalának eme- lese áll. Ezúttal nem csupán áttételesen, mint végső cél, hanem közvetlenül is. Mert kívánatos, hogy a reform harmadik, a harmadik ötéves terv utolsó, s a szabadságnak 25. esztendejében a lakosság széles rétegei közvetlenül anyagi helyzetükön érzékeljék: országukban a terv, az új mechanizmus, a verseny és minden őérettük van. A vállalatok öntevékenysége, a dolgozók kezdeményezése akár közvetve az eredményesebb világpiaci szereplésünk révén, akár. közvetlenül, hozzájárulhat a belkereskedelem jobb áruellátásához, a választék, a szolgáltatások körének bővítéséhez, a minőség javulásához. Mindez egyben a szállító, a szolgáltató vállalat jó hírnevét, piaci helyzetét is javítja és hozzájárul a nyereség, a részesedési alap, a helyi munka- és életkörülmények javításához. hatékony, a népgazdasá- gilag hasznos munka a legtöbb esetben a vállalati nyereségben is tükröződik. Ezért sem lehet érdektelen a versenyzők számára az export-kötelezettségek teljesítése, a munkatermelékenység emelése, a takarékos készlet- és anyaggazdálkodás. A kollektívák tehát a jobb munkával közvetlenül is megalapozzák saját életszínvu- nalukat, hiszen a személyi jövedelmek növelésének, a vállalat gyorsabb fejlődésének a nagyobb nyereség az alapja. A vállalati nyereség azonban nem növekedhet érdemtelenül a fogyasztók, a vevők rovására, például ellentétel nélküli áremeléssel. Ez ellen a dolgozók, mint vásárlók joggal tiltakozhatnak, bár mint termelők átmenetileg esetleg haszonélvezői az áremeléseknek. A verseny, a feladatok tudatos vállalása jő alkalmat kínál a társadalmi, a gazdasági ösz- szefüggések, a személyes, a vállalati s a népgazdasági érdekek közötti kapcsolat, a reformelvek megismerésére. E felismerést segíti, ha a vállalat vezetői a dolgozók széles rétegei számára érthető nyelvezetre fordítják, cselekvésre késztető jelszavakra bontják a vállalatra háruló feladatokat. Ha a verseny legjobbjai nem csupán erkölcsi, hanem kellő anyagi elismerésben is részesülnek. A felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben máris több említésre méltó kezdeményezés született. Most, hogy a helyi öntevékenységnek közvetlenül az érintett kollektívák és azok legjobbjai látják hasznát, s a nagyobb vállalati önállósággal lebontották az ésszerű munka útját álló korlátokat, nyílik igazán alkalom a szocialista munkaversenyre, a tömeges kezdeményezésekre. Persze ez a lehetőség csak ott és akkor válik valósággá, ahol és amikor helyileg megteremtik a folyamatos, zavartalan munka szervezeti, technikai és személyi feltételeit. így a felszabadulási versenyben mindenekelőtt a vállalatok, a gyárak, az üzemek vezetői vizsgáznak, bizonyítva, hogy felszabadulásunk után 25 esztendővel a munka ésszerű, emberhez, tulajdonoshoz méltó, a magunk örömére és hasznára végezhetjük. Kovács József otthon várja még őket a másik 8—10 órás műszak. — Kerékkötője lehet a kulturális munka fejlődésének az anyagi fedezet hiánya is. A jó kulturális munkához anyagi és erkölcsi támogatás szükséges. Hi- ányzik-e itt valamelyik? — Nálunk ilyesmiről szó sincs. Pénz van, ha nem is korlátlanul — kapcsolódik a beszélgetésbe a gazdasági felelős. A sportolók viszik el a legnagyobb részét, érthetően, hiszen a megyei I osztályban szerepelnek, nem is akárhogyan. A sakkozók a férfi és női kézilabdázók az első helyen állnak a tabellán. Természetes, hogy akik jobban dolgoznak, azok részesülnek nagyobb anyagi támogatásban is. Jól fejezi. ki a különbséget az összeg, amit háromnegyed év alatt kifizettünk. Sportra közel 15 ezer forintot, míg kulturális célra — könyvvásárlásra — alig 1800 forintot. Persze, ez egy kicsit túlzás, mert ha beleszámítjuk a különféle üdültetésben részt vevők szövetkezeti hozzájárulását, már nem ennyire szembeötlő ez az arány. — Csak az időhiány miatt nem alakult ki érdeklődés a kulturális élet iránt, vagy mert nincs, aki ezzel foglalkozzon? — Is, is. Ha például aktuális ’s sokakat érdeklő előadássoro- ■atot szervezünk, akkor sokan látogatják ezeket a rendezvényeket. Jói működik a munkásakadémia és már évek óta rendszeresen kötünk szerződéseket a TIT-tel. Jelenleg is több, úgy gondoljuk, széles körű érdeklődésre számítható előadást szervezünk, még erre a hónapra. Mint már említettem, ez majdnem teljes egészében női üzem. Ezért biztosak vagyunk abban is, hogy mindenkit érdekel majd dr. Buga László előadása, amelynek címe „Az arcápolás művészete” lesz. Ezt gyakorlati bemutató egészíti ki. Sokon ülik körül a televíziókészüléket a „Kék fény” műsoránál. Nyilván azért, mert sokakat érdekel. Ezért felkértük Szabó Lászlót, hogy beszélgessen dolgozóinkkal a modem bűnüldözésről. Kacérkodunk olyan gondolattal is, hogy létrehozunk közösen a vasipar KlSZ-fiatal- jaival egy irodalmi színpadot. Ez — úgy gondoljuk — felkeltené az érdeklődést és gyarapítaná azoknak a táborát, akik szeretik az irodalmat. Szépek és megvalósíthatók ezek a tervek, amelyeket a Szarvasi Ruházati Ktsz-ben hallottunk és reméljük, a tervek nemcsak tervek maradnak. B. O. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz- I gatóság nagyszabású beruházási programot készített az algyői szénhidrogén-medence árvízvédelmére. A nagykiterjedésü olaj- és földgázmező ugyanis hazánk legmélyebb fekvésű területe alatt húzódik meg, s az ottani öreg Tisza-gátak különben is felújíNéhány veszélyes békéscsabai közlekedési gócra szeretném felhívni a figyelmet, és kérni az illetékeseket, hogy a gyalogosok és I tásra szorulnak. A munkálatok 1970-ben kezdődnek és mintegy három évig tartanak. Ezidő alatt a szénhidrogén-medencét övező gátakat mintegy 20 kilométer hosszúságban korszerűsítik. A tervek szerint a töltéskorona szélessége mindenütt eléri majd a 7 métert. a járművel közlekedők biztonsága érdekében — ha átmenetileg is — sürgősen intézkedjenek. Az Irányi utcában az AKÖV szükség-parkolóhelyet rendezett be, s az amúgy is szűk utcában, különösen rossz idő ecetén veszélyes a járművek közlekedése. A Tanácsköztársaság útja és a Mednyánszki utca sarkán a bontott épület romjai az úttestre kerültek. A szükségmegol- dásként úttestre terelt gyalogos forgalom beszorul a már felfestett záróvonal mellé. Igen komoly baleseti veszély van a nap minden szakában. .»wwwwwwwmwwwwwvwwMvwwwwww Képes közlekedési mozaik HM A korszeró Tanácsköztársaság útján Jelenleg törvényen kívüli állapot van. A jelzőtáblák még nincsenek wnt. a négysávos útból kettőt elfoglalnak a parkoló járművek, marad a régi két sáv járművek, gyalogosok teljesen rendszertelen forgalmára. (Fotó: Demény)
