Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-16 / 136. szám
1369. június 15. 10 Vasárnap 0 hazai rizstermesztés és öntözéses gazdálkodás, a fejlett mezőgazdasági módszerek A nagy területű gazdaságok koncepciójának időszakában több Szarvas környéki állami gazdaságot összevontak és megalakították Békés megye második mammutüzemét: a Szarvasi Állami Gazdaságot. Hosszú utat tettek meg az egyesülésig a ró- zsási (szarvas—endrődi) műút mentén), az örménykúti (szarvas —mezőberényi út mellett), a csa- bacsűdi (szarvas—orosházi út szomszédságában), a kákái (Szarvas határában), a Sárgahegyesen (a Csongrád megyei Eperjes községben) működő önálló gazdaságok, amíg összességükben létrehozták a Tiszántúl egyik legnagyobb mezőgazdasági kombinátját. A gazdaságok vezetői hol jövedelmező, hol pedig tekintélyes hiányt tartalmazó mérlegbeszámolót tettek le év végén a népgazdaság asztalára. Legutóbb, az egyesülést követő években, 1964- ben 6 millió 250 ezer forint bevételi hiánnyal zárták az évet. Azóta számos szervezeti intézkedést tettek s egyik évről a másikra csaknem 22. millió forintos eredményjavulás következett be. Az 1967. évi gazdálkodás mérlegbeszámolójában már 16 millió forint vállalati eredményről adhattunk számot. A gazdaság vezetőségének és dolgozóinak hatékony munkáját elismerte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is. Tavaly kaptuk meg a megtisztelő Élüzem címet. Ez a 20 ezer 848 holdas mező- gazdasági kombinát évek óta az árutermelés egyik igen jelentős bázisa, noha az összterület 32 százaléka szikes, 40 százaléka pedig erősen kötött agyagtalajú, a tél végi, kora tavaszi belvizektől veszélyeztetett és sokat szenvedett terület. Talán ezért is került és kerül időről-időre rangos helyre az itteni munka. A mostoha talajadottságok ellenére 100 hold szántóra vetítve az 1966. évi 252 mázsa búza helyett 1968- ban már 334 mázsát értékesített a gazdaság. Rizsből 1967-ben ugyancsak 100 holdra vonatkoztatva 91 mázsát, 1968-ban pedig már 141 mázsát adott. A jobb körülmények között működő állami gazdaságokhoz hasonló színvonalú árutermelést ért el. Az eredmények összevetése a többi állami gazdaságéval és a megyei átlagnál jobban gazdálkodó tsz-ekével már csak azért is érdekes lehet, hogy az üzemi vezetők hozzámérhessék munkájuk hatékonyságát az energikusan fejlődő, nagy tömegű árut adó szocialista nagyüzemhez. Hogy ez a kép teljes legyen, megemlítjük, hogy minden 100 hold földről vágómarhából 46, hízott sertésből 60, baromfiból 19, piaci halból 2,1 mázsát, tejből és tejszínből 16 ezer 541 litert adtunk a népgazdaságnak 1968- ban. összességében az 5 millió 592 ezer forint tervezett vállalati eredményt több mint 12 millió forintra teljesítettük 1968- ban. A növénytermesztési főágazat csaknem 95 millió forint bruttó termelési költséggel, majdnem 10 millió forint ágazati eredményt hozott. Az árbevételekben jelentős pozícióhoz jutott a vetőmagtermesztés Búzából, őszi árpából, rizsből kiváló minőségű és értékű vetőmagot szállítottunk a társgazdaságoknak- és a tsz-eknek. A kenyérgabona termesztése mellett — fontossági sorrendben — a rizsnek tulajdonítunk igen nagy szerepet. A talajelőkészítésre, az istállótrágyázásra, a vetésforgóra, a műtrágyázásra, a termesztendő fajták megválasztására évek óta megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Az eredmény nem maradt el egyik esztendőben sem. Annak ellenére, hogy tavaly a termékenyülés időszakában szokatlan hőség volt s egész évben napfénytartam rendellenességek is voltak, szeptemberben pedig jég verte a rizstáblákat, a termésátlag mégis elérte a tervezettet. így összességében az előző évihez képest 50 százalékkal több rizs termett. A gazdaság önálló elszámolású kerületei közül legtöbb búzát az örménykútiak termeltek 1115 holdon, mázsánként 183,09 forint önköltséggel. Rizstermesztésben a rózsásiak jeleskedtek. Náluk mázsánként 502.06 forintba került a rizs. Az évelő pillangósok termesztésében elért eredmény is figyelmet érdemel, örménykúton egy mázsa lucernaszéna 85,91, a kákái kerületben pedig 99,59 forintba került. Az állattenyésztés eredményei is számottevőek. Egy liter tej előállítási anyagköltsége 2,4 forint. Hasonlóan kiemelkedő az itatásos borjúnevelésben elért súlygyarapodás önköltsége is, amely i tervezett 23,85 forinttal szemben 21,79 forint. A sertés- tenyésztők jó munkáját dicséri, hogy kocánként tavaly 17,9 malacot választottak el, hattal többet, mint 1965-ben. A süldőnevelés színvonalának minőségét támasztja alá az egy mázsa súly- gyarapodás elérésére tervezett 23,39 óra, melyből végül is 12,48 óra lett 1968 végére. Jövedelmező a sertéshizlalás. Korszerű és korszerűtlen elhelyezési körülményeink közepette a 17,25 forintos kilónkénti önköltség elérése nagy jelentőségű, hiszen ez az ágazat a több évi veszteség után tavaly már 1,8 millió forint nyereséget hozott Az eredmények tovább növelésére teremtettünk módot, amikor Angliából importált fehér hússertés tenyésztésére vállalkoztunk, a galambosi telepen. Tenyészkanok és kocák értékesítésével előnyösen hatunk majd a hazai sertéstenyésztésre. A juhászat eredményességét a pecsenyebárány nevelésével fokozzuk, Évente négyezret szállítunk exportra görög, olasz és belga vásárlóknak. A halastavak vízfelületét pecsenyekacsa-neveléssel hasznosítjuk. A baromfiférőhelyek jobb kihasználása érdekében csibenevelést kezdeményeztünk. Új módszerként lett bevezetve óz öntözött legelőkön való libatartás. Az idén százezer pecsenyelibát nevelünk. Ezt a feladatot az 1969. évi programnak megfelelően szerveztük meg. A gazdálkodást számos kisegítő ágazat teszi alapvetően megalapozottá. A húsüzemben évente négyezer hízott sertésből készítünk különböző árucikkeket, melyeket Budapesten az Állami Gazdaságok Mintaboltjában — Lenin körút —, Szegeden és Békéscsabán értékesítünk. Az országban először itt készült lucernaliszt nagyüzemi módszerrel. A kisegítő ágazatof azóta is fenntartjuk. A magtisztítótelep, a tervezők és építők mind-mind szerves részét alkotják ennek a vertikumnak. Ezért is illik erre a vállalatra a komplex-üzem kifejezés, hiszen itt minden megtalálható, ami a hatékony gazdálkodást előmozdítja. Ebben az esztendőben úgy állítottuk össze termelési és áruértékesítési tervünket, hogy továbbra is nagy mennyiségű árut adjunk a népgazdaságnak. A felsőfokú mezőgazdasági technikum tangazdasága Az öntözéses gazdálkodás mérnökeit korábban Szarvason képezték ki. Itt működött az Agrártudományi Egyetem tanszéke, később, amikor a budapesti egyetemet Gödöllőre költöztették, a szarvasi kihelyezett tanszék helyébe felsőfokú mezőgazdasági technikumot szerveztek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezzel Szarvasra összpontosította a felsőfokú öntözéses technikusképzést. Az ÖRKI és a gazdaság központjának szomszédságában államunk impozáns épülettömböt emeltek. Benne valójában a tanulás gondjának, az életre való felkészülésnek élhet majd ifjúságunk. A mezőgazdasági szakember- képzés története Szarvason Thes- sedik Sámuel idejébe nyúlik vissza. A történelmi múlt tanúsítja legjobban, hogy ez a város milyen sokat tett a hazai mező- gazdaság fejlesztésére. Mindenkor akadt itt egy darabka föld, ahol korábban a mezőgazdasági középiskolások, később a technikumi és felsőfokon tanulók járhattak a mind korszerűbb gazdálkodáshoz vezető úton. S az az újat kereső atmoszféra, melyet Thessedik a maga korában kialakított, megalkotott, nem veszített csillogásából, belső feszültségéből, sőt évről évre gyarapodott és gyarapszik ma is az okszerűen gazdálkodó Thes- sedik-követők száma. Van ebben a városban egy sajátos patriotizmus, amely a lakóhely szeretetén, megbecsülésén, oltalmazásán túl a tudományos gazdálkodás szervezésére, eredményeinek fokozására irányul. Lehet, hogy a Thessedik-örökség varázsa ez, amely megfogja és magával ragadja az embert, még a szimpla érdeklődőt is. Mindenkire hatással van, aki itt megfordul. Közös ügyünk a mező- gazdaság haladásának oldalára állítja az ide közömbösen érkezőt. Ilyen szférában csak jól lehet dolgozni, gazdálkodni, kísérletezni és tanulni. Talán ezért is esett a választás Szarvasra, amikor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői meghozták előbb említett határozatukat. Szarvas évek óta a tisznátúii területeken folyó gazdálkodás tudományos központja. A kutató intézet szomszédságában jelenleg 360 főiskolás tanul. Egy esztendő múlva az új, felsőfokú technikum épületkomplexumának üzembe helyezésével 540 felnőttből válhat itt kiváló felkészültségű szakember, akik a hazai öntözéses gazdálkodás előtt álló nagy lehetőségek, a Tisza II. vízlépcső hatásterületén követhetik századunk Thessedik Sámueljeinek tanítását: a megszelídített, áradó vizek hasznosításában. Szép példáját adta és adja ma is a hazai vízgazdálkodásnak az állami gazdaság. Öntözőtelepeit körülölelő csatornahálózat, az öntözéses gazdálkodás különböző technikai és módszerbeli megoldásai nyitott könyvként állnak a diákok, a tanárok, a kutatók és a gazdaságszervezők előtt. S az élet azoknak a nevét jegyzi fel, akik e sodródó folyamban olyan nagyszerű és maradandó valamit alkotnak, mint amilyennel a mostani határt járva az ember találkozik. Tanár, kutató, gazdaságszervező munkája fonódik eggyé az emberi akaratnak mindjobban engedelmeskedő szarvasi sziken. A tanulók tehát a gazdaságban jót láthatnak, olyan műhelytitkokba pillanthatnak be, melyekből máshol is az ittenihez hasonló jövedelmező termelést alakíthatnak ki. A tanulók és tanáraik nemcsak a termelési eljárások megismerésére jutnak egyedülálló lehetőséghez, hanem a szocialista árutermelő nagyüzem belső életének tanulmányozásában is. Részt vesznek a termelési tanácskozásokon és különböző kerületi rendezvényeken. Ezek a fiatalok sohasem mulasztják el Épül az új rizstelep. köszönetük kifejezését egy életmű, egy egész élet tapasztalatának néhány tíz perc alatti fel- táródásáért. Így volt ez 1968. február 14-én is, amikor az igazgatói tanácsülésen a felsőfokú technikum tanszékvezetői és igazgatója, február 24-én pedig a kákái kerület termelési tanácskozásán a diákok képviselői mondtak köszönetét azért a sokoldalú támogatásért, melyet a gyakorlatokon a gazdaság vezető szakembereitől, dolgozóitól kaptak. De nemcsak a felsőfokú technikusok képzésére jut az itteni vezetők és beosztott dolgozók energiájából, hanem az öntözéses gazdálkodás országos programjának valóra váltásóra is. A jövőben az eddigieknél Is fontosabb központi helyre kerül az állami gazdaságban folyó gyakorló munka. A Tisza II. Vízlépcső megépítésével egyidőben különböző öntözési módszerek, technikai felszerelések gyakorlati kipróbálásán kívül, az okszerű vízgazdálkodás elméleti tételeinek kimunkálásával és a tapasztalatok gyakorlati hasznosításával csiszolják mind fényesebbre a patinás örökséget. S ha még egy pillantást vetünk arra a tényre, hogy a városban működő mező- gazdasági vállalatok és intézmények vezétői, vezető beosztású dolgozói közül a szarvasi születésűek kevesebben vannak, mint az ide bevándoroltak, akkor még teljesebb, tartalmában pedig még mélyebb következtetésig juthatunk, érthetjük meg a város történelmi varázsát, történetesen azt, hogy az öntözéses gazdálkodás országosan elismert szaktekintélyei miért éppen itt dolgoznak.
