Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-12 / 82 . szám

UM. «prüfe EB. 5 Szombat Kik jelentkezhetnek az NDK-ba szakmai gyakorlatra? A Magyar Népköztársaság és az NDK kormányai között létre­jött megállapodás alapján az idén is lehetőség nyílik arra, hogy fi­atalok az NDK-ba kerülve meg­ismerkedjenek az üzemek terme­lési módszereivel és az ottani munka során szakmai gyakorla­tot szerezzenek, egyúttal pedig a német nyelvet is megtanulják. Többen szeretnének az akcióba bekapcsolódni, de nem ismerik a jelentkezés feltételeit. Ezért dr. Sebestény Józsefhez, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjéhez fordultunk és kér­tük, adjon tájékoztatást az ér­deklődőknek. A kérdéseket és a kapott választ az alábbiakban közöljük: — Hol és mikor kdl Jelent­kezni? — A szervezést a megyei ta­nács munkaügyi osztálya végzi. Jelentkezni személyesen vagy levélben máris lehet Békéscsabán az Irodaházban, a munkaügyi j osztályon. — Mik a jelentkezés felté­telei? — A jelentkezésnek, Illetve majd a kiutazásnak, munkaválla­lásnak több irányú feltétele van. Ezek közül itt csak néhányat említek: életkori, családi állapot szerinti feltétel, hogy a jelentke­ző 18. életévét legalább ez év szeptember 1-ig betöltse, de ne legyen több 26 évesnél. Nőtlen legyen, továbbá ne legyen eltar­tásra kötelezve valamely hozzá­tartozója iránt. Szakmai követel­ményként említem, hogy eszter­gályos, köszörűs, lakatos, villany- szerelő. szerszámkészítő, ács, kő­műves és asztalos szakmunkások Jelentkezését fogadjuk el. Mehet­nek szakmával nem rendelkezők is betanítást igénylő munkahe­lyekre gépmunkásnak, targonca- vezetőnek, valamint építőipar! munkaterületekre. Azok a fiűk jelentkezhetnek, akik már leg­alább hat hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesítettek, vagv katonai szolgálatra alkal­matlanok, Illetve a sorkötelesek közül az 1950-ben és 1951-ben születtek, akik esetleg szolgálat- halasztásban részesülnek. Felté­tel a kifogástalan erkölcsi és po­litikai magatartás, nem utolsó­sorban pedig az, hogy az adott munka ellátására egészségileg is alkalmas legyen az illető fiatal Jelentkezhetnek azok is, akik ez évben fejezik be középiskolai ta­nulmányaikat Milyen körülmények között, milyen feltételek mellett tör­ténik az NDK-ban a fiatalok foglalkoztatása? — A megyéből ez évben kiuta­zókat Kari—Marx—Stadt, Magde­burg, Halle, Drezda és Radeberg városok állami vállalatainál al­kalmazzák. A német vállalatok minden fiatallal külön munka- szerződést kötnek, általában 3 éves időre. A munkafeltételek, a bérezés, a társadalombiztosítás, az üzemi étkeztetés, a munka­ruha megvásárlásának lehetőségei azonosak « német dolgozókéval, j Megemlítem, hogy az NDK-ba az úgynevezett bruttó keresetből társadalombiztosítási hozzájáru­lást, továbbá a családi állapottól is függő differenciált kereseti adót kell fizetni Ezután a vár­ható nettó kereset a vállalat jel­legétől és az egyéni teljesítmény­től függően 550 márka körül ala­kul. A munkahét 5 napos, éld 15 nap alapszabadságot adnak. A dolgozók társadalombiztosítási, egészségvédelmi kedvezmények­ben részesülnek A lakást a vál­lalat biztosítja, havonta 20—30 márkáért. Művelődési, nyelvta­nulási, sportolási lehetőség van. Több helyen magyar nyelvű könyvtárat is létesítettek. A fia­talok körében önálló párt- és KISZ-szervezet működik. Bekap­csolódhatnak a vállalati szakszer­vezeti munkába is. Még annyit szeretnék megje­gyezni, hogy a szervezés során kérjük a társadalmi szervek és a vállalatok megértő támogatását, segítését A fiatalok hazatérésük után gazdag tapasztalataikat, tu­dásukat itthoni munkahelyükön kamatoztatják majd. P. B. lék és a kitört üvegen flier bfl­jik át hogy nem karcolja meg még a hátát sem. — Nekem olyan pirulát keres­sen, amelyik csuklást devin.« fic... ficcc... amelyik a csuklást... de... de... fic... Csigavér_ csiga- vér... Krulát nyújt felé a doktor. — Tessék! — Jó lesz? — Nem hal meg tffleá — Nem is akarok.« Hukkt Maga ia olyan doktor, mint Nuszbaum volt, nyugodjon.« Ha fájt a lába a kölyöknek — Has­hajtó, ha a nyakát húzta félre a huzat — hashajtó™ Azt mond­ta, ricinust! Ricinust! Mert min­den bajt a bendő csinál! Rágja a pirulát és görcsös nyeléssel küldi le. Csontó is nyújtja a markát — Szánjon meg engem is... Adott neki is, de már másik­ból. — Ez nem olyan! — Maga még fiatal, jobban bírja... — Ha meghajt«! Nem mondta tovább. Az el­használt receptek alól nadályt húzott ki. Megszáradva, meg- fonyadva, nem mozgatta még a farkát sem. — Nadály! Kiment alóla min­den víz! — Tedd azt Is a vánkosba...! — Az nem ér fityiszt sem! — Mit? — Subickot sem! Döglött! Három hosszú csuklás után nekidurálja magát Fabó . Tör­deli a szavakat; nyakban, de­rékban és olyan gyorsan mond­ja, azt hiszi, hogv a végének már nem marad idő sem. — Mink gyerekkorunkban kő- risfabogarat ettünk... Pohárban, apróra összevagdalva, korty borral... Használt, de még mennyire, pedig nem doktor ajánlotta, hanem meszes Tóth- né«. — Mire? — Vesz... ven.« veszettség el­len,.. Olyan szedte, akit nem harapott meg a veszett kutya, csak megnyalt.. Kilenc napig... Kilenc kőrisfabogarat, kilenc korty borral... A nadály ia jó lehet, összetörve.« — Subick! — Akkor legyen subick! KI a vánkosból! Ki a Paradicsomból, nadály! Nagy ívben kivágja az ajtón és mire guggoló helyzetbe ke­rül, vált — Melyik a nótája? — Az enyém? — A magáé... Különben te« Azt hiszem, te vagy az öregebb... Sze... sze... szervusz...! Mindketten felállnak. Az öreg Fabó nyújtózkodik, lehúzza a hosszú doktor fejét és nyakon csókolja. — Ügy cél... csS._ csináljuk hogy jó legyen.« Ki... kicsi or­szág... ki _esi pohár... Nagy or­s zág — nagy pohár«. Csontónak nem kell nagyon pipiskedni sem, úgyis eléri a hoaszúderekú orvost olyant cup- pantanak egymáson, hogy cseng utána a fülük. Leguggolnak újra a szemétbe, az öreg Fabóval szemben, aki erősen csápod a kezével. — Ne mis... mis... mismásol­juk el a dolgot.. Nótát az élen... Nótát! A párnahuzaton mér sok az orvosság. Tele dobozok és fele­sek. Elszórt piruláik legalább négy marékkai Csorba üvegben kenőcs annyi fajta, hogy jut be­lőle a szeplős lánynak is. Két piros gumicsöve* is találtak, fe­kete csontból való lyukbaillesz- tővel. Zománcos edény is akadt, vízzel tölthető, vékonyka csapos csővel, amire a gumit kellett húzni. Az i rí gátorral vezényelt Fabó. — Nótát! A doktor a mutatóujját fellen­dítette. (Folytatjuk) A Tanácsköztársaság Békés megyéken A Vörös Hadsereg harcai a Viharsarokban VISSZATÉRVE a harci ese­mények alakulására: Április 17- én kritikussá vált Nagyvárad helyzete, legalább két vörösesed azonnali bevetésére lett volna szükség a 39. dandár megerősí­tésére, de tartalékok egyáltalán nem voltak; 18-án délután idő­leges szünet állott be a Fehér- Körös és a Maros közötti had­műveletekben, így Barossebest és Borosjenőt a magyarok vala­melyest megerősíthették. Honc- tőre vonult vissza a 8. az. pán­célomat, amely az előző napon szétvert egy nagyobb ellenséges egységet. A páncélvonat Brád felé „végzett kirándulásokat”, eredményesen nyugtalanítva az ellenséget A románok általános támadá­sát követően, az első napok ta­pasztalataiból a Hadügyi Nép­biztosság igyekezett okulná. 1919. április 17-i utasítása sze­rint a 6. hadosztálynak is a leg­erélyesebb ellenállást kell kifej­tenie, a Vaskóh—Barossebes vo­nalában. A parancsnokokat és politikai megbízottaikat felhatal­mazta a rendelkezés, hogy „a fegyelmet a legszigorúbb eszkö­zökkel is tartsák fönn, és ha szükséges, a legszigorúbb pél­dák adásától se riadjanak visz- sza”. Mint láttuk, hadosztályunk­nál ez a céljaiban helyes utasí­tás egyelőre végrehajthatatlan volt. Április 18-án a 6. hadosz­tály csapatainál is általános pa- ramcsmegtagadásról érkeztek je­lentések, az ellentámadást nem akarták felvenni továbbra sem, fegyvereiket eldobálva özönlöt­tek vissza, szabadságra akartak menni. Hasonló állapotok ural­kodtak a szomszédos 39. dandár­nál ia. A VÖRÖS Hadsereg katonái­nak életét egyre inkább veszé­lyeztették a támadó román csa­patokat többhelyütt támogató román lakosság nacionalista ele­mei is a Fehér-Körös és a Ma­ros közötti területen. Ezeket a vörösök hátában levő elemieket a román urak titokban fegyver­rel látták ét, helyenként géppus­kájuk is volt Általában orvul, rejtett helyről támadtak a ma­gyar katonákra. A román egy­ségek által foglyul ejtett és élet­ben hagyott vöröskatonákat gyakran a román gazdag parasz­tok ölték meg. Kőrakó és Dézna vonalán április 17-én már fel- fegyverzett civil román naciona­listák támogatták a reguláris erők támadását A hadosztály-parancsnokság április 18-án délelőtt elrendel­te hogy a visszavonuló vörös­katonák három zászlóalja Talpas és Vadász között (Nagyszalontá­tól 12 kilométerre délkeletre a Fekete-Körös völgyében) két zászlóalja pedig Kisjenő és Za- ránd mellett gyülekezzen. Előző nap az ellenség gyorsan haladt előre — Boleszeg, Törköd és Lip- Pa került a kezére — azért is, mert jelentős lovassága volt és gyalogságát nagyobbrészt lovas­kocsikon szállította. A HADMŰVELETEKBEN áp­rilis 18-án beállott pillanatnyi szünetet a 101. dandár a terve­zett átcsoportosításra zavartala­nul fél tudta használni, a las­san előrenyomuló ellenséggel áp­rilis 21-ig nem került érintke­zésbe. Az új biztosítóvá nalat, támpontszerűen megszállva, Kürtös—Űjszentanna—Színek — Szapáriliget Apáti— Talpas — Vadász vonalán alakították ki. A gyalogságot két páncélvonat támogatta. Ezek egyike Világos­ról Borssebes, Boros j enő felé végzett tederít est, a másik Zi- mánd-újfalunál biztosított A frontvonalon álló vörös egységek megerősítésére Makóról és Hód­mezővásárhelyről a 46. dandár L és II, zászlóalját akarták el­szállítani, helyükbe a 46-osok alakulóban levő IV. és V. zászló- aljára bízták a Maros menti biztosító szolgálatot. A makói és vásárhelyi zászlóaljak áthelye­zése nem ment könnyen, mert a legénység nem 'akarta vállalni. A Vörös Hadsereg harcokban szétesett egységeinek maradvá­nyait Kisjenő és Székudvar kör­nyékéről Gyulára irányították, hogy ott újjászervezhessék. A hadosztályparancsnokság a viszonylagos nyugalmat kihasz­nálva, április 19—20-án minden eszközzel igyekezett helyreállí­tani az egységek fegyelmét, hogy harcér téküket emelni tudja. En­nek érdekében április 19-én pa­rancsot adott ki, amely szerint a csapattestüket önkényesen el­hagyó katonákat, akik fegyverü­ket, felszerelésüket is magukkal viszik, le kell tartóztatni és át kell adni a forradalmi katonai törvényszéknek. Április l»-én a 6. vörös had­osztály tovább folytatta az át­csoportosítást. A 101. dandár négy zászlóalja Kürtöstől Ágyáig, a 46. dandár Ágyától északra helyezkedett el. Egy-egy zászlóaljat küldtek a biztosítási vonalra, a többit — igen helye­sen — összevonva, tartalékban hagyták, ezzel elkerülték a ko­rábban általános, kordonsaerű védelemszervezést. Egyidejűleg Gyulára, a 46. dandáré Köte- gyánba települt. E napon a ro­mánok Világost és Borosjenőt foglalták el. Április 20-án a 6. hadosztály frontján nem voltak jelentősebb események. Annál inkább a tőle északra álló 39. dandár területén: Nagyváradot — miután a direktórium harc nélküli feladását határozta el — e napon elfoglalták a románok. Nagyvárad elestének fő oka a várostól északra védő Székely- különítmény ellenforradalmi tisztjeinek árulása volt. Átállá­sukkal Debrecen is közvetlen veszélybe került Ugyanakkor ettől kezdve a 6. hadosztályra hárult az északról a Dél-Tiszán- túl felé irányuló támadás feltar­tóztatása is, mert a 39. dandár zöme harcképtelenné vált A Székely Különítmény vasútbiz- tosítás céljából Vésztőre kiren­delt egysége is elhagyta a he­lyét. Pótlására a 46. dandár III. zászlóalját küldték Vésztőre és © K öröenagyharsányba, hogy a nagyváradi vasútvonalat védjék. A HADTÖRTÉNETÍRÁS ered­ményei szerint április 21-ével le­zárult a tiszántúli hadműveletek első szakasza. A román csapatok elérték a tervezett céljukat s a Huszt—Szatmárnémeti — Nagy­károly—Érmihályfalva — Nagy­várad—Nagyszalonta —Boros je­nó—Gyarmat vonalig jutottal! Űjabb feladatként a Tisza vo­nalinak elérését tűzte ki a ro­mán hadvezetés. Az április 16-a óta eltelt né­hány nap alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a polgári forrada­lom hadseregének maradványai­ra, annak fegyelmezetlen, cse­kély harcértékű egységeire épí­tett Vörös Hadsereg nem képes az intervenciósok feltartóztatá­sára. A Forradalmi Kormányzó- tanács a súlyos helyzetet felmér­ve, energikusan cselekedett: Kun Béla javaslatára április 19-én az ország munkásságához inté­zett felhívás született, amely minden proletárt a Vörös Had­seregbe hívott, s megindította a munkásezredek szervezését A keleti front megerősítését a leg­fontosabbnak tartva, a többi arc­vonalról is ide összpontosították az elvonható egységeket A had­sereg irányításának gyökeres megjavítása érdekében április 20-án létrehozták a Tiszántúlt Vörös Hadsereg Parancsnoksá­gát, amely néhány nap múlva Keleti Hadsereg-parancsnokság néven szerepelt. A 6. vörös hadosztály területén az új hadsereg-parancsnokság rendkívül súlyos helyzetet talált, Április 21-én este a front Kür­tös—Őszen tanna—Szinte— Sep­rős—Apáti—Talpas vonalában húzódott Nagy volt a személyi veszteség (részben a szökések miatt is): a 101. dandár csoport két zászlóalját teljesen elvesztet­te, másik két zászlóaljából egy- egy század maradt A 46. dan­dárcsoport három zászlóaljának több mint fele odalett A HADOSZTÁLY létszámje- jentése április 21-én 6215, 22 én pedig 6358 főről beszélt Hozzá­járult a veszteségekhez a 6. had­osztálynál is az alsóbb parancs­nokok (raj-, szakaszparancsno­kok) gyakran hiányos katonai tudása és a tisztikar jó részé­nek reakciós beállítottsága, te- kintélytelensége, valamint né­hány tájékozatlan vagy jobbol­dali szociáldemokrata szemléle­tű politikai biztos, akik műkö­désük alatt nem tudtak a kato­nákhoz közelebb kerülni. Szabó Ferenc (Folytatjuk) A legendás S. sz. páncélvonat

Next

/
Oldalképek
Tartalom