Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-10 / 80 . szám
1969. április 1B, 5 CsfitírtSk Az állam én vagyok Gáspár Margit Az állam én vagyok című vígjátékát tűzte műsorára a Békés megyei Jókai Színház. Az írónő nevével már többször találkozhatott a színház- látogató és olvasni szerető ember: a Hamletnek nincs igaza, a Ha elmondod, letagadom és Az állam én vagyok, nagy sikert arattak. Az elismerést és vitát egyaránt kiváltó könyve, amelyet „A múzsák neveletlen gyermeke” címmel, a könnyűzenés műfaj védelmében és elismertetéséért írt, szintén ismertté tette alkotóját „Clairon önéletrajza színháztörténeti kutatásaim során került a kezembe” — írja Gáspár Margit. ,,A zseniális művésznő alakja egyszerűen megbabonázott De meg kell mondanom: nemcsak azért bűvölt el, mert tehetsége, okossága, szép mosolya átsugár- zik a századokon, hanem mert a története mához szóló tanulságokat rejt” A darab cselekménye tehát Clairon, a XVIII. század híres francia színésznője körül bonyolódik, életének azt a megalázó eseményét dolgozza fel, amikor a asszonyi gyengeségeit fordítják szembe vele. A darab vendégrendezője Lend- vay Ferenc Jászai-díjas. Mindvégig finom, mértéktartó humorral, árnyalt eszközökkel mókáznak színészei. A néhol frivol, kissé sikamlós történet nem válik ízléstelenné, jóízűt nevetünk az állam visszásságain, a minisztereken, a hercegen és Claironon is — mert valahol ismerősek ezek a problémák: a rendeletek kijátszása. a hivatalok túlburjánzása, a rokoni, baráti kapcsolatok érdekszövetsége, az emberi hiúság: a ma társa 'almában is létező és akakodályozó valóság. Erdődy János dalbetétei és Pa- tachich Iván zenéje egységesen illeszkednek a jelenetek hangulatához, néha azonban indokolatlanul hosszúak; Clairon nagyjelenetében a színésznői repertoárból felidézett klasszikus jelenetek hosszúsága is lelassítják a darab végkifejletét Clairon-t Stefanik Irén Jászai, díjas alakítja, sok színnel, művészi átéléssel villan tva fel a nagy színésznő összetett figuráját. Stefanik Irén és Gálfy László a vígjáték egyik Jelenetében. (Fotó: Demény) Comedie Francaise megalkuvó komédiásai bátor kiállásáért kizárják a Comedie-ből, mert „nem nézheti szó nélkül, ha a dolgok rosszul mennek, mikor ugyanany- nyi fáradsággal jól is mehetnének”. Ez a kizárás egyben az ünnepelt színésznői pálya végét is jelenti, egyetlen francia színház sem szerződtetheti őt De szerződést kap Németországba tisztelőjétől, Domspach fejedelmétől, Frigyes Sándortól — miniszteri posztra. A színpadok királynője, akinek eddig az ,igazságtevő hatalom” csupán „színpadi látomás” volt, olyan szerephez jut, ahol „a kimondott szó valóban tetté válik”. És Clairon lelkesen fog hozzá, hogy megteremtse új hazájában a nép boldogságát és jólétét, hogy megszüntess'- az igazságtalanságot, az érdekek uralmát, hogy megvalósítsa álmai államát Csak. hogy Clairon — nő. Harcba indulni az igazságért — mindig nehéz, veszélyes feladat. S nőnek vállalni a harcot — többszörösen az. Clairon egyszerre akar nő és ember lenni — és ez bukásának oka. Azok a férfiak, akik meghódolnak szépsége, asszonyi bája előtt, gyűlölni kezdik, mihelyt okosságával, tehetségével, igazságszere- tetével akar érvényesülni, s éppen Hiszünk igazában, tiszteljük bukásában, mert érezzük őszinteségét, hitét. Gálfy László (a herceg) méltó partnere. Sajátos iróniával formálja meg az uralkodással keveset törődő, az élet örömeit inkább kedvelő Domspach-i fejedelmet aki tetszeleg ugyan a magára öltött filozófusi pózban, de egy percre sem felejti el, mivel tartozik hiúságának. Érdekes és sokoldalú Tóth Gabriella is Amá. lia, a feleség szerepében. Sokat nevettünk Dénes Piroska (Babette, a komoma) józan meglátásain, örökös nagyszájúságán. Székely Tamás állandóan helyeslő, idétlen katonatisztje, Cserényi Béla finomkodó, graciőz piperkőce, Kardos Gábor simulékony kegyetlensége és célratörése a három minisztert egyszerre teszi nevetségessé és veszélyessé. Sok tapsot kapott Széplaky Endre Kunz báró, a becsületes, de gyáva pénzügyminiszter rövid szerepében. Nem mondható szerencsésnek, hogy a két kis szerecsen szolgát nő alakítja. Mozgásuk, mimikájuk zavaró. Vágvölgyi Ilona dekoratív jelmezei nagyban hozzájárulnak az előadás sikeréhez, s ugyanez Su- ki Antal díszleteiről is elmondható. h. J. A Tanácsköztársaság Békés megyében A Vörös Hadsereg harcai a Viharsarokban © A DEMARKÁCIÓS vonalon álló csapatok legfontosabb feladatai közé tartozott az ellenséges erők felderítése, mozgásuk szemmel • tartása is. Március végén és április első napjaiban az Aradon és környékén állomásozó s papírforma szerint a semleges igazságtevő szerepében tetszelgő franciák látszottak veszélyesebbnek, a román csapatok létszámban és felszereltségben egyaránt gyengének mutatkoztak még. Március 27— 28-án Sopronyánál egy francia járőrrel ütközött meg a gyulai 2-esek egyik osztaga, sikeresen visszaverte a több foglyot és három halottat vesztő ellenséget. Az ilyen kisebb összekoccanásoktól eltekintve a demarkációs vonalon április 8-áig teljes nyugalom uralkodott. Az Aradon levő franciák az Alsósimándon levő gyulai vöröskatonáknak például lehetővé tették, hogy naponta bejárjanak a városba rokonaik meglátogatására. Hol állítottak őrséget, hol nem. Ha volt is francia őrség, csak arra vigyázott, hogy fegyveresen be ne menjenek a vöröskatonák Aradra. A Nagyhalmágyot március végén — Hummel alezredes már említett árulása folytán — elfoglaló irregularis román egységek sem mutattak támadó szándékot, sőt a jelek inkább arról vallottak, hogy a vörösök ellenakciójától tartottak, amelynek Nagyhalmágy visz- szafoglalása volt a tervezett célja. Emiatt felszedték a vasúti síneket. Április 6-án érkeztek először olyan hírek a többnyire vasutasruhába öltöztetett vöröskatonák útján végzett felderítés révén, hogy a franciák nagyobb erőket kaptak a Bánátba, az aradiakat is felváltják, illetve megerősítik. A Tövis—Piski vonalon román gárdistákkal cserélték fel az addigi zömmel irreguláris csapatokat. Ugyanakkor viszont a franciák Szeged—Algyő—Hódmezővásár. hely között szabaddá tették a gyalog- és kocsiforgalmat Az Aradra és környékére irányított francia erők összlétszámát e napokban 12—14 ezer főre becsülte a 6. vörös hadosztály. Az Aradon szervezkedni kezdő magyar ellen- forradalmi elemek és azok kormánya is ekkortájt indította meg a fehérgárdisték toborzását a franciáktól kapott pénzen és általános támogatásával. AZ ARADI franciák túlerejéről szóló, fenyegető értesülésekkel nagyjából egyidőben kedvező hírek is elterjedtek vidékünkön, a zavartalanul közlekedő felderítők révén. Eszerint az Aradon levő csapatoknál a marokkóiak és a fehér franciák egy része piros szalagot hord a zubbonya alatt elrejtve, a városba látogató vörösöknek mutogatják is, s ha a vörösök támadása megindulna, azonnal csatlakoznának, tisztjeiket ártalmatlanná tennék. Ennek valódiságát ma már nehéz volna ellenőrizni, akkoriban túlbecsülték a jelentőségét Az április eleji nyugodtabb körülményeknek volt köszönhető, hogy azokat a vörös egységeket, amelyek még március 21-e előtt mentek ki a demarkációs vonalra, most le tudták váltani és néhány napos pihenőre haza tudták bocsátani őket. A demarkációs vonalon uralkodó mozdulatlanságot a Vörös Hadsereg 6. hadosztályának Honc- tőnél elhelyezett csoportja törte meg 1919. április 8-án reggel, a Halmágycsúcs és Nagyhalmágy visszafoglalása érdekében elindított akcióval. A Vörösök Halmágycsúcs és Nagyhalmágy román kézre kerülését már előző- gel jogtalannak és veszélyesnek tartották, mert mint frontos stratégiai pontot a Körös—Maros-közben bármikor indítható támadáshoz előnyösen lehetett felhasználni. A románok a magyar ellen- I csapástól tartva a vasúti sínek felszedése mellett a Körös hídjának pillérjeit is elvágták. A vörösök négy zászlóaljjal, két üteg támogatásával indultak harcba. Bár az ellenség a völgy mindkét oldalán megszállva tartotta a magaslatokat, s onnan védekezett, az első napon 2—3 kilométernyit jutottak előre a magyar erők, számottevő veszteség nélkül. A támadás biztosítására Arad irányaiban. Világosra, Üjszentannára és Kürtösre egy-egy századot toltak előre. A 6. hadosztály 101. dandára az előnyomulást áptilis 9-én estig sikeresen befejezte. Katonái átkaroló művelettel elfoglalták a tám- pontszerűen kiépített román lövészárokkal teli Hereade-magas- latot, a környék kulcspontját, kiverve onnan a krajovai 9. román vadászrend két zászlóalját. Birtokba vették a vörösök Magulica községet is. kezükbe került a hal- mágycsúcsi vasútállomás és az Arad—Brassó közötti vasútvonal feletti uralmat jelentő alagút. Az Rejtvény-tavasz, 69 18. rejtvényünk 2a __ 4lr + (b-s) + (c-d) +---------= X A tréfaszámtanban minden i meghatározások szerint: a = hegyorom ú = ú b = van esze s = s c == nagy fa-skatulya betű egy szót helyettesít, az alábbi d = névelő e — szín k = k X = tápláló csemege, vagyis a megfejtés. Rejtvény tavasz, 69 18. 1969. április 10. alagutat a vörösök 1. sz. páncélvonata őrizte ezután. A 6. hadosztálynak a Hadügyi Népbiztossághoz küldött távirata a győzelmet így értékelte: „Parancsnokok és katonák magatartása példás. A fegyelem igen jó, hangulat emelkedett, a gyalogság, tüzérség és páncélvonat összműködése példás, a 101. arad—békési dandár csapatai lelkesen harcoltak a proletárügyért és létért. A hadosztály csapatai első sikerüket igen rossz időjárási viszonyok között tartó kétnapi harcban kivívták.” A hadosztály a győzelemért, az „önfeláldozó és lelkes magatartásért” távirati dicséretben részesült. AZ ELLENSÉG a nagyhalmágyi támadás eredménye láttán a 6. hadosztály déli szárnyán, a 46. dandárcsoport által tartott Maros menti demarkációs vonalnál vonult fel, hogy az erőket odavonja. Kiszomborban 5—600 francia gyalogos és 2—300 lovas jelent meg. A Fehér-Körös völgyében április 11—12-én a románok és a vörösök között kölcsönös, lassú ágyútűz és csatártűz folyt. A hadihelyzet április 10-e után bizonytalanná vált. Feltételezhető volt, hogy az ellenség támadása következik. A 6. hadosztály Hal- mágycsúcsnál győztes egységei között a fáradtság és az igen hiányos ruházat, felszerelés miatt megromlott a fegyelem. Ugyanakkor légi felderítés alapján olyan jelek mutatkoztak a Tisza—Maros szögében, hogy a franciák Szegedről vagy környékéről kivonulnak. A 46. dandárcsoport erre az esetre parancsot kapott, hogy azonnal vonuljon be Szegedre és szállja azt meg. A TOBORZÁS ismertetett eredményei alapján április 10-e után az újonnan megalakult zászlóaljakat a megfelelő helyekre irányították. így a biztosított vonalszakaszok védelmét valamelyest kiépítették. Ennek során a 46. dandárcsoport (parancsnoksága Orosházán állomásozott) I. zászlóalja a Tisza Mártély és Algyő közötti részét, II. zászlóalja a Maros partjának Csipkéstől a Szárazérig terjedő szakaszát kapta. Az előbbinek Hódmezővásárhelyen, az utóbbinak Makón volt 2—2 századnyi tartaléka. A 101. dandárcsoport V. zászló- alja április 13-án vonult Űjszent- annára, VI. zászlóalja pedig Kürtösre. A 46-osok Orosházán megalakult III. zászlóalját a 101-es dandárcsoport fehérkörösi részének megerősítésére ugyanakkor Honctőre szállították. t A demarkációs vonalon állós és odairányított egységek fegyelme sok kívánnivalót hagyott maga után. A polgári demokratikus forradalom időszakának káros maradványai erősen hatottak, a katonák öntudata nem változott meg egy csapásra. Egyes lumpenelemek zavaros módon a katonai fegyelem teljes felszámolását várták, a parancsnokoknak nem engedelmeskedtek, veszekedtek, lövöldöztek. Rontotta a vörös egységek hangulatát az is, hogy a Kisjenőn és Kürtösön elhelyezett csapatok között kiütéses tífusz kezdődött, s emiatt vesztegzárt kellett elrendelni. A frontra küldött egyik gyulai századból már útközben húszán megszöktek. Szabó Ferenc (Folytatjuk)
