Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-17 / 86 . szám
1969. április 17. 5 CsfltOrtök As utak védelmében Tanácskozás a sárfelhordás és a közútrongálás megelőzéséről A Tanácsköztársaság Békés megyében A Vörös Hadsereg harcai a Viharsarokban • Az utak egyik legnagyobb ellensége a sár, amely egyrészt rongálja az úttestek felületét, másrészt pedig jelentősen növeli a baleseti veszélyt. A KPM Békés megyei Közúti Igazgatósága kedden délután ezzel kapcsolatban rendezett tanácskozást több meghívott részvételével. A megjelenteket Szabó Lajos, az igazgatóság vezetője és dr. Sze- berényi Andor jogügyi előadó tájékoztatta az eddig kedvezőtlen tapasztalatokról. Elmondták, hogy az utak védelme és a baleseti ve- ) szély csökkentése hathatósabb intézkedéseket tesz szükségessé, j Esős időben, különösen az őszi ! hónapokban, sok termelőszövet- j kezet és állami gazdaság gépjárműve száz és száz méter hosszan I hordja fel a sarat az utakra. Sok- ! helyütt még a kiépített csatlakozásokat, sárrázókat sem használják. Arról is szóltak, hogy tévhie. delem az, miszerint a csatlakozásokat és a sárrázókat az láthatóságnak kell felépítenie. Ez minden esetben az illetékes gazdaságok feladata. Éppen ezért a jövőben szorgalmazzák maid ezek kiépítését, valamint a sárfelhordás megelőzését. Az olyan esetekben pedig, amikor a szép szó, a figyel. Haboséit - a Jókai Színházban Országos hírű színészek, együttesek lépnek fel hétfőn a Békés megyei Jókai Színházban. ..Ki van az álarc mögött?” címmel mutatják be vidám, zenés műsorukat. A nagy sikerre méltán számító előadásán Kabos László, Lórán Lenke, Gálcsiky János, Aradszki László, Kovács. Kati, Poor Péter, Késmárki Marika, Majláth Jenő és Mikes Éva lép fel, de közreműködik az Atlantis és a Pannónia zenekar együttese is. meztetés nem használ, szabálysértési feljelentést tesznek, avagy kártérítési igénnyel lépnek fel. A tanácskozás részvevői egyetértettek azzal, hogy nagyobb erőfeszítéseket szükséges tenni az út- rongálás és a sárfelhordás megelőzésére és csökkentésére. Ezért a hatóságok fokozzák majd az ellenőrzést, s ahol ez sem jár kellő eredménnyel, ott a helyszíni bírság sem marad el. (p. p.) Tízezer nemzeti érdekű magángyűjtemény Dr. Bereczki Imre nyugalmazott dévaványai tanár évtizedeken át nagy szenvedéllyel gyűjtötte a község határában és a környéken a 'helytörténeti és néprajzi tárgyakat, feljegyezte a régi népszokásokat, beszerezte az 1880-as évektől a híres népviseletek fotóit. A szikes talajok javításánál a föld mélyéből felszínre került régészeti leleteket nagy gonddal szedte össze, hazahordta, csomagolta, jegyzőkönyvezte. A nemzeti érdekű magángyűjtemény tízezer darabjáról készült el a kataszter. Többek között honfoglaláskori fegyverek, edények, ruhafoszlá- j nyok, lószerszámok kerültek elő! a föld mélyéből. Fennmaradt az ; utókornak a híres dévaványai j népviselet, több ezres fotógyűjteményben. Dr. Bereczki tanár dédapja még hosszú hajat viselt, fésűt rakott a hajába, mint később a nők. A fiúk kantusban jártak s a fejkendő és a kalapviselet utalt a gyerek nemére. Fennmaradtak a fonókák és más szórakoztató esték dalai, műsorai. ÁPRILIS 26-án táviratban intézkedett a 6. hadosztály Szarvas és Gyoma anyagi kiürítése érdekében. A vasúti kocsikat a direktórium segítségével kiállított munkaerő, előfogatok segítségével rakták meg. A szerelvényeket Mezőtúrra irányították. Az értékesebb javakkal katonai, illetve szakszervezeti kísérők mentek. A harci eseményekben kevésbé hangsúlyos Orosháza— Mezőhegyes vonaltól keletre eső területeken a kiürítést nem szervezték meg, így: A Délvidéki Direktórium kiküldöttei, akik április 23—27-e között Kevermes, Kunágota, Battonya, Kisiratos, Orosháza, Hódmezővásárhely körzetében tartózkodtak (Mezőhegyesen agitációs és hírszerző centrumuk működött) jelentésükben súlyos hiányosságokról .számoltak be: A vörösőrségeket nem vonták be az ellenség közeledtére, pedig az községenként 80—100 embert jelentett volna, s egybefogásukkal ellenállásra is képesek lettek volna. A fronton nagyon hiányzó fegyverekből is sok az ellenség és az ellenforradalmi elemek kezére került ezen az úton. A telefon- és távíró-berendezéseket már akkor használhatatlanná tették, amikor a románok még távol voltak. Ezzel a saját hírszerzés, hírközlés is megbénult. Nem vitték el az állatokat, Battonyán körülbelül 35 vagon dohány a beváltóban maradt. A románok zárt csoportokban tudtak előrehatolni. Ahol járőreik megmutatkoztak, a vörösőrök nem lőttek rájuk, egyáltalán „puskalövés is csak itt-ott esett”. Április 26-a a tiszántúli hadműveletek történetében fordulópontot jelent. Ekkor dőlt elvégképpen, hogy a vörös erők a Tiszántúlon nem képesek megállítani az ellenséget, és így onnan a Vörös Hadsereg egységeit ki kell vonni. A Keleti Hadsereg parancsnokságát erre az elhatározásra kényszerítette a Székely Különítmény ugyancsak e napon valósággá vált fegyverletétele, valamint „a csapatok teljes használhatatlansága” (Stromfeld Aurél szavai) is. A demoralizált és teljesen kifáradt vörös egységeket most már csak a Tisza vonala mögött lehetett ütőképessé szervezni. A TISZÁNTÚL katonai kiürítésének végrehajtása során a 6. hadosztály azt kapta első feladatul, hogy a Hármas-Körös és a Tisza jobb partján a Tisza és Ecsegpuszta között rendezkedjenek be védelemre és állítsa meg a Mezőtúr—Túrkeve felé előretörő ellenséget. Ennek megfelelően még április 26-án olyan utasítás érkezett a 6. hadosztályhoz. hogy a Kisújszállás—Mezőtúr—Tiszaföldvár vonalától délre eső vasútvonalakat és helyőrségeket ürítse ki. Április 27- én reggel a vörös biztosító osztagok Kondoros—Gyoma— Ecsegpuszta területén álltak. A hadosztály-parancsnokság Pusz- tatenyőre költözött. 27-én estefelére a magyar alakulatok Öcsöd—Bánréve— Harkány-ma- jor—Simái csárda—Ecsegpuszta vonalára húzódtak vissza. A 101. dandár parancsnoksága Mezőtúron, a 46. dandáré Túrkevén kapott helyet. A megye déli részén ugyanebben az időpontban Mezőhegyes — Mezőkovácsháza — Csorvás vonalától nyugatra állt az ellenség. Mezőhegyest már körülzárták, de még nem foglal- ' ták el. Orosháza kiürítése e napon fejeződött be. Április 27-én menekült el Szarvasról a már korábban odaérkezett Békés megyei direktórium és vele együtt a szarvasi direktórium is. Mezőtúrról egy vonatnyi vöröskatona érkezett aznap Szarvasra, hogy az állomás sínjeit és a Körös hídját felrobbantsák. A város polgári vezetőinek kérlelésére a síneket teljesen, de a hidat csak részben robbantották föl. A románok 28- án délután vonultak be a városba, miközben „á kíváncsiak nagy csapata sétált a főutcán”. Gyoménál a vörösök kivonulása után és a románok bevonulása előtt egy Mezőtúrról jött vörös páncélvonat szállt szembe az ellenséggel. A románok bosszúból ágyúzni akarták a községet, erről csak Todt Dagobert, a korábban már említett ellenforradalmár őrnagv tudta lebeszélni őket. Szívós ellenállást fejtettek ki a szomszédos 4. hadosztályhoz tartozó vörös alakulatok a Hortobágy—Berettyó csatornánál, amelyet a románok nagv erőkkel (3 ezred, 5—6 üteg) is eredménytelenül próbáltak áttörni. 28-án este a magyarok visszaözönlöttek Karcagra, a Körös—Berettyó mentén csak megfigyelőket hagytak hátra. Ezen a napon került románok kezére Gyoma, Orosháza. Dévaványa és Körösladány is. Dévaványán a vörösőrség ellenállást tanúsított, ezért a románok elfogásuk után a templomnál kivégezték őket. MINDEZEKKEL egyidőben erőteljesen folyt a 6. hadosztály közvetlenül nem harcoló egységeinek elszállítása Kecskemét— Nagykőrös területére, az újjászervezés kijelölt helyére. A Keleti Hadsereg-parancsnokságnak április 28-i jelentése is mutatja, hogy az újjászervezésre volt a legnagyobb szükség: „A csapatok jelenleg harcképtelenek, mert nagy a hiány fegyverben, felszerelésben és műszaki anyagokban. Sok közöttük a kiképzetten újonc. Ruházatuk nagyon 18. hiányos, körülbelül fele polgári ruhában, köpeny és pokróc nélkül. A hadosztály vezetését dicséri, hogy a visszavonulást határozottan, jól szervezetten hajtotta végre, s ezzel a személyi állományt és a felszerelési anyag zömét megmentette. Április 29-én Öcsödről is kivonultak az utolsó vöröskatonák, az ellenség birtokba vette Mezőtúrt, Mindszentet és Kun- szentmártont. A Körösön túli akciókban a Kisújszállástól keletre rendezett III/46. zászlóalj látott el nagyon fontos feladatot: a Duna—Tisza közére való visszavonulás végső biztosítását. A 6. hadosztály egységei az öcsödi hídnál ágyúkkal szemben is fel tudták tartóztatni a románokat. Április 30-án a Keleti Hadsereg alakulatai a tiszántúli visszavonulást sikeresen befejezték, csupán Szolnoknál és Tiszafürednél tartottak meg két hídfőt a tervezett ellentámadáshoz. A Duna—Tisza közén álló 2. vörös hadosztály a román támadás hatására a szentesi és a mindszenti hídfőt ürítette ki. Hódmezővásárhelyre 28-án franciák, 29-én románok vonultak be. A TAN ACSKÖZTARSASAG elleni intervenciós támadás eredményeként kialakult katonai és politikai válság május elsejére érte el a legmélyebb bontót. Ennek nemcsak a tiszai front összeomlása volt az oka, hanem a csehszlovák intervenciósok április 27-én megindított támadása is. A katonai helyzeten kívül a jobboldali szociáldemokraták és az alattomban dolgozó ellenforradalmi erők ekkor még nem erőteljes, de már jelentkező tevékenysége vezetett a válsághoz. A hadsereg szervezésében. irányításában, felszerelésében fennálló hibákról és nehézségekről már szóltunk. A jobboldali szociáldemokraták — elsősorban Bőhm Vilmos — május 2-án kísérletet tettek a súlyos helyzetbe került Tanács- köztársaság megdöntésére, s a csapatoknak utasítást adtak a fegyverletételre. A 6. vörös hadosztály is olyan értelmű parancsot kapott, hogy parlamenterek útján a franciáknak adja meg magát, s azok a lefegyverzett legénységet szabad elvonulásra engedik a „békeállomásokra” (a hadműveletek előtti állomáshelyeikre). A FORRADALMI Kormányzó- tanács május 2-i ülésén a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták Kun Bélával. Szántó Bélával, Szamuely Tiborral és Landler Jenővel az élen visz- szaverték az /áruló, kapituláns törekvéseket és a főváros proletárjaira támaszkodva elrendelték a munkásság általános mozgósítását és a frontvonalon a legerélyesebb ellenállást. A Viharsarokból kikerült s eddig jól-rosszul irányított, a kudarcok láttán elkedvetlenedett, visszavonuló vöröskatonákra a kommunisták és szövetségeseik a proletárforradalom védelmében a legmesszebbmenőkig számíthatnak. A Dél-Tiszántúi fegyverben álló proletársága minden áldozatra kész volt azért, hogy az intervenciósokat kiűzze az ország földjéről s ezzel a Viharsarokból is. A 6. hadosztály táviratban tiltakozik a fegyverle- tételi utasítás ellen s közölte, hogy „a katonák és politikai megbízottak tovább akarnak harcolni, a csapatok pár napig tartó átszervezés után harcra készen állnak.” Szabó Ferenc (Folytatjuk) A Mezöhegyesi Cukorgyár felajánl eladásra: 1 db lánctalpas, Csepel-Diesel meghajtással, egy hálózatra üzemeltethető óránkénti teljesítménye 20 to. Alkalmas sóder, homok, kő felszedésére vagy kitermelésére, járműbe történő berakására. Ára: 120 000 Ft 1 db 413-as dóser-t. Ára: 50 000 Ft 2 db RS—09-es típusú Empor-t. Alkalmas szóródó anyagok, termények vagonba történő és közúti járműbe történő be- és kirakására, többfajta kanállal. Árok ásására, tereprendezésre is alkalmas. Ára: 120 000 Ft Műanyag-fólia ponyvákat kg-onkénti (változó méretben) 4, _ Ft-ért. Alkalmas ázásnak kitett anyagok fedesére, m ennyezet szigetelésére. Fenti tárgyak megtekinthetők Mezőhegyes gyártelepen, hétfőtől péntekig 8—13 óráig. Ügyintéző: SZÉP FERENC. Rejtvény-tavasz, 69 24. rejtvényünk A labdarúgó-szurkolók még jól emlékeznek a 7:l-re végződött budapesti magyar—angol mérkőzésre. Kérdésünk: ki védte akkor az angol csapat kapuját? rí rí rí rí rí < > < > rí rí < > rí _rí rí Rejtvény tavasz, 69 1969. április 17. 21
