Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. JÜLIUS 21., VASÁRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Világ proletárjai, egyesültetekI Ma: A CSAP KB elnökségének válasza a testvérpártok levelére Az első félévben : Nyolc brigád érte el a Szocialista címet az Orosházi Üveggyárban Ma indulnak Békéscsabáról megyénk VIT-kiildöttei Az Orosházi Üveggyárban a közelmúltban elkészült az első félévi munkaverseny-eredményeket taglaló statisztika. Kiss Sándorral, a szakszervezeti bizottság termelési felelősével beszélgettünk az első hathónapi teljesítményekről. — Sikerült-e „átmenteni” erre az évre is a munkaverseny tavaszi lendületét? — A tapasztalatok alapján egyértelmű igennel lehet erre válaszolni. Az év első felében 985 dolgozónk, iMetve 56 brigád vett részt a munkaversenyben. A kollektívák közül nyolc elnyerte a megtisztelő kitüntetést, közülük nem egy immár másod-, harmadízben. Az öblöshutákban négy, a villamos TMK-nál két, a MEO- nál szintén két kollektíva teljesítette a cím elnyerésének feltételeit. öt üzemrész nevezett be a Szocialista Munkahely versenybe, az első félévben a keverőüzem és az öblöshuta C-műszakja elnyerte a kitüntetést. — Milyen vállalásokat teljesítettek a Szocialista címet elnyert kollektívák? A békéscsabai pártszékházban ma búcsúztatják a IX. szófiai VIT-re induló megyei ifjúsági delegációt. A rövid ünnepségen — ahol a megyei pártbizottság képviselői is jelen lesznek — Nagy Jenő, a KISZ megyei bizottságának titkára mond üdvözlő szavakat. Szófiában a Viharsarok fiataljait hat küldött képviseli. A delegáció vezetője Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Tagjai: Ambrus Pál tanár, az orosházi járás úttörő- titkára, Balogh Miklós mérnök, a Kner Nyomda KISZ-titkára, Matyelka Ilona, a Medgyesbod- zási Egyetértés Tsz tagja, csúcsvezetőségi KISZ-titkár, Pocsai Mária, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz mezőgazdásza, Tavasz Mária, a Gyulai Harisnyagyár szakmunkása. A VÍT-küldöttek egyelőre Budapestre utaznak, ott csatlakoznak majd a magyar fiatalok szófiai küldöttségéhez. Román pártmunkásküldöttség Uj alapszabály megyénkben A január elsejével életbe lépett termelőszövetkezeti törvény előírja, hogy minden nagyüzemi társasgazdaság köteles alapszabályát a törvény és az azon alapuló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően módosítani, illetőleg kiegészíteni vagy új alapszabályt készíteni. Ennek a nagy munkának határideje június narmincadika volt. Rendelet mondja ki azt is, hogy az új alapszabály elkészítését követően haladéktalanul ki kell dolgozniuk a tsz-eknek ügyrendjüket és munkarendjüket. Kezdetben voltak olyan tapasztalatok, hogy néhány szövetkezet vezetősége nem tulajdonított kellő jelentőséget az alapszabály-készítésnek. A megyei és a járási pártbizottságok, tanácsok, s nem utolsó sorban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a tsz-szövetségek következetes magyarázó és segítő-tevékenységének köszönhető, hogy ez a fogyatékosság később megszűnt. A legtöbb tsz-ben az egész tagság ügyévé tették az alapszabály módosítását és kidolgozását. Általános gyakorlattá vált, hogy nem csupán a vezetők, hanem brigád- gyűléseken, másféle összejöveteleken a tagok maguk is elmondták véleményüket, javaslataikat. Ez volt az első alkalom, amikor mindenféle központi utasítás, kötelező erejű vagy olyannak felfogható minta nélkül születtek meg az alapszabályok. Igaz, eleinte szokatlan volt ez a módszer még a termelőszövetkezeti vezetők egy részének is. Megértették azonban, hogy az alapszabálynak, a tsz-ek alapokmányának ilyen megalkotásán rengeteg múlik. A gazdálkodás önállóságát veszélyeztette volna, ha nem maga a szövetkezeti közösség dolgozza ki az alapszabályt. A termelőszövetkezeti életnek és munkának minden lényeges kérdéséről az alapszabály intézkedik. Abban határozzák meg a tevékenységi kört, a tsz szervezeti felépítését, a vezető szervek hatáskörét, a választott testületek feladatait. Ott szerepelnek a tagok jogai és kötelességed, a háztáji gazdálkodásra vonatkozó irányelvek, a közös vagyon kialakításának és növelésének módozatai. Nem kevésbé fontos az sem, hogy maguk a tagok döntöttek, rendelkeztek az alapszabályban a munkák díjazásáról, a jövedelemfelhasználás főbb elveiről. Érthető, hogy mindez élénken foglalkoztatta a termelőszövetkezeti tagokat, s éppen ezért sok és többféle vélemény hangzott el. Némely kérdés körül vita is támadt, érvek és ellenérvek összeütközése után születtek meg a határozatok. Ilyen kérdés volt mindenekelőtt az, hogy kit, mekkora háztáji terület illet meg. Döntő változás a régebbi szabályokhoz képest, hogy most mái- nem a termelőszövetkezeti család, hanem a tag kap háztáji földet, ha eleget tesz a közös munkából ráháruló kötelezettségeknek. Ha tehát ugyanabból a családból ketten vagy többen dolgoznak tagként a szövetkezetben, s megvan az alapszabályban előírt számú munkanapjuk, akkor mindegyikük külön-külön jogosult háztáji területre. Fontos vívmány, hogy az alapszabályok — a törvény rendelkezéseinek megfelelően — tovább erősítik a termelőszövetkezetek működésének demokratizmusát. Kimondják a vezetőség; az elnök titkos választását, s előírják különféle bizottságok életre hívását. Közülük kiemelkedő szerepe van az ellenőrző bizottságnak, amely nem a vezetőség vagy az elnök, hanem az egész tagság, a közgyűlés bizottsága, annak tartozik felelősséggel, Alapszabályba foglalták, hogy legyen bizottsága a vezetőségnek, s ez a testület dönt a szövetkezet és a tagok vitás ügyeiben. Az alapszabályt tárgyaló és jóváhagyó közgyűléseken, s a gyűléseket megelőző tanácskozásokon, vitákon is nagy figyelmet fordítottak a tsz-ekben a szociális, kulturális kérdésekre. Bizonyságot tettek arról, hogy a termelőszövetkezetet nem csupán szántó-vető vállalatnak tekintik, hanem olyan társadalmi közösségnek is, amely az egész falu anyagi és szellemi felemelkedésének központja. A törvény szavaival élve, olyan személyi és vagyoni társulás, olyan szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amelynek — egyéb nagy horderejű feladataival összhangban — célja a tagság szakmai, politikai és kulturális képzettségének, műveltségének fejlesztése. — Együttesen 164 ezer forint megtakarítást ért el a ládaüzem, a keverő diszpécserbrigádja, a TMK, az öntötthuta pedig 3,2 százalékkal csökkentette az összes veszteséget, A vállalások között szerepelt a különböző továbbképzésekben való részvétel. Az állami oktatásban 19-en, a politikai oktatásban 440-en, a szakmai továbbképzésben 91-en vettek részt. Figyelemre méltó volt a társadalmi munka, a kollektívák 4554 órát teljesítetlek. — A szocialista módon élni jelszó megvalósításáért mit tettek? — Első helyen az egyre több kollektív rendezvényt említem, amelyen a brigádtagok megjelenése 70 százalékos volt. Igen sok brigádtag vállalta az állami gondozottak patronáiását, a szociális otthon rendszeres látogatását, s természetesen egymás segítését. Ez utóbbira a bíJgádok együttesen nyolcezer forintot fordítottak az első félévben. Kiemelkedő még két kollektívánk elhatározása, brigádtaggá fogadtak két állami gondozott gyermeket. Az első félévi tapasztalatok tehát kedvezőek, s remélhetőleg a következő időszakban még jobb eredményeket érnek el brigádjaink — (mondotta befejezésül. A héten Simion Dobrovicinak, a Román Kommunista Párt Vrancea megyei Bizottsága első titkárának vezetésével román pártküldöttség látogatott Békés megyébe. A Szarvasra érkező vendégeket, akik Moharos Józsefnek, a párt Központi Bizottsága munkatársának kíséretében jöttek, Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója, valamint Szarvas váA méhkeréki Balcescu Tsz-ben befejezés előtt áll az aratás. Árpából 450 holdról a tervezett 15 mázsa helyett átlag 14 és fél, búzából 1813 holdról 8 és fél mázsa helyett átlagosan 14 mázsa termést takarítottak be. Az államnak mintegy 140 vagon 82 hektoliter súlyú, kitűnő minőségű búzát adnak át. Gabonából csaknem négy millió terven felüli árbevételhez jutnak. Az eddigi nagy szárazság elros és a járás pártvezetői fogadták. A román küldöttség mezőgazdasági tapasztalataink tanulmányozása céljából két napot töltött megyénkben. A Szarvasi ÖRKI-ben megismerkedtek a legújabb kutatási eredményekkel, látogatást tettek a Kísérleti Halastavaknál, majd a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezeth" utaztak. lenére igen jók a kilátások más terményekből is. A 450 hold kukorica a tervezettnél 1—2 mázsával, a 330 hold napraforgó pedig 2—3 mázsával ígér többet. A jó minőségű vetés és ápolás mellett jól jött most a mintegy 30—32 milliméteres eső. Az állattenyésztés is mintegy 5—10 százalékkal jövedelmezőbb a tervezettnél, ami a megfelelő takarmánybázisnak, a jó gondozásnak és a helyes vezetésnek köszönhető.. Száznegyven vagon kitűnő minőségű búzát adnak az államnak Gulyás Pál 1
